Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

C § AILIAIDI-ICITIT H © N Az értelmes takarékosság Csak a pénz?... Ínyenceknek KUKORICASALÁTA Tanítói mimikám során az.t ta­pasztaltam, hogy a gyermekek­nek rmocs helyes fogalmuk a ta­karékosságról , valami szégyellni valónak, a szegénységre emlé­keztető dolognak tartják. El sem tudják képzeLná, hogy volt idő, amikor a legtöbb tanuló hasz­nált tankönyvből tanult, talpalt cipőben járt és a testvérek egy­mástól örökölték a kinőtt ru­hácskáikat. Beszéltünk a takarékosságról, igyekeztünk arra nevelni tanít­ványainkat, de az valami egészen más tartalmat kapott a mai gyer­mekek fogalmai között. Ezt bizo­nyította az a kis „felmérés’’-fé­le, amit az egyik 2. osztályban végeztem. Megkérdeztem a tanu­lókat: „Kit nevezünk takarékos gyermeknek?” LESZŰKÜLT FOGALOM Ilyen feleleteket kaptam: „Azt. aki összegyűjti a zsebpénzét és vesz érte valami hasznos dol­got”., „Azt, áld egész tanévben gyűjti a takarékbélyegeket”., „Azt, aki újságot, rongyot, fé­met visz a MÉH-be”. Elgondolkoztattak a feleletek. Tulaj donképpen mindnek igaza volt, kedves, hasznos dolgokat mondtak, de hiányoltam a „ta­karékosság” hagyományos, gya­korlati életből vett értelmezését. Egy sem mondta azt, amit sze­rettem volna hallani, hogy taka­rékos az a gyermek, aki mindig rendesen elzárja a vízcsapot, aki nem égeti fölöslegesen a villanyt, alki nem tép ki lapot a füzetéből, nem faragja hanyagul a ceruzá­ját, a színeseit, aki vigyáz az is­kolai és az otthoni holmijaira, aki nem rongálja a játékait, aki házi ruhába öltözködik otthon, hogy az ünneplőjét vagy az is­kolai köpenyét kímélje... és így tovább sorolhatnám a min­dennapi élettel járó lehetősége­ket a jól értelmezett takarékos­ságra. De vajon miért szűkült le en­nék a fogalomnak a tartalma a zsebpénzre, a takarókbédyegre és a MÉH-re? A GYEREKEK ROSSZ példát latnak Ennek az a magyarázata, hogy a gyermekek rossz példát látnak, mert — sajnos — a felnőttek sem eléggé takarékosak. A háború alatti és utáni nélkülözés éveiből való fokozatos felszabadulás a „végre ez is van, az is van” örö­me hozta ezt magával. Ügy gon­dolom, nem erős a kifejezés, ha azt mondom: pazarlást látnak a gyermekeink. Látja a gyermek, hogy fél kenyerek mennek a sze­métbe, szól a rádió akkor is, ha senki sem hallgatja (valami elő­adás van, nem figyelnek rá), a tv-t bekaipcsodják az adás kezdé­sekor és a műsorzárásig szól, akkor is ha éppen a konyhában vacsoráznak. Hogy az áram fogy, a tv elhasználódik? Ilyesmiről nem hall a gyermek. Nem kellene szégyellni a taka­rékoskodást. Tanítani kellene otthon már a legkisebb gyer­meknek is. Attól kezdve, hogy mindent meg kell ennie, hogy éteamaradékot nem dobunk ki, az élet minden területén nyílik alkalom a jól értelmezett taka­rékosságra, ami nem azonos a kiesőnyességgel vagy a zsugori­sággal. Nyugodtan beszéljünk a gyer­mek előtt arról, ha ügyesen vá­sároltunk leértékelésikor, vagy az Alkalmi Áruháziban. Láthatja azt is, hogy a hosszabbodott ru­hadivatkor ötletesen megtoldott ruhánkat hogyan tesszük visel­hető vé és nem kerül a divatja­múlt lomok közé. ö is szíveseb­ben veszi majd fel a nagyobb testvér kinőtt ruháját, vagy a toldással hosszabbított iskolakö­penyt. NEM KICSINYESSÉG: Ésszerűség ! Az ételekkel ügyesen gazdálko­dó háziasszony gyermekei ter­mészetesnek veszik majd azt, hogy a vasárnapi ebéd maradé­kát milyen ötletes változtatással Múltból hozott örökségként ß köztudatban sokáig úgy rögző­dött, hogy a férfi a családfő, hi­szen ő a családfenntartó, ő je­lenti minden esetben az anyagi biztonságot, a megélhetést, ő te­szi lehetővé a család további anyagi gyarapodását. Régen, a paraszt- és kereslkedőcsaládok- ban az asszonyok például csak­nem kizárólag családtagként, mint segítőtársak dolgoztak. En­nek következtében szinte termé­szetesnek tűnt, hogy kevés kivé­tellel mindig a férfi döntött, mi­ként kezeljék a családi kasszát, mire költsenek és mire ne. De ez az anyagi alapokon nyugvó „döntési jog” kiterjedt a csa­ládiban esetleg felmerülő vitás kérdések elbírálására épp úgy, mint a házon belüli munkameg­osztásra is. A családi erőviszo­nyok az utóbbi évtizedekben azonban erősen változni kezdtek. A nők számára lehetővé vált a tanulás, szakmunkások lettek, gimnáziumot végeztek, egyetemi diplomát szereztek. A nők te­hát nemcsak a munkahelyükön szakmailag, hanem otthon, mint keresők is egyenlő partnerek lettek a férjükkel. De előfordul az is, hogy az asszony magasabb munkakörbe vagy beosztásba ke­rül, mint a férje és így többet tálalja fel az édesanyjuk hétfőn vacsorára. Nem kicsinyesség az sem, ha megtanulják, hogy a burgonyát, gyümölcsöt vékonyan hámozzák le és ha látják, hogy a megszáradt péksüteményből morzsát darál vagy tör 'az édes­anyjuk. Az édesapák is sok-sok jó példát adhatnak az ésszerű taka­rékosságra, amikor az apróbb- nagyobb javításokat maguk el­végzik otthon, hogy ne kelljen iparosra költeni, ha látja a gyer­mek, hogy az autójukat is ma­guk bütytkölgetik, mossák, gon­dozzák. Lássa csak meg a gyer­mek, hogy az autós kirándulá­son ügyel az édesapa arra, hogy a kocsi optimális sebességével vezessen, mert tudja, — mondja is meg a gyermeknek — hogy akkor a legkisebb a benzinfo­gyasztás. Hiszem, hogy a jól értelmezett takarékosság szellemében nevel­kedett gyermekeknek más fogal­maik lesznek, mint az én kis másodikosaimnak, akiket erről megkérdeztem. Dr. Gergely Károlyné is keres. A mérleg serpenyője tehát megbillent, oda az eddig misztifikált „családfő” fogalom. KÉTFÉLE FÉLTÉKENYSÉG Ezek a változások természete­sen óhatatlanul konfliktusokhoz vezethetnek. Ha az asszony töb­bet dolgozik, vagy felelősebb beosztásban van, megváltozik például a család megszokott élet­ritmusa, időbeosztása és étkezési rendje. Ez pedig azt jelenti, hogy a férjre több munka hárul otthon. Előfordulhat azonban, hogy az a férj, aki készséggel segített a házimunkában, amíg „családfőnek” érezte magát, a megváltozott körülmények között hirtelen sértetté válik, lealázó- nak tartja a házimunkát, mivel úgy véli, a kiszolgáltatottsága kényszerítette a konyhába. Ha a feleség vezető beosztásba kerül, a munkája természetesen több időt vesz igénybe, keve­sebbet tartózkodik otthon, eset­leg haza is visz munkát, ezért a férj — ha nem tudja hasznosan elfoglalni magát, vagy valóban nem egyenrangú, megértő társa feleségének — először unatkozni kezd, mellőzöttnek érzi magát, majd később ez a belső nyugta­Hozzávalók, 2 személy részére: 1 doboz kukorica (30 dkg), 3 paradicsom, 20 dkg eidámi sajt, 15 dkg kolbász, 15 dkg majonéz, 3 evőkanál tej, i evőkanál ke­tchup, 1 evőkanál mustár, 2 evő­kanál ecet, 2 evőkanál apróra vá­gott snidling, só. A kukorica levét leöntjük és jól lecsöpögtetjük. A paradicsom héját lehúzzuk, 4 részre vágjuk, kimagozzuk, húsát csíkokra vág­juk. A sajtot és a kolbászt fel­szeleteljük. A majonézt tejjel, fűszerekkel és snidlinggel össze­keverjük, és mindezeket az al­kotórészeket összekeverve, tálba téve a hűtőszekrénybe tesszük, kb. fél óra hosszat állni hagy­juk. Pirított kenyérrel fogyaszt­juk. ÍZES TŰRŐ Hozzávalók: 1/4 kg fekete áfonya (málna, meggy, vagy egyéb gyümölcs is használható), 2 kávéskanál fehér rum, 8 dkg sovány túró, 2 evő­kanál tej, cukor és vaníliás cu­kor. A megtisztított fekete áfonyát a rummal összekeverjük és hű­vös helyre tesszük. A túrót a tejjel simára keverjük és meg­édesítjük. Az áfonyával együtt tálaljuk. lanság életet keserítő féltékeny­séggé fajulhat. Ennek a félté­kenységnek két alapja lehet: ér­zelmi és szakmai. A férj féltheti a különböző vállalatoknál, eset­leg más városban vagy külföldön tárgyaló feleségét mint asszonyt, vagy irigyelheti a beosztását, hi­szen lehet, hogy valaha együtt ültek az egyetem padjaiban, együtt szurkoltak szigorlatok idején, de a szorgalom és a ké­pesség a feleség számára biztosí­tott nagyobb kifutási lehetőséget. KI DÖNTSÖN INKÁBB? Üj helyzet adódott tehát. Egyre szaporodnak azok a családok, ahol az asszonyok teszik le ott­hon a vaskosabb fizetési boríté­kot. A férjek ebbe azonban nem mindig nyugszanak bele, hiszen „családfői” tekintélyüket érzik veszélyeztetve. Eíért mindenáron „bizonyítani” akarnak, be akar­ják hozni a lemaradást és in­farktust kergető, éjszakába nyú­ló különmunkákat vállalnak, hogy legalább annyit, de lehető­leg többet keressenek, mint a fe­leségük. Ennek azonban csak a család látja kárát, mivel ebben a túlfeszített igyekezetben a férfi fizikailag és idegileg szinte tel­jesen felőrlődik. A kérdés tehát adott. Miként oldja fel az asszony a férje fe­szültségét, s bizonyítsa be, hogy egyenlő partnernek tekinti, s nem él vissza azzal, hogy több a fizetése vagy magasabb az órabére, s ezért elvben övé le­hetne a döntés joga minden lé­nyeges családi kérdésben. A vá­lasz erre rendkívül egyszerű, de az egyben vonatkozik azokra a férfiakra is, akiknek magasabb a végzettségük, beosztásuk és jö­vedelmük, mint a feleségüknek, de ezt nem akarják éreztetni ve­lük: mindig annak kell rugalma­sabbnak, alkalmazkodóbbnak lennie a pénz beosztásának meg­beszélésénél, vagy a váratlanul adódó családi ellentétek megol­dásánál, alti pozíciófölényben van. így nem okozhat a másik­nak érzelmi, lelki sérülést, és nem mérgezheti meg a család életét az egyik fél szorongó ki­sebbségi érzése. A. T. VÁLÁSI probléma Egy texasi házaspár fejtö­rést ökozott a bontóperes bí­rónak. Mindkét házasfél cir­kuszi álilaitszelidítőként dol­gozott, ezért nem tudtak egykönnyen megegyezni kö­zös tulajdonuk elosztásáról. A bírósági döntés szerint a három elefánt és a hat ló a feleségnél marad, a férjé pe­dig a három oroszlán. A SZABADSÁG ÁRA A lyoni bíróság magas pénz- büntetésre ítélt egy vőlegényt, aiki az esküvő előtti utolsó pil­lanatban hagyta el menyasszo­nyát. A vőlegény, Jacques 1200 frankot kénytelen fizetni a cser­benhagyott menyasszonynak az esküvővel kapcsolatos költsége­kért kártérítésképpen, valamint 5000 frankot az általa okozott er­kölcsi kárért. Jacques akkor hagyta ott menyasszonyát, almi­kor már kész volt az esküvői ru­ha, elküldték a meghívókat és megrendelték az esküvői ebédet. Konyhai ötletek Hányszor megesik, különösen amikor teljes gőz­zel folyik a ‘„második műszak” otthon a kony­hában, hogy a sok tennivaló közepette egyszer csak nem találjuk a konyharuhát. Persze éppen akkor, amikor mondjuk a tüzes lábast kellene megfogni vele. Valahová letettük, de még keres­gélni sincs időnk. Mindez elkerülhető, ha a kony­haruhát kis függönycsáiptetővel odaerősítjük a kö­tény vagy a köpeny zsebéhez, vagy a kötény váll­pántjához. így mindig kéznél van. Okos és praktikus gyártmány a készen kapható piskótatorta. Csak éppen nincs éles késünk a szép és egyenletes felvágásához, amikor meg akar­juk tölteni. Ezen is könnyen segíthetünk, ha a torta köré — megfelelő magasságban — erős, de vékony fehér fonalat vagy horgászzsinórt helye­zünk és azzal húzkodva, egyenesre vághatjuk a tortát. Talán sokan nem is gondolnak arra, hogy az uborkareszelővei nemcsak uborkát lehet szép vé­konyra szeletelni. Szendvicsek, hidegkonyhai tá­lak díszítésére ugyanígy lehet vele hajszál vékony és gusztusos formájú szeleteket vágni zöld- és pa­radicsompaprikából, hagymából, retekből, kemé­nyebb paradicsomból stb. Ha a feleség keres többet Megváltozott erőviszonyok Az őszi-téli divat fő öltözékrészei A ruháknál az egyenes kötött ruhától a bő „kisiány”-ruha jellegig sok változat divatos. A nőies jelleg az alkalmi öltöz­ködésben nyilvánul meg erő­sebben. Itt is a lágyabb, fino­mabb anyagok divatosak. Ez, a nőiesebb stílus összegezi az eddig romantikus és folklór jellegű törekvések eredménye­it, de nem csupán azok után­zata. Ebbe a csoportba tartoz­nak a mai nő életmódjának megfelelő formájú és összeté­telű, szórakozáshoz és ünnepi alkalmakra való öltözékek. A szoknyák alapanyaguk és rendeltetésük szerint különböző bőségűek és formájúak. Egy­más fölött viselve Is gyakran megjelennek. Ebben az esetben „lapszoknya” megoldás is le­het. A bővebb, könnyű anya­gokból készült szoknyáknál hú­zások, hajtások rendezik a bő­séget. Megjelenik az egyenes vonalú, de bizonyos célszerű bőséget tartalmazó szoknya is. A blúzok a klasszikus ing­blúztól a bő felső tunikáig rengeteg változatban szerepel­nek. Kosztümmel, ruhával és hagyományos módon szok­nyával, nadrággal viselve sok kombinációs lehetőséget kínál­nak az öltözködésben. Az ing­blúz bővebb, lazább, mint ko­rábban, jellegében a férfiingre emlékeztet. Erre utal gallérfor­mája is. Gyakran csak álló nyakpánttal készül. A nőie­sebb jellegű blúzok könnyű anyagból, gazdag részletmeg­oldásokkal és díszítéssel diva­tosak. A nadrág különféle hosszúsá­gú, keskenyebb vonalú, mint korábban. Kiskabáttal, tuniká­val, ruhával, sőt szoknyával is társulhat. Sportos változata gyakran csizmába tűrt, vagy bokánál összefogott. Jellegzetes a szélesebb derékpánt, amelyet minden esetben öv egészíti ki. A kényelmes bőséget puha haj­tások adják. (sá.). Új gyógyszer a szívinfarktus ellen Nemrég jelent meg a vi­lágpiacon az új lengyel gyógyszer, a Craviten (gyár­tási jele M 71), amelynek a szívgyógyászatban van rend­kívüli jelentősége. Az új gyógyszert dr. Marian Eck­stein professzor vezetésével lengyel kutatócsoport kísér­letezte ki. A professzor ne­véhez sok új, nagy hatású gyógyszer felfedezése fűző­dik. A Craviterit hat egyetemi klinikán próbálták ki eddig, sikerrel: az infarktusnál a hirtelen halál megakadályo­zásában nagyszerű segítőesz­köz. A gyógyszer hatásos az aritmia ellen, javítja a vérát- áraimlást a koszorúéren, csök­kenti a szív erőkifejtését. A szívizmot a szív ritmushi­báitól megóvja. Adagolása már kis dózisokban jótékony. A kísérletek tanúsága sze­rint nincsenek kellemetlen mellékhatásai sem. A szak­emberek további eredménye­ket várnak az új gyógyszer­től. 1979. október 21. ^ KM VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents