Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

1979. november 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Vetésellenőrző monitor Az egyházaskozári Haladás Tsz hazai anyagokból elké­szíthető vetésellenőrző készü­léket fejlesztett ki, amely­nek üzemszerű gyártását most kezdték meg. Az AGRO- TRÖSZT-tel kötött szerződés értelmében, az idén már száz darabot gyártanak. A készülék — amely a tsz egyik többszörös újítójának, Plesz János géplakatosnak munkája — román gyártmá­nyú nyolcsoros kukoricave­tőgépre szerelhető. Olyan ér­zékeny, hogy egyetlen szem kimaradását is jelzi. Ennek révén — a MÉM Műszaki In­tézetének vizsgálata szerint — huszonöt százalékkal növe­li a vetésbiztonságot. (MTI Fotó: Bajkor József) A Forgácsolószerszám-ipari Vál­lalat az idén több mint hatszáz­millió forint értékben készít for­gácsolószerszámot. A vállalat ter­mékeinek egy részét a tőkés pi­acon értékesítik. A budapesti gyáregységben főként menetké­szítő, maró- és fogazószerszámo­kat készítenek. A budapesti gyár­egység marófejeket készít az NSZK-beli Krupp—VVidia céggel kötött kooperációs szerződés ke­retében. Képünkön: háromdimen­ziós mérőgépen ellenőrzik az ex­portra kerülő marófejeket. (MTI Fotó felvétele) Áz izotópok növelik a termést Kísérleteket folytattak az­zal kapcsolatban, hogy a kü­lönböző elvetett növényi magvak hogyan reagálnak az izotópos kezelésre. Cézium 137 izotópokkal történő be­sugárzás után a kísérleti föl­deken szemes kukoricából hektáronként 4—6 mázsával, árpából 10—13 mázsával, cu­korrépából 50—70 mázsával termett több. Gyártmányok világszínvonalon A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárában két új, számjegyvezérlésü megmunkáló központ gyártását kezdték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb szám­jegy-, illetve számítógép vezérlésű berendezések alkotják. Termé­keik nagy részét Lengyelországba,-NSZK-ba, Franciaországba ex­portálják. (MTI Fotó — Tóth Gyula) Figyelemre méltó megyei vizsgálat A tejtermelés higiéniája A tej mindig fontos szerepet töltött be és tölt be ma is az em­beri táplákozásban. A gyerekek számára a tej nélkülözhetetlen. A termelői tej értékesíthetőségé­nek alapfeltétele az, hogy a te­jet termelő állat egészséges le­gyen; a kifejt tej alkotó elemei­ből nem vontak el semmit és idegen anyagot nem adtak hoz­zá. Beteg állat teje csak állator­vos döntése után értékesíthető. Nem szabad forgalomba hozni. — az ellést megelőző 15 és az ellés után 8 napi időszak­ban levő tehenek tejét; — az antibiotikumokkal ke­zelt tehenek tejét a keze­lés befejezésétől számított 5 napig; — a tőgybeteg tehenek tejét, még akkor sem, ha csak egy tőgynegyed is beteg; — a bakteriológiai követel­mény szempontjából 3. mi­nőségi csoportba tartozó tejet. A termékértékesítésnél egyre inkább a minőség kerül előtérbe. Várható, hogy a tej átvételi ára is minőségi követelményekhez lesz kötve, melynek egyik meg­határozója a tej összcsíraszáma. Az üzemi termelői tej megyei mikrobiológiai vizsgálatainak eredményei nem kedvezőek. A vizsgált tej minták 55%-ában az összcsíraszám milliliterenként 5 millió felett volt; 71%-ában 5000 felett volt a kóli és kóliformcsí- rák száma. A vizsgált minták 83"„-a ezek miatt súlyosan kifo­gásolt minősítést kápott. Ha a termelőhelyen nem törté­nik rövid* időn belül változás, a minőségileg nem megfelelő tejet a gazdaságok lényegesen alacso­nyabb összegért tudják értékesí­teni. Ez nem kívánatos sem a népgazdaságnak, sem az üzem­nek, sem az egyéni tejtermelő­nek. Az alacsony csíraszámú ún. csíraszegény tej termelése min­den helyen megvalósítható, kü- lönges beruházást nem igényel. A CSÍRASZEGÉNY TEJ TERMELÉSÉNEK FELTÉTELEI A csíraszegény tej nyerésének meghatározó eleme a tisztaság, a higiénia megteremtése és fenn­tartása. A tej összcsíraszámának alakulását befolyásolja a fejők, a tejházi dolgozók tisztasága, tisztaság iránti igényük. Befolyá­solja az istálló, valamint a tehén és elsősorban a tőgy tisztasága. Fontos tényező a tej továbbítá­sára, tárolására szolgáló eszkö­zök tisztasága; a tej gyors lehű­tése +4 Celsíus-fokra és alacsony hőmérsékleten történő tárolása. Igen jelentős a fejés és a fejő­eszközök higiéniája, mert az egészséges állattól tisztátalan edényzetbe kifejt csíraszegény tejben igen rövid idő alatt több millióra megszaporodik a csírák száma. A jó takarmányozással csök­kenteni lehet a beteg állatok szá­mát, s közvetve csökkenteni le­het a tej csíraszámát. A penészes, rothadt, földdel szennyezett ta­karmány etetése révén az em­berre is ártalmas csírák, vagy toxinok kerülhetnek a tejbe. Enyhébb esetben rontják a tej ízét, súlyosabb esetben megbe- tegíthetnek embereket, állatokat. A csíraszegény tej termelésé­nek jelentős feltétele a tehenek egészségi állapota, különöskép­pen a tehenek tőgyegészségügyi helyzete. Rendszeres és megfele­lően alkalmazott megelőző állat­egészségügyi munkával olyan kedvező tőgyegészségügyi hely­zet alakítható ki, ami nem zavar­ja az állat, vagy állomány ter­melését és a tej csíraszámát ala­csony szinten tartja. Az elapasztás előtt álló tehe­nek rendszeres bakteriológiai tejvizsgálatával, a fertőzöttek hatékony kezelésével, az idült tőgybeteg tehenek kiselejtezésé­vel, a csecsbimbók fejés utáni 33%-os IOSAN oldattal történő fürösztésével el lehet érni a tej csíraszámának jelentős csökken­tését, ha az általános higiéniai helyzet is kedvező. Üzemi kontrollvizsgálatokkal (mastitest- és rezazurinpróbá- val) folyamatosan ellenőrizni le­het a tej összcsíraszám-alakulá- sát és a tőgymegbetegedés hely­zetét. A csíraszegény tej termelését elősegíti az üzemi munka szer­vezettsége, a fejők képzettségi színvonala és a tejtermeléssel kapcsolatos eszközök szervizellá­tottsága. A szervezetlenség egyik napról a másikra képes leronta­ni a tej minőségét, növelni a tej csíraszámát. A tejtermelésre szakosodott te­lepeken ma már elengedhetetlen követelmény a fejőszakmunkás­képzettség. Ennek elnyerésére évenként tanfolyamot szerve­zünk. Az egyes üzemek részéről jelentkező ez irányú igény ma még nem kielégítő. A különböző rendszergazdák (BOSCOOP, TAURINA) fejőgépszerviz-szol- gáltatásukkal az üzemek segít­ségére lehetnek a hibás fejőgé­pek, eszközök időbeni megjaví­tásával, cseréjével, a tejhűtők üzemképes fenntartásával. A megye területén az alacsony csíraszámú tej termelésével kap­csolatos szakmai munka már 1978-ban elkezdődött. Azokban az üzemekben, amelyekben felmérő vizsgálatokat végeztünk, vizsgá­lataink eredményei alapján ja­vaslatokat tettünk a csíraszegény tej termelésére és a tőgyegész­ségügyi helyzet megjavítására. A csíraszegény tej termelésé­vel kapcsolatos , felvilágosítást tanácsadást az állategészségügyi állomás irányítása mellett mű­ködő szakemberekből álló mun­kacsoport mindenkinek készség­gel ad. Dr. Czövek László igazgatóhelyettes, főállatorvos Környezetvédelmi tennivalók a házikertben (1.) A növénytermelés és növény­védő szerek, műtrágyák és más vegyianyagok használatának eredményeként érte el jelenlegi fejlettségi szintjét, amely a ha­gyományos módszerek termés- eredményeihez képest háromszo­ros növekedést jelent. Erre a nagyarányú fejlődésre szerte a világon szükség van, ugyanis több országban az élelmiszer-el­látottság csak a minimális szin­tet éri el. A kemizálás: hátrá­nyaival együtt olyan szükségsze­rűség, amelyet életünkből kiik­tatni belátható időn belül nem tu­dunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellene a kemizálásnak az emberre és a környezetére ki­ható veszélyeit a minimálisra csökkenteni. A növényvédő szerek felhasz­nálásánál csökkenteni kell a há­zikertekben .és a kisegítő gazda­ságokban is a programszerű vé­dekezést. A termesztés biztonsá­gának növelése és a túlzott peszticid-felhasználás csökkené­se nincs ellentétben egymással. A károsítok legérzékenyebb fe- nológiai stádiumában a legmeg­felelőbb növényvédő szerrel, az egészség- és környezetvédelmi óvó rendszabályok- maradéktalan betartásával végzett növényvédel­mi tevékenység képes megóvni a terményeket a károsítóktól, ugyanakkor a környezetszennye­zés is minimális lesz. Az előbbi­ek azonban csak megbizható nö­vényvédelmi előrejelzések segít­ségével érhetők el. A fontosabb kártevők, beteg­ségek megjelenésének, fertőzésé­nek időpontjáról, az ellenük va­ló védekezésről a megyei lapon, valamint a megyében mintegy száz növényvédelmi híradótáblán elhelyezett tájékoztatón keresztül szerezhet tudomást a termelő. Ennek ellenére még mindig gyak­ran lehet olyan véleményeket hallani kistermelők részéről, hogy „megpermeteztem a fákat. mert egy hete már nem kaptak szert”. Az ilyen „program” sze­rinti védekezés — amellett, hogy felesleges költséget jelent, a kör­nyezetszennyezés mértékét nö­veli. A növényvédő szereknek engedélyezettnél nagyobb tö­ménységben történő felhasználá­sa szintén az előbbiek miatt fe­lesleges, illetve káros. A vegyszeres kezelés után a göngyöleget úgy kell kiüríteni, hogy abban ne maradjon vissza növényvédő szer. Ezután a hasz­nálhatatlan, szennyezett tárgyak­kal együtt meg kell ezeket sem­misíteni. Az üveg- vagy fémedé­nyeket össze kell zúzni, a papír- és műanyag burkolatot (ha nem tűz- és robbanásveszélyes szer­maradványt tartalmaz) el kell égetni, majd a zúzalékot, hamut el kell ásni. A maradék szert álló- vagy folyóvízbe önteni tilos! Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á fóliával takart rózsa gondozása A fóliával takart rózsa gon­dozása körültekintő és szakértő munkát igényel. A nagy pára- tartalom, a fényhiány, a leve- gőtlenség, a túlzót nitrogén- trágyázás különféle betegségek fellépését segíthetik elő. Ezért a körültekintő szellőztetés, a leve­gő páratartalmának csökkenté­se, az állomány gyommentesen tartása és a precíz tápanyag­utánpótlás elsődleges fontossá­gú. A fiatal, fejlődő stádiumban lévő gyorsan növekvő lombú rózsánál egészséges mélyzöld le­velek képződnek, ha 0,2%-os tö­ménységű PLANTÁN-nal kezel­jük a növényeket. A PLANTAN kedvező összetétele: 9% N, 9"„ P2O;. 7% K20, nyomelemek, va­lamint Bj vitamin és növeke­dést szabályzó hormontartalma révén a levélen keresztül gyor­san felvehető s így javítja a nö­vények általános kondícióját. Gyakran előfordul, hogy a vágott virágnak szánt rózsa le- metszése után, a metszési felü­letektől kiindulóan lilásbordó el­színeződések, majd elhalások jelennek meg a vesszőkön. Az elhalt részeken lévő, pusztulás­nak induló rügyek már a rózsa botrítiszes betegségére utalnak. A kórokozó elhatalmasodását a hajtáson, a virágszáron s a bimbók alatt megjelenő ovális, lilásbarna foltok, a foltok felett elhervadó, elhaló növényrészek minden kétséget kizáróan bizo­nyítják. A beteg részeken megjelenő egérszürke színű spóratartó gye­pek a gomba gyors terjedését biztosítják. A fertőzött virág­bimbók csészelevelei még kinyíl­nak, de sziromlevelei már zár­va maradnak, s elbarnulva el­halnak. Ez a kúpszerű szirom­levélsapka már könnyen le­emelhető a bimbóról. Ha kellő időben nem védekezünk, úgy el­értéktelenedik, elpusztul az ér­tékes viráganyag! A botrítiszes betegség ellen si­keresen védekezhetünk a szisz- tematikus hatású Chinoin Fun- dazol 50 WP-vel, 0,12%-os tö­ménységben. A Fundazol beno- mil hatóanyag-tartalma révén jól felszívódik a növénybe és gyógyító, valamint megelőző vé­delmet is biztosít a botrítisz el­len. Átütő sikerre azonban csak akkor számíthatunk, ha rend­szeresen, 10—12 naponként per­metezünk legalább 3—4 alkalom­mal. Ha nedvesítőszert (példá­ul 5 cm3 0,05" o-os NONIT 10 li­ter vízhez) is keverünk a per- metlébe, úgy lényegesen * tartó- sabb lesz a Fundazol hatása és szépségrontó — esztétikai érté­ket csökkentő — permetléfoltok sem képződnek a rózsán. Dr. Széles Csaba Takarmány, törzsállat, szaktanács, kamatmentes előleg Szerződéses kisállattenyésztés A megye általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetei aktí­van foglalkoznak a kistermelő gazdasagok körében a baromfi, tojás, házinyúl, es galamb ter­melésével és felvásárlásával. A termelés, illetve a tenyésztés biz­tonsága érdekében termékértéke­sítési szerződést kötnek a te­nyésztőkkel, amely az áruterme­lés biztonságát jelenti. Eves szinten közel 40 vagon baromfit, 6 millió tojást, 95 vagon házi- nyulat és 70 mázsa vágógalam­bot vásárolnak fel. Az 1980. év tervének készítését megkezdték az AFÉSZ-ek, de hasonlóan a kistenyesztők is készítenek kö­tetlen házi tenyésztési tervet a különböző állatfajok termelésére, illetve értékesítésére. A megye AFÉSZ-ei a kiste- nyésztőkkel továbbra is éves ér­tékesítési szerződést kötnek, biz­tosítják a szemes- és táptakar- mány-ellátást, törzsállatokkal, szakmai tanácsokkal, valamint kamatmentes előleggel látják el a termelőket. Az ÁFÉSZ-eknek jó kapcsolataik vannak a kisvár- dai HUNNIACOOP Vállalattal, amely a jövő évben is több mint 6 millió naposállatot, 500 pár tenyészgalambot és közel 4 ezer darab tenyésznyulat biztosít az AFÉSZ-ek útján a tenyésztők­nek. Az árutermelésnek minőségi súlyhatár: kakasnál 6 kg db, jér- ce 4,50 kg db. Húsliba: Egészséges, száraz, legalább egyszer tépett, tiszta, dús és érett tollazatú (nem to­kos), hasrészen is tollal fedett (nem torzsokos), jó fejlettségű, jó húsformát mutató, kerek mellű, a hasát és a farát 0,5 cni-nél nem vékonyabb zsírréteg borítja. A bőr színe viaszsárga, szárnya tö­vén* tapintható zsírpárna van. Tépéstől számított legalább 6 he­tes tollában. Egyedi alsó súlyha­tár: 5 kg db. Hízott liba, és májliba: Egész­séges, száraz tollazatú, nem csu­pasz hasú, sérülésmentes, ép végtagú, intenzív töméssel telje­sen kihízlalt, telt hasú, egész törzsén 1 cm-nél vastagabb, zsír- lerakódás van, jól tapintható szárny alatti zsírpárnával. Egye­di alsó súlyhatár: 6 kg/db. Hízott kacsa: Egészséges, száraz tollazatú (nem csupasz hasú), ép végtagú, legalább háromhe­tes tömésü, teljesen kihízott, telt hasú, az egész törzsén 1 cm-nél vastagabb zsírlerakódással, jól tapintható szárny alatti zsírpár­nával. Egyedi alsó súlyhatár: 3 kg db. Házinyúl: Egészséges, különö­sen cocidiosis- és n.yxtomatosis-, rüh- és varmentes, tiszta fülű és ép végtagú, fényes, tiszta, száraz szőrzetű, sérüléstől mentes, telje­sen fejlett, telt farizomzatú. Nem lehet angóra fajtájú, etetett, és felismerhetően vemhes. A pecse­nyenyúl legalacsonyabb egyedi átvételi súlyhatára: 2,30 kg, míg a felső súlyhatár 3 kg db. Galamb (fiatal): Egészséges, tiszta, száraz, fényes tollazatú, különösen ornithosis, paratifusz és himlő megbetegedésektől men­tes, 30 napnál nem idősebb, ki- repülés előtti, az orrdudor még lágy, nincs elmeszesedve, a láb nem szarus pikkelyes, a mell- csont hajlékony, a tollazat nya­kon pihével tűzdelt, jól táplált, telt, széles mellű és combú, bőre feszes, ép és világos színű. Egye­di alsó súlyhatár: 0,45 kg db. Mikulás András, MÉSZÖV Fontos a kiskertek szervestrágyázása A kert talaját tavasztól őszig alaposan kizsaroljuk. A korai sa­látát, zöldborsót rendszerint bur­gonya követi, melyet a paradi­csom, paprika vált fel. Az üres­sé vált ágy ásókba még júliusba is vetünk uborkát, zöldbabot a terület jobb kihasználása érdeké­ben. Az egymást követő zöldnö­vények sok tápanyagot vonnak ki a földből, a gyakori kapálás, öntözés pedig a talaj szerkezetét rongálja. A most esedékes őszi ásás ide­jén — ha csak egy mód van ra — adjunk vissza minél több táp­anyagot a földnek. A műtrágya önmagában nem elegendő, mert növényi tápanyagot tartalmaz ugyan, de talajélet-serkentő, le­vegő- és vízgazdálkodást serken­tő hatása nincs. Van viszont a szerves trágyának. Csakhogy is­tállótrágyához jutni egyre nehe­zebb: akik nagyobb mértékben tartanak állatot, jó pénzért ér­tékesítik a trágyát, amely ugyan­csak keresett cikké vált. Az apró állatokat, a baromfit és a nyu- lat tartókra gondoljunk inkább. Nemcsak azért, mert a náluk termelődő trágya éppen a ker­tekre méretezett mennyiségű, hanem azért is, mert a baromfi- és nyúltrágya sokkal több növé­nyi tápanyagot tartalmaz, mint az egyéb állatoké. Bizonyítja ezt az alábbi, a különböző állatok által termelt trágya összetételéről készült táblázat is. amelyek az összetevőket százalékban mutat­ja: Állatfaj Viz Szervesanyag Nitrogén Foszfor Kálium követelményei vannak. Ezt a tá­jékoztatást is azért tesszük köz­zé, mert a kistenyésztők sok esetben nem ismerik az átadás minőségi követelményeit és emi­att sok esetben viták is keletkez­nek. Az AFÉSZ-ek felvásárlóival a jövő évi szerződéseket a terme­lés biztonsága érdekében min­denki kösse meg, hogy az ÁFÉSZ is időben számba tudja venni a működési területén te­nyésztett, illetve előállított álla­tokat, megszervezze azok ütemes felvásárlását. A szerződéskötések­kel egy időben a tenyésztők törzs­állomány-igényeiket időben je­lezzék az ÁFÉSZ-eknek, a napos­állatokra vonatkozóan pedig elő­jegyzésben adjanak a felvásár­lóknak tájékoztatást. A SZERZŐDÉSSEL LEKÖTÖTT ÁRU MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI Gyöngyös: Egészséges, száraz, teljes tollazatú és végtagú, az ál­lat korának megfelelően fejlett, Szarvasmarha a combokon és a háton jelenté- Ló kény zsírossággal, a törzs és a Sertés combok jól fejlett izomszövettel Tyúk borítva. Egyedi alsó súlyhatár: Nyúl 1,30 kg/db. 74,00 20,03 0,40 0,16 0,50 71,30 25,40 0,58 0,28 0,53 72,40 25,00 0,45 0,19 0.60 76,00 18,92 1,48 0,96 0,47 75,00 25,00 0,80 0,20 0,70 Pulyka: Egészséges, száraz, tel­jes tollazatú, ép végtagú, egye­nes mellcsontú, a combokon és háton jelentékeny zsírossággal borítva, a törzs és combok jól fejlett izomszövettel borítva, érett (nem tokos), sérülésmentes. Külterjes módon nevelt 28 hét­nél nem idősebb. Egyedi alsó A nyúl évente átlagosan 50 ki­ló, a tyúk — az almozástól füg­gően — ugyanannyi trágyát ter­mel. A nyúl- és a baromfitartó gyakran takarít, örül, ha az álla­tot nem tartó kerttulajdonos fo­lyamatosan elszállítja tőle a trá­gyát. Ha eddig nem gondoskod­tunk volna róla, nézzünk csak most körül a nyulat, baromfit tartó szomszédunknál: ha van fölösleges trágyájuk, szerezzük meg, s egyezzünk meg a későb­bi, folyamatos elszállításban Is. A kert talaja gazdag terméssel fogja meghálálni. Gy. Sz. E. ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents