Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 16. Tízéves kórus Belső munkákon dolgoznak a SZÁÉV építői a nyíregyházi Körte utcai óvoda építésénél. (Elek Emil felv.) Foglalkoztatás az öregek napközijében Küzdelem a tétlenséggel TYÚKODON „LAPKÁZNAK" Fiatalemberek nem kívá­natos viselkedéséről közölt — gondolom, mások szerint is jó hangvételűnek tartott — glosszát a Kelet-Magyaror- szág október 17-i számában. Tényeket és helyeket ír le a szerző, ahol az utóbbi időben magukról megfeledkező fia­talok garázdálkodtak. Ahogy a cikk szerzője írja: „...te­szik próbára fölös erejüket — nevezzük őket nevükön — vandál huligánok.” Kell ezzel a kérdéssel fog­lalkozni és az eddiginél na­gyobb eréllyel. Az újságcikk megjelenése előtti nap délutánján Nyír­egyházán, a város szívében, a Tanácsköztársaság téren, amikor legtöbb a gyalogjáró — hivatali idő végeztével —, két fiúcsapat egy-egy tagja összeverekedett. A békességet szerető emberek kikerülték őket, mások tanácstalanul álltak meg, bámulni. Beavat­kozásra senki nem szánta el magát, ugyanis a verekedők mögött mindkét oldalon leg­alább tucatnyi „haver” druk­kolt. Ki kezd ki ennyi fiatal­lal?! Csak helyeselni lehet, ha a sajtó is hatásosabban foglal­kozik a kérdéssel. Ám ez csu­pán a nemkívánatos ügy kel­lő felszínen tartása, de nem a megoldás. Az segíthet, ha nagyobb erélyt alkalmaznak az illetékes hatóságok. Szük­ségesnek látszik az ilyen cso­portosulások, galerik karha­talmi igazoltatása, melyek so­rán bizonyára nemcsak egy­két krónikus munkakerülő lepleződne le. Különösen az ilyenekkel szemben ne ma­radjon el a szigorú felelős­ségre vonás! A. B. nyíregyházi lakos A sértett az édesanya volt. Állt szemben a fiával és bár sokat szenvedett eddig mi­atta, mégsem kérte fia meg­büntetését. Talán megjavu- lásában bízott, talán attól félt, hogy szabadulása után még jobban megkeseríti éle­tét. Az újfehértóiaknak aligha kell bemutatni a 35 éves Pásztor Jószefet, aki több időt tölt börtönben, mint sza­badon, s ha éppen otthon van, akkor is állandóan iszik, ha pedig részeg, akkor rend­szeresen garázdálkodik. Négy alkalommal ítélték el eddig, szabadulása óta is rendőri felügyelet alatt áll, gyerme­ke eltartásáról sem gondos­kodik, mert amit keres, az még neki is kevés alkoholra. Mint annyiszor, ez év már­cius 21-én is részegen állí­tott haza édesanyja lakására, de még inni szeretett volna, ezért pénzt kért édesanyjától. — Nem bírok én otthon megmaradni. Amíg jó az idő ki-kíjáfogatok a kertbe. Ha hűvösre fordul foltozok, var- rogatok. Hiába, megszoktam már a munkát. Kovács Sándorné, akivel a Baktalórántházi öregek Nap­közi Otthonában találkoztam így vallott mindennapjairól, ö az egyik legaktívabb tag az otthonban. Életkedve azonban nem ragad magával mindenkit a 25 idős ember közül. Csak időnként... — Legtöbbjük azért érdek­lődő, tevékeny ember — be­szél a gondozottakról Tarrné Müller Emma vezetőnő. — Sajnos, állandó foglalkozta­tást nem tudunk nekik nyúj­tani. Régóta kapcsolatban ál­lunk a helyi Vertikál szövet­kezettel, ahonnan időnként szabászhulladékot kapunk. A nénik szoknyákat, mellénye­ket varrnak belőle maguk­nak. Télre sálat készítettek a bácsiknak. De ez a foglalko­zás csak időszakos. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 65 öregek napközije mű­ködik, a gondozottak száma közel 1400. A felszereltség jó. Minden otthonba járnak újságok, 1—2 kivétellel vala­mennyiben van tv, rádió. Társasjátékokkal 57 napközi rendelkezik, 24-ben könyvtár működik. Mégis nehéz elképzelni az apró falvak öregjeit, amint kényelmesen elhelyezkednek a tv előtt, figyelemmel hall­gatnak egy tudományos rá-^ dióadást vagy politikai napi­lapokat böngésznek. A mai 70—80 évesek többsége nem A mama látta, hogy igazán nem hiányzik már több a fi­ának, ezért nem adott. A fiú annyira megharagudott, hogy egy pohárral akarta leütni édesanyját, de szerencsére a pohár célt tévesztett. Pásztor nem nyugodott be­le, hogy támadása eredmény­telen maradt, nékiugrott édesanyjának és fojtogatni kezdte. Az idős asszonynak sikerült kiszabadítani magát fia kezei közül, menekülni próbált, de a fiú utolérte, s úgy földhöz vágta, hogy a szerencsétlen asszonynak el­tört a combcsontja. A bíróság a többszörösen büntetett előéletű Pásztor Jó­zsefet súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek, s egy év börtönre ítélte. Mellék- büntetésül Pásztort két évre eltiltották a közügyek gya­korlásától és elrendelték kényszergyógyítását. Az íté­let jogerős. ilyen élethez szokott — ha­nem a munkához. — Kötelezni munkára nem lehet, de természetesen nem is akarjuk a gondozottakat — szögezi le Gaál Ibolya, a me­gyei tanács szociálpolitikai csoportvezetője. — Jártam olyan napköziben, ahol az öregek például kijelentették: most már pihenni akarnak. A többség viszont igényli az elfoglaltságot. Fonalat gombolyítottak Bállá Sándorné járási gon­dozónő egy. jellemző esetet idéz fel: — Nagyhalászban hosszú ideig valóságos kis üzem mű­ködött az öregek napközijé­ben. Hulladékfonalat gombo­lyítottak. A nénik, bácsik rendszerint már reggel 6-kor ott toporogtak a bejárat előtt, s délután 5-kor alig akaród- zott nekik hazamenni. Gyor­san telt az idő, s volt, aki 6—700 forintot is megkeresett havonta. Mióta nem kapják a hulladékanyagot — tudtom­mal termékváltás volt a pat­ronáló gyárban — felbomlott az összetartó közösség. Későn járnak be, korán hazaindul­nak. Hiányzik nekik az értel­mes tevékenység. Elgondolkoztató adat, hogy állandó foglalkoztatás csak 38 napköziben van megyénk­ben. Próbálkozások, jó ötle­tek időről időre születnek, de még több segítség kellene. A tyukodi napköziben pél­dául „lapkáznak” az öregek. A porcsalmai konzervüzem­ből nyár elejétől rendszeresen kapják a befőttesüvegeket le­záró fémlapokat, melyekre gumigyűrűt kell rögzíteniük. A kezdeményezés bevált, s — ha lehetőség lesz rá — szeretnék bevezetni a kör­nyék többi napközijében is. Ibrányban például szövőszé­ken hulladékanyagokból rongyszőnyeget készítenek, s el is adják a gondozottak. — Gondoltunk ládaszege- zésre — de ezt már nem bír­ják a 70—80 évesek. Jó idő­töltés lenne a papírzacskó­ragasztás és -hajtogatás. Erre egyelőre csak keressük a le­hetőséget folytatja Gaál Ibolya. — Általában sajnos csak időszakos elfoglaltságot tudunk nyújtani. Sok az üresjárat A legtöbb helyen nap mint nap meg kell küzdeni a tét­lenséggel. Van, ahol minden ember külön feladatot kap: egyik a virágöntözésért, a másik a terítésért, a harma­dik a szellőztetésért felel. Ahol hozzájutnak maradék textíliákhoz, ott párnákat, ágyterítőket, falvédőket ügyes­kednek a napközinek, illetve maguknak az idős emberek. Az üresjárat sok — pedig értelmet kell adni az öreg­ségben töltött éveknek is. (h> Italra kérte a pénzt Édesanyjára támadt Áz orvos írja Vesebetegségek, gyermekkorban A vesebetegségek na­gyobb része idült, illetve idültté váló megbetegedés. A gondok nem érnek vé­get a kórházi ápolással. Folyamatos ellenőrzésre a gyermekkor végéig, sőt legtöbbször az egész életen át szükség van. A felnőtt­korban jelentkező króni­kus betegségek kezdete gyakran a gyermekkorra nyúlik vissza. Megfelelő ellenőrzéssel sok felnőtt­kori idült vesebetegség megelőzhető. Nyíregyházán a megyei kórház gyermekosztályán 1973 óta van vesegondozás. Itt mindig pénteken, visz- szarendeléses alapon fo­gadják a betegeket, csak kórházi kivizsgálás után. Ez lényeges, hiszen előbb tisztázni kell, hogy bel­gyógyászati, vagy uruló- giai megbetegedésről van-e szó, a panaszok mö­gött nincs-e fejlődési rendellenesség, kő vagy más elváltozás, melyen esetleg műtéttel segíteni lehet. A gondozáson minden gyermeket megvizsgálnak, ezt vérnyomás- és test­súlymérés, majd terápiás javaslat követi. A gondo­zottak kis könyvecskével rendelkeznek, mely fontos adatokat tartalmaz, pél­dául diagnózist, vizsgálati eredményeket, a terápiás javaslatot, a legközelebbi kontrollvizsgálat időpont­ját. Fontos a szülőkkel és a kis betegekkel őszinte, jó kapcsolat kiépítése. Már a betegség elején tájékoz­tatják a szülőket például a betegség sajátosságairól, a kiújulás lehetőségéről, várható kimeneteléről. A gondozásra szoruló iskolá­sok vegyék fel a kapcsola­tot az iskolai védőnővel, iskolaorvossal, mutassák meg a gondozási könyvet. Ezeket a gyermekeket így az iskolában is fokozott figyelemmel kísérik. Dr. Medgyessy Erzsébet Évadnyitó hangverseny A Szabolcsi szimfonikus ze­nekar nyitotta meg az Orszá­gos Filharmónia idei első bérleti hangversenyét novem­ber 14-én a megyei művelő­dési központ hangversenyter­mében. Vezényelt Kováts Zoltán, közreműködött Ráso- nyi Leila hegedűművésznő. Első számként Gluck: Iphi- genia Taurisban nyitány hangzott el. Gluck, az opera klasszikus jelentőségű refor­mátora nagy horderejű zenei reformoknak volt a kezdemé­nyezője Európa-szerte. Racio- nalisztikus elgondolásokon keresztül jutott el a tauriszi Iphigenia szenvedélyes vízi­ókkal, lángoló forradalmához. A remek operanyitány négy motívumból épül fel: a gyöt­rő szívfájdalom, az erőszak, a gyengédség és a fájdalmas részvét motívumaiból, me­lyek híven közvetítik az ope­rai cselekmény hangulatát. Mozart G-dúr hegedűver­senyével folytatódott a mű­sor. Mesterien körvonalazott, művészi formákba szökkenő interpretációt hallottunk. Az ifjú Mozart életörömének melengető napsugarában gyönyörködhettünk. A moll- ba forduló részeknél, külö­nösen az Adagio kidolgozá­sában érezhettük a G-dúr koncert derűs egén átvonuló fátyolozott felhőket, a ben­sőségesen daloló románcot. Rásonyi Leila fölényes tech­nikai biztonsággal, nagyon muzikálisan, élményszerűen játszott. A befejező szám Beetho­ven IV. szimfóniája volt. A gyors főtétel hangszerelés­beli ötletei, a lassú tétel áb­rándos éneke, a finálé moz­galmas, perpetuum mobile­szerű lüktetése jól érvénye­sült a zenekar előadásában. Kováts Zoltán karmester magas szinten tolmácsolta a műsorra tűzött műveket. Meggyőző mozdulatait együt­tese kitűnően követte. A Szabolcsi szimfonikus zenekar méltóan nyitotta meg a zenekari hangversenysoro­zatot. Élő, egészséges hang­zás, kidolgozott szólamkultú- ra, jó ritmus jellemezte játé­kukat. Külön dicséretet érde­mel a fúvósok játéka. Vikár Sándor OLVASÓINK KÉRDEZIK Havi 80 forintos járulék Az 1975. évi II. törvény ki­terjesztette — az ingyenes egészségügyi ellátáson túl — a kötelező betegségi biztosí­tást az egyénileg gazdálko­dókra is. Milyen kötelezettsé­get és előnyt jelent ez? — kérdezték levélíróink közül többen is a közelmúltban. Érdeklődésünkre a nyír­egyházi társadalombiztosítá­si igazgatóság vezetője el­mondta, hogy az az egyéni­leg gazdálkodó, aki az előző naptári évben is a mezőgaz­dasági lakosság jövedelem- adójának fizetésére volt kö­telezve, az az év első napjá­tól az év végéig, havi 80 fo­rint betegségi járulékot kö­teles fizetni. Ez pedig anya­sági és temetési segély igény- bevételére jogosítja fel az egyénileg gazdálkodót. A já­rulékot a földterület, vagy — ha földje nincs — a lakóhe­lye szerint illetékes tanács állapítja meg, és adók mód­jára szedi be. Mindenki köteles ezt fizet­ni? A járulékfizetéssel kap­csolatos határozat ellen — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint — jogorvoslattal lehet élni — említette tájékoztatójában a szakember. Eltekinthetnek a járulék fizetésétől, ha azt különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. Egyéb­ként sem köteles az egyéni­leg gazdálkodó a havi 80 fo­rint betegségi járulékot fi­zetni arra a hónapra, amely alatt az anyasági, vagy teme­tési segélyt egyéb jogcímen is megkaphatja, továbbá arra a naptári évre is mentesül­het, amikor a kedvezmények­kel csökkentett előző évi jö­vedelemadója az ezer forin­tot nem haladja meg. Az egyénileg gazdálkodót kérésére mentesíteni kell a járulék fizetése alól, ha azt különös méltánylást érdemlő körülmények indolkolják. A járulékfizetés alóli mentesítés a járulék kivetését végző szerv hatáskörébe tartozik. A men­tesítés a kérelem beérkezése hónapjának első napjától visszavonásig érvényes. Az anyasági és temetési segélyre való jogosultságot a betegsé­gi járulék fizetése alól adott mentesítés nem érinti. (s. á.) TEJESEDÉNYEK. Köcsög, rocska, kupa a városi emberek számára alig mond valamit. Falun még mindennapi hasz­nálati eszköz. Lónyán Matiz Istvánná két tehenet fej, na­ponta 22—24 liter tejet ad át a begyűjtőbe. (E. E. felv.) Tíz éve alakult a nyír­egyházi művelődési köz­pontban az „Ifjú zeneba­rátok kórusa”. Megalaku­lásuk egy évtizedes évfor­dulója alkalmából az ifjú zenebarátok ünnepi hang­versenyt rendeznek no­vember 17-én, szombaton délután 6 órától a Nyír­egyházi 4. számú Általá­nos Iskola dísztermében. A hangversenyen részt vesz a műsornak otthont adó iskola énekkara, és meghívták „vendégszerep­lésre” az Ifjú zenebarátok kórusának volt tagjait is! VISSZ^^H Nagyobb eréllyel

Next

/
Thumbnails
Contents