Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

1979. október 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Speciális gépek Az Öntödei Vállalat kőbányai vas- és acélöntödéjében speciális gé­peket gyártanak a paradicsom, valamint a gyümölcs nagyüzemi feldolgozására. (MTI fotó) Á nyírfa ajándékai Megközelítőleg 120 fafajta tar­tozik a nyírfák családjába és ezek közül mintegy 40 található meg a szovjetunióban. A nyírfa ma már szinte nemzeti szimbó­lum, de azt sokan nem tudják, hogy az egyik leghasznosabb fa­fajta. Évszázadokon keresztül nagyon fontos szerepet játszott, mint ipa­ri nyersanyag, hiszen Oroszor­szágban nyírfából készítették az edényeket, szekereket, szánkókat és a nyírfakátrány is fontos kö­tőanyag volt. Persze, nem kell régi korokig visszamenni, ha a nyírfa hasznosságára keresünk példákat. Az Urál Fatechnikai Kutató Intézet tudósai olyan eljá­rást kísérleteztek ki, amelynek segítségével nyírfából a meleg­padló készítésére alkalmas szin­tetikus anyagot tudnak előállíta­ni. Papíripari jelentősége is köz­tudott. A nyírfa sok olyan anyagot tartalmaz, amelyet a gyógyítás­ban is sikerrel alkalmazhatnak. Különböző orvosságok készülnek a nyírfa nedvéből és a nyírfatea is ismert, és kedvelt ital. Az orosz fürdőket el sem lehetne kép­zelni a hagyományos nyírfavesz- szőnyalábok nélkül. AUTÓ—MOTOR Korrodál a kocsiszekrény A nagyfokú korrózió ma a gép- járműgyártó ipar és a gépjármű- tulajdonosok igen komoly gond­ja. Az autó akár kétszeres élet­tartamú is lehetne, ha a károsz- széria is „úgy akarná”. De gon­doljunk csaik arra, mit kell kiáll­nia a múló évek során a szabad­ban tárolt, a legkülönbözőbb út­viszonyok között szennyeződő ko­csiszekrénynek. Mivel a karosz- széria korrózióját előidéző okokat belátható időn belül generálisan nem lehet megszűntetni, pilla­natnyilag csak a korrózióvédelem fokozása hozhat jelentős hala­dást. Az új korrózióvédelmi megol­dások közül elsőként az USA- ban kidolgozott zincrometal el­járás érdemel említést. E mód­szernél az acéllemez először 0,025 mm vastagságú korróziós védőré­teget kap, amelyre 0,1 mm vas­tag, cinkben gazdag epoxidalapú festék kerül. Az így kezelt acél­lemez. korrózióállósága kétszerese a hagyományos galvanizált acél­lemezének, s ráadásul alakítható, hegeszthető, festhető anélkül, hogy korrózióállóságából veszí­tene. Mindenképpen az lenne a leg­célszerűbb és legolcsóbb megol­dás, ha a kocsiszekrény teljes korrózióvédelmét a gyártó cég végezné el. Erre azonban ma még csak a nagyon drága típusoknál vállalkoznak. Az utólagos beszó- rásos korrózióvédelemmel ugyan­is nem biztosítható, hogy az ala­pozó minden szükséges sarokba, viszonylag zárt részbe stb. eljus­son. A gyártás során viszont még mód van arra, hogy bemártásos eljárással végezzék a védőréteg felvitelét, ami sokkal jobb ered­ményt ad. Üjabban a bemártásos eljárást akként fejlesztették tovább, hogy a kádba merülő kocsiszekrényre pozitív töltést kapcsolnak, a vé­dőszert tartalmazó kád maga pe­dig negatív töltést kap. Ezzel el­érik, hogy a karosszéria minden pontjára egyenletes rétegben ke­rüljön a védőanyag. Az így ké­szült kocsiszekrények korrózió­állósága 40—60 százalékkal na­gyobb, mint az egyszerű beme- rítős eljárással védetteké. Addig is, míg valamelyes elő­rehaladást érnek el a kocsiszek­rények gyárilag végzendő, egysé­ges korrózióvédelme terén, a je­lenleg kialakult utólagos védő- szer-ráfecskendezéses eljárások valamelyikét kell igénybe vennie a gépkocsija számára hosszabb élettartamot szánó autótulajdo­nosnak. Ha tökéletes munkát akar végeztetni, nem szabad fi­gyelmen kívül hagynia, hogy egy normális karosszérián kb. 20 olyan üreg van, ahová feltétle­nül be kell juttatni a védőanya­got. Sajnos, máig sem ismeretes olyan szer, amely sok évig védel­met biztositó, tartós korrózió- védelmet nyújtana, ezért a keze­lést szabályos időközökben meg kell ismételni. Zsírból fehérje Zsírból fehérje állítható elő a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben kidolgozott eljárással, ez értékes anyaghoz juttathatja az élelmiszeripart és a mezőgaz­dasági takarmányellátó üzemeket. Az állattenyésztés fejlődésével megnövekedett a feldolgozó ipar­ban a zsírmennyiség, amelynek raktározása és külföldi értékesí­tése gyakran gondokat jelent. Ugyanakkor a korszerű állattar­táshoz mind több fehérjedús ta­karmányokra van szükség. A külö­nösen fontos, állati eredetű fehér­je nagy részét jelenleg külföldről importálják. Ezért lehet hasznos a nemrég kidolgozott eljárás, amellyel az olcsó zsírból bizonyos fajta élesztők szaporításával, ér­tékes fehérje nyerhető. A szabadalmaztatott módszer lényege, hogy úgynevezett fer- mentorokban — speciális edé­nyekben — tápoldatba kis meny- nyiségű élesztőgombát helyeznek, ehhez pedig zsírt adagolnak. Az élesztő a szaporodáshoz a tápol­dat ásványi anyagait és a zsírt el­fogyasztja s egy részét fehérjévé alakítja át. Ezeknek az élesztők­nek az 50 százalékát fehérje al­kotja. A tejszerű élesztőfolyadékból az eljárás során az élesztősejteket kiválasztják, megszárítják és por alakban adják tovább az iparnak. A jó minőségű zsírból nyert fe- hérjepor különféle élelmiszerek­hez keverhető. Fúrás ionsugárral Vékony huzalt a kívánt átmé­rőre úgy készítenek, hogy gyé­mántba fúrt lyukon húzzák át. A gyémánt egyik leghasznosabb tu­lajdonsága a keménysége, azon­ban egyben hátránya is: nehéz megmunkálni. Hagyományosan a saját porával vágják és csiszol­ják. A Bell-laboratóriumban új eljárást dolgoztak ki, argonion- sugárral fúrják, munkálják és polírozzák a gyémántot. Az ionágyú 7,5 kilovoltos, 7 mikroamperes. Fúráskor percen­ként 2 mikronnyit lehet előre ha­ladni vele a gyémántban. A fúrt lyuk alakja az ionsugarat kibo­csátó nyílással módosítható. A sugárgenerátor teljesítményének növelésével a fúrás gyorsasága növelhető. Kevesebb üzemanyaggal Az Afit Miskolci úti 3. sz. autója­vító üzemében megkezdték a ta­karékosabb üzemanyag-fogyasz­tás érdekében a tranzisztoros gyújtóberendezések beszerelését a gépkocsikba. A berendezéseket a Bakony Művekben készítik. Ez a gépkocsitulajdonosoknak mint­egy 8 százalékos benzinmegtaka­rítást eredményez. (MTI fotó) Á törköly és seprő hasznosítása A szőlő és bor fő termék mel­lett az úgynevezett melléktermé­kek — törköly és seprő — hasz­nosítására is van lehetőség. A törköly felhasználható gyen­gébb minőségű mustok javítására azáltal, hogy a mustot ráöntjük a friss törkölyre, azzal alaposan összekeverjük, így kioldjuk a még benne maradt cukrot. Erre a cél­ra csak a jól beérett, 20 cukorfok körüli, egészséges szőlő friss tör­kölyét használjuk fel. Többszöri feLkavarás után, 3—4 óra múlva kipréseljük. Felhasználható a szőlőtörköly törkölybor készítésére is. Ennek módját a bortörvény a követke­zőképpen szabályozza: „Törköly­bort kizárólag saját termésű szőlő törkölyéből és csak házi fogyasztás céljára az a szőlőter­melő állíthat elő, akinek szőlőte­rülete a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. Az egy szőlőtermelő által évenként készíthető törköly­bor mennyisége nem haladhatja meg az előállított must negyed­részét és legfeljebb 200 liter le­het.” „Törkölybor készítéséhez friss törkölyön és vízen kívül egyéb anyagot felhasználni nem szabad.” Törkölybort, mint az előbbiekből látható, csak saját fogyasztásra lehet és csak jól be­érett szőlő törkölyéből érdemes készíteni. A törkölybor annál jobb minőségű lesz, minél keve­sebb vizet használnak a készíté­séhez. A törkölybor is borforgal­mi adó alá esik. A törköly további hasznosítása, ha pálinkát főzünk belőle. Ez esetben a friss törkölyt a présből való kiszedés után szétmorzsoljuk és tisztára mosott kádba, vagy kifenekeit hordóba 10—15 cm vas­tagon elterítjük, majd jól ledön­göljük, hogy a levegőt kiszorít­suk a törköly közül. Ha a tör­kölyt kevés vízzel meglocsoljuk, jobban lehet a tömörítést végez­ni. Ezt a folyamatot addig csinál­juk, amíg az edény felső szélét 15 cm-ig elérjük. Ekkor a tör­kölyt agyagos sárral 10 cm vas­tagon befedjük, majd arra 10 cm homoikréteget teszünk, hogy a le­zárás tökéletes legyen. A törköly­ben lévő cukor kierjed és pálin­kafőzésre kiváló alapanyagot szolgáltat. Kevés törköllyel nem érdemes bajlódni, legjobb azt komposztálni és trágyázásra felhasználni. A borseprő mennyisége lénye­gesen kevesebb. Hektoliterenként 5—8 liter. A seprő az első fejtés után még híg állapotban van. Kü­lön tiszta, kikénezett edénybe összegyűjtve, a sűrű részek le­ülepedése után a bort a tetejéről, ha letisztult, le lehet fejteni. Az egészséges seprőről leszinelt bort a többihez hozzá lehet keverni, mert az mellékíztől mentes. A sűrű seprőt, ha mennyisége annyi, hogy érdemes, pálinkafő­zésre önállóan is használhatjuk. Ha kevés, a törköly kifőzésekor ahhoz lehet hozzáadni. Gy. Sz. E. Á rózsa ültetése, átültetése Akkor fog szépen díszleni ker­tünkben a rózsa, ha napos, nyílt fekvésű, tápanyagban gazdag, kissé meszes, kötöttebb talajba ültetjük. Vegyük figyelembe a talaj kémhatását is: a közömbös vagy enyhén lúgos talaj jótékony hatású a rózsa számára, viszont savanyú földben, nedves, nyirkos talajban fejlődése nem lesz ki­elégítő. A rózsának igen nagy a táp­anyagigénye. Telepítés előtt na­gyobb adagú istálótrágyávai vagy műtrágyával dúsítot komposzt- trágyával javíthatjuk meg a ta­lajt. A trágyázást talaj forgatással kössük egybe. Ha a talaj megülepedett, akkor már ősszel ültethetünk, ha nem sikerült megfelelő ültetési anya­got beszerezni, úgy a telepítést tavaszra halaszthatjuk. Az ülte­tési távolság a rózsa fejlődésétől függően 0,5—0,8 m. Az erős növe­kedési erélyű parkrózsákat és kúszórózsákat 1,5—2 m-re ültes­sük. Ha az ültetőgödör kiásásakor talajlakó kártevőkkel: pajorok­kal és drótférgekkel találkozunk (ezeket feltétlenül semmisítsük meg), úgy Basudin—5 granulá­tummal végezzünk talajfertőtle­nítést! A Basudin diazinon ható­anyagú készítmény. Az utóbbi évek egyik legjobbnak mondott, szürkés színű talajfertőtlenítő granulátuma. Mérsékelten mérge­ző, de a méhekre és a halakra veszélyes. Élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje 14 nap, munkaegészségügyi várakozási ideje nulla nap. Nem fitotoxikus. Ennek ellenére úgy kell a talajba juttatni, illetve munkálni, hogy ne érintkezzék a fejlődő növényi részekkel. Tíz négyzetméter fer­tőtlenítendő területnek 3,5 dkg a növényvédőszer-igénye. Telepí­téskor nem szabad elfeledkez­nünk a tövek vlsszametszéséről sem. A rózsákat kissé mélyebbre ül­tessük, úgy, hogy a gyökéVnyak 3—4 cm-re a talaj színe alá ke­rüljön, mert a szakszerűtlenül ültetett rózsák sokat szenvednek a szárazságtól és a fagytól. Ül­tetés után a töveket beiszapoljuk és felkupaeoljuk. A rózsa ültetése október, no­vember hónapokban van. Jó mi­nőségű, növényegészségügyileg is ellenőrzött szaporítóanyagot a Kertforg KFT lerakataíban (pl. Nyíregyházi Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaság, Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 3.) szerezhető be. A díszfaiskolákból addig nem szokták felszedni a szaporítóanya­got, amíg a növényeken zöld lomb van. Ekkor nem is célsze­rű a töveket kiszakítani a föld­ből, hanem megvárják, hogy le­veleit lehullássá. Ugyanez vonat­kozik az átültetésekre is: inkább később, mint túl korán — elha­markodottan — bolygassuk meg a növényeket. Ha gondosan vé­gezzük a telepítést, úgy a növé­nyek jól telelnek és a következő évben erőteljesen indulnak fejlő­désnek. Dr. Széles Csaba Új eljárás a növény­védelemben Ausztráliai kutatók nagy el­vi és gyakorlati jelentőségű új növényvédelmi módszert dolgoztak ki. Világszerte el­terjedt gyümölcsfabetegség az úgynevezett „Gall korona”: baktérium okozta durva fel­színű növendékek keletkeznek a fa törzsén és gyökerein, amelyek megakadályozzák a nedvek áramlását a törzsben. A fertőzött facsemete rosszul fejlődik, elsatnyúl. A kutatók megfigyelték, hogy ha a fa­csemetéket avirulens (beteg­séget nem okozó, de egyéb tu­lajdonságaiban a betegség kórokozójával teljesen meg­egyező) baktériumok oldatá­ba mártják, azokon később nem fejlődik ki „korona”, bár talajuk erősen fertőzött. Ezek után a következő kí­sérletet végezték: 1040 facse­metét beoltottak virulens, be­tegséget okozó baktériummal, úgy, hogy a fák felsértett kér­gére kórokozót tartalmazó oldatot kentek. Csak ezután kezelték a fák negyedrészét az említett „védőoltással”: 5 másodpercre az avirulens baktériumok oldatába merí­tették őket. A fák másik ne­gyedrészét tiszta vízbe már­tották, ez volt a kontroll. A maradék két negyedrészt a beoltás után a növényvédő szerek különböző adagjaival kezelték. Ezután a fecsemeté- ket elültették, majd hat hó­nap múlva kiásták és megszá­molták rajtuk a „koronákat”. Az eredmény szenzációs volt. Míg az avirulens bakté­riumokkal kezelt fákon alig fejlődött ki a betegség, addig a másik három csoportban az igen súlyos volt, még a nö­vényvédő szerek sem nyújtot­tak számukra védelmet. A biológiai védekezésnek ez a módja új lehetőséget ad a me­zőgazdaság számára, hiszen hasonló módon talán más nö­vények más betegségektől is megvédhetők. Á bogyós gyümölcsüek őszi védelmi munkái Á MÉVI TÁPÁSZTÁLÁTAI Á gabona- és sütőipari termékekről Népélelmezésünk egyik legfon­tosabb cikke a kenyér. Ez az a termék, melynek minőségével szemben a fogyasztó jogosan a legmagasabb szintű követelményt támasztja, hiszen naponta több­ször találkozik vele az ország lakossága. Ahhoz, hogy a sütőipa­ri termékek megfeleljenek a mi­nőségi követelményeknek, első­sorban jó minőségű lisztre van szükség. Vizsgálati eredményeink is iga­zolják, hogy egy sor olyan minő­ségi jellemző van, melyek a liszt­ben és kenyérben csak akkor biz­tosíthatók, ha azok már az alap­anyagban a búzában is megfelelő minőségben megtalálhatók. Te­hát a búza, liszt és kenyér minő­sége csak egymással összefüggés­ben vizsgálhatók. A CSOMAGOLT LISZT KIFOGÁSTALAN Megyénkben is már második éve folynak az üzemi kísérletek a gabonaforgalmi és malomipari vállalat nyíregyházi laboratóriu­mában a búza „objektív” bél- tartalmi érték szerinti minősíté­sének kidolgozására. Addig is a GMV malomüzemeinek feladata, hogy a nagyüzemek által megter­melt búzából egyenletes, jó minő­ségű liszttel lássa el a sütőipari vállalatot, ileltve kis egységű, csomagolt liszt formájában köz­vetlen a fogyasztókat. A megyét liszttel a GMV 8 malomüzeme látja el, melyek műszaki színvonala kielégíti a követelményeket. Az év folyamán 88 liszttételt vizsgáltunk, melyek­ből három tétel minősége nem fe­lelt meg a szabvány előírásainak. A minőségi kifogás oka: söté­tebb szín, illetve alacsony sütő­ipari érték. A csomagolt liszteknél minőségi kifogást nem tapasztaltunk. A csomagolás minőségét illetően ki­fogástalan a nyíregyházi csoma­golóüzem terméke, ahol a nagy teljesítményű automata gépsor emberi kéz érintése nélkül végzi a csomagolást. BAJ VAN A SZITÁLÁSSAL, TAROLÁSSAL Megyénkben két sütőipari vál­lalat (Nyíregyháza és Mátészal­ka), 38 sütőüzem, 4 áfész-üzem, egy tsz-üzem látja el a fogyasztó­ikat sütőipari termékekkel. A termékválasztékot illetően mint­egy 12 fajta kenyeret, 58—60 fajta péksüteményt gyártanak és for­galmaznak. Ez évben 210 sütőipari termék minőségét vizsgáltuk és 17 eset­ben emeltünk kifogást minőségi hiányosság miatt. A minőségi hi­bákat a kenyerek súlyhiánya, il­letve a zsemle, kifli deformált alakja, tömör bélzete, kis térfo­gata okozta. A sütőipari termékek döntő többségben jó minőségűek. A mi­nőséget döntően meghatározza a szállítás és tárolás. Ellenőrzése­ink során megállapítottuk,, hogy sokat romlik a termék minősége míg a gyártó üzemtől a fogyasz­tóig eljut. MINŐSÉGI ÁTVÉTEL! A forgalmazó, árusító üzletek­nek nagyobb gondot kell fordíta­ni a sütőipari termékek minőségi átvételére, tárolására. Sok eset­ben találkozunk a polcokon égett, kormos, összenyomott ke­nyerekkel, amely arra utal, hogy minőségi átvétel gyakorlatban nincs. Véleményünk szerint a sütőipa­ri vállalatok dolgozóinak döntő többsége minden tőle telhetőt megtesz a lakosság jobb ellátá­sa érdekében. Nem csak rajtuk múlik, hogy ez nem mindig sike­rül. A sütőüzemek műszaki álla­pota sok esetben megnehezíti ezt. Mivel a sütőipari termékeket naponta töbször bírálja, minősíti a megye egész lakossága — és ahhoz, hogy jó minőségűnek is találja — van még tennivalója termelőnek, forgalmazónak és az ellenőrző szerveknek egyaránt. Gost József főelőadó Antal János igazgatóh., megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet Az egész évben rendszeresen végzett vegyszeres növényvédelmi munkákat a nyugalmi időszak­ban mechanikai védekezéssel cél­szerű kiegészíteni. Ez azért is ajánlatos, mert az év folyamán á kórokozók és kártevők az elő­ző évekhez viszonyítva erősebb fertőzést okoztak. A lehullott le­velek, növényi részek összegyűj­tése mellett az ültetvények ala­pos átvizsgálásával és a károsí­tott, megbetegedett részek eltá­volításával és megsemmisítésével az áttelelő fertőző anyagot jelen­tősen csökkenthetjük. Málnásokban a letermett érték­telen vesszőkkel együtt lehet ki­vágni a levél- és vesszőfoltossá­gok kórokozóival fertőzött (ezüs­tös foltok fekete pontokkal, va­lamint liLásbarna szegélyű fol­tok) növényi részeket. Az általá­nosan elterjedt málna karcsú- díszbogár mellett a málnagu- bacsszúnyog áttelelő -alakjait is gyéríthetjük^a deformálódott, a gubacsos, repedezett kérgű vesz- szők eltávolításával. Ribizkében és köszmétében a lisztharmatos (barna bevonat a hajtásokon) és pajzstetves, vala­mint az üvegszárnyú ribizkelepke lárvái által károsított részeket tanácsos tőből kimetszeni. Szamócában a lehullott levelek megsemmisítésével nyílik lehető­ség a levélfoltosságok és az átte­lelő sodrómolylárvák következő évi fellépésének csökkentésére. A nyugalmi időszak aLkalmas a pótlások és új telepítések végre­hajtására is. Ültetésre csak egészséges szaporítóanyagot használjunk, s kerüljük a góm- babetegségek fellépésének meg­előzése érdekében a mély fekvé­sű, párás helyeket. Budai Csaba, megyi növényvédelmi és agrokémiai állomás 40 ezer talajminta A Hajdú-Bihar megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szak­emberei ebben az évben a Hajdúság összes mezőgazdasági területét megvizsgálták. Közel 40 ezer talajminta felhasználásával több mint félmillió talajtani, s 12 ezer növényvédő szer analitikai vizsgálatot végeztek. Munkájukkal jelentős mértékben járulnak hozzá a legha­tékonyabb mezőgazdasági nagyüzemi technológiák kikísérletezésé­hez, a hatékony növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás megvaló­sításához. (MTI fotó) ÚJD0NS/Í60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents