Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-03 / 231. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 3. TERHELTET ÉS FELVÁSÁROL Áru a házikertből Méhészek, nyulászok, galambtenyésztők Tudja-e valaki, mennyit ér egy kiló galambhús? S azt, mennyi szárnyas kell ahhoz, hogy több mint öt mázsa hús kerüljön ki belőle? A Vásárosnaményi ÁFÉSZ mellett működő galambtenyésztő szakcsoport 13 tagja ugyanis tavaly ennyi galambot adott át, s juttatott közvetve az ínyencségeket szeretők asztalára. Saját húsüzem — Az ÁFÉSZ mellett hat szakcsoport működik — adja a felvilágosítást Gergely Ferenc elnök. — Nekünk az a célunk, hogy a városban és a környező községekben ezáltal is támogassuk a kistermelőket. A szakcsoportok révén egyaránt elősegítjük a helyi ellátást, s támogatjuk azokat a szövetkezeti tagokat, akik kedvtelésből, jövedelemkiegészítésként valamilyen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A húsellátás alakulása évek óta visszatérő téma a város lakói között. Ezt segítené a sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsoport, amely tavaly 655 malacot adott át vágásra. A szövetkezet a saját húsüzemében dolgozza fel a sertéseket. Az idén már túlvannak a 800 sertés feldolgozásán, azonban ez mind kevésnek bizonyul, hiszen az engedélyezett keret ezer darab lenne, s ezt eddig még nem tudták kihasználni. (Többek között azért sem, mert néhány községben divatba jött a háznál vágott sertések kimérése, s így kevesebb jut átvételre a tervezettnél.) Segítség kertészeknek A helyi zöldség-gyümölcs ellátást segítik a kertészeti szakcsoport tagjai. A városban és Olcsván ker- tészkedők 178-an tömörültek a szakcsoportba, s tavaly 600 ezer forintos árbevételre tettek szert. A kertbarátok az idén a MÉSZÖV segítségével vásároltak egy traktort, így Újvári Sándor tízéves kora óta tenyészt kedvtelésből galambokat. Jelenleg 75 pár galambbal foglalkozik. (Császár Csaba felvétele) már könnyebben megoldható a házikertekben a permetezés. A kertészkedőket segíti a fogyasztási szövetkezet minden évben azzal, hogy közel önköltségi áron ad el palántákat. Az idén így 70 ezer darab került a kiskertekbe. A méhészeknél a nagyobb összetartást hiányolják az ÁFÉSZ-nél. Van klubterem, hoznak előadókat, hogy a legfontosabb ismereteket elterjesszék, az újdonságokról szóljanak a szakcsoport tagjainak. Azonban viszonylag kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. (Persze ez más szakcsoportok életére is jellemző.) Az 54 méhész tavaly 191 mázsa mézet adott át, az idén viszont meglesz a 300 mázsa is, ami mutatja, hogy jó évet zártak. A nyúlhús egyre inkább keresett exportcikké válik. Nem véletlen tehát, hogy nő az érdeklődés a nyulászat iránt. Ezt támogatta a szövetkezet, amikor az idén 170 anyát adott ki a tenyész- anyag javítására. A nyúlte- nyésztő szakcsoport 62 tagja tavaly egymillión felüli bevételt ért el az átadott 310 mázsa nyúlból. Az idén már 400 mázsánál tartanak, így várhatóan a bevétel is magasabb lesz. Gond, hogy időnként akadozik a tápellátás, szeretnék, ha nagyobb lucernásterület állna a szakcsoport tagjainak rendelkezésére. Hyúlhúsból egymillió A különböző szakcsoportok tagjai hasznos munkát végeznek. Egyrészt a helyi ellátásban vállalnak részt, s jó lenne, ha ezt még jobban elő lehetne segíteni, másrészt olyan szórakozásnak hódolnak, amely mind az egyénnek, mind a közösségnek hasznot hajt. Mezőgazdasági szakbolt Nyitás kiállítással Régóta várják már az új mezőgazdasági szakbolt megnyitását Vásárosnaményban. Az üzlet berendezésének a befejező munkálatainál tartanak, s a tervek szerint október 22-én nyitják meg a boltot. A raktárakkal együtt összesen 370 négyzetméter alapterületű boltban lehetővé válik a mezőgazdasági kisgépek, növényvédő szerek széles választékának tartása. A nyitáskor 1,2 millió forint értékű árukészlet várja a vásárolni szándékozókat. A tervekben az szerepel, hogy a gépek kölcsönzését (rotációs kapa, japán permetezőgép) is bevezetik. A nyitás napján egy kiállítást is rendeznek a mező- gazdasági szakboltban. Itt a nagykereskedelemtől beszerzett legújabb kisgépeket, növényvédő szereket mutatják be, amelyeket a helyszínen meg lehet vásárolni. Bővül a felvásárlótelep Az ÁFÉSZ tovább bővíti az Ilki úton lévő felvásárlótelepét. öt év alatt összesen tízmillió forint értékű beruházást valósítanak meg a MÉSZÖV segítségével. A mostani beruházással — amely a jövő évi almaszüret kezdetére készül el — szilárd burkolatú utat építenek a telepen, a fedett színeket felfalazzák, így megfelelő körülményeket teremtenek az alma tárolására, válogatására. Épül egy hatvan négyzet- méteres hűtőkamra is a tojás és más romlandó áruk tárolására. A felvásárlótelep létének fontosságát támasztja alá, hogy a szövetkezet a kistermelőktől az idén október 1-ig már 4000 tonna almát vett át, s továbbított exportra. Betegek és gyógyítóik • Sikeres szűrések • Munkamegosztás • Kevés a szakorvos • Zsúfoltság a fogászaton A városi szint egyik fokmérője, hogy milyen az egészségügyi ellátás. Vásárosnaményban nem lehet erre panasz, hiszen jól szervezett körzeti orvosi hálózat gondoskodik az egészségügyi alapellátásról, olyan kórház működik a városban, amelyik a környék egészségügyi ellátását is megoldja. Emellett a rendelőintézet, a tüdő- gyógyászati rendelés, a bölcsődék és az öregek napközi otthona egészíti ki az egészségügy köriébe tartozó intézmények sorát. Van néhány terület azonban, ami változtatást kíván a jövőben. Az egyik ilyen gond a központi rendelő hiánya. Ezzel könnyebbé válna az orvosi ügyelet, egyszerűbb lenne a betegek ellátása akkor, amikor a körzeti orvos valamilyen ok miatt távol van. Országos szempontból is úttörő tevékenységnek számít, hogy a lakosság cukor- és rákszűrése ebben az évben befejeződik. A tüdőbetegség visszaszorítása után most két olyan, sok embert érintő területen van előrelépés, ami a betegségek megelőzésére való törekvést jelenti. A kórház és a rendelőintézet együtt látja el munkáját. Kedvező ez a munkamegosztás, mert ugyanaz az orvos vizsgálja a betegeket, aki a kórházi gondozásnál is ügyel gyógyulására. Az egészségügyben az utóbbi években bekövetkezett szakosodás hatása is érezhető abban, hogy a kórház az alapellátást igénylő gyógyító munkát el tudja látni, bár a körzete nagyobb, mint a járás, hiszen a mátészalkai és nyíregyházi járásból is tartoznak ide községek. Ennek ellenére mindig van annyi üres ágy, hogy a sürgős betegeket bármikor fel tudják venni. Egyedül a belgyógyászati osztályon gond a sok elfekvő beteg ellátása. A kórház szoros kapcsolatot tart a kisvárdai kórházzal — bár a gazdasági függés ez év januárjától megszűnt — s a két intézmény együttesen látja el a betegeket. így ideg- gyógyászati, szemészeti rendelést a kisvárdai kórházzal közösen végeznek. A koraszülött csecsemők ápolását A vásárosnaményi kór-\ ház központi laboratóriu- \ mában dr. Jenei András- \ né és Pozsonyi Tiborné a ) vércukor tartalmát vizs- / gálják kémiai úton. (Csá- / szár Cs. felv.) / A mikor jó néhány évvel ezelőtt először találkoztam Csiszár Árpáddal, a Bereg Múzeum szakalkalmazottjával, s megkérdeztem: vannak-e különösen becses tárgyai a nagyrészt maga gyűjtötte kincsesbányában, mi tagadás, meglepődtem válaszán. Nem úgy felelt, mint a fehér hajú bölcsek szoktak, hanem úgy, mint az elégedetlen fiatalok. Azt mondta: mindig az a legkedvesebb, amit aznap szerzett meg. Akkor értettem meg, mekkora erőt ad az embernek az örökös újrakezdés képessége... A harmincas évek közepén kezdődött muzeológus pályája, amikor legátusként a szatmári, nyírségi és beregi falvakat járta. Gyűjtött az egyháznak — és figyelte a községeket. Kezdetben nem annyira a néprajz, mint inkább a régészet vonzotta. Egyre elevenebben idéződ- tek fel a gyermekkori emlékek, a Szamos leszakadt partjaiból előkerült cserépedényekről, melyekről később kiderült, hogy kőÖrökös újrakezdés Egy kiváló népművelő portréjához kori maradványok, aztán a falu régi szokásairól, toll- fosztásról, ünnepekről. Mint teológushallgató lett tanítványa Roska Márton régész- professzornak. Két nevezetes eseményre emlékszik 1938-ból: az egyik: mint fiatal régészre, rábízták Kölcsey Ferenc exhumálását, s a másik: a nagy kincskeresés a Szamos partján. Aztán sok-sok év szünet következett: „eltiltva” a nagy szenvedélytől, a muzeológus munkától. 1938- ban a régi rend támadta egy cikkéért, 1946-ban pedig, amikor Szamostatár- falván a földigénylő bizottság elnökévé választották, az alakuló új rend túlbuzgó hívei állították félre, mondván: mit keres egy pap a földosztásnál? A Bereg Múzeum szervezésére és gyarapítására 1963-ban kapott megbízatást. Akkor már 13 esztendeje volt beregi pap, biciklivel járta a falvakat, gyűjtött. Régészeti emlékek és beregi textilek, fényképek és kerámiáik sokasodtak az iskola pincéjében, jobb sorsukra várva. Tizenhat esztendő legnagyobb eredményének a beregi textíliák gyűjtését és rendszerezését tartja. A nagy munkához segítőtársat is 'kapott leánya, Sarolta személyében, aki időközben a múzeum igazgatója lett. Bizonyították, hogy igenis van beregi keresztszemes, tisztázták a kompozíció és a motívum kérdéseit, s már nyomdában van a könyv, mely tavasszal a Minervánál erről a témáról megjelenik. A másik nagy büszkeség a vasöntvények néprajzi eredetének eLismerte- tése. Sokáig kinevették, míg sikerült elfogadtatnia, hogy az öntött vas is néprajzi értékű tárgy. Különös története van némelyik múzeumi tárgynak. Van, amit kidobtak már a szemétbe, s van, amit szégyelltek odaadni, mert a szegénységről ♦ árulkodott. Most is rendszeresen járja a MÉH-telepeket, hátha talál valamit. így került elő egy beregi mintakendő 1877-ből. Az egyik új büszkeség egy selyemre nyomott plakát 1815-ből, mely azt hirdeti, hogy „A Magyar Játszó Társaság fog elő adni Méltóságos Császári Királyi Tanátsos Tekéntetes Nemzetes Vitézlő Vásárosnaményi Eötvös Sándor ur — tekéntetes Szathmár Vármegye Ord. Vice-Is- pánnya Neve napjának méltó tiszteletére... Első hely: a Nagy érdemű közönség grátiájára bizatik.” Ez a plakát az új épületben látható majd, az 1720-ban épült Eötvös-féle kastélyban, amelyet hamarosan múzeummá alakítanak át a vásárosnaményi Eötvös-család emlékére. Ez az egyik a sok-sok terv közül. De készül a csipkegyűjtemény katalógusa, jövőre hozzáfognak a csomózás, rojtkötés és horgolás nagy témakörének feldolgozásához. Csiszár Árpádot nemrégiben 'kitüntették, a legrangosabb elismerések egyikét kapta: kiváló népművelő. (be) pedig a fehérgyarmati kórház vállalja. A gyógyító munkához tartozik, hogy a kórházban a vizsgálatokhoz szükséges alapvető műszerek megvannak, bár az igények újabb műszerek beszerzését sürgetik. A másik gond abból adódik, hogy csak 21 orvos dolgozik a kórházban. Az egészségügyi ellátás javuló színvonala mellett — ahogy dr. Veress Endre, városi-járási főorvos tájékoztatott — van néhány terület, ami fejtörésre ad okot. Ilyen a fogászati ellátásban lévő zsúfoltság. A városban két bölcsőde működik, ahol összesen 50 gyermeket tudnak fogadni. Ez az iparosodás, a nők fokozott munkába állása mellett egyre inkább kevésnek bizonyul. A vásárosnaményi öregek napközi otthona jól segíti az idős emberek ellátását. A városban és a kapcsolt községekben összesen 36-an vannak, akik ingyenes étkeztetésben részesülnek. Az oldalt összeállította: Lányi Botond 1 r'al nFX •yNjl i, £ v'J! 1 'Ili 3Sít
