Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

1979. október 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Hűtét után Balázs Mihály levél­írónk kilenc éve nehéz fi­zikai munkát végez. Egy műtét után azonban a fe­lülvizsgáló orvosa könnyű munkára átirányítását ja­vasolta. Munkahelyén megértették, és könnyebb munkára osztották be. Csak abba nem tud most belenyugodni Balázs Mi­hály, hogy kevesebb mun­kabért kap. írja: „Kér­tem, hogy ezért a mun­káért is az előbbi munka­béremet kapjam, de ké­résemet elutasították, mondván: ebben a mun­kakörben az a bér nem jár. Kérem, mondják meg, hogy is áll ez a dolog?” — fejezi be levelét. Levélírónk nem az egyedüli, aki ilyen gond­dal küzd, vagyis akinek keresete szinte egyik hó­napról a másikra csök­kent, s ugyanakkor a csa­lád eltartásáról változat­lanul gondoskodnia kell. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy levél­írónk helyzete kedvező, mert munkahelyén megol­dották foglalkoztatását, — egészségügyi állapotának megfelelően. Jelentős társadalmi gond a munkahelyi reha­bilitáció. Jelentőségét mu­tatja, hogy rendelet is foglalkozik azoknak a dolgozóknak a helyzeté­vel, akiknek a munkaké­pessége egészségi állapo­tuk romlása miatt csök­kent, s akik emiatt mun­kahelyükön teljes értékű munkát nem tudnak vé­gezni. A rendelet kimond­ja, ha a dolgozó az erede­ti munkakörében már nem foglalkoztatható, s ezért más munkakörbe helyezik őt át, általában a teljesített munkában meg­felelő bérre jogosult. Így levélírónk munkahelyén is jogszerűen járnak el. Sérelme mégis érthető. Az előbbitől ugyanis sokkal kedvezőbb megol­dás az, ha az egészségileg meggyengült dolgozót új munkára tanítják be. vagyis új szakképzettséget szerezhet a munkahely jóvoltából. Ebben az eset­ben a munkaképesség csökkenését megelőző át­lagkereset 80 százalékáig terjedő keresetkiegészítés­re tarthat igényt — töb­bek között — az a dolgo­zó is, akinek a munkaké­pessége 50 százalékban, vagy ennél nagyobb mér­tékben csökkent, és az is, aki új munkára irányuló betanításban, szakképesí­tésben vesz részt. Erre az időre jár a keresetkiegé­szítés. Ilyen esetben tehát alig észrevehető a keresetcsök­kenés. Ez a megoldás jó a dolgozónak, és hasznos a munkahelynek is, hiszen az átképzéssel olyan szak­mát sajátíthat el, ahol képességeit ismét teljes mértékben kibontakoztat­hatja. Ez az igazi rehabi­litáció! Soltész Ágnes — Legalább most pillantson az itt vásárolt „ATAZÖ” esőka­bátra ...! Augusztus első napjaiban egy „Grabothán” esőkabátot vásároltam, 856 forintért. Többször megkérdeztem az eladónőt, hogy nem ázik-e át? Megnyugtattak, ez egy impregnált anyag, víztaszító tulajdonságú. Megnyugta­tott, hogy a gyári címkén is esőkabát megnevezés volt, bíztam a kabát célszerűségé­ben. Az előlegezett bizalom azonban korai volt. Az első esős napon a kabát „leszere­pelt”. Bőrig áztam benne. Természetesen nem hagytam annyiban, reklamációm el­jutott egészen a minőségvizs­gáló intézetig. Háromhetes várakozás után visszakaptam a kabátot, mondván: a mi­nőségi előírásoknak megfelel. Azóta is töprengek: vajon mire használható egy esőka­bát, ha átázik? Danes Miklósné, Nyíregyháza, Vasgyár utca 3. szám. CSAK FORRÓ VÍZ Mostanában gyakran — sőt egyre gyakrabban — elő­fordul, hogy a hidegvizes csapból forró víz folyik. Így van ez nemcsak az Arany Já­nos utca 27. szám alatti la­kásokban, hanem a környező lépcsőházakban is erről pa­naszkodnak. Sőt, érdekes módon, az Orosi úton a Bor- sószeg-dűlőben lévő vikend- telkek kerti csapjából is időnként meleg víz folyik. Kellemetlen, mert egy jó po­hár hideg vizet sem ihatunk. Bosszankodunk miatta, mert miközben a takarékosságról beszélünk, nálunk a víz fe­lesleges melegítésére pazarol­ják az energiát. K. M., Nyíregyháza, Arany János utcai lakos NYUGDÍJASOK KÖSZÖNETÉ Nyíregyházán, a'nyugdíjas pedagógusok „Mécses” Klub­ja szeptember 21-én egyna­pos kirándulást szervezett. Ezúttal a zempléni tájakkal ismerkedtek a klubtagok. Megtekintették a „háromhu­ta” vidékét, majd a regéci várat, ellátogattak Vizsolyba, Boldogkőváraljára. Tokaj­ban hosszabb pihenőt tartva indult haza az autóbusz, jó­kedvű utasaival. A résztve­vők ezúttal is köszönik a ki­ránduláshoz nyújtott segít­séget — a Bessenyei György Tanárképző Főiskola vezető­ségének. Horváth József kultúrfelelős VESZÉLYES ÜT A Fürdő utca a Sóstó egyik legforgalmasabb része. Az ott lakók és a hétvégi házak tu­lajdonosai mellett a vállalati üdülők többségébe itt járnak be a buszok. Tudjuk, hogy az út építése milliókba kerülne. Nem is ezt kérjük, csupán azt szeretnénk, ha a Keme- csei útról a lejáratot néhány méter szilárd burkolattal, sárrázóval megkönnyítenék. Az építőanyagot szállító te­herautók, buszok a laza ho­mokot olyan mélyen kiváj­ják, hogy már balesetveszé­lyessé válik a kihajtás. Sze­retnénk, ha a tél beállta előtt csak ideiglenesen is, de valamilyen szilárd anyaggal megoldanák a veszélymentes közlekedést. Gaál Róbert, a Fürdő utca lakói nevében Ígéretek Májusban vásároltam a te­levíziómat. A kép minősége megromlott, ezért még au­gusztusban telefonon jelen­tettem a hibát a nyíregyházi GELKA-nak. Szeptember 5- ig nem jöttek, ekkor szemé­lyesen kértem a hiba kijaví­tását, 18-án ismételten. Ek­kor közölték, hogy sajnos, sok baj van a szerelőjükkel, elnézést kérnek, de soron kí­vül megjavítják a televízió­mat. Ezt ígérték még 24-én is, megtoldva azzal, hogy egy napon belül elintézik az ügyet. Szeptember 26-án új­ra biztattak: siessek haza (ugyanis újra személyesen voltam a szervizben), mert azonnal küldenek egy kocsit, ami behozza a szervizbe a te­levíziómat. Azóta is várom, hogy jönnek. Egyébként a GELKA-tól öt perc gyalogsé­tára lakom. Varga János, Nyíregyháza, Rákóczi utca 14. szám NEM LÁTHATÓ Vásárosnaményban, a Jó­zsef Attila utca keresztező­désében már többször volt koccanásos baleset, mert az itt lévő „Elsőbbségadás kö­telező” jelzőtáblát nem vet­ték figyelembe a gépkocsi- vezetők. A tábla ugyanis alig észrevehető, el van takarva. Aki tehát rutinból nem tudja itt a forgalmi rendet, az könnyen elmulasztja az el­sőbbségadást. Pálinkás Kálmán, Vásárosnamény, ATI AVAR Szerkesztői üzenetek Éles Sándorné nyírbá­tori, Makhándi Józse] balkányi, Udvari József ibrányi, Czirják Péterné magyi lakosoknak levél­ben válaszoltunk. Hajágos Tóth Andrásné tiszadobi, Lvpécz Gábórné vásárosnaményi, Szaniszló József lónyai, Kovács Imre tiszaberceli, Lengyel Imre mátészalkai, iff. Badar Miklós hermánszegi, Pá­los Ferenc kállósemjéni, .Révész Albertné nyírpa- zonyi, Kovács József olcs- vaapáti, Petró Ferenc nyíregyházi, Kiss Gáborné tiszavasvári, Boros Kata­lin nyíregyházi, Miszkuly Mihály balkányi, Vass Andrásné varsánygyürei és Petrohán József nyír­bátori olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Éles Lafosné rohodi ol­vasónkat tájékoztattuk, hogy a nyíregyházi 107. számú Mező Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet hatvan férőhelyes kollé­giumába azokat a tanuló­kat vették fel, akik a me­gye legtávolabbi részein laknak, és szociális körül­ményeik ezt feltétlenül indokolttá tették. Virágh Józsefné nyírtele­ki olvasónk a reklamált gyermekgondozási segélyt megkapta. A késedelmes folyósítást a helytelenül kitöltött igazolások okoz­ták. Barkaszi Imre apagyi lakos ügyében tagsági vi­tát kezdeményezhet, ha ez megtörtént, és a döntőbi­zottság határozatával nem ért egyet, keresetet nyújt­hat be ellene a járásbíró­sághoz. A Nyíregyháza Mező utcai lakosok közvilágítás­sal kapcsolatos bejelenté­sére a TIGÁZ vállalat nyíregyházi üzemigazga­tósága közölte, hogy a hi­bát kábelrongálódás okozta, melyet szerelőik, szeptember 19-én kijaví­tottak, így a közvilágítás az említett utcában za­vartalan. Jóni József nyírmadai olvasónkat a Vásárosna­ményi ÁFÉSZ tájékoztat­ta. hogy a szóvá tett szén­utalványt a megbízott fu­varos a TÜZÉP-telepen — július 23-ig — nem adta le, így a tüzelőt új áron tudják csak kiadni. Le­vélírónk a régi és az új ár közötti különbözet megté­rítése miatt, pert indíthat a fuvaros ellen, a Vásá­rosnaményi Járásbírósá­gon. — Hm, azelőtt ez nem volt szállítási probléma..,!! — Talán a kertben is el lehet égetni...? (Kiss Ernő rajzai) Most, a lombhullás idején nem tudunk mit kezdeni az avarral. Amit a ház előtti fák alól összegyűjtünk, azt sem viszik el a szemétszállí­tók. Ha a kukába rakjuk, ak­kor meg a háziszemétnek nem marad helye. Legtöbben így az edény mellé kupacok­ba öntve hagyjuk a falevelet. Egy kisebb szélfúvás is elég, hogy a száraz faleveleket új­ra szétterítse, — kezdhetjük elölről a takarítást. Nem a házikertekből összegyűjtött giz-gaz elszállítását kérjük, hanem csupán az avart, ami most az őszi napokon a há­zak előtt összegyűlik. Szombati Gyula, Nyíregyháza, Dózsa György utcai lakos FAPADOS A Kelet-Magyarország au­gusztus 29-i számában meg­jelent „Első osztályú fapa­dos” címmel közölt panaszt kivizsgáltuk. A Mátészalká­ról 14 óra három perckor Nyíregyházára induló sze­mélyvonat szerelvényében el­ső osztályú kocsi nem közle­kedik, ez a tény a MÁV Hi­vatalos Menetrendben meg­található. Az exportból érke­ző első osztályú kocsik át­vétele után (1980. január) le­hetőség lesz a fenti vonaton is az első osztályú kocsi köz­lekedtetésére. Nagyecsed ál­lomás dolgozóit a helyes jegykiadásra kioktattuk. In­tézkedtem, hogy hasonló eset ne forduljon elő. A panaszost ért kellemetlenségért ezúton is szíves elnézését kérjük MÁV Debreceni Igazgatósága „ELTÁVOLÍTOTTUK .. ." „Szemétdomb is épült” címmel MS Nyíregyháza, Kun Béla utcai lakos közér­dekű bejelentését közölték, a szeptember 19-i Fórum rova­tukban. Közöljük, hogy a bontásból ottmaradt törme­léket, valamint az építéssel együtt járó szemetet eltávolí- tottuk. Figyelmeztettük a Kun Béla utcai építkezésünk vezetőjét, hogy a munka­helyről az építési törmeléket folyamatosan szállítsák el. Ebben az évben e térségben vállalatunk minden lakást át fog adni, így ezt követően az útépítésre és a parkosításra is sor kerülhet. Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat A haszon- élvezetről Zsadányi* Miklósné olvasónk férje 1959-ben elhalálo­zott és miután végrendelet utána nem maradt, így a ha­gyatékot az állami közjegyző a törvényes rendelkezések­nek megfelelően három gyermekének adta át, míg ő öz- vegyi jogot örökölt. A haszonélvezetinek a leglényegesebb tárgya egy lakóiház volt, melyet a férjével és a legkiseb­bik gyermekükkel közösein laktak, ez a lakás azonban a férje kizárólagos tulajdonát képezte, mert azt még szülei­től örökölte, az igaz, hogy az eltelt évek alatt közösen újí­tották fel, fürdőszoba létesítésével és a víz bekötésével komfortosították, de a tulajdonjogon nem változtattak. A két gyermek már abban az időben önálló volt, más­hol laktak, a harmadik gyermek is két év múlva házassá­got kötött és elköltözött, ettől kezdve olvasónk egyedül lakja a lakást, melynek egy részét bérbe adta, mert szük­sége volt a bérleti díjra, hiszen egyetlen megélhetése az özvegyi nyugdíj és a lakáshoz tartozó kert. Ez a jövede­lem kevés volt a megélhetéshez, ezért egy szobát konyha- és fülrdőszoba-használattal rendszeresen bérbe ad. Olva­sónk most házasságot kíván kötni és más városba kíván költözni, mert jövendőbeli férjének ott van saját lakása, gyermekeivel megegyeztek abban, hogy a lakást értékesí­tik, csak abban nem tudnak megegyezni, hogy ő a haszon- élvezete fejében a vételárból milyen összeget kapjon. Ol­vasónk nem írja azt, hogy milyen összeget kér, vagy gyer­mekei milyen összeget ajánlottak fel, csupán azt kérdezi, hogy ő jogosan milyen összegre tarthat igényt a vételár­ból, ha a haszonélvezeti jogáról lemond. Kapott olyan felvilágosításit, hogy az illetékhivatal ezt meg tudja mondani, mert ha haszonélvezeti jogáról le­mondana, azután a gyermekeinek illetéket kellene fizetni és ott kiszámítják a haszonélvezet értékét. Válaszolva a feltett kérdésre, az illetékrendelet való­ban megad bizonyos szempontokat abban a vonatkozás­ban, hogy a haszonélvezetről történt lemondás esetén mi­lyen összeg alapján kell az illetéket kiszabni. Többek kö­zött például szerepel egy olyan szempont is, hogy a ha­szonélvező hány éves. A jelen esetben azonban nem elég csak az iiiletékrendeletet alapul venni, a kialakult bírói gyakorlat, a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfe­lelően a haszonélvezeti érték megállapításánál lényegesen több szempontot vesz figyelembe, mint az illetékrendélet önmagában. Mindenekelőtt azt kel leszögezni, hogy a ha­szonélvezeti jog értéket képvisel és olvasónk jogosan tart igényt, hogy a haszonlévezetről történő lemondás esetében a vételár egy része őt illesse meg. Az érték megállapításá­nál figyelembe kell venni, hogy a haszonélvezeti jog mi­lyen ingatlant terhel, mert más a helyzet lakóház esetén, mezőgazdasági épület esetén egy rossz minőségű szántó­föld, vagy egy magas hozamú termő gyümölcsös esetén. Jelentősége van annak is, hogy a haszonélvező gyakorol­ta-e a haszonlévezetd jogát, vagy sem, és ha igen, milyen formában. Nem mindegy, hogy például egy mezőgazdasá­gi ingatlannál saját maga művelte az ingatlant, vagy ala­csony bérleti díjért bérbe adta. Az sem közömbös, hogy a haszonélvezeti jog csak a személyi szükséglet kielégítését szolgálta, vagy pedig jövedelemforrást is jelentett részé­re, különösen, ha ez a megélhetéshez elengedhetetlenül szükséges volt. Természetes itt is szerepet játszik, hogy a haszonélvező milyen életkorú és általában milyenek a sze­mélyi körülményei. Talán az egyik leglényegesebb szem­pont az, hogy a haszonélvezeti jog milyen mértékben csökkenti az ingatlan forgalmi értékét. Ha olvasónk gyer­mekeivel nem tud megegyezni, akkor bírósághoz kell for­dulnia, ott fogják megállapítani az olvasónkat megillető összeget, a fent írt szempontok alapján. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents