Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 23. Gyűjtsük a textílhulladékot Import géprongy helyett... Hangszigetelő lapok fóliából Az utak mentén szétszórt, ü-tött-kopott, elrozsdásodott fémtárgyak, használhatatlan ruhadarabok, eldobált papí­rok súlyosan szennyezik a környezetet. Pedig ezek a holmik valójában hasznos anyagok, összegyűjtve, meg­felelően tárolva, válogatva újra feldolgozhatok. A Kelet-magyarországi MÉH Vállalat 2-es körzete — amely Nyíregyháza, Hajdúná­nás és Hajdúböszörmény kör­zetét öleli fel — az idén 85 millió forint értékű hasznos anyag értékesítését tervezi. Ehhez közel 12 ezer 800 tonna ócskavasat, 743 tonna színes­fémet, 3700 tonna papírt és 250 tonna textíliát kell össze­gyűjteni. — Oroszlánrészt vállalnak ebben a munkában az úttö­rők — tájékoztat Szakos Jó­zsef körzetigazgató. — Külö­nösen a papír- és textílhulla- dékok gyűjtésében tesznek sokat. Hiszen például a MÉH- telepekre kerülő papír több, mint felét ők szedik össze a lakosság segítségével. A szabolcsi úttörők élen­járnak a gyűjtőmunkában. Bizonyítja ezt a múlt tanév­ben meghirdetett hasznos- anyag-gyűjtési akció eredmé­nye. A nyíregyházi Kálvin téri általános iskola az or­szágos versenyben tizedik lett. — Kiemelt feladat a textí­liák összeszedése — folytatja a körzetigazgató. — A MÉH- be kerülő rongyhulladékok­ból válogatják az iparban ma már nélkülözhetetlen géptör­lőket — melyből eddig beho­zatalra (!) szorult az ország. Erre a célra meghatározott méretű természetes anyagok­ra — pamutra, gyapjúra — van szükség. A MÉH nem kisebb feladatot kapott, mint hazai gyűjtésből előteremteni a szükséges mennyiséget. Eb­ben — ugyancsak a lakosság segítségével — elsősorban az iskolásokra számítanak. Az egyik legnagyobb ve­szélyt a feleslegessé vált mű­anyagok jelentik a környe­zetre. A háztartásokból ki­kerülő mosószeres flakonok, dobozok, zacskók tovább nem hasznosíthatók a jelenlegi is­mereteink alapján, de még megsemmisítésük is sok fej­törést okoz. Ezért nagy jelen­tőségű a Temaforg új termé­ke. A vállalat olyan hangszi­getelő lapokat mutatott be a közelmúltban, melyekhez meghatározott fajta műanya­gokat — elsősorban a mező- gazdaságban elterjedt sátor­fóliát — használták fel. A MÉH telepein kisebb meny- nyiségben már vásárolnak fel a tsz-ektől használt fóli­át. A kísérletezés még, tart, most a technológia kidolgo­zásával foglalkoznak a szak­emberek. h. zs. Többszint és hobbykert „Kertváros“ épül Kemecsén Csak a terveit láttam a mini kertvárosnak, amelyet a Szegedi Tervező Vállalat mér­nökei álmodtak Kemecsére, s ezek azt sugallják, hogy egy igazán modern, kellemes új lakótelep épül meg a nagy­községben, a Kossuth utcából nyíló mintegy 3 hektáros te­rületen. Az OTP hatvan, egyeme­letes lakást építtet 30 tömb­ben úgy, hogy minden la­káshoz egy 150 öles hobbi- kertet is kialakítanak. Vala­mennyi lakás 3 szoba, össz­komfortos lesz, garázzsal, s az új kertváros sakktáblasze- rűen épül meg. A geodéták a talajvizsgálatokat már elvé­gezték, most a talaj egy enge- tés munkálatai tartanak, s a Kemecsei Állami Gazdaság építőbrigádja hamarosan megkezdi az érdemi építési munkát. Az új lakótelep il­leszkedik a közságképbe, mert a modern, s mégis ha­gyományokat is őrző építke­zést a környezetbe tervezték, megmarad a park is. Rendelkezés alapján a Ke­mecsei Állami Gazdaságban 1980-ra fel kell számolni az egykori cselédlakásokat, s így a megépülő új lakásokban elsősorban az állami gazda­ság dolgozói kapnak otthont. Emellett a kemecsei-kótaii egyesült tsz, a vasmegyeri Mi­csurin közös gazdaság és a Kemecsei Községi Tanács is jelöl ki az OTP-lakásokra igénylőket a megállapodások szerint. A tárgyalóteremből Börtönben a víkendházak betörői A sóstói, a Kemecsei úti és a nyírszőlősi határban lé­vő víkendházak két kótaji fiatalkorú betörőjének ügyé­ben hirdetett ítéletet a Nyír­egyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága 1979. október 16-án. Á két elköve­tő közül Menyu Ferenc az ítélet meghozatala idején már felnőtt korú volt, társa azonban alig töltötte be a 14. életévét. Az idősebb, a bűncselek­mény elkövetésében „gyakor­lottabb” Menyu Ferenc nem tanult a korábbi, a nevelését szolgáló intézkedésből, bün­tetésből. Az ügyészség va­gyon elleni bűncselekmény miatt korábban már figyel­meztetésben részesítette, ez év januárjában pedig lopás miatt a bíróság javító-nevelő munkára ítélte. Ez év júniusában kezdték el a betöréssorozatot Nyír­szőlősön, aztán fokozatosan terjeszkedtek a Sóstó, majd a Kemecsei út felé. Váloga­tás nélkül mentek be a bo­lyongásaik közben talált hét­végi házakba, és válogatás nélkül vittek el mindent, ami a kezük ügyébe került. Volt a tárgyak között vil­lanyfúró és amerikáner, fran­ciakulcs és villáskulcs, gáz­palack és feketéspohár — mindent elvittek és elvermel­tek, majd később néhány tárgy szüleik lakására is ke­rült, akik elhitték, hogy azt a gyermekük „csak úgy” kapta valakitől. Tizenöt hétvégi ház tulaj­donosának okoztak nagy bosszúságot. Mert nem elé­gedtek meg az elmozdítható tárgyak elvitelével: garázda módon viselkedtek minde­nütt. Szétszórták a permetező szert, élelmiszert, a legkülön­bözőbb tárgyakat és anyago­kat, a tulajdonosok alig is­mertek rá saját házukra. A bíróság Menyu Ferencet 1 év és 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, mellékbünte­tésül 2 évre eltiltotta a köz­ügyektől, tizenötödik éves társának pedig javítóintézeti nevelését, rendelte el. A vád­lottak, a védők és a fiatalko­rú törvényes képviselője eny­hítésért fellebbeztek. Dr. T. Gy. Szolgáltatások Újlehértén A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet újfehértói üveges- részlegében Dénes Györgyné havonta 24 ezer forint értékű szolgáltató munkát lát el. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet 22-es számú rész­legében lábbelijavítást, a nyíregyházi üzem részére cipő­felsőrészt készítenek. Poór Istvánné a divatos mokasszinok fejbevarrását készíti. Készül a fénykép a 20. számú fényképész részlegben. Ké­pünkön: Seres Ilona munka közben. (Császár Csaba fel­vételei) Mit mond az orvos? Fiatalok és az alkohol A szeszes italok fogyasztása világszerte elterjedt, s ha­zánk ezen a téren sajnos elő­kelő helyet foglal el. Az al­koholizmus betegség, melyet gyógyítani kell. De még a gyógyításnál is lényegesebb a megelőzés. Ez annál is fon­tosabb feladat, hiszen a fia­talság körében is egyre nö­vekszik a szeszes italok fo­gyasztása. Az alkohol káro­sító hatása a gyermek- és serdülőkorban fokozott. Az első tünet az alkoholt fogyasztó fiatalon, hogy fi­gyelme gyengül, majd tanul­mányi eredménye is folya­matosan hanyatlani kezd. Egyre nehezebbé válik az új ismeretanyagok elsajátítása, de zavart szenved a már megtanultak elraktározása is. Tehát elakad az értelmi fej­lődés. Később tompul az érdek­lődés, a gyermek izgága, kö­tekedő lesz, beilleszkedésre alkalmatlan.. Rendszeres al­koholfogyasztás esetén — a statisztikai adatok alapján — a fiatal könnyen bűnözővé züllik. Így érthető, miért oly fon­tos a megelőzés. Ezt pedig a családban kell elkezdeni Alapvető feltétele a szülők példamutatása. A szülők feladata az is, hogy a gyer­mektől elzárva tartsa az al­koholos italokat. Ne enged­jék azt seng hogy a gyermek akár csak kóstolgassa is az "alkoholos italokat. Az apa ne úgy adja tudtára serdü­lő gyermekének, hogy már felnőttnek tekinti, hogy sze­szes itallal kínálja. Az alko­holellenes küzdelemnek ki kell terjednie a baráti körre, a rokonságra és az ismerő­sökre is. Dr. Rimóczy István ideggyógyász főorvos Az elmúlt műsorhét új tévéprodukciói közül a leg­nagyobb érdeklődéssel ta­lán a Washigton — zárt aj­tók mögött c. amerikai té­vésorozat első két részét vártuk. S felfokozott vára­kozásunkban nem is csa­lódhattunk, ami a téma — a több mint egy évtizedes, hírhedt Watergate-ügy kap­csán a politikai szennyes kiteregetése — izgalmas ér­dekességét és az ítélkezés morális határozottságát il­leti. A film meggyőző ereje inkább az utóbbiban rejlett (nem utolsósorban néhány egészen kiváló színészi ala­kítás hatásos segítségével), mert a művészi színvonal már több kívánnivalót ha­gyott maga után. De azt hi­szem, ez megbocsátható az ilyen sajátos műfajú, a mű- sorlapi előzetesben „törté­nelmi féldokumentum”-nak jelölt, lényegében a törté­nelmi riportázs tényekre, eseményekre és kevésbé a motivációk árnyaltabb be­mutatására koncentráló filmnek. Nos, a bepillantás az USA politikai boszorkánykony­hájába mindenekelőtt döb­benetét keltett, mert más olvasni róla, és más látni ilyen jól kiszámítottan ha­tásos megelevenítésben. Úr­isten, hát ennyire kisszerű­én, mintegy hatalmi má­morban, kicsinyes presz- tizsféltéssel és személyi el­fogultságoktól vezérelve „csinálta” a kormányzat, el­sősorban Nixon ( a filmbéli Monckton) és stábja az amerikai politikát, az er­kölcstelen eszközökről, a félrevezető .hazugságokról nem is beszélve? Azt az USA-politikát, amelynek szükségképpen világméretű kihatásúnak is kellett len­nie! Ilyen mélységű volt a morális süllyedés? A tör­ténelem, Nixon leváltása és a morális megújulás vágya (s valószínűsíthetően bizo­nyos eredményei is) azóta filmünk ebbeli igazát bizo­nyította. Nyilván a hatás fölfokozásáért, a cenzúra talán élesebb a filmben a valóságosnál az Anderson (Johnson)- és a Monckton (Nixon)-adminisztráció ha­talmi gyakorlata, nem kü­lönben a két elnök ábrázo­lása között. Hiszen már Kennedy meggyilkolása után megkezdődött az ő ta­nácsadóinak (a „tojásfejű- eknek”) a felcserélése a .^keményebb fickókkal”, s eszkalálódott a tragikus vietnami háború is. Az eddigi két rész után még nem tudhatni, hogy a filktív cselekményelemek (a CIA-ifőnök tevékenysége, a színesítő szerelmi történe­tek) miként szervesülnek a szándékosan átlátszóan pa­lástolt dokumentálással, de annyit már most megkoc­káztatnék, hogy a túlzott „hígítás” nem válik a film hasznára. Éppúgy, mint né­hány figura bizonytalan körvonalazottsága („meg nem írtsága”), meg némi konzervatívan teátrális ha­tásvadászat. Ezzel együtt — no meg a java, a botrány kipattanása még hátra van! —, valamint a jegyzetem elején említett színészi re­meklésekkel (elsősorban Ja­son Robards, mint Monck­ton, Robert Vaughn kiváló­an karakterizált Flaherty- je és Barry Nelson kiebru- dalt sajtófőnöke) a Wa- sington — zárt ajtók mö­gött továbbra is izgalmas, tanulságos, jó szórakozást ígér. Merkovszky Pál Ha valamely huszadik századbeli forradalmi év­fordulóról valamiféle össze­állítással megemlékezünk a szerkesztő vagy a műsor ké­szítője rendszerint olyan irodalmi példáért, illusztrá­cióért nyúl, amely a legha­ladóbb osztály, a proletariá­tus oldaláról, a legelnyo- mottabbak szemszögéből látja, láttatja az eseménye-' két és a bennük részt vevő embereket. Emlékműsor esetében ez természetes, mert a megemlékezésnek felemelőnek kell lennie, he­lyeslést, egyetértést kell ki­váltania a hallgatóban az emlékezés tárgyával kap­csolatban, progresszivitást tükröz. Nógrádi Gábor dokumen­tummontázsa — a Világ­égésben (Egy polgárlány naplójából) — október kö­zepén hangzott el, tehát az 1918- as őszi polgári forra­dalomnak nem kerek, az 1919- es magyar tanácsköz­társasági eseményeknek nem pontos évfordulóján. Bár a dokumentummon­tázs eseményei ebben az őszi -tavaszi -nyári időszak­ban (és később: a fehér ter­rorban) játszódnak. Nem pontosan időzített műsor, mégis valamiféle megemlé­kezés, igaz: nem a megszo­kott módon. Mint az alcím­ből is kiderül, egy polgár­lány élményein, gondolata­in át mutaitja meg, hogyan látta a forradalmakat és az ellenforradalmat a polgár­ságnak egy olyan fiatal tag­ja, akit megérintettek a ha­ladó gondolatok, s aki ezért már forradalmárnak kép­zelte magát. Pedig: amikor a forradalom keményebb eszközei, vonásai is előtűn­tek, menten távolodni, majd idegenkedni kezdett tőle, végül szembefordult vele. Mint általában a polgárok. Tehát Nógrádi Gábor do­kumentummontázsa a for-, radalomért általában (sok­szor csak divatból vagy szo­ciális lelkiismeretfurdalás- ból) lelkesedő, de a forra­dalmat a maga lényegi tel­jességében vállalni nem tu­dó, nem akaró polgárság mentalitásáról is képet ad a lányról készített napló for­májú rajzban. A napló szubjektivitása, egyénített- sége csak méginkább ki­emelte az általánosítható vonásokat. Úgy is mondhat­nám, hogy tudósítást kap­tunk a forradalmi harcban a túloldalon állókról, mint­egy negatív képben. A Temetői járat — Mán- dy Iván hangjátéka — so­kadik a túlélőkről, a túlélés mikéntjéről írott művek so­rában. Mégis van benne va­lami olyan, ami megfogja az ember figyelmét. Először nem sokat vár tőle, mert untig ismert figurák jelen­nek meg: az ember (János), aki fél, a barát, kolléga (Kardos Géza), aki elbújtat­ja, a minden lében kanál, sőt leskelődő házmester (Halmas), a lány (Gizi), aki szereti a rejtőző férfit, s nem utolsó sorban a féle­lem (ez ugyan nem figura, „csak” érzelmi, lelki álla­pot). Ezek együtt teremtik meg a légkört, ami mégsem engedte, hogy elzárjam a készüléket. Seregi István

Next

/
Thumbnails
Contents