Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 24. Napi külpolitikai kommentár Vészjelzés Izraelben M ose Dajan lemondása után minden eddiginél feszültebbé vált az izraeli belpolitikai helyzet. Mint várható volt, az ellenzék öt pártja bizalmatlansági indítvány beadásával reagált a fontos személyi változásra. Ilyen indítványt nem először nyújtanak be ellenzéki részről az izraeli parlamentben, a kneszetben — csakhogy ezt eddig s’oha nem tehették ennyire drámai körülmények között. Bármilyen szemszögből tekintünk is a lemondásra, annak hordereje, esetleges bel-, sőt talán külpolitikai láncreakciókat elindító jellege egyszerűen vitathatatlan. Milyen nézőpontokról lehet szó? 1. Ha bármely ország kabinetjének jelentős tagja lemond, ráadásul úgy, hogy nem is próbál egészségi, vagy személyi okokra hivatkozni, az önmagában is figyelemre méltó jele valaminek. 2. Mose Dajannak, az 1967-es háború győztes hadvezérének személye mind izraeli, mind nemzetközi viszonylatban különösen fontos. Amikor tárcát vállalt — méghozzá kulcstárcát! — Menáhem Begin szélsőséges, jobboldali koalíciós kabinetjében, sokan úgy vélték: maga ez a tény bizonyos stabilizáló hatást gyakorolhat a kormányzat munkájára. 3. Dajan Beginnél sokkal jobban felismerte az Izraelt körülvevő kérlelhetetlen realitásokat és ami legalább ilyen fontos: az ő tekintélyével, katonai múltjával a héják sem vádolhatták „lágysággal”, amikor e realitások figyelembevételére igyekezett rávenni Begint — elsősorban a sokat vitatott telepítési politikában. 4. Közismerten egyetért a távozó külügyminiszterrel a Begin-kormány másik kulcstagja, Ezer Weizman hadügyminiszter, számos megfigyelő az ő lemondását sem tartja lehetetlennek. _ \ 5. Mindez a Likud-(kabinetre nehezedő komoly bel- és külpolitikai nyomás körülményei között történt. A belpolitikában a havi tízszázalékos infláció, az áramszolgáltatás és egyéb szolgáltatások akadozása, a szefárd (keleti) zsidók tiltakozó mozgalma a hátrányos megkülönböztetések ellen — a külpolitikában a telepítési politikát ért amerikai és más bírálatok teszik rendkívül nehézzé Begin helyzetét. M ivel a legutóbbi felmérések szerint mind Dajan, mind Weizman népszerűbb a miniszterelnöknél és mivel a Likud (Begin pártja) által a hatalomból kiszorított Mapaj (munkapárt) szövetségeseivel együtt fokozza aktivitását, a lemondás által elindított láncreakció egyik állomása esetleg az előre hozott választások meghirdetése lehet. Harmat Endre TELEX TEHERAN Dzsamsdd Hakgu, az iráni Nyugat-Azerbajdzsán kormányzója kedden bejelentette: engedélyt kapott a kormánytól a kurd felkelés vezetőivel folytatandó tárgyalásokra. A kormányzó hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kurd válságot „a helyszínen” kell megoldani, és hogy — véleménye szerint — Khomeini és Bazargan küldöttei Kurdisztánban azért nem értek el sikert, mert „nem értették meg a helyi problémákat”. A kormány által nem megerősített kurd közlés szerint a felkelők kedden Bukan városát is ellenőrzésük alá vonták. A városban tartózkodó iszlám gárdisták visszavonultak laktanyáikba. BONN Külpolitikai kérdések és a Pekingnek nyújtandó gazdasági segítség állt Hua Kuo- feng kínai miniszterelnök keddi bonni tárgyalásainak középpontjában. A nagy érdeklődéssel várt találkozó előtt hivatalos bonni körökben megkönnyebbülten nyugtázták, hogy a kínai vezető eddigi állásfoglalásaiban tartózkodott az NSZK keleti politikájának bírálatától és a Szovjetunió nyílt, durva megtámadásától. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy ennek elsősorban udvariassági jellege volt: a pekingi külpolitika alaptézisei nem változtak meg, csupán a nyelvezet finomodott. (Folytatás az 1. oldalról) életmentő vért gyűjtött össze szinte cseppenként megyénkben a debreceni alközpont. 1963-ban jóval több, mint duplájára emelték ezt a mennyiséget. A vér egy része természetesen visszakerült a megyébe, sok szabolcsi beteg gyógyítását, korszerű kezelését tette lehetővé. Közben elkezdődött a vérellátó alközpont építése Nyíregyházán is. Az intézet 1964- ben lépett munkába, s ez évtől a kiszállásos vérvételeket is ez az alközpont bonyolította Szabolcsban. A véradók száma évről évre nőtt. 1978-ban már közel 23 ezer 800 donort tartottak nyilván. A megyei vérellátó alközpont vérkészítményeket is előállít. A megyei Vöröskereszt és a vérellátó szakszolgálat együttműködése, valamint a szabolcsi emberek lelkes segítőkészsége eredményeként egyetlen beteget sem vesztettünk el a megyei kórházakban vérhiány miatt. A tanácskozáson az is elhangzott: Szabolcsban a véradások száma a lakossághoz viszonyítva kevesebb mint az országos átlag. A következő időszak fontos feladata ezért jobb szervező és propagandamunkával közelebb kerülni a hazai átlageredményekhez, illetve elérni a legjobb megyék színvonalát. A jubileumi ünnepségen részt vett Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és dr. Cservényük László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megemlékezés után kitüntetéseket, okleveleket, tárgyjutalmakat nyújtottak át a mozgalom kiemelkedő aktíváinak, önkénteseinek. A „Kiváló véradó szervező” kitüntetést heten, a véradómozgalom 30. évfordulója alkalmából alapított oklevelet nyolcán, a térítésmentes véradómozgalom 20 éves jubileumára kiadott oklevelet tízen vették át. Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát kedden fogadta dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, (h) Egy tőzsdekrach után NEMCSAK LEGŰJABBKORI TÖRTÉNELMÜNK, hanem az emberiség addigi históriájának legmegrendítőbb válsága robbant ki ötven évvel ezelőtt, 1929. október 24-én. A dátumhoz tragikusan kapcsolódott a New York-i tőzsdekrach, aminek következtében 5761 amerikai bank zárt be, vagy jelentett csődöt. Nem célunk a válság kirobbanásának okait most taglalnunk, hiszen az ma már iskolai tananyag. Hatását éreztette az egész kapitalista világban, rövid időn belül átterjedt Európára is, először az akkori német államban, a weimari köztársaságban jelentkezett. (A válság következményeitől egyedül a Szovjetunió volt mentes. Az imperialista körök szovjetellenes hisztériával próbálták okolni a szovjet államot a válság kiterjedéséért.) Hatása valóban kolosszális volt. A profitéhséggel párosult túltermelés egyik következménye a depresszió időszakában (1934- ben): 1 millió vagon gabonát, negyedmilliárd kilogramm cukrot, 26 millió kilogramm rizsit, 25 millió kilogramm húst semmisítettek meg. Ennek logikus következményeként hihetetlenül nőtt a munkanélküliség. A munkanélküliek száma 100 millióra tehető. A válság — mely nemcsak gazdasági téren jelentkezett — a világpolitika alakulását is szabályozta. Hitler és az éledő fasizmus mind jobban tért hódított, ami végül egy újabb világháborúhoz vezetett. Az amúgy is gazdasági és egyéb szociális bajokkal küzdő Magyarország természetesen nem maradhatott ki. Minden módon és minden eszköz igénybevételével próbálták az ország urai menteni a menthetőt — hiába. Egy emlékezetesen keserű dátum is ide tartozik, amit példaként említünk. Ezekben a napokban — 50 éve — alakult meg Mátészalkán a NÉPKONYHA és kezdte meg „áldásos” működését. A korabeli Szatmár és Bereg c. lap áradozva újságolja, hogy „ ... hála a jó embereknek... az összeadott adományok nemcsak hogy lehetővé tették a Népkonyha megnyitását, hanem a tervbe vett 15 szegény helyett azonnal 24 szegény kap ebédet naponként, mely nem — mint terveztük — egy, hanem két fogásból áll minden délben.” Közük a menüt is. Hétfő: babfőzelék, lekváros lepény. Kedd: gulyásleves. Szerda: köményleves, túrós csusza. Csütörtök: zöldségleves, székelygulyás. Péntek: tejes puliszka, tört krumpli. Szombat: paradicsom- leves, töltött káposzta. Vasárnap nem főznek a 18 iskolás gyermeknek, a 6 felnőtt pedig szombaton vételezi fel az ebédet... Huszonnégy ember élelmezését tehát biztosították a Nőegylet tagjai. A városi úri társadalom notabilitásai naponta 1 (egy) kenyeret is adományoztak, ezenkívül pénz- és élelmiszer-adományok is „gazdagították” a szegényeknek nyújtandó támogatást. Figyelemre méltó, hogy a dzsentri, vagy a dzsentrihez dörgölődő társadalmi réteg — nem adakozott! Ellenben dr. Schmiedt katoükus pap jóságtól csöpögő szívvel állapítja meg: „ .. .A margók ételpecsétjei az örök evangélium szövegeként hirdetik, hogy isten országának adója: az alamizsna.” Az országban milliószámra éhezőkkel vajon ki törődött? A HALLATLAN NYOMOR, ÉHSÉG, munkanélküliség ellen mit sem értek a különböző szociális missziók, a „Főméltóságú Asszony” nyomorenyhítő akciói. Háború következett és társadalmi forradalom, mely végleg elsöpörte a válságok és az ebből keletkező szociális bajok okozóinak uralmát. Nyék! Károly \ A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL: NDK 4 „A világszínvonal elérésében sokszor hetek és napok is számítanak” — mondja dr. Ottmar Müller, a Berlin- Obers ohö ne weidei Transzformátor Művek kutatómérnöke. Erről, az idővel való izgalmas versenyfutásról számol be, amikor az államtanácsban munkatársaival együtt átveszi az -Állami Díj I. fokozatát. — A 70-es évek elején világszerte valóságos forradalom zajlott le az energiaátvitel technikájában: mindent kisebbíteni, miniatürizálni kellett. Az üzem azt a feladatot kapta, hogy a főváros új, 38 000 lakásra tervezett Marzahn kerülete számára építsen transzformátorállomást. Nagy nyugati konszernek csak a fejlesztés első szakaszát mintegy tíz évben jelölték meg. A berlini transzformátorüzem szakemberei azonban kijelentették, hogy a megnövekedett igényeket régi módon nem lehet többé kielégíteni. Mérnöktársaival együtt feladatul kapták az új magasfeszültségű transzformátorállomás kifejlesztését. Kétségtelen, hogy a levegő a legmegfelelőbb szigetelő, de költséges, mert túl nagy kapcsolóberendezést igényel. Nemzetközi tapasztalatok és saját kutatásaik alapján speciális gázra, a kénhexa- fluoridra (SF6) találtak, amely mind szigetelő, mind pedig hűtő- és fűtőtulajdonságainál fogva kedvezőbb a levegőnél. Megindult a vita és — valljuk be — jócskán voltak, akik ellenezték a tervet. A kockázat ugyanis nagy volt: új, eddig ismeretlen úton kellett elindulniok. Nemcsak az idő szorította őket, de jelentős beruházásokat kellett megvalósítaniok, nemcsak az üzemben (amely annak előtte csupán kapcsolókészülékeket és nem teljes transzformátorállomásokat épített), de a kooperáló partnereknél is. A gyár üzemi és A miniatürizált magasfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezése. transzformátorállomás pártvezetése azonban felvette a harcot és érvekkel igyekezett meggyőzni az illetékeseket a terv hasznosságáról. Az Ez a kis kapcsolószekrény gondoskodik 38 000 lakás, ipari üzemek és középületek áramellátásáról. Készült a Berlin-Oberschönewéidei Transzformátorgyárban. ügy a legfelsőbb szintig jutott és a minisztertanács a „gázszigetelésű kapcsolóberendezés” ügyét központi feladattá nyilvánította és biztosította a megvalósításhoz szükséges milliókat. S a merész vállalkozást siker koronázta: a gyár megkezdte az építőszekrényekből összeállítható komplett kapcsolóberendezések gyártását. Az SF6 nehézgáz az építőelemek méreteinek mintegy tizedére csökkentését tette lehetővé. S míg régebben sok hatalmas porcelántestre, hosz- szú rézkábelekre, acéltraverzekre és más óriási részekre volt szükség, addig mindez ma feleslegessé vált: hossz- és kereszt irányban összekötött csövek és három kis bádogszekrény — ennyiből áll az egész. Az új berendezéshez egyetlen gramm porcelánt sem használnak fel, csupán kis műanyagrészeket. Az egész anyagszükséglet egy- harmada az eddiginek. A rézfelhasználás egy kilenced- része a korábbinak. A szerelés is természetesen sokkalta könnyebb. A fejlesztés közben 60 szabadalmat (köztük 14-et külföldön) jelentettek be. Az első berendezés már működik Berlin-Marzahn- ban. Kifogástalanul. Megérte a „kockázatot” — fejezi be a beszámolót dr. Ottmar Müller, a berlini transzformátorgyár kitüntetett mérnöke. Em találmány története Befejezés előtt a Berlin-Marzahn kerületi nagy teljesítményű áramelosztó. (Fotók: ADN/ZB N. STURM, felv. — KS)
