Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

XXXVI. évfolyam, 273. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. november ZZ., csütörtök Úttörők Q z idén különösen sokszor került az ér­deklődés homlokte­rébe, a piros nyiakkendős sereg, hisz’ a nemzetközi gyermekévnek — amely hazánkban is megmozga­tott, tettekre serkentett fiatalt, öreget egyaránt, mégiscsak a gyerékek vol­tak a főszereplői. Nem túl­zás azt állítani, hogy a Debrecenben ma kezdődő hetedik országos úttörő­parlament méltó befejezé­se lesz a nemzetközi gyer­mekév egész évi program­sorozatának. Az év folyamán összesen 3300 csapat parlamentjén, majd a járási, kerületi, városi, megyei úttörőpar­lamenteken a gyerekek tízezerszám mondhatták el véleményüket nemcsak a szigorúan vett úttörőmun- kiáról, hanem életükről, a felnőttekről, szüléikről, a társadalomról. Nem hi­szem, hogy egyáltalán le­het-e szélesebb közvéle­mény-kutatást szervezni egy társadalmi rétegről, mint ahogyan ez a he­lyi úttörőparlamen teken csöndben lezajlott. Ezeken a tanácskozásokon a gye­rekek társaik, községük, városuk vezetői előtt nyíl­tan és őszintén tárták fel gondjaikat, mondták el kí­vánságaikat és számtalan hasznos javaslattal éltek a jövőt illetően. Az év folyamán lezaj­lott tanácskozásokon újra csak visszahallhatták a csapatok, iskolák vezetői, hogy gyerekeink többet akarnak játszani, sportol­ni. Színes, vonzó, modern kulturális programokat szeretnének, több, korban közelebbálló ifivezetőt várnak a KISZ-től. Sze­retnék, ha szüleik több időt fordítanának rájuk, ha idősebb testvéreik is velük lennének, egy-egy őrsi foglalkozáson, kirán­duláson, sportrendezvé­nyen. Még mindig sok a panasz a túlterheltségre, a tankönyvekre, a megoldat­lan nyelvoktatási módsze­rekre. Általánosan hiá­nyolják a tornatermeket, uszodákat. Szeretnének többet kirándulni. □ debreceni úttörők, mint vendéglátók, nagy szeretettel vár­ják a 332 küldöttet, köztük a szabolcsiakat. Lesz sok mókás játékos rendezvény, sporttalálko­zó, vetélkedő. Munka és játék — mint az életben. Ez várja a november 22- től 24-ig tartó hetedik or­szágos úttörőparlament küldötteit a történelmi múltú hajdúvárosban. V. F. Megkezdődtek a magyar—francia tárgyalások Giscard d’Estaing találkozója Lázár Györggyel Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke franciaor­szági hivatalos látogatásának második napján, szerdán dél­előtt megkoszorúzta az isme­retlen katona sírját. A ko­szorúzás! aktusra Maurice Plantier, a hadviseltek ügyei­nek államtitkára kísérte el. A magyar kormányfőt az Arc de Triomphe-nál Fievet tábornok, Párizs katonai kormányzójának helyettese fogadta és ő vezényelte a katonai szertartást. Lázár György a koszorúzás után beírta nevét a diadalív aranykönyvébe. A magyar miniszterelnök ezután a Grand Palais-ba, a francia főváros Szajna-parti kiállítási csarnokába hajta­tott, ahol néhány hete nyílt meg Picasso műveinek egye­dülálló seregszemléje. A több mint száz festmény és szo­bor, 3000-nél több rajz és nyomat, számos" kerámia a hat évvel ezelőtt elhunyt mű­vész hagyatékából — örökö­södési illeték gyanánt — a közelmúltban került a fran­cia állam tulajdonába. A ha­talmas értékű anyag zöme most három hónapig ideigle­nes kiállításon látható. Vég­leges helye egy múzeummá átalakítandó palotában lesz. A Grand Palais-ba Olivier Stirn külügyi államtitkár kí­sérte el a magyar kormány­főt és feleségét. A modern képzőművészet korszakte­remtő mesterének 79 évi munkásságát átfogó kiállítá­son Pierre Quoniam, a fran­cia múzeumok főigazgatója kalauzolta őket végig. Délben Alain Poher, a sze­nátus elnöke a Luxembourg- palotában ebédet adott a ma­gyar kormányfő és felesége tiszteletére. Az ebéden Alain Poher és. Lázár György rövid pohárköszöntőt mondott. Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnö­ke szerdán délután fogadta az Elysée-palotában a ma­magyar miniszterelnököt. A két államférfi megbeszélése ötven percet tartott, jóval meghaladva az erre előirány­zott időt. (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János fogadta Andreasz Papandreu! A Debreceni Akadémiai Bizottság Történettudományi Munkabizottsága, a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola és a Ma­gyar Történelmi Társulat no­vember 21-én vitát rendezett a Magyarország története so­rozat VI., VII. és VIII. köte­téről, amely a kapitalizmus korát foglalja össze. A nyíregyházi tanárképző főiskolán rendezett vitát Hársfalvi Péter tanszékveze­tő főiskolai tanár nyitotta meg. Hangsúlyozta: a Ma­gyarország története tíz köte­tének kiadása nagyszabású vállalkozás a magyar törté­nelemtudománynak. örülünk, hogy Nyíregyháza ad otthont annak a vitának, amelyen a közelmúltban elsőnek megje­lent három kötet szerkesztői, a magyarországi tudomány- egyetemek és főiskolák e kor­ral foglalkozó munkatársai is részt vesznek. (Folytatás a 4. oldalon) A vitaülés résztvevőinek egy csoportja. pai béke és biztonság meg­szilárdításának, az európai államok közötti együttműkö­dés fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitká­ra. ★ A Pánhellén Szocialista Unió küldöttsége szerdán a késő délutáni órákban eluta­zott Budapestről. A delegáci­ót a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára búcsúztatta. Jelen volt Constantin Tritaris, a Görög Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Á megyei ipar háromnegyed éve: tizenkétmilliárd Ütemes fejlődés a könnyűiparban Riczisi Ilona varrónő, a Nyírség Ruházati Szövetkezet dol­gozója az NSZK megrendelésére készülő 1300 muszlin alap­anyagú női ruha szalagközi vasalásán dolgozik. (Elek Emil felvétele.) Tizenkétmilliárd forint ér­téket állítottak elő az 1979- ben eddig eltelt háromnegyed év alatt a megye ipari üze­mei, 5,3 százalékkal többet, mint egy esztendővel koráb­ban. A 660 milliót érő több­let hattizedét a termelékeny­ség javulásával érték el. Ha az egyes iparágakat vesszük szemügyre, jelentős eltérésekei tapasztalhatunk. A nehézipar 2,7 százalékkal ma­radt el terveitől, ami a me­gye két legnagyobb gyárá­nak, a Taurusnak és az Alka­loidának a gondjaiból ered. A gumigyár például 85,1 szá­zalékot, az Alkaloida pedig 93,9 százalékot „hozott”. Az ágazathoz tartozó gyá­rak exportteljesítése is meg­lehetősen „Janus-arcú”. A ki­vitel több mint egynegyedé­vel növekedett, azonban a tőkés piacon való értékesí­tés ennél nagyobb mértékben maradt el. A termelékenység növekedése is csekélynek mi­nősíthető, hiszen az egy szá­zalékot sem éri el. Legütemesebben a kohó- és gépipari tárca gyárai fej­lődtek. Az egy évvel korábbi­hoz képest 9,8 százalékkal nőtt a produktumok értéke, így a 3 és fél milliárdot meg­haladó termelésük a megye összes iparának közel egyhar- madát teszi ki. Exportteljesítésük jelentős mértékben javult, különösen jónak minősíthető a szocia­lista országokba küldött áruk mennyiségének emelkedése. Ezen a téren kiemelkedőt nyújtott a HAFE és a VSZM kisvárdai gyára. A tőkés or­szágokba azonban 9,2 száza­lékkal kevesebb termék ju­tott, mint 1978-ban. örvende­tes, hogy az iparágban dolgo­zók termelési értéke 2,3 szá­zalékkal magasabb, mint tavaly volt; a növekedés meg­haladta a megyei átlagot. Az iparágak között a leg­magasabb értéket, 4,3 milli­árd forintot, a könnyűipar érte el. Részesedése az össz­termelés több, mint egyhar- mada. A kedvező eredmény­ben komoly szerepet játszott a BFK mátészalkai üzeme, a nyíregyházi papírgyár és a Szatmár Bútorgyár. A pozitívumok mellett fi­gyelmet érdemel a cipőipar visszaesése, amire részben a kiviteli kötelezettségek telje­sítése, valamint az értékesíté­si gondok adnak magyaráza­tot. A könnyűipari gyárak termelékenységnövekedése a legmagasabb, ebben azonban feltehetően az is közreját­szik, hogy többségük — friss üzemek lévén — meglehető­sen alacsony szintről indult. A háromnegyed év mérlegét megvonva, egyértelmű, hogy gyáraink, üzemeink többségé­re — ha az elmaradásokat pótolni akarják — mozgal­mas utolsó három hónap vár. (speidl) Magyar-lengyel barátsági hét megyénkben Magyar—lengyel barátsági hét kezdődik november 26-án megyénkben. A megnyitó napján baráti találkozóra ke­rül sor Nyíregyházán a bu­dapesti lengyel nagykövetség és Lengyel Kultúra képvise­lőivel. Ezen a napon nyitják meg a Jósa András Múzeum­ban „Az ember és természet” című lengyel képzőművészeti kiállítást. Másnap Kisvárdán folytatódik a program vá­rosnézéssel, üzemlátogatással, kiállítás megnyitásával és filmvetítéssel. Szerdán Vásárosnaményba látogatnak a lengyel vendé­gek, megtekintik a fontosabb létesítményeket, ellátogatnak a Bereg Múzeumba és a VOR helyi üzemében barát­sági nagygyűlésen vesznek részt. Csütörtökön Vaján a termelőszövetkezet életével ismerkednek a vendégek, dél­után a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskolán a növény­védő repülőgépes képzést ta­nulmányozzák, találkoznak az oktatókkal, a hallgatókkal. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának termében pénteken baráti találkozóra kerül sor, előadás hangzik el a Lengyel Egyesült Munkás­párt VIII. kongresszusának irányelveiről, majd az „Út­közben” című lengyel—ma­gyar koprodukcióban készült film vetítésével fejeződik be a barátsági hét programja. Fokozádó érdekvédelem Kevesebb baleset az ipari szövetkezetekben Szerdán Nyíregyházán, az ipari szövetkezetek klubjában tanácskoztak a szövetkezeti bizottságok elnökei. Tájékoz­tató hangzott el a szocialis­ta munkaverseny helyzeté­ről és a további feladatokról. Ismertették az üdülési beuta­lók szétosztásának rendjét, a tömegsport helyzetét, szó volt a közművelődésről, a baleseti helyzet alakulásáról. A szocialista munkaverseny úttörői a megye ipari szövet- kezteiben továbbra is a szo­cialista brigádok. Bár a 39 szövetkezetből 36 küldött be részletes értékelést, megálla­pítható, hogy valamennyi szocialista brigád benevezett a kongresszusi versenybe. A 418 szocialista brigád jelenleg közel ötezer tagot számlál. A vállalások elsődlegesen a minőségre, a takarékosságra, a hasznos munkaidő kihasz­nálására irányulnak, de nagy teret kap benne a társadal­mi munka is. Javult a szövetkezetekben a munkavédelem. Az előző évihez viszonyítva a balese­tek száma néggyel, a kiesett munkanapok száma pedig hétszázzal csökkent. Ez egyál­talán nem ok az elbizakodott­ságra, tovább kell törekedni a megelőzésre. Kadar János, az MSZMt KB első titkára szerdán dél­előtt fogadta Andreasz Pa- pandreut, a Pánhellén Szo­cialista Unió elnökét, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Szívélyes légkörben meg­beszélést folytattak a nem­zetközi helyzetről, az euró­DÜB-vita Nyíregyházán a „Magyarország története“ sorozatról

Next

/
Thumbnails
Contents