Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. Október 25. FONTOS VÁLTOZÁS Á KÁRTÉRÍTÉSNÉL KISEBB TERÜLET, TÖBB FOGYASZTÓ Az önrészesedés: 20 százalék! Termelőszövetkezeteink figyelmébe Érzékenyen érinti a sza- bolcs-szatmári gazdaságokat az Állami Biztosító 1980. ja­nuár elsejével érvénybe lé­pő kártérítési módosítása. Jö­vőre visszatérnek az eredeti gyakorlathoz, szőlőknél és gyümölcsösöknél a tárgyévet megelőző három év termés­átlagát fogadják el biztosít­ható hozamként, és ennek alapján tavaszi fagykárra nem száz százalékot, csak nyolcvan százalékot téríte­nek. A fagykárból húszszázalé­kos üzemi önrészesedést az Állami Biztosító azzal indo­kolta: a mezőgazdaságnak fi­zetett kártérítés több éve messze meghaladja a díjbe­vételt. A tartalékok kime­rültek, a továbbiakban nincs mód arra, hogy kockázatvise­lés kialakult formáját más területek viszonylag kedvező egyenlegével fenntartsák. Elemi károk után a húsz szá­zalék jó része üzemen belül a termelési költségek mér­séklődésével megtérül, hi­szen nem kell göngyöleg, nem kell göngyölegtérítési díjat, szedési, szállítási költséget fizetni. Mivel Szabolcs-Szatmár megye a gyümölcstermesztés­ben egyik legjelentősebb te­rülete az országnak, ugyan­akkor a természeti csapások hatványozottan tizedelik a mezőgazdasági termelést. Az elmúlt négy évben a növény- biztosítás díja és a károk ki­fizetése az úgynevezett MNB—I módozatban a kö­vetkezőképpen alakult: 1976- ban 149 millió forint díjjal szemben a kárérték csak 120 millió forint, 81 százalék volt. 1977-ben a biztosítási díj 239 millió, a kár 486 millió, 203 százalék. 1978-ban 307 millió díjtétel mellett a kifizetett kártérítés 893 millió, 291 szá­zalék. A helyzet ebben az évben sem változott, becsült adatok szerint a 462 millió díjjal szemben 739 millió fo­rintos kár történt. Az MNB— II. módozatban, ahol kisebb díj ellenében kevesebb ve­szélynemet térít a biztosító, egészen 1978-ig a kárkifizeté­si hányad alig haladta meg az ötven százalékot. Ez 1979- ben már 124 százalékra nőtt. A négy év együttes mérle­ge: egymilliárd 560 millió fo­rint díjbefizetéssel szemben 2 milliárd 507 millió forint a kártérítés. Ebből 'h tavaszi fagykár (ez a veszély csak az MNB—I-ben szerepel) 1 mil­liárd 60 millió forint volt. A károkból a víz 630 millió, a jégverés 743 millió forinttal részesült. Indokolt az a ma­gyarázat, hogy a húszszáza­lékos önrészesedésnek ősz- tönzően kell hatni az üze­mekre. Ez az ösztönzés abban nyilvánulhat meg, hogy a még menthető termést az eddigi­ektől gondosabban kezelik, a hasznosítható gyümölcsöt le­szedik, értékesítik, feldolgoz­zák. A módosításokkal szövege- zett szerződéseket — ide tar­tozik a tenyészállatok tíz százalékkal magasabb bizto­sítási díja is — az Állami Biztosító november 1-től köti meg az üzemekkel. Minden bizonnyal a termelőszövetke­zetek többsége alaposan mér­legeli majd, mit hogyan és mennyiért biztosít. A meg­fontolásra, a megalapozott döntésre szükség van, de arra is, hogy az üzemek a szüksé­gesnél nagyobb kockázatot önmagukra ne vállaljanak. Különösen a gyümölcsterme­lő gazdaságoknál fontos, hogy az ésszerűség határán belül cselekedjenek, hiszen almás­kertjeinket évről évre nagy károk sújtják. 1978-ban csak az alma fagy- és jégkára több volt mint 670 millió forint. Az Állami Biztosító az új szerződéseket november vé­géig köti meg. Ott ahol el­mulasztják az új szerződés- kötést, 1980-ra nem rendel­keznek érvényes biztosítással. Hogy a határidőről sehol se feledkezzenek meg, az ÁB szakemberei valamennyi gaz­daságot felkeresik. S. E. HIT MOND AZ ORVOS? A légutak fertőzéseiről Acél­konténerek Szerelik az acélkonténereket. A Mezőgép vállalat gyár­egységei szoros kapcsolat­ban állnak egymással. Az együttműködéssel a gyártó eszközök: daraboló- és forgá­csológépek jobb kihasználá­sa válik lehetővé. Az alkat­részek szállítása azonban nem volt gond nélküli. Gya­korta keveredtek és elvesz­tek dolgok. Megoldást a kri­tikus helyzetre egy pályamű témája hozott, amit az Alko­tó ifjúság pályázatra készí­tettek Mészáros István, Bez­zeg Géza és Ruzsinszki László technikusok. Az alkatrészek szállítását megreformáló elképzelés nem új, csupán az eszköz anyaga és kivitelezése tér el a ha­gyományostól. Nem fából, könnyűfémből, hanem acél­lemezekből készülnek a kon­ténerek. Ez tartósságukat nö­veli.. A Mezőgép nyírteleki gyáregységében — ahol a pályamű született — meg­kezdték az acélkonténerek gyártását. Jó példa ez arra, miként hasznosul az ifjú szakemberek elképzelése, al­kotókészsége egyes üzemek­ben. A légúti fertőző betegsé­gek kórokozói kilégzéskor köhögéssel, tüsszentéssel, be­széd útján hagyják el a szer­vezetet és belégzéskor a le­vegővel jutnak be a másik emberbe — úgynevezett cseppfertőzéssel, porfertő­zéssel. A betegség terjedése annál nagyobb, minél több kórokozó került a levegőbe és azt minél többen lélegez­ték be. A fertőzés így köny- nyen terjed. E betegségek közt találko­zunk olyannal, mint például az influenza, ezen szinte mindenki átesik, s még ma is képes az egész világra kiter­jedő járványt okozni. Van, melyet gyermekkorban vé­szel át az ember. Felnőttkor­ban ritkán fordul elő, ezért gyermekbetegségnek is neve­zik. Ilyen például a kanyaró. A légúti fertőző betegségek egy csoportját baktériumok, másokat vírusok okoznak. Némelyik kiütéssel jár. A diftéria, vagy torokgyík ma már ritkán fordul elő, mert hatásos oltással védeke­zünk ellene. A skarlát a Pe­nicillin alkalmazása óta el­vesztette jelentőségét. Rit­kán fordulnak elő szövődmé­nyei is, amelyek süketséget, szív- és vesebetegséget okoz­hatnak. A szamárköhögés fő­leg 3 hónapos kor előtt je­lentkezik, mert csak 3 hóna­pos korban alkalmazható védőoltás. Előfordulása rit­ka, de veszélyes, mert a fia­tal csecsemőkorban 6—8 hé­ten át tartó, rohamokban je­lentkező köhögések meggyöt- rik a kisbabákat. Szövődmé­nyei is lehetnek, ezért taná­csos a kórházi kezelés. Ritka betegség napjaink­ban a kanyaró. A 10 év óta bevezetett oltás szinte telje­sen visszaszorította. Ez a gyermekbetegség nem volt könnyű lefolyású, legtöbb ál­dozatát kisdedek közül szed­te.' Egyszerű, kiütéses megbe­tegedés a rózsahimlő. Jelen­tősége a terhesség korai sza­kaszában van, a magzaton fejlődési rendellenességet okoz. Ezért a terhes nő azon­nal jelentkezzen az orvosnál, ha kiütéseket észlel a bőrén. A járványos fültőmirigy- gyuLladás, a mumpsz, szövőd­ményei miatt jelentős. Ezek közül leggyakoribb a savós agyhártyagyulladás. Hazánk­ban a valódi himlő nem for­dul elő, mert a kötelező vé­dőoltás kiszorította. A bá- rányhímlő pedig a legtöbb esetben zavartalanul zajlik le. Dr. Reményi Mihály Viteldíj helyett pofon Balogh Mihály 21 éves nagycserkeszi lakos ez év jú­nius 11-én szabadult a bör­tönből, ahol közveszélyoko- zás, hivatalos személy elleni érőszak, súlyos testi sértés, garázdaság miatt 2 év és 4 hónapi büntetését töltötte. Balogh szabadulása óta nem vállalt állandó munkát, al­kalmi munkából pedig saját létfenntartását is alig-alig tudta biztosítani. Ez év szep­tember 14-én annak ellenére, •hogy nem volt egy „vasa” sem, taxit rendelt és Nyír­egyházáról Nagycserkeszre vitette magát. Jön a palack, megy a palack Nagy forgalmat bonyolít le a TI GÁZ nyíregyházi pébé- gáztöltő üzeme, összesen 190 ezer fogyasztó ellátásáról gondoskodik. A megye vala­mennyi cseretelepét innen látják el palackkal, de jut Nyíregyházáról Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is. Figyelmet, hozzáértést, s a biztonsági előírások maradék­talan megtartását követeli a töltőüzem 120 dolgozójától az, hogy naponta 90—100 tonna gázt töltsenek a javarészt 11 kilogrammos palackokba. — A száj öli és a horti töl­tőüzemek megépülése után lett kisebb a terület, amit el­látunk — tájékoztat Bicsár György, üzemvezető. — Köz­ben azonban nőtt a fogyasz­tók száma, így a munkánk nem lett kisebb. Töltik a 11 kg-os palackokat. (Császár Csaba felvétele) Két nagy szállítójuk van, amely a 46 nagy és a sok mi­ni cseretelepet ellátja. A Vo­lán 5. sz. Vállalat 9, speciáli­san erre a célra kiképzett teherautót üzemeltet. Szep­tember végéig mintegy más­fél millió palackot szállítot­tak el. Nyíregyházát és a környező községeket a Tem­pó szövetkezet látja el. Ki­lenc hónap alatt 161 ezer pa­lackot vittek el. Szeptemberben a termelő­üzemekben — ahonnan tar­tálykocsikban szállítják a gázt — Nyíregyházára — karbantartást végeztek, ezért kisebb zökkenők voltak a gázellátásban egyes helyeken. Azóta viszont mindenütt van elegendő palack. Érdekes, hogy a szabolcsi körzetben mások a fogyasztói szokások, mint az Alföld többi részén. A megyében átlagosan 15—16 kiló propán-bután gázt hasz­nálnak egy háztartásban, míg a szajoli üzem körzeté­ben csak 11 kilót. A csúcs- fogyasztás nyáron van, ilyen­kor pedig a karácsonyi ün­nepek közeledtével használ­ják többen a- gázt. A nyíregyházi gáztöltő üzem kollektívájának na­gyobbik része a törzsgárdá­hoz tartozik. Bár elég nehéz a . munka, amit csinálnak, azonban a négy szocialista brigád vállalaton belül elért kiváló eredményei mutatják, hogy sikerrel eleget tesznek feladatuknak, a 150 milliós árbevételnek. L. B. Értelmi fogyatékosok munkában Ä körön belül Fél évszázados múltra te­kint vissza Szabolcs-Szat- márban a gyógypedagógiai nevelés — ám az értelmi fo­gyatékosok speciális oktatá- sa-nevelése igazán csak há­rom évtizede indult meg. Az­óta is sok változás történt: ezek közül a legfontosabbak között említhető, hogy több bentlakásos intézet létesült, a legifjabb a nyírbátori. Emellett kisegítő iskolák és kisegítő osztályok nyújtanak segédkezet az értelmi fogya­tékos gyerekeknek. Megyénk ebből a szempontból nem pa­naszkodhat: minden ilyen gyereket beiskolázhatnak. MŰHELY A nyíregyházi intézetben indult meg az a munka, mely azóta országos elismerést ka­pott: az értelmi fogyatékosok sokrétű támogatása abban, hogy az intézet után munká­ba állhassanak. A cél: vissza­juttatni őket a társadalomba, ahonnan aZ intézet révén óhatatlanul kiszakadtak. Ezért Tárnái Ottó igazgató kezdeményezésére műhelyt alapítottak, ahol a munkára nevelés a legfontosabb cél. Emellett végzik az általános iskolát is a gyerekek — ám nyolc év után (mivel tanul­mányaik nem azonos szintű­ek a többi iskoláéval) csak hat osztályról szóló hizonyít- ványt kaphatnak. Három éve kezdotíöil.., az együttműködés az intézet és a VOR nyíregyházi gyára kö­zött. Az üzembe került beta­nított munkásnak több olyan gyerek, akik alkalmasnak tűntek az állandó munkára. Nem is okoztak csalódást. A napi négyórás munka mellett tanulnak is: az intézetbe jár­nak, s a hetedik-nyolcadik osztályos tananyagot sajátít­ják el. Két év után a dolgo­zók iskolájában levizsgáznak, s megkapják a végbizonyít­ványt. Ezután rendes betaní­tott munkásként dolgozhat­nak, akárcsak munkatársaik. SEGÍTSÉG A tapasztalatok igen jók: eddig két csoport végzett, s Nyíregyháza különböző mun­kahelyein helyezkedtek el. Ma már dolgoznak a VOR mellett a cipőgyárban, a fa­ipari vállalatnál, a sütőipari vállalatnál, a lakásszövetke- ^ zet karbantartó, részlegénél ^cés a kárpitosszövetkezetnél egyaránt. Az üzemek, szövet­kezetek dolgozói megértették, hogy elsősorban az ő támoga­tásukra van szükségük ezek­nek a gyerekeknek: a beil­leszkedésben, munkájukban, magánéletükben egyaránt se­gítik őket. Nem külön cso­portokban dolgoznak — ez csak fokozná elkülönülésüket. A KISZ-szervezetek védnök­séget vállaltak a fiatalok fö­lött, figyelemmel kísérik te­vékenységüket, életüket. A művezetők, a szakoktatók rendszeresen találkoznak a nyíregyházi intézetben, s ott kicserélik tapasztalataikat, módszereiket a gyerekek se­gítésében, nevelésében. kísérlet A nyíregyházi kísérlet si­kere arra késztette az ország más részein levő intézeteket, hogy tanulmányozzák az itt alkalmazott módszereket. Idén indulnak tucatnyi he­lyen az első csoportok a munkahelyekre, s vágnak neki a hetedik osztály tan­anyagának. Nyíregyházán félszáz 14—15 éves gyerek dolgozik hasonlóképpen az említett üzemekben. Rájuk már nem vár bizonytalan jö­vő, kirekesztettség... (tarnavölgyi) Taxiból börtönbe A taxióra 228 forintot mu­tatott. Balogh azt mondta: nincs nála ennyi pénz, de mindjárt hoz a lakásból. Mi­vel sötét volt az utcában, a gépkocsi vezetője zseblám­pával kísérte utasát a házig és várta, hogy megkapja a viteldíjat. Balogh édesanyjá­tól sem kapott pénzt taxira, s bosszúját a sofőrön töltötte ki. Dühösen szidni kezdte, majd kikapta a kezéből a zseblámpát és megütötte ve­le a gépkocsivezetőt. A taxi vezetője igencsak meglepő­dött a viteldíj ilyen módon történő kiegyenlítése miatt, és jobbnak látta, ha tovább­áll. Mielőtt azonban a taxi­val elindult volna, Balogh utánament és rúgdosni kezd­te a kocsi oldalát, s közben durván sértegette a taxi ve­zetőjét. A bíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűn­tettében mondta ki bűnösnek Balogh Mihályt, és ezért őt mint különösen visszaesőt 1 évi és 2 hónapi börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jog­erős. m. f.

Next

/
Thumbnails
Contents