Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
az asztala? E gy üzem egyik legjobbnak tartott esztergályosa egymás után rontotta el a gépbe fogott munkadarabokat. A szomszédos gépek mellett dolgozók értetlenül bámultak rá, időnként egymásra néztek, megvonták a vállukat, azzal ki-ki végezte a maga dolgát. A műszak végén a művezető ráförmedt az esztergályosra: megőrült, szaki! Máskor két hónap alatt nem csinál annyi selejtet, mint ma, egyetlen nap alatt! Az esztergályos szégyenében úgy hebegett, mint a csínyen ért gyerek: „a feleségemet az éjszaka kórházba vitték, s még hajnalban is eszméletlen volt...” Szónoki a kérdés, mégis felteszem: az emberség, a figyelmesség, a bajba jutott ember kisegítése vajon kinek az asztala? Kinek az asztala, amikor egy kis közösség tudja, hogy a munkatársuk felesége haldoklik, már nincs segítség és a kolléga mégis ott ül nap mint nap az íróasztala mellett, vezet, irányít, törődik másokkal, csak éppen vele nem törődik senki? Kinek az asztala, amikor hajnalban kisírt szemmel áll a gép mellé a munkásaszony, s egy vigasztaló szó helyett cinikus összekacsintást kap a háta mögött: az éjszaka megint részegen ment haza a férje. És az kinek az asztala, amikor reggelenként hat-nyolc gép nem indul a gyárban, mert kezelőjük megbetegedett, pedig a gépek munkájára, a rajtuk készült termékekre nemcsak a gyárnak lenne szüksége, a kooperáló vállalatnak is; miért nem osztanak be mást az álló gépek mellé? Kinek az asztala, hogy odaszóljon a teli áruházban a pultot támaszva fecsegő eladóknak: nem ezért kapják a fizetésüket! Kinek az asztala? Fogas kérdés. Papíron mindig van felelős. A mindennapi élet gyakorlata azonban nem ezt igazolja. Emberségből, felelősségérzetből, kötelességtudásból a hétköznapokon gyakran kapunk elégtelen osztályzatot. Közömbösek vagyunk. Nem érdekel a más munkája, a más élete. Már ami a gondokat illeti. Az örömökre még csak-cj^k odafigyelünk. Példa rá a névnapok, születésnapok, s más hasonló alkalmak hivatali-üzemi kollektív ünneplése. Mitől lettünk ennyire közömbösek? Miért szemléljük kívülállóként mindazt, ami nem a mi asztalunk? Lehet, hogy lassan már semmi sem az? Csak a magunk asztalát marko- lásszuk görcsösen, amíg tudjuk? P. P. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A SZOT-BAH a gazdálkodás javítása A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi legfőbb tapasztalata, hogy a korábbiaknál jobban igazodik a helyi feladatokhoz, a mennyiségi túlteljesítések helyett a termékek verseny- képességét, a gazdálkodás javítását szolgálja — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Juhász Ottó, a SZOT titkára. A szakszervezetek vaskos példatárban összegezték a brigádok vállalásait, eredményeit, de még ezek a bri- gádsi'kerek sem elégségesek ahhoz, hogy a vállalatok egészének munkája mindenütt hatékonnyá, állami dotációk nélkül gazdaságossá váljék. A dolgozók a korábbiaknál kritikusabban teszik szóvá az anyag- és alkatrészellátás zökkenőit, az állásidőket, a szervezés hibáit, s egyben maguk is segítenek megszüntetni ezeket a gátló tényezőket. Ezért alakulnak komplexbrigádok, erősödik a különböző kollektívák közötti együttműködés. Á SZOT titkára fontos feladatként említette, hogy legyen rugalmas a munkaverseny, vagyis: a vállalati gazdálkodásban végbemenő változásokat kövesse. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1980. december 31-ig tart, vagyis e két esztendő népgazdasági terveinek sikeres megvalósítására mozgósít. A vállalati felajánlások több vonatkozásban átfogják ezt az időszakot, de nem mindenben. Ezért szükséges, hogy az év végén, illetve a jövő év elején, amikor már részleteiben is ismertek lesznek a feladatok a vállalat helyzetéhez igazítsák a munkaverseny-vállaláso- kat. Kedvező jelenség, hogy a vállalatok egy része a dolgozók felajánlásaival együtt intézkedéseket tett az üzem- és munkaszervezés javítására, az anyagi ösztönzés korszerűsítésére, például a teljesítménybérezés kiterjesztésére. Nagyon fontos, hogy az ilyen intézkedések körét tovább szélesítsék. A munkaverseny szervezésénél most mindenütt nagy energiát fordítanak arra, hogy gazdaságpolitikai céljaink tömeges társadalmi támogatást kapjanak. Egyoldalúsághoz vezetne azonban, ha bárhol háttérbe szorulnának a munkaverseny embert formáló, szocialista viszonyainkat erősítő vonásai. Ezzel gazdasági törekvéseink is csorbulnának, hiszen a termelés, a szakmai és a politikai képzettség, a művelődés, a közéletiség és a jó üzemi légkör között szoros az ösz- szefüggés — mondotta a SZOT titkára. A vajai Rákóczi Termelőszövetkezetben 350 hektáron termeltek csillagfürtöt. Az SZK—5-ös kombájnnal takarítják be a termést. (Elek Emil felvétele) Megyei pártaktíva Nyíregyházán Szerdán Nyíregyházán, a megyei pártbizottságon a megye párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervei vezetőinek részvételével aktívaértekezleten vitatták meg az időszerű politikai és gazdasági feladatokat. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a résztvevőket a népgazdaság és Szabolcs-Szatmár első félévi gazdasági tevékenységének tapasztalatairól, az év hátralévő időszakának főbb tennivalóiról, az 1980-as, illetve a VI. ötéves terv előkészületeinek irányelveiről. Az aktívaértekezleten megfogalmazták az ezzel kapcsolatos politikai és gazdasági feladatokat. MA Szövetkezeti szerda (2. oldal) Nyugdíjas kopogtat (3. oldal) Nyolcvanezer úttörő szava Befejeződlek a járási-városi úttöröparlamentek Közel nyolcvanezer sza- bolcs-szatmári úttörő és kisdobos szavai visszhangzottak azokon a tanácskozásokon, melye^ a napokban fejeződtek be megyénkben: a városok és járások úttörőpanla- mentjein. Valóban mindany- nyian részt vehettek a közös munkában, hiszen a nyár élején a rajtanácskozásokkal kezdődött, majd a csapatparlamentekkel folytatódott az összejövetel-sorozat, s ez utóbbiakon választották a járási—városi küldötteket. A mérleg egyértelműen kedvező: a tanácskozásokon a kis küldöttek nagy felelősség- tudatról, sokoldalú érdeklődésről és sok-sok vidámságról adtak bizonyságot. A tanácskozások középpontjában az állott: miképp lehet továbbfejleszteni az úttörőközösségek belső életét, tartalmi munkáját. Az előző évekhez képest kevesebb szó esett az úttörőmunka tárgyi feltételeiről — bár persze ebben is akad javítanivaló bőséggel. Sokkal naA nyírbátori járási parlament felvétele) egyik szekcióülése. (Bunyi L. gyobb teret szenteltek viszont például a kis közösségek társadalmi kapcsolatainak, az „őrsi barátok” keresésének, a KISZ-esekkel való közös munkának. Természetesen arról is beszéltek a kis küldöttek, hogyan lehetne színesebbé, izgalmasabbá, érdekesebbé tenni az úttörőéletet. A parlamenteken sok javaslat született: elmondták a gyerekek, miképp képzelik el az „ideális” úttörőprogramot ... A járási—városi tanácskozásokon vidám, játékos hangulat uralkodott: az is volt a cél, hogy minél több ötletet, módszert adjanak át egymásnak a gyerekek. Egész napos programok keretében zajlottak a parlamentek, s a küldöttek tartalmas tapasztalatcsere után térhettek haza. Minden parlamenten ott voltak a járások, városok párt- és állami vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői — jelezve ezzel is, hogy a társadalom figyelme egyre nagyobb mértékben fordul a gyerekszervezet felé. A parlamenteken javaslatok tucatjai születtek. Az önállóságra törekvést jelzi például, hogy a kisebb közösségek vezetésében, a tisztségviselők kiválasztásában teljes önállóságot kérnek a gyerekek, vagy hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a gyermekvezetők alap- és továbbképzésének. A különféle szakkörök további fejlesztése is szóba került: még több, különböző érdeklődésű csoport létesítését várják. A járási és városi tanácskozásokon megválasztották a megyei úttörőparlament másfél száz küldöttét. A gyerekek október 18- tól 20-ig Mátészalkán tanácskoznak gazdag program keretében. Itt választják meg a debreceni országos parlamentre utazó szabolcs-szatmári küldöttség tagjait is. Szovjet pártmunkáskíililöttség érkezett megyénkbe A megyei pártbizottság meghívására szovjet párt- munkásküidöttség érkezett szerdán megyénkbe a Kárpá- tontúli területről. A delegáció vezetője Anatolij Mihaj- lovics Misko, a területi párt- bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Tagjai: Ilja Vaszilje- vics Lengyel, a területi bíróság elnöke, Borisz Sztyepa- novics Bojko, a területi rendőrség pártbizottsági titkára, Ivan Vasziljevics Csopej munkácsi járási ügyész. A szovjet vendégek a megye igazságügyi szerveinek, valamint a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának munkamódszerét tanulmányozzák. A látogatás első napján a delegációt Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Hegedűs Lászlóné dr., a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője tájékoztatta megyénk politikai, társadalmi és gazdasági életéről, valamint a delegáció munka- programjában szereplő kérdésekről. Délután a megyei rendőr-fő- kapítányságon Dózsa Ferenc, a megyei BM-szervek pártbizottsági titkára és dr. Gluch- man László, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője, majd a megyei főügyészségen dr. Lehel István főügyészhelyettes és dr. Szalay István, a párta la pszervezet titkára ismertette az illető intézmények párt-, illetve szakmai munkáját. Késő délután városnézésen vett részt a küldöttség, amelynek munkalátogatása szombatig tart megyénkben. Nyírbátorban tárgyalták Telkek családi és társasházakra A családi és a társasházak építését jelentősen befolyásolja a telekgazdálkodás: van-e megfelelő számú és nagyságú telek, építésre alkalmas terület. Többek közt ezt tárgyalta meg október 10-i ülésén a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az V. ötéves tervidőszakban eddig Nyírbátornak nem volt jóváhagyott rendezési terve, így az építési területeket minden alkalommal közigazgatási bejáráson jelölték ki. A családiház-építőkre gondoltak a Debreceni út mentén az 54 földszintes és 9 darab kétszintes lakóház telkének kialakításával. 1975 óta értékesíti itt a telkeket az OTP. Két év múlva az Édesanyák útján adtak engedélyt négy darab, kétszintes családi ház építésére. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet szaktanácsát kérték az Erzsébet, a Hunyadi és a Bajcsy-Zsi- linszky utcák által határolt tömbbelsőben a telkek kialakításához. Ezen a területen hét, egyenként kétszintes és 27 földszinté» lakáshoz jelölték ki az építési telket. A 34 telekből hármat a cserékre hagynak meg. A legtöbb házat felépítették vagy éppen most haladnak vele az említett telkeken. Nyírbátorban az ötéves terv eddigi szakaszában 263 csalládi házat és egy négylakásos társasházat építettek fel az OTP beruházásában. Ehhez képest a lakásépítő szövetkezet szerény eredményt mondhat magáénak: elkészült 16 lakás, az idén építenek 18nat és előkészítették a területet újabb 16 lakáshoz. A tervszerűbb, folyamatos telekgazdálkodás feltételeit teremti meg az A- és B-típu- sú rendezési terv, amelyet ebben az évben rendelt meg a tanács a VÁTI-tól. A terv megjelöli a helyben szokásos teleknagyságot és ezek területi elhelyezkedését. Az érintett városrészeken tömbös, kétszintes és földszintes házakat építenek majd. XXXVI. évfolyam, 238. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. október 11., csütörtök I
