Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 28. A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Bolivia fővárosában megkezdi munkáját az AASZ közgyűlése — Dajan lemondása nyomán növekszik a belpolitikai feszültség Izraelben — Mladenov bolgár kül­ügyminiszter Párizsban — Tüntetések Dél-Koreában KEDD: Világszerte megemlékeznek az ENSZ napjáról, kezde­tét veszi a leszerelési világhét — Hua Kuo-feng kínai kormányfő bonni tárgyalásai SZERDA: Leonyid Brezsnyev fogadja Moszkvában Abdul Fat- tah Iszmail dél-jemeni elnököt, aláírják a két ország barátsági szerződését CSÜTÖRTÖK: Népszavazás Baszkföldön és Katalóniában — A dániai rendkívüli választások után a szociáldemokrata Jörgensen kormányalakítási megbízatására számítanak — Usztyinov marsall cikke a Pravdában a katonai eny­hülésről — Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának ve­zetője Brüsszelben PÉNTEK: Pártközi vita Olaszországban az alkotmány módosí­tásáról — Hírek a dél-afrikai atomrobbantásról — A ja­pán parlament új ülésszaka SZOMBAT: Belgiumban a leszerelésről tanácskoznak Európa társadalmi szervezeteinek képviselői — A holland kül­ügyminiszter budapesti sajtóértekezlete — Saint Vincent brit gyarmati státusának megszűnésével létrejön az aijierikai kontinens 32. független állama — Hírek a dél- koreai diktátor meggyilkolásáról látszik: a palesztin autonó­mia körüli vitákban jelölte meg váratlan elhatározásá­nak okát. (Nyugati kommen­tárok szerint Dajan időben el akarta hagyni a makacssága következtében mind elszige­teltebb Begin hajóját.) A kül­ügyminiszter lépése termé­szetesen nem okozója, hanem O Mit végzett Hua Kuo- feng a nyugat-európai látogatás félidejéig? Félidejé­hez érkezett Hua Kuo-feng csaknem egyhónapos nyugat­európai látogatása. A kínai kormányfő befejezte párizsi és bonhi tárgyalásait, de előt­te van még London és Róma. A végleges mérleg megvoná­sa korai lenne, néhány követ-- keztetést azonban máris le­vonhatunk. A Hua-körút természetesen nagy érdeklődést keltett, hi­szen kínai kormányfő először járt Nyugat-Európában, s a kínai politika számos meg­nyilvánulása a kitapintható pekingi hatalmi harc min­denképpen a nagy ismeretle­nek közé sorolható a vendég­látók szemében. A hét három kérdése O Milyen események tör­téntek a leszerelési vi­lághét keretében? Hagyo­mány immár, hogy október 24-én, megalakulásának év­fordulóján világszerte ^ áz ENSZ napjának rendezvényei zajlanak — az idén harminc- negyedszer emlékeztek meg a világszervezet ünnepéről. Kapcsolódik ehhez a dátum­hoz a leszerelési világhét: öt kontinensen tartanak akció­napokat, tömegmegmozdulá­sokat a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében. Síkraszállni a leszerelésért — ez folyamatos feladatot és programot jelent korunkban. Az idén az által kapott még a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt, e fontos esemény- sorozat, hogy újabb kereszt- úthoz érkeztünk. Egyrészt döntő szakaszába lépett az amerikai belpolitikai küzde- ‘lem a SALT—II. szerződés ratifikálása körül, másrészt mind szélesebb visszhangra találnak a berlini Brezsnyev- beszédben elhangzott kezde­ményezések. Mindenekelőtt az eurora- ikéták ügyéről van szó. Az új kifejezés meglehetősen pon­tatlan, hiszen a Nyugat-Euró- pa, .területére szánt amerikai rakétákról van szó. A héten is számos nyilatkozat hang­zott el ezzel kapcsolatosan, a Pravda hasábjain az egyik legilletékesebb katonapoli­tikus, Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere fejtette ki vélemé­nyét. Ha a NATO úgy dönt, hony a tervezett 454 szárnyas- rakétát, valamint a 118 Per­shing—2 típusú középható­sugarú rakétát elhelyezi a nyugat-európai atlanti szö­vetségesek területén, ezzel közvetlenül fenyegetné . a Szovjetunió európai részét. A válasz nem maradhatna el, s a fegyverkezési versenynek új, bonyolult szakasza kez­dődnék. Természetesen nem „csodafegyverekről” van szó, pusztán arról, hogy a kívánt egyensúly, az előnyösebb ala­csony szint helyett bonyolul­tabb, veszélyesebb és költsé­gesebb fokon állna ismét helyre. A Szovjetunió ezért javasolja a legjobb gyógymó­dot, a megelőzést. A jóakarat messzemenő jegyeként érté­kelhető az egyoldalú haderő­csökkentési gesztus is (20 ezer katona és ezer páncélos ki­vonása az NDK-ból), de nyil­vánvaló, hogy további lépé­sek csak a kölcsönösség je­gyében képzelhetők el. A leszerelési világhit kü­lönösen jó alkalom v jlt te­hát arra, hogy a közvéle­mény képviselői síkraszáll- janak a SALT—II. mielőbbi életbelépése mellett, az euró­pai rakétaverseny ellen. Ilyen értelmű állásfoglalások hang­zottak el azon az Európa-fóru- mon is, amely a belgiumi Os­tende mellett a helsinki meg­állapodásban részes államok társadalmi szervezeteinek ne­vében kíván szót emelni a leszerelésért. A közvélemény éberségére annál nagyobb szükség van, mert éppen a leszerelési vi­Pák Csöng Hi diktátor halála után egész Dél-Koreában rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A képen: a fő­város, Szöul utcáit ellepték a katonák és a harckocsik. inkább kifejezője, jelzése a fokozódó belviszálynak, ami a gazdasági és politikai ne­hézségek következtében köny- nyen rendkívüli választások­hoz vezethet. Két tekintélyes közel-kele­ti vezető járt az elmúlt na­pokban Moszkvában: először a szíriai, majd a dél-jemeni elnök. A kiadott dokumentu­Bruno Kreisky osztrák kancellár Washingtonban tárgyal. A képen: az osztrák politikus Carter amerikai elnök társaságában. (Kelet- Magyarország telefotó) lághéten érkeztek hírek Dél- Afrikából egy feltehető atomrobbantásról. Pretoria már régóta áhítozza a nuk­leáris fegyvereket, s ha a kí­sérlet ténye minden részleté­ben bebizonyosodik, akkor rendkívül feszültté válhat a helyzet Afrika déli részein. © Hogyan alakul a kö­zel-keleti helyzet? Lát­hatóan felgyorsultak a moz­gásfolyamatok a Közel-Kele­ten. Folynak az előkészüle­tek a három hét múlva Tuniszban esedékes arab csúcsértekezletre, amelynek hivatalos napirendjén a li­banoni válság szerepel, de nyilván szóba kerül a palesz­tin probléma is. A PFSZ közben folytatja aktív diplo­máciáját: politikai osztályá­nak vezetője — ez a külügy­miniszteri posztnak felel meg — első ízben tett látoga­tást Brüsszelben. S jóllehet, amolyan célzatosan derűlátó­nak tűnő jelentések érkeztek az egyiptomi—izraeli—ameri­kai tárgyalásokról, Dajan külügyminiszter lemondásá­nak indoklása reálisabbnak mok, Moszkva és Aden barát­sági szerződése, Leonyid Brezsnyev pohárköszöntője változatlanul arra mutatnak, hogy a Szovjetunió folytatja következetes elvi politikáját egy átfogó rendezés érdeké­ben. Amit nem lehet kikerül­ni, s minél később ismerik fel ezt az alapigazságot a külön út szorgalmazói, annál gyötrelmesebb számukra az elkerülhetetlen átértékelési folyamat. A gondos rendezés ameny- nyire ez csak lehetséges, igye­kezett kendőzni az ellentéte­ket, s a közös érdekű problé­mákat próbálták előtérbe he­lyezni. így is kitűnhetett azonban, hogy Párizs és Bonn is javítani kívánja kapcsola­tait Kínával, de nem a Szov­jetunióval fennálló viszony rovására. Ily módon nem nyílt igazi alkalom a látoga­tó számára sem a francia, sem a nyugatnémet kártya ki­játszására. Sok szó esett a gazdasági együttműködés fejlesztéséről is. Csakhogy a korábbi vágy­álmoknál reálisabb alapokon. A nagy modernizálás végre­hajtásától tízmilliárd dollá­ros üzleteket remélő nyu­gat-európai vállakozók ha­mar kénytelenek voltak tu­domásul venni, hogy egyrészt megvannak a kínai fél fizető- képességének határai, más­részt, az objektív korlátok mellett, számolhatnak a kí­nai gazdaságirányítás bizony­talanságaival és vargabetűi­vel. (Tanulságosak lehettek például a Japánnal szemben alkalmazott rendszabályok: a korábbi kínai acélipari ren­delések csökkentése, valamint Peking olajexportjának visz- szafogása.) Érthető, ha na­gyon sok nyugat-európai partner, kimondva, vagy ki­mondatlanul arra vár, hogy feloldódjék a pekingi politi­ka nem egy kérdőjele. Ehhez azonban a kínai külpolitika mögött egy világos kínai bel­politikának kellene a hátteret szolgáltatnia... Ünnepi munkaverseny, új létesítmények November 7-re készül Moszkva Már a Vörös téren tartot­tak próbát a november 7-i hagyományos díszszemlén részt vevő alakulatok pénte­ken éjjel. A szovjet főváros javában készül a forradalom 62. évfordulójának méltó megünneplésére. Az idén az ünnep és a pihenés a szokott­nál hosszabb lesz. November 8-a eleve munkaszüneti nap, s a Szovjetunió miniszterta­nácsa a vasárnapi pihenőt november 9-re helyezte át, így a szabad szombatot is be­leszámítva, négy napot pi­henhetnek a Szovjetunióban. Készül ,v. Moszkva ünnepi dekorációja. A feliratokban, díszítésekben az idén nagy hangsúlyt kapnak az SZKP új, a gazdaságirányításról ho­zott határozatainak kérdései: a hatékonyabb termelés, a na­gyobb takarékosság feladatai. Fontos helyet kapnak a fel­iratok között azok is, ame­lyek a legújabb ' szovjet bé­kekezdeményezéseket méltat­ják. A díszítés rendkívül lát­ványos lesz: egyedül a Gorkij utcai központi távíróhivatal épületét — ez hagyományo­san a legjobban feldíszített házak közé tartozik az ünne­pen — több ezer lámpából kialakított díszítés világítja majd meg. Az ünnepre sok új létesít­ménnyel gazdagodik a szov­jet főváros, az új lakóépüle­tek, iskolák, bölcsődék mel­lett metróállomásokat is megnyitnak a forgalom szá­mára november 7-én. A hó­nap első napjaiban több ezer család költözhet új lakásba. Az ünnepi előkészületek szerves része a november, 7-e tiszteletére folyó munkaver­seny. Moszkva ipara szeptem­berben teljesítette tervét, s október utolsó napjaiban máris sok üzem jelentette:az e havi tervelőirányzatot is végrehajtotta, s az ünnepig jelentős mennyiségű, terven felüli terméket gyárt a mun­kaversenyben. 15 NÁTO-tagország sürgeti Ratifikálni kell a SULI—ll-t A NATO-közgyűlés Otta­wában pénteken megnyílt évi plenáris ülésszakának részt­vevői — a nyugati katonai tömb 15 tagállamának par­lamenti képviselői — határo­zatban sürgették az Egyesült Államokat, közvetve tehát az amerikai szenátust, hogy rati­fikálja a SALT—II. szerző­dést, lépjen előre a nukleá­ris fegyverzetek csökkenté­sét szolgáló tárgyalásokon. A határozatot 71 szavazat­tal, ellenszavazat nélkül fo­gadták el. Harmincnyolc kül­dött, köztük az Egyesült Ál­lamoknak mind a 12 parla­menti képviselője, tartózko­dott a szavazástól. A dokumentumban továb­bá felszólították Washing­tont, hogy „részletesen és rendszeresen konzultáljon” NATO-szövetségeseivel a SALT—III. összes aspektusai­ról, különösen a nukleáris erőket érintő aspektusáról. A másik határozatukban az ottawai ülésszak résztvevői felszólították a nyugati kor­mányokat és a NATO decem­berben tartandó miniszteri tanácsülését arra, hogy álla­podjanak meg a katonai szö­vetség nukleáris korszerűsíté­si programjában. Azzal ér­veltek, hogy az Egyesült Ál­lamok európai nukleáris erői­nek korszerűsítése nélkül „ha­marosan csorba esnék a NATO elrettentő képessé­gén”. Ez a határozat értelemsze­rűen amellett foglalt állást, hogy telepítsenek "szárnyas- rakétákat és Pershing—2 ra­kétákat bizonyos európai or­szágokba. Politikai gyilkosság Dél-Koreában Pák Csöng Hit a titkosszolgálat főnöke lőtte agyon Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor halálának körülmé­nyeiről kiadott első jelenté­sek még arról szóltak, hogy az elnök egy díszvacsorán „spontán” kitört lövöldözés­ben vesztette életét, „véletle­nül” érték a halálos lövések. Üjabb jelentések szerint vi­szont Kim Dze Kju, a dél­koreai titkosszolgálat (KCIA) főnöke „agyonlőtte” az ál­lamfőt és a szöuli kormány lehetségesnek tartja, hogy Pák Csöng Hi ellen „előre megfonlőlP^fáhiadást” követ­tek el. Véletlenről aligha lehet szó, mert a szöuli rádió újabb hír­adása szerint az elnököt két lövés érte: fején és mellka­sán hatoltak át a halált oko­zó golyók. Kim Dze Kjut, a KCIA fő­nökét „gyilkosság” miatt őri­zetbe vették. Sztrájkok Argentínában Argentínából egyre több sztrájkról számolnak be a hírügynökségek, noha a há­rom és fél éve hatalmon lé­vő diktatúra betiltotta a munkabeszüntetéseket. K ' ülönös kiállítást rendeztek Ka­liforniában. Az amerikai szövetségi állam 127 haditerme­lésben érdekelt válla­lata vonultatta fel az általa gyártott pusz­tító harci eszközöket, hadianyagokat, hadi­ipari gépeket. A nagyközönséget, ha érdeklődött, eltaná­csolták. „Nem nyilvá­TOLLHEGYEN Egy kiállítás gépei... nos kiállítást szervez­tünk — így az indok­lás — hiszen az utca embere amúgysem tudna vásárolni belő­lük.” Az emberek még­is ott voltak az ut­cán, több heves tün­tetés zajlott a kiállí­tási épület előtt. Ami­kor az egyj'k tv-ál- lomás riportere fag­gatni kezdte a tilta­kozókat, megkapta a választ:- „Egy bomba vagy egy rakéta meg­vásárlásában valóban nem lehetünk érde­keltek, de hallgatha­tunk-e, amikor eze­ket az eszközöket, végső soron mégis­csak nekünk szán­ják?” Lehet, hogy a nyi­latkozó, talán nem is tudta, hiszen az Egye­sült Államokban eléggé vastag a hall­gatás fala, hogy ép­pen most van a lesze­relési világhét. Mégis ráérzett... Az argentínai munkaügyi minisztérium pénteki hivata­los közlése szerint jelenleg 17 üzemben mintegy 10 000 dol­gozó sztrájkol, a hírügynök­ségi tudósítók azonban sok­kal magasabbra becsülik a sztrájkolok számát. A tiltako­zások oka az, hogy a 26 mil­liós országban az idén im­már a negyedik évben éri el a 150 százalékot, az inflációs ráta, a bérek viszont megkö­zelítőleg sem emelkednek eb­ben az ütemben. A hatóságok megfenyegették ugyan a szakszervezeteket, de nem nem tudták elérni, hogy le­fújják a sztrájkokat, mert — mint értésre adták — „túlsá­gosan nagy a nyugtalanság a dolgozók között”. Í*J 1 f-Til pTIP 1 1 I t * V I ■ I I kwAl __A á

Next

/
Thumbnails
Contents