Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

1979. október 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TDDOMÁNYOS KOTATÁSOK Futóművek A Rába Magyar Vágón- és Gép­gyár győri futóműgyára az idén száztizenötezer futóművet gyárt. Tizenöt százalékkal többet, mint az eliílúlt esztendőben. Termelé­sük nyolcvannégy százalékát ex­portálják (MTI Foto). Halló szemüveg A gáz, mint tartósítószer Egészséges piros almák, mintha frissebben szedték volna a fáról, pedig már egy éve ládákban van­nak . . . — A termés megőrzésében egy speciális gáz segített — magya­rázna V. Oszipov, a mezőgazda­ság kemizálásával foglaiikozó központi tudományos kutató és tervező-műszaki laboratórium igazgatója. — Ez a gáz a szak- eroberetak által kidolgozott kü­lönleges fedőlapból szabadul fel a dobozban. Az első püantásra ez egy megszokott polietilén fedőanyag, amit a háztartási bálitokban áru­sítanak az otthoni befőzéshez. A titok a rajta elhelyezett gázszű­rőben rejlik. Mintha különleges szita lenne, egyes gázokat át­ereszt, másioikat visszatart. A do­bozban oxigénben szegény, de szén-dioxidban gazdag közeg ke­letkezik. » A szűrő egy gumival bevont szövet. Az összetételből függően változik a gáz keverékének ará­nya, mert más és más arány .szükséges a zöldhagyma, a fok­hagyma, a narancs vagy a. kör­te tárolásához. A tervezőik mert olyan szűrő előállításán dolgoznak, amely al­kalmas bármiféle zöldség és gyü­mölcs megőrzéséhez. Az újítás alkalmazása nagy haszonnal jár. Egy négyzetméternyi speciális szövettel egy tonnányi „zöldter­méket” lehet hosszú ideig tárol­ni. Már megkezdődött a szövet gyártása a háztartások számára is. Egy új japán találmány alap­ján nincs messze az az idő, ami­kor majd azok is jől fognak hal­lani, akiknek lyukas a dobhár­tyájuk, mégpedig egy új halló- szerkezet segítségével, mely kül­sőleg megtévesztésig hasonlít egy közönséges szemüvegre. A különlegesen kiképzett szárak felfogják a hangot, átalakítják mechanikus vibráló jelekké, s ezeket továbbítják a fül belsejé­be, mégpedig a csonthártyák se­gítségével. Az újszerű segédeszköz egyik óriási .előnye az eddig ismert hallókészülékekkel szemben az, hogy nem erősíti fel az összes hangot, illetve háttérzajt, ami különben rendkívül zavaró le­het. Egy egyirányú miniatüri­zált mikrofon segítségével tisz­tán, a zavaró zajoktól elkülönít­ve hallják majd a halláskáro­sultak a hangokat. A Mecseki Szénbányák üzemeiben a műszaki fejlesztési program eredményeként számos új technológiai eljárás és technikai beren­dezés segíti a munkát. A komlói Kossuth bányán, egy lengyel fej­tésbiztosító berendezéshez szovjet gyártmányú — marótárcsás — jövesztöberendezést építenek (MTI Foto). A MÉVI TAPASZTALATAI Az élelmiszer-ipari termékek minőségéről Intézetünk munkatársai a kö­zelmúltban négy ailikaíommal tá­jékoztatták a lakosságot a fo­gyasztói érdekvédelem hatósági tevékenységéről. Ezen elemző munka folytatásaiként tapaszta­latainkat összegezve az a törek­vésünk, hogy a pozitív és nega­tív jelenségekből okulva, azo­kat felszínen tartva, az élelmi­szeripari termékek jó minősé­géért az előállítóikkal és forgal­mazókkal karöltve együttesen munkálkodjunk. A BÍRSÁGOLÁS nem cél, CSAK ESZKÖZ Az ipari üzemeknek és az ellen­őrzésünk alá vont kereskedelmi egységeknek nem nehéz belát­ni, hogy az intézet tevékenysége is az élelmiszeripari termékek minöségalakulásán, javulásán keresztül érzékelhető és nem a kifogásait tételek minősége, il­letve a szabálysértési bírságolási kezdeményezések alapján. A szankcionálás tehát a minőségre ható tényezőknek csak egyik (nem szívesen alkalmazott) esz­köze. Igaz, némely iparágban vagy -kereskedelmi egységnél a tapasztalható magas kifogásolá­si airány egyértelműen ráirányít­ja figyelmünket a halasztást nem tűrő tennivalókra, intézke­désekre. Ha ennék felismerése nem egyoldalú, a tett intézkedé­sek pozitív hatása sem marad el. MAGAS KIFOGÁSOLÁSI SZÁZALÉK Látni kell viszont azt is, hogy a megyében előállított és ^kifogá­solt termékek és áruk előző év­hez viszonyított számszerű növe­kedése összefüggésben van az­zal is, hogy a Szabolcs-Sziatmár megyei illetékességű intézetünk létrehozásával nemcsak az ellen­őrzendő ipari üzemek és keres­kedelmi egységek száma növeke­dett (ez utóbbi esetben a megyei elvárásnak megfele­lően), hanem az egy egy­ségre vetített ellenőrzések gyakorisága is. Következéskép­pen a negatívumok is jobban felszínre jönnek, mint amikor a debreceni MÉVI látta el mind­két megye ellenőrzését is. Meg­győződésem ugyanakkor, hogy a minőségileg kifogásolt tételek számszerű növekedése átmeneti jellegű. Amennyiben az alapvető élelmiszert előállító üzemek, vagy az ezen termékeket forgalmazók tudomásul veszik, hogy heten­ként visszatérve is tudjuk minő­síteni tenmékedket, nyilván azon lesznek, hogy termékeik hullám­zó minőségét pozitív értelemben stabilizálják. Lényeges javulás tapasztalható e tekintetben pl. a nyíregyházi ZÖLDÉRT és a tej­ipari vállalatnál, ahol az első félééi eredményekhez viszonyít­va lényegesen javult termékeik minősége, illetve csökkent a ki­fogásolási arány. LÉNYEGES A KÖLCSÖNÖS BIZALOM Több ipari üzemmel egyezik véleményünk a tekintetben, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésnek még sok le­hetősége kínálkozik tevékenysé­günkben. Ide tartozik például az üzemi meóklkad való szorosabb murtkia- és ellenőrzési kapcsolat kialakítása. Kölcsönös törekvé­sünk eredményeként kell eljut­nunk oda, hogy a gyártásközi ellenőrzéseikkel — rossz minősé­gű termék előállítása esetén — a prevencióra is legyen lehetőség. A gyenge minőségű végtermék legjobb esetben is csak érték­csökkenéssel maradhat forgalom­ban, de elég gyakori ezen áruk forgalomból való kitiltása is. Igen hasznosak azon tapasztalat- cserék is, melyek alkalmat ad­nak a szabványkövetelmények és vizsgálati módszerek egyezte­tésére. E vonatkozásban a Kis- várdai Szeszipart Vállalat meó- szervezete, valamint a Tejipari Tröszt minőségellenőrzési kiren­deltségének példája említésre méltó. Ipari üzemeink többségé­vel a tekintetben is véleményazo­nosak vagyunk, hogy a jobb mi­nőségű áru érdekében nem elég­séges a minőségre közvetlen ha­tó tényezők néhány kiragadott i példájával foglalkozni, hanem sarkalatosán valamennyivel. Ezek közül első helyen kell em­líteni: — meó-szervezet személyi, tárgyi feltételednek biztosítását; — a prevenció érdekében a gyártásközi és teljes körű minö­A padlizsánnak, tojásgyümölcs­nek, törökparadicsomnak neve­zett ltlaszínű gyümölcsöt szíve­sen vásárolják, akik már isme­rik‘és kedvelik, mert sütve olaj­jal, hagymával keverve finom csemege. Vannak kiskerttulajdo- nosok, akik szívesen termeszte­nék is, de magja, palántája rit­kán kapható. Nekik szól a ta­nács: most fogjanak magot á piacon kapható gyümölcsből! Magnyerós oéljából nagy, pu­ha tapintású gyümölcsöt érde­mes vásárolni, mert az ilyen érett. A vásárolt gyümölcsöt ér­demes otthon napos helyen tovább érlelni, majd kettévágva magját kiszedni. A magvak aprók, sár­ga színűek. A mosott itatóson, vagy újságpapíron szárított ségellenőrzésbe való bekapcsoló­dás lehetőségét; — a minőséggel összefüggő ér­dekeltségi rendszer biztosítását; — a technológia ellenőrzését, a technológiai fegyelem betartását. SOK A FORMÁLIS MEO Sajnos az üzemi meó-szerve­zet még több üzemben csak for­mális, munkájuk sem elég haté­kony. Igaz ugyan, hogy az üze­mi meó-szervezet létrehozása rendeletileg kötelező, ugyanak­kor tarthatatlan az a gyakorlat, hogy az ÁFÉSZ, vagy tsz-kezelé- sü, ipari tevékenységet folytató üzemek az alapvető (nedvesség, sótartalom, sitb.) mihöségi para­méterek meghatározására se' le­gyenek berendezkedve. Tapasztalataink . szerint ipari üzemekben a technológiai hibá­ra, vagy vonalvezetésre vissza­vezethető minőségi hiányosságo­kat ott számolták fel eredménye­sen, ahol aiz intézeti ellenőrzés­hez a vállalat műszaki vezetői is csatlakoztak, illetve az opera­tív intézkedés kidolgozásában és végrehajtásában részt vettek. A minőség, és az érdekeltségi rendszer tekintetében megyén belül a nyíregyházi ZÖLDÉRT és a sütőipari vállalat, valamint a konzervgyár korábbi kezde­ményezése (DH mozgalom) fi­gyelemre méltó. E tekintetben még mindig az a probléma, hogy túl kevés a jó példát szolgáló üzemek száma, holott fáradozá­suk korántsem mondható ha­szontalan munkának. Dr. Gebri Péter igazgató, megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet magvakat tavaszi vetésig vá- szonzacskóban, szobahőmérsék­leten, penészedéstől mentesen tároljuk. A padlizsán sikeres termeszté­sének egyik feltétele a jó mag. A palánta neveléséhez már már­cius első felében vessük el a magot, hogy májusban fejlett növények kerüljenek a föld­be. A padlizsán meleg- és vízigónyes növény. Aki most jó vetőmagra tesz szert és e tőlünk délebbre honos növény Igényeit ld tudja elégíteni, sok öröme lesz benne, mert saját kertjéből szüretelheti majd ezt a ma még ritkaságnak számító csemegét-, Gy. Sz. E. Magfogás érett padlizsánból őszi munkák a házikertben A krizantém A lehullott lomb alatt, a le­hullott levelekben, a fatörzsön és kéregrepedésekben, ágelágazá­sokban és a rügyeken ilyenkor már ott vannak a károsítok kü­lönböző áttelelő alakjai. Ezek a jövő évi fertőzés forrásai. Az őszi védekezési munkák során ezeket keli megsemmisíteni, így a következő évi növényvédelem ha­tékonyabb lesz. A lehullott levelekben az alma- és körtevarasodás, a ribiszke-le- vélfoltosságok kórokozója telei át, a monília pedig az összeszá­radt gyümölcsmúmiákban vészeli át a telet. Az almafa- és ősziba- rack-lisztharmat áttelelése a fer­tőzött rügyekben, a köszméte-, ri- biszkelisztharmat áttelelése a vesszőkben történik. A gombás betegségeken kívül ilyenkor már megtalálhatók a rovarkártevők telelőre vonult alakjai, a kifejlett egyedek. lárvák, bábok és tojá­sok. A keleti gyümölcsmoly, az al­mamoly, a szilvamoly hernyói (lárvái) fatörzsek^ repedéseiben, sűrű szövésű gubőban telelnek át. A körtemoly lárvája a többi gyümölcsmolytól eltérően a ta­lajban telel. A barackmoly fia­tal hernyóinak áttelelése a vesz- szők elágazásaiban történik. A fákon ilyenkor már megtalálha­tók a galagonyalepke és arany­iam pille hernyói a kis és nagy hernyófészkekben, amelyek né­hány pókhálószerű szövedékkel összetartott, élszáradt levélből állnak. A gyürűspille a vessző­kön gyűrű alakban elhelyezkedő tojásokban telel át. A rügypik- kelyek között, az ág és vesszőel­ágazásokban apró piros tojáscso­mók láthatók, amelyek a takács­atkák áttelelő tojásai. A veszé­lyes kártevők közé tartozó kali­forniai pajzstetű lárvái a pajzsok alatt, a vértetvek pedig viaszos bevonat alatt találhatók. Lombhullás után szükséges a lehullott levelek lepermetezése és megsemmisítése. Permetezéshez használhatta a Novenda (2%). Krezonit (0,9° „). Karbamid (5%). Ezzel gátolhatjuk az alma- és körtevarasodás, a csonthéjasok klaszterospóriumos (levéllikasztó) betegségénk, a kajszignomónia. szilvalevél vörösfoltosság, cse­resznye és meggy blumeriellás gombabetegségének, a ribiszke- levélfoltosságok kórokozóinak át- telelését. Ha nem végezzük el a „Kert­barátoknak11 Megjelent a 7. szám A Szabolcs-Szatmár megyei Kertbarátok Társadalmi Szövet­sége, valamint a Hazafias Nép­front megyei bizottsága gondo­zásában hetedik alkalommal je­lent meg a „Kertbarátoknak” cí­mű kiadvány. Mint az előző szá­mok, a most megjelent füzet is több időszerű kérdést ölel fel. A kiadvány beszámol a nagy sikerű nyírlövői növényvédelmi napokról. Ezen a tanácskozáson foglalkoztak a kistermelők ellá­tását érintő kérdésekkel. Meg­állapították: egyre több helyen segítenek a termelőszövetkezetek, az áfészek a talajmunkában, a növényvédő szerek beszerzésé­ben, ég az értékesítés nem min­dig panaszmentes szervezésében. A megyed agroker vállalat hasz­nos kisgépkölcsönzéssel segíti a nyíregyházi kertbarátok mun­káját. A nyírlövői növényvédel­mi napok azt a célt szolgálták, hogy a legújabb növényvédelmi tudományos kutatásban és az üzemi gyakorlatban bevált mód­szereket közikájnccsé tegye. Mind­ezekről a kiadványokba^ több ol­dalas eszmefuttatást ad közre dr. Széles Csaba, a megyei szö­vetség elnöke. Malmos György, a megyei mű­velődési központ főelőadója „Ta­pasztalatcserék — tanulmány­utak szervezése a kertbarát- klubban” címmel közli mondan­dóját. Többek Között megállapít­ja: csaik jól szervezett tapaszta­latcsere nyújthat maradandó él­ményt. A résztvevők mind szak­mai, mind pedig kulturális igé­nyednek kielégítéséhez a tapasz­talatcserék szervezése, iebonyo- lítása feltétlenül szükséges és kí­vánatos, miután ezek igen hasz­nosak, s előbbre viszik a mun­kát. A megye egyik legjobb klubja a fényesiitkei Nagy Sándor kert­barátklub életéből olvashatunk részletes beszámolót a kiadvány­ban. A.klub tizedik éve műkö­dik. A litked kertbarátkilub va­lamennyi tagja gyümölcsterme­lői szakcsoportba lépett. Minden évben közösen szerzik be a nö­vényvédő szert, a műtrágyát, kö­zös exportcsomagolást és szállí­tást végeznek. A szakcsoport az idén ötven vagon exportalma be­csomagolását és szállítását vál­lalta. ‘ Kapcsos Sándor, a Szabolcs- Szatmár megyei méhészeti szak­bizottság titkára a méhészszak- csoportak működését értékeli cikkében. Tihanyi Ferenc, a szö­vetség tagja a más megyékből, illetve külföldről érkező kertba­rátok látogatásának színvonala­sabbá tételét, Illetve jó program­mal való fogadásukat hangsú­lyozza cikkében. „Nagy Sándor hagyatéka” címmel az állami díjas volt me­gyed főfelügyedőire emlékezik dr. Széjes Csaba, abból az alkalom­ból, hogy'Nagy Sándor most lenne 75 éves. A kiadvány „Kertbarát Híradó” cím alatt összefoglalja a ikertbaráímozgalom jelentősebb megyei eseményeit. lomb permetezését, akkor azt fel­tétlenül gyűjtsük össze ás ássuk el. A mechanikai védekezésnek elsősorban téli alma esetében eb­ben az évben is nagy jelentősége van. mivel a több helyen előfor­duló erős almafavarasodás-fertö- zöttség miatt nagy tömegű áttele­lő szaporító képiét kialakulása várható. A csonthéjasok baktériumos betegségének és a eitospórás gombabetegség kórokozójának aktivitása fokozódik. így a fer­tőzés lehetősége fennáll. A fenti kórokozók ágelhalást idéznek elő. A károsodás csökkenthető a lombhullás után réztartalmú ké­szítménnyel — legjobb erre a célra a bordói lé — elvégzett permetezéssel. A gyümölcsfákról a kis és nagy hernyőfészkeket, a gyümölcsmúmiákat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A fák törzsén a beteg részeket mélyen ki kell vágni, majd ezt a felületet gombaölő szert is tartal­mazó Santar SM pasztával vagy fasebkátránnyal kell bekenni. Kéregkaparással, drótkeféléssel szintén gyéríthetjük az áttelelő kártevőket. ősszel ajánlatos a szerves trá­gyázást elvégezni, ekkor idősze­rű a kálium- és foszfortartalmú műtrágyák kijuttatása is. Szer­ves trágyázásra istállótrágya, komposzt használható. Szerves trágyát 2—3 évenként — lehető­leg akkor amikor a következő évben nagy termés várható — célszerű adagolni. A következő évi termésmennyiségre ősszel a termőrügyek mennyiségéből, fej­lettségéből lehet következtetni. Javasolt szervestrágyaadag 5—6 q 100 msenként. A 40%-os káli­sóból 2—3, a szuperfoszfátból 1—2 kg-ot célszerű minden évben 100 msenként kijuttatni. Meg kell jegyezni hogy a cseresznye, meggy, a kajszi- és őszibarack káliumigényes, az alma. körte viszont a foszforból kíván töb­bet. Ennek megfelelően a java­solt műtrágyaadagokat a gyü- mölöcsnem Igényének megfelelő­en érdemes növelni, illetve csök­kenteni. A termőgyümölcsökben a szerves és műtrágyákat egy­aránt az egész területen egyen­letesen elszórva kell a talajba munkálni. ősszel végezhetjük el a talaj- vizsgálathoz szükséges talajmin­ta-vételezést. A kertbarátktubok, szakcsoportok közösen beszállí­tott mintáit a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomás megvizsgálja. A többi kistermelő részére a talajvizsgálatot Ceglé­den a szakszolgálati állomás la­boratóriumában végzik el. Endreffv Csőit megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás gondozása Amikor a hideg idők beköszön­tőitek, a gondos kertészek már felhúzott fóüapalástokkal és szaikszerűen felrakott meleg ágyi ablakokkal védték a krizantém ágyások értékes anyagát. A zárt felület ailatt erőteljsebbé -vált a bimbóképződés és megnőtt a szé­pen fejlődő tövek tápanyag- és vízigénye is. Ezéirt a növények egyenletes fejlődése érdekében szükség szerint, de bőségesen ön­töznünk. Az öntözésnél levél trágyákat is alkalmazhatunk, így például a PLANTÁN-t, 0,35°, ü-os hígítás^ ban. Ha a PLANTÁN-t levélper- metként kívánjuk kijuttatni, úgy 0,2%-os töménység ajánlható. A PLÁNTÁN tartalmazza a fő táp­anyagokat (N:P:K), valamint a fontosabb nyomelemeket, sőt Bl-vltaimint és növekedést sza­bályozó hormonokat is, amelyek a növények számára a levélen keresztül gyorsan felvehetők, így a PLANTÄN rendszeres al­kalmazása jobb növekedési erőt és egészséges, mélyzö^d lomboza­tot eredményez. A harmonikus tápanyageLlátás nyomán általá­ban több bimbó jelenik meg egy­más után, de ezek közül csaik a legfejlettebbeket hagyjuk meg, a többit törjük ki. Ugyancsak törjük ki a bimbócsoport alatti hónia 1 jibajtásókat is, egy kivéte­lével, mert ez a hónaljhajtás biztosítók arra, hogy az egyet­len bimbó pusztulása esetén to­vábbá bimbót nevelhetünk a nagy virágú fajtáknál. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a krizan- tómpoloska (4,5—€,5 mm nagy­ságú, sárgás- vagy fehéreszöld, feketés, sárga vagy rozsdavörös rajzolattal tarkított fél fedeles- szárnyú -rovar) tönkre ne tegye munkánkat. ^A poloska szívoga- tása nyomán a leveken áteső fényben látható sárga foltok ke­letkeznek. Később a szívogatás helye elbarnul. A károsított vi­rágbimbókból pedig féloldalas, torzult virágok fejlődnek. Az ilyen virágok csökkent piaci ér­tékűek. A kártétel megjelenésekor azonnal védekeznünk kell. A permetezés történhet 0,1%-os tö­ménységű Bi 58-cal vagy 0.1“ n- os Roger L 40-nel. A dinetoát hatóanyag-tartaim ú növényvédő szerekről tudnunk kell, hogy munka-egészségügyi várakozási idejük 3 nap, melynek eltelte Után a kezelt területen a fel- használáshoz előírt védőfelsze­relés nélkül munka végezhető. A védekezést 7—14 naponként — a poloska erőteljes károsítása ese­tén — rendszeresen ismételjük meg. Dr, Széles Csaba Célszerű fajtakiválasztással A szőlő ültetése A kiskertekben- is a nagyüzemi szőlőtermesztésre engedélyezett, és legjobban bevált fajták közül érdemes választani. Homoktalaj­ra saját gyökerű (gyökeres eu­rópai) vesszővel is telepíthetünk. Kötött talajra a filoxéra veszé­lye miatt gyökeres szőlőoltványt ültessünk. A szőlő szereti a mély rétegű, tápdús talajt, de megfelelő trágyázással a gyenge talajokon is termeszthető. Ha a terület nagysága lehetővé teszi, a telepítés előtt a talajt 60—70 cm mélyen forgassuk le. Ajánlatos a forgatással egy idő­ben a talaj tápanyaggal való fel­töltését is elvégezni. 100 m2-re Is- tállótrágyából 8—10 q-t szórjunk szét, pétisóból 5—8 kg-ot, szuper­foszfátból 15—30 kg-ot. kálisóból szintén 15—20 kg-ot. Talajfertőt­lenítés céljából Basudin talajfer­tőtlenítő szert juttassunk ki a te­rületre. Kisebb terület esetén gödröt ássunk, amelynek mély­sége 40—50 cm legyen. A talaj­fertőtlenítést elvégezhetjük ebben az esetben úgy. hogy a kiásott földbe egy kávéskanál mennyisé­gű talajfertőtlenítő szert szó­runk ki. A kiskertekben javasolt sor- és tőtávolság a kisebb gé­pek használatára számítva 150— 200x80—120 cm. A szaporítóanyagot ültetésig hűvös, de nem túl száraz pincé­ben. nyirkos homokban, vagy szabadföldben vermelve védjük a kiszáradástól és egyéb károso­dástól. Közvetlenül a telepítés előtt egy napig vízben áztatjuk. A vékonyabb gyökereket 1—2 cm, a vastagabbakat 5—6 cm hosszúságúra vágjuk vissza, csak egy hajtást hagyunk meg, ame­lyet egy-két világos rügyre met­szünk vissza, A szőlőt a' kiásott gödörbe 40—50 cm mélységre ül­tetjük. a hajtás kezdete, vagy olt­vány esetén a forradás helye ho­mokterületen a talaj felszíne alá kerüljön 2—3 cm mélyen. A gö­dörbe kb. 4—5. liter vizet ön­tünk. majd betakarjuk, felkupa- coljuk a fagyok ellen. A fajták megválasztásánál a fő cél, hogy a kertben megteremjen a család csemege- és borszőlő- szükséglété. Csemegeszőlő eseté­ben célszerű a fajtákat úgy meg­választani. hogy a korai fajták­tól a legkésőbbi fajtáig legyen. Újabban kedvelten telepítik a ve­gyes hasznosítású fajtákat, ame­lyekre jellemző, hogy étkezésre is alkalmasak és bor is készíthe­tő belőlük. Ilyen fajta: a Zala- gyöngye, az Irsaj Olivér és a Ko­csis Irma. A fajták megválasztása igen fontos, ezért közöljük az egyes fajták érési idejét. A FEHÉR BORSZOLOFAJTAK ÉRÉSI IDEJE: Leányka Ezerjó Piros szlankamenka Furmint Királyleányka Kövidinka Izsáki sárfehér szeptember közepe szeptember közepe szeptember közepe október eleje szeptember vége pktóber eleje október eleje A VÖRÖS BORSZŐLŐ FÁJTÁK ÉRÉSI IDEJE: Kékfrankos Oportó Merlot szeptember vége szeptember eleje október eleje A CSEMEGESZŐLŐ-FÁJTÁK ÉRÉSI IDEJE: Csabagyöngye Szőlőskertek királynője Cardinal Pannónia kincse Saszla Hamburgi muskotály Afuz Ali Itália augusztus eleje augusztus vége szeptember eleje szeptember eleje szeptember eleje október eleje október közepe október eleje A KETTŐS HASZNOSÍTÁSÉ! SZŐLŐFAJTÁK ÉRÉSI IDEJE: Irsai Olivér Kocsis Irma Zalagyöngye augusztus eleje szeptember eleje szeptember eleje (cs.) Karádi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents