Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

OKTÓBER 16: Közoktatási miniszterek konferenciája Budapesten A téren □ ézem a srácokat: egész délután ülnek a pádon és fociznak. Nem, ez nem tévedés, hat körberakott pádon ücsö­rögnek és rúgják egymás­nak a bőrt. Még felállni is restek, pedig az idő friss, már-már hűvös napszáll­ta után. Sétálok estefelé a házak között. Egy fűszerbolt hű- tőaggregátján mindennap ott ül 10—15 srác és lány­ka és hallgat, esetleg né­ha egy szitkot kiált az arrajárók felé. Ülnek, unottan, fáradtan. Ülve focizni, ülve sétál­ni — mindez furcsa és groteszk. Nem is értem. Mint ahogy az is rejtély, miként lehet aluljáróban álldogálni, a nyíregyházi Kossuth téren üldögélni, falnak dőlve magolni. Tiszta szívvel mondom: nem haragszom rájuk, csak sajnálom őket. Időnként felmerül a kérdés: hol van ezeknek a srácoknak az apja és az anyja? Merre marad az ifjúsági szervezet? Hogyan serkenti tettre őket az is­kola? Miért nézzük olyan már-már birkatürelemmel, hogy egy felnövő nemzedék sok-sok tagja már az unal­mat is unja? Tény és való: a fiatalok nagy része becsületesen teljesíti kötelességeit. Mert van bőven mit ten­niük. De az is igaz, mel­lettük megterem a szub­kultúra. Egy olyan réteg, amely kedvet szeg, min­den cselekvést lekicsinyel, megvet, lenéz. Elburjánzik egy olyan fiatalokat ma­gába foglaló csoport, amely már ma is rest, unott. □ em a létszámuk, a ma­gatartásuk, a hatá­suk aggasztó. A faltámasztók közül került ki az a fiú is, aki munka­ka helyett lopással szerez­te meg a pénzt a társaság menedzselésére. Innen ke­rült ki az a lányka, aki 16 éves korában rafináltabb volt, mint bármelyik érett nő. És ha unalmuk már elviselhetetlen, akkor „el­viszik a balhét”, amit szin­tén unnak, de valami leg­alább történik. Szólni kell róla, hogy a szülők figyeljenek, az em­berek ne féljenek szólni! A mi gyermekeinkről van szó! Az ülve focizó, a pa­dot ízeire szedő, az unot­tan ücsörgő, a tétlenséget választó, a tettet lenéző né­hány köztünk nő fel. Nélkülünk? Bürget Lajos Kedden kezdődik Balaton- aligán a szocialista országok közoktatási minisztereinek III. konferenciája. A három­napos tanácskozáson Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjet­unió, Vietnam és hazánk kül­döttsége vesz részt, és első alkalommal kapcsolódik be a konferencia munkájába Laosz küldöttsége. A napirendek arról tanús­kodnak, hogy kiemelten fog­„Hol vagy Báthori István, vitézek vitéze...?” — így ki­áltott a krónikás szerint Ki­nizsi Pál az erdélyi Kenyér­mezőn, amikor seregével be­avatkozott a török elleni csa­tába, s győzelemre segítette Báthori elszántan küzdő vi­tézeit. Fél évezrede zajlott le a kenyérmezei ütközet, mely azóta is a magyar haditettek egyik legfényesebbje. Fél év­századra megállította az Európát fenyegető törököket Báthori és Kinizsi hadserege! Az 1479. október 13-án tör­téntek emlékezetére tartottak szombaton ünnepséget Nyír­bátorban'. A város vezetői, az üzemek, intézmények, isko­lák képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit Bá­thori István egy évtizede ál­lított szobránál. Dr. Szalon- tay Barnabás, a Báthori Mú­lalkoznak egy-egy kérdéssel, s ez, az iskola egyik legfőbb feladatához, neveléséhez kap­csolódik. Moszkvában a ta­nulók kommunista nevelésé­ben elért eredményeket ele­mezték, a szófiai tanácskozá­son az ifjú nemzedék mun­kára nevelésével kapcsolatos tapasztalatokat tekintették át. A kedden kezdődő tanács­kozáson a tanulók marxista— leninista világnézetének for­málásáról lesz majd szó. zeum igazgatója ismertette az ötszáz esztendeje lezajlott di­cső eseményeket, s részlete­sen beszélt Báthori István­ról, aki a 15. századi magyar történelem kiemelkedő ál­lamférfija, hadvezére — s nem utolsósorban művészet- pártolója volt. A Báthori-család a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszott, ugyanígy gyakori szereplői nemzeti iro­dalmunknak is. A néphagyo- niány igen sok mindent őriz a család nagy nevű tagjairól. Ezekről a témákról esett szó szombaton Nyírbátorban a koszorúzást követő tudomá­nyos délutánon történészek, irodalmárok tanácskozásán. Emellett a nagy múltú nyír­ségi városka műemlékeiről is elhangzott előadás. (t*y) A szovjet pártküldöttség hazautazott megyénkből Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára szom­baton fogadta a négytagú szovjet pártküldöttséget, amely Anatolij Mihajlovics Miskónak, a kárpátontúli területi párt- bizottság közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjé­nek vezetésével szerdán érkezett megyénkbe. A delegáció a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztá­lyának munkamódszerét, az igazságügyi szervek és az ott működő pártszervezetek munkáját tanulmányozta a rendőr­főkapitányságon, a főügyészségen, a megyei bíróságon, a fe­hérgyarmati és a kisvárdai járásban. A delegáció üzemekbe is ellátogatott, ismerkedett Nyíregyháza és Szabolcs-Szat- már nevezetességeivel. A küldöttség szombaton hazautazott. SIKERES AGROKER-KÍSÉRIET Segítség, a kistermelőknek Országos kísérlet részese volt Nyíregyháza, amikor az Agroker megszervezte ápri­lisban a mezőgazdasági gé­pek kölcsönzését. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabolcsi és Bács- Kiskun megyei kísérlet jól vizsgázott. A kistermelők szí­vesen vették kölcsön a rotá­ciós kapákat, a motoros per­metezőgépet, de még a kis- traktort is. Az Agroker összesítése sze­rint a kölcsönzéssel több, mint százezer forintos for­galmat értek el. Most már csökkent a kölcsönzési kedv, de a rotációs kapáknak még mindig sikere van, s a szüret indulását követően sokan ke­resik a préseket, szőlőda­rálókat, hiszen a napi köl­csönzési díj néhány tíz fo­rintnál nem több. Tervezik, hogy jövőre a kerti traktor vezetését egy vállalati dol­gozó látja el, így kisebb ve­szélye lesz a meghibásodás­nak, s a traktort azok is köl­csön tudják venni, akik nem értenek a vezetéséhez. A gép­parkot is felújítják, bővítik, hogy a kistermelőknek ez­úton is segítséget tudjanak adni. A kenyérmezei diadal 500. évfordulóján Báthori-ünnepség Nyírbátorban Elvetették az árpát, a rozsot . Befejezés előtt az almaszüret Kukorica 95 ezer hektárról — Száraz a talaj Idén 580 hektáron termesztettek kukoricát az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A betakarítás jó ütem­ben halad, s várhatóan hektáronként 60 mázsát takarítanak be. (Gaál Béla felvétele) A régen tapasztalt száraz, napos ősz kedvez a legtöbb növény betakarításának. Jó­részt ennek, de a gazdaságok korábbinál szervezettebb munkájának is köszönhető, hogy az őszi munkák többsé­gével jobban állnak a szabol­csi termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, mint tavaly ilyenkor. A végéhez közeledik me­gyénk kertjeiben az al­maszüret, a megtermett mennyiségnek már alig egytizede található a Iá­kon. A gazdaságok jelentős része befejezte a szedést, a jövő hét végére egy-két termelő- szövetkezet kivételével min­denütt végeznek Szabolcs egyik legfontosabb őszi mun­kájával. Az utóbbi napokban meggyorsult az export üteme is, a Hungarofruct máig csak­nem 15 ezer vagonnal expor­tált, főleg a Szovjetunióba. A Zöldért Szabolcs egyik legfontosabb mezőgazdasági termékéből 14 ezer vagonnal vett át eddig — ez háromne­gyede a tervezett mennyiség­nek —, s csaknem 8 ezer va­gon almát exportált. Gondot okoz viszont, hogy a leszedett alma egy része becsomagolva ugyan, de a fák alatt vár el­szállításra. Ennek megóvásá­ról mindenképpen gondos­kodni szükséges, s ahol csak lehetőség van, segíteni kell az almaszedéssel elmaradt gazdaságokat. Gyakorlatilag befejező­dött megyénkben a do­hány és a napraforgó tö­rése, kombájnolása, az utóbbival már csak né­hány szatmári és beregi szö­vetkezetben van munka. Kü­lönösen a dohány hozott jó termést, hektáronként 15—16 mázsát, s a minőség is szinte kifogástalan. Az alma mellett most a ku­korica törése jelenti az egyik legfontosabb feladatot. Sza- bolcs-Szatmárban az idén 95 ezer hektárról kell betakarí­tani a termést, a törésnek je­lenleg a felénél tartanak a gazdaságok, ami kétszerese a múlt esztendei aránynak. A gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat megközelítően 1800 vagonnal szárított le eddig e fontos szemes ter­ményből. Néhány kivételtől eltekintve végeztek a gazda­ságok a silózással is, valamint a káposzta és gyökérfélék ki­vételével a zöldségek betaka­rításával is. Nem kedvez viszont a száraz időjárás a cukor­répa és a burgonya sze­désére, valamint a búza vetésére. Koszorúzás Báthori István szobránál. (Elek Emil felvétele) A talaj sok helyütt száraz, ke­mény, s ezzel nehezen birkóz­nak meg a betakarító és vető gépsorok. Gyakori a gépek­ben a törés és magas a beta­karítási veszteség. Nehezíti a helyzetet, hogy a Szerencsi Cukorgyár naponta mindösz- sze 200 vagon szabolcsi répa fogadására képes, s ez a szám csak október 15-től fog je­lentősen emelkedni, amikor a napi szállítás üteme elérheti a félezer vagont. A termésát­lag egyébként várhatóan ala­csonyabb lesz mint tavaly, a gazdaságokat viszont kárpó­tolhatja a magasabb cukor- tartalom. A répának eddig egyhar- madát, míg a burgonyá­nak 80—85 százalékát szedték fel a mezőgada- sági üzemek. A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok már minde­nütt elvetették az árpát, a ro­zsot és a repcét, a búza pedig a tervezett terület egyharma- dán került földbe, (b. g.) I XXXVI. évfolyam, 241. szám ÄRA: 1,60 FORINT 1979. október 14., vasárnap A tarpai határban 300 hektárról szedik, szállítják el a cukorrépát. (Szabó László (elvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents