Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

1979. november 18. o C S AILIAIDMCITIT ti C N A gyermekkori fogbetegségek megelőzése KONYHA Hurka, kolbász RAKOTT HURKA Hozzávalók, 4 személy részé­re: 1 csomag bürgonyapüré, fél liter víz, 2,5 dl tej, só, 30 dkg vé­reshurka, mirelit zöldborsó (30 dkg), mirelit sárgarépa (30 dkg), 1 vöröshagyma, 1 evőkanál vaj, 2 dl tejfel, só, bors, cukor, 10 dkg sajt. A burgonyapürét előírás sze­rint elkészítjük. A véreshurkát és a borsót, sárgarépát a burgo­nyapürével együtt tűzálló tálba tesszük, rétegesen. A hagymaka­rikákat forró vajban megpárol­juk. Tejfellel és fűszerekkel íze­sítjük. Majd a felső burgonyapü­réréteg tetejére tesszük. Tetejé­re sajtdarabkákat teszünk és elő­melegített sütőben körülbelül 10 percig sütjük. A novemberi országos fogászati hónap során még az általános is­kolák alsó tagozatosaihoz és sok helyütt az óvodásokhoz is elláto­gatnak a szakorvosok. Ennyire fontosnak tartják a gyermekkori fogbetegségek megelőzését. A betegségek közül a fogbeteg­ségek a legelterjedtebbek az egész világon. Az emberi test egyetlen szervével sincs annyi baj az élet folyamán, mint a fo­gakkal. A fejlettebb országokban a civilizáció egyik nem kívánatos következményeként szinte min­den felnőttet elér a fogszuvaso­dás és a foglazulás. Nem sokkal jobb a helyzet a gyermekek fo­gazatával sem. A 6—7 éves kor­ban levők 80—90 százalékánál ta­lálhatók szuvas fogak, s a 14—15 éveseknél 100 gyermek közül csupán 4—5-nek ép a fogazata. Míg a fogszuvasodás elsősorban a gyermekek és a fiatal felnőt­tek fogazatát rombolja, addig a foglazulás rendszerint a harma­dik évtized után okoz fájdalmas gondokat. A fogszúvasodás a fog kemény anyagainak végleges pusztulását okozza. Ezért is feltétlenül indo­kolt, hogy már a két, két és fél éves korban megkezdődjön a kis­gyermekek rendszeres fogászati ellenőrzése. A száj- és fogápolást már két és fél, hároméves korban el ke1! kezdeni. Nagyon fontos, hogy a kis szájhoz megfelelő méretű fog­keféi legyenek a gyereknek. De az is lényeges, hogy a Kicsik ét­rendje tartalmazzon nyers gyü­mölcsöt, sárgarépát, karaláoét. Nemcsak vitamintartalmuk, ha­nem „rágós” voltuk miatt is. Felelőtlenség, ha a gyermekeket rászoktatják a cukorka, a csoko­ládé és az egyéb édességek mind­untalan élvezetére. A szénhidrá­tok és a cukorfélék túlzott mér­tékű fogyasztása nemcsak a fo­gazatnak, hanem az egész szerve­zetnek is ártalmas. A gyermek­években dől el, hogy valakinek milyen fogazata lesz felnőtt korá­ban. Készítsünk almalevet Almaié készítésére legalkalma­sabb az érett gyümölcs. A gyü­mölcsöt alaposan megmossuk, a sérült részeket eltávolítjuk, s a szokásos módon zúzzuk, ezután kisajtoljuk. Amennyiben 15 C° körüli tárolóhelyiséget tudunk biztosítani, a kipréselt levet 24 órán át célszerű pihentetni. A kisajtolt levet csirátlanítani kell, hogy ne romoljon el, amelynek két módszere ismeretes. Végez­hetjük úgy, hogy hidegen tölt­jük a levet üvegekbe, ezeket csirátlanító edénybe rakjuk, amelyben 70—75 C°-os víz van. Ügyeljünk arra, hogy az üvege­ket a meleg víz addig lepje el, ameddig az almaié van bennük. A hőkezelés 10—15 percig tart­son, természetesen ez alatt az idő alatt az edényt tűzhelyen kell tartani. Annak érdekében, hogy az üvegek közvetlenül ne érintkezzenek a tűzhely melegé­vel, célszerű az edény aljára rá­csot tenni. TÖLTÖTT KOLBÁSZ Hozzávalók, 4 személynek: 4 szál (szálanként 12 dkg) kolbász, 1 csomag petrezselyem és kapor, 1 kávéskanál mustár, 2 kis sze­let sajt (6 dkg), 4 vékony, hosz- szú szelet szalonna, 3 evőkanál olaj. A kolbászdarabokat hosszában mélyen bevágjuk. A petrezsely­met és kaprot megtisztítjuk és feldaraboljuk. .A kolbász bevá­gott részébe mustárt teszünk, és beszórjuk az apróra vágott pet­rezselyemmel és kaporral. A saj­tot hosszában kettévágjuk és a kolbásznyílásba tesszük. A sza­lonnacsíkokat a kolbász köré csavarjuk. Majd a töltött kol­bászdarabokat olajban, lassú tűz­nél roDOgósra sütjük. Karalábé­főzelékkel és burgonyapürével körítjük. KOLBÁSZOS BURGONYASALÁTA Hozzávalók,’ 4 személy részé­re: 1,20 kg burgonya, fél liter sósvíz, 4 tojás, 1,5 dl ecet, 1 ká­véskanál cukor, só, bors, 2 fej hagyma, 6 paradicsom, fél ecetes uborka, 3 csemege uborka, 20 dkg borsos kolbász, petrezse­lyem. A burgonyát héjában feltesszük főzni. Félórái főzés után lehá­mozzuk és felkarikázzuk. A tojá­sokat keményre, főzzük. A víz­ben feltesszük főzni a hagyma­darabokat, sót, cukrot, borsot és ecetet teszünk hozzá. Majd ä burgonyaszeletekre öntjük. A hűtőszekrénybe tesszük és állni hagyjuk. A tojásokat és a pa radicsomot 4 részre vágjuk. Az uborkát felkarikázzuk. Majd mindezeket a burgonyához ke­verjük és egy tálba tesszük. A kolbászt felkarikázzuk, hozzáke­verjük, az apróra vágott petre­zselyemmel megszórjuk. Összhang a táplálkozásban Ételeinknek nemcsak ízletes­nek, kívánatosnak, vitamindús­nak, táplálónak kell lennie. Igé­nyünk, hogy táplálékunk válto­zatos, sokféle is legyen. Bármennyire szeretünk is egy- egy ételt, nem főzhetjük min­dennap ugyanazt. Nem ehetünk reggelire, vacsorára, ebédre egy­forma ételeket, még egy napon belül sem. A háziasszonynak bi­zony nem kis fejtörésbe kerül, hogyan tegye változatossá a csa­lád étkezését. Úgy, hogy egy­aránt szerepeljen benne fehérje, vitamin, vagy úgy, hogy a reg­geli, a tízórai legyen laktató, tápláló, s a vacsora könnyű, könnyen emészthető. Helyes arányban szerepeljenek a tejter­mékek, a zöldfélék, a húskészít­mények, a gyümölcsök. S mindezt ízletesen, gusztuso­sán, az egyes étkezéseket és éte­leket összhangba hozva tálalni, valóban nem egyszerű dolog. Az étkezések összhangjának meg­teremtése azt jelenti, hogy ha például a reggeliben a tejes éte­lek, a sajtok, túró, joghurtfélék szerepeltek, akkor ebédre lehető­leg ne tejbegrízt főzzünk. Vagy ha az ebéd töltött káposzta volt, akkor vacsorára nyugodtan ad­hatunk lágytojást, paprikát, ret­ket, paradicsomot és teát. Az egyes étkezéseken belül is figyel­nünk kell az összhangra. Nehéz, fűszeres ételek mellé könnyű krémleveseket kínáljunk, süte­mény helyett gyümölccsel fe­jezzük be az ebédet. Olajos szardíniához nem illik a kakaó, sokkal inkább a citromos tea. Sültekhez, pörkölthöz nyugodtan adhatunk főzelékeket, mártáso­kat, vagy ha már krumpli vagy rizs a köret, dúsítsuk salátákkal, gyümölcskompóttal a menüt. Zsí­ros, nehéz tészták, vajas krémek helyett adjunk piskótát puding­gal megkenve, verjünk fel to­jáshabot gyümölcsízzel vagy friss gyümölccsel. Készítsünk szépen díszített szendvicseket, ősszel, télen is tegyünk a kenyér kö­zé valami zöldfélét, retket, pet­rezselyemzöldjét, céklát, zellert, nyers sárgarépát, karalábét. A változatos ízek és a gondo­san megválogatott ételek egész­séges táplálkozásunk alapjai. Másik készítési mód, amikor a kisajtolt gyümölcslevet egy ép zománcú edényben felmelegít­jük. Amikor elérte a 80 C°-ot, melegen töltjük az előre elkészí­tett, tisztára mosott, s előmelegí­tett palackokba. A palackokat azonnal lezárjuk, ládába, vagy kosárba rakjuk, tiszta ruhával letakarjuk és 12—16 óráig hülni hagyjuk. Általános szabály mindkét ké­szítési módnál, hogy sötét üve­geket használjunk, az üvegek nyílása kicsi legyen, s a tetejé­től kb. 1 cm magasságban levegő lehet. Almalevet nem szükséges cu­korral dúsítani, cukor-, vagy savtartalmát növelni. A palac­kokat lehetőleg sötét helyen, polcokon tároljuK. K. I. Az okos időbeosztás fegyelemre nevel Mikor a szülők hazajöttek a munkából, a lakás a következő képet mutatta: az iskolatáska le­dobva a szoba közepére; a füze­tek, tankönyvek széthagyva az asztalon, a köpeny és a levetett ruhák a fotelba dobálva, a hato­dikos Jancsi pedig valahol a ház mögötti parkban rúgta a labdát. A szülők fejében többször megfordult már, hogy érdemes-e ilyen csekélységért, mint a rend­tartás, újra és újra konfliktus­helyzetbe kerülni a gyerekkel. Hisz ez az egyszem fiúk van, semmiből nem áll utána elrakni a ruhát, rendbe tenni a holmi­Lakásunk új díszítő eleme Ismerjük meg a tükörcsempét Színesebbé, érdekesebbé tehet­jük a konyhai és a fürdőszobai falfelületet, ha egyes részeit tü­körcsempével borítjuk. Ennek az újkeletű burkoló­anyagnak legnagyobb előnye a látványossága. A szemközti terü­letet erdekesen törve tükrözi, és növeli a belső tér látványát. Ép­pen ezért, nem mindegy, hová rakunk tükörcsempét. Semmi­képp sem szerencsés, ha egy amúgy is keskeny fürdőszoba rö- videbb falára kerülnek, mert így a fürdőszoba hosszabbnak tűnik. A hosszában elhelyezett csempék viszont kitágítják a teret, kelle­mesebb közérzetet biztosítanak. A konyhában a tűzhely mögötti felület a legtöbb háznál megol­datlan. Az olajfestékkel mázolt fal már a legtöbb helyről kiszo­rult, a falvédők ideje is lejár lassan, a színes csempeburkolás és a tükörcsempe még nem elég elterjedt. Pedig a tükörcsempe ugyanolyan könnyen tisztítható, mint a hagyományosak. Azok számára, akik kevés időt töltenek a tükör előtt, előszobá­ba is ajánlható a tükörcsempe, mert nem igényli a felerősítés­nél a szokásos előkészítést. Ele­gendő ragasztóanyag bármelyik univerzális tubusos ragasztó, pl. a technokol rapid. A csempe matt oldalának négy sarkába, valamint a közepére egy-egy csöpp ragasztót engedünk, majd a falon kijelölt helyre nyomjuk a csempét és 1—1,5 percig tart­juk. Miután a ragasztó megkö­tött, a csempét elengedhetjük, épp úgy a helyén marad, mint cementbe ágyazva. Ez a módszer csak az üveg alapú tükörcsempé­nél alkalmazható, mivel ennek az önsúlya kicsi. Először a legalsó vízszintes sort érdemes fölerősíteni, a továbbia­kat is vízszintesen rakva erősít­sük föl! A tükörcsempe-burkolat a szo­bában is helyet kaphat, pl. az élősarok mögötti derékszögben. A tükröző felületnek köszönhető­en a növények száma megsok­szorozódik, az élősarok látványa elevenebb lesz. Itt már a csempé- zett felület oldalainak körülhatá­rolása is fontos, ez történhet szegőlécek alkalmazásával, vagy műanyag díszléniával. Régi bútorok kopottas ajtóbel­sőit is felfrissítheti a csempe. Üvegipari ktsz-eknél vásárolható a tükörcsempe, többféle méret­ben és színben. Legszebb talán, a 15X15' cm-es rézszínezetű válto­zat. A vörösréz színvilágát idéző tükröződő felület igen barátsá­gos, meleg színvilága révén a konyhába és ajtók felületére ajánlható, de pl. világoskék ká­dak mellett jól mutat a fürdő­szobában is. Az ezüstös színű, a tükör hagyományos foncsorozá- sának megfelelő csempe 15X15 cm-es, 12X12 cm-es, valamint 7X7 cm-es méretben kapható. A fürdőszobában fölerősíteni szándékozott csempéket érdemes a hagyományos munkaigénye­sebb módon fölrakni, mert így biztosan nem éri gőz a csempék hátsó felületét, a tükör nem fog elhomályosodni. (Csáky) jait. Majd ha rákényszerül az életben, akkor gondosabb lesz. Érdemes-e újra és újra elmonda­ni, hogy kisfiam, ha hazajössz az iskolából, átöltözöl, s a ruháidat szépen összehajtva beteszed a szekrénybe. A fegyelmezett iskolai maga­tartás, a gyerek kötelességtudata, rendszéretete szorosan összefüggő fogalmak, s mindez a rendszeres­ség, a helyes szoktatás következ­ménye. Azzal kezdődik, hogy a gyerek idejében lefekszik. Bármilyen iz­galmas film van is a tevében. Általános iskolás esetében ez a kortól függően 8 és 9 óra közé esik. így reggel is pihenten éb­red, nem mulasztja el a tornát, az alapos mosakodást, nyugod­tan költi el reggelijét. Idejében indul el az iskolába. Táskájában ott lapulnak az előző este beké­szített könyvek, füzetek és a hű­tőszekrényből reggel kivett tíz­órai. Az a gyerek, aki az utolsó percben esik be az osztályba, nem reggelizett, vagy csak futtá­ban kapott be valamit, olyan zaklatott lelkiállapotban van, hogy nem tud rendesen figyelni az órán. Az lenne jó, ha mindig azonos időben ebédelne a gyerek. De a napi órák száma változik, s egyéb okok miatt is ez megvaló­síthatatlan. Azt viszont többnyi­re meg tudjuk oldani, hogy egy­azon időben üljön le a könyvei elé. Ez nagyon hasznos beideg­zés, hisz nem egyszer tapasztal­juk, hogy csemeténk húzza-ha- lasztja az időt, sehogy sincs kedve hozzákezdeni a tanuláshoz. Ha beidegződött, hogy például három órakor meg kell kezdenie a feladatokat, akkor ezzel az örökös noszogatást és a ,.bemele­gedési” holtidőt elkerüljük. Jó, ha készít a gyerek napirendet, illetve heti beosztást magának, a szülőkkel megbeszélve a tanulás, edzés, a szabad idő helyét, mód­ját, idejét a tervezetben. Az okos időbeosztás szintén fegyelemre nevel. Egy általános iskolás legtöbbször „elúszik”, semmire sincs ideje, küszködik a rátornyosuló feladatokkal. A he­lyes időbeosztás eligazítja, min­dig tudja belőle, hogy mit kell tennie, hogy a leckével is elké­szüljön, és elegendő szabad ide­je is maradjon. Ha négykor az órára pillant a gyerek, s azt látja, még egy órá­ja van a tanulásra, akkor jobban igyekszik, jobban odafigyel, mintha vége-hossza-nincs idő áll rendelkezésére. Rendtartás a tanszerek, iskolai holmijai között, ez szintén a fe­gyelmezett életmódra nevelés ré­sze. A rendetlen gyereknek sok ideje megy el azzal, hogy hol va­lamelyik füzetét, hol a könyvét keresi. Legyen meg mindennek a helye. Akár egy kis rajzot is ké­szíthetünk róla, hogy hol van­nak a szekrényben az ingek, nadrágok, zsebkendők. Az író­asztalban mit, hol kell tartani. . . és ne sajnáljuk a gyereket. Rak­ja vissza a kétéves is a polcra a játékait vacsora előtt. A megfele­lő korban elkezdett fokozatos szoktatással válik a rend vérévé. A. L. Zakók, ingek, ingkabátok A több mint tíz éven át uralkodott karcsú, testhezálló öltönytípus ellentéteként meg­jelenik a szuperpuha, úgyneve­si ingek” gallérjai is erősen keskenyednek, anyaguk és ki­dolgozásuk a zakó jellegétől függően, merev vagy egészen „Konstrukció nélküli” zakók. zett „konstrukció nélküli” za­kó, mely rendeltetése szerint hanyagul elegáns és a réteges öltözködés lehetőségét megad­va, kényelmes bőségű. Hivatal­ban, utcán, szabad időben egy­aránt jól használható. puha. A puha gallérok legom­boltak. Még mindig nagy szerepet kap, különösen a „konstrukció nélküli” zakók és a sportöltö­zékek alatt, a felsőing, ami keskeny, puha gallérral, vagy Még egy zakó és Jellemzői: a zakó eleje na- gyan kevéssé szerkesztett, bel­ső kidolgozása minimális, gyakran széles eleje alátéttel, bélés nélkül készül. Az alsó gallér a zakó anyagából ké­szült, puha, így felhajtva is vi­egy „felsöing”. gallér nélkül, álló nyakpánttal, vékony gyapjúszövetből vagy egyéb, puha, bolyhozott anyag­ból készül. A nyakkendő szín­ben és formában szervesen be­leilleszkedik a zakó és az ing együttesébe. Keskenyedik, szé­selhető. Vállvonala gömbölyű, ami a szélesített váll lehajlásá­ból, raglánszabásból stb. adód­hat. Divatanyagtípusai: a fésűs kamgarn, a szőrös effektusú — kötött hatású —, és a fésűs tweed optikájú szövetek, a kordbársony stb. Érdekes az anyagok és színek összeállítá­sa és figyelmet érdemelnek a kiegészítők is. A zakó kiegé­szítője már nemcsak a megszo­kott „városi ing” és nyakken­dő, hanem a sál, a kötött, bőr vagy steppelt mellény, a ma­gas nyakú pulóver vagy a pu­haszövet- és flanelling stb. is lehet. A zakó részleteihez és jelle­géhez alkalmazkodva, a „váro­lessége 7—9 cm, mintája apró geometrikus, vagy nagyon fi­noman, több színnel csíkozott. A szabadidő- vagy sportos öl­tözékek közül ősszel és télen a legfontosabbak a lemberdzse- kek (blousonok), a béleletlen rövid ingkabátok és az anorá- kok. Főleg puha, könnyű, vas­tagabb szövetekből készülnek. A felső részek kényelmes bő- ségűek, könnyed mozgást biz­tosítanak, célszerű szabásvona­lakkal készülnek. Díszítésük bőr, kord és kötött kombiná­ció. A sportos felső részek cél­szerű kiegészítői a szűk vona­lú nadrág és sportmellény együttese, valamint a pulóver fölött viselhető szövet és kötött ing. (s. á.) KM VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents