Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
1979. október 1 KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Névtelenül? N. J. levélírónk jelzését fontos közérdekű bejelentésnek tekintjük. írja, hogy munkahelyén a túlzottan bonyolult, bürokratikus eljárás és más körülmények is gátolják a hatékonyabb murikét. Olyan hibára, hiányosságra hívja fel a figyelmet levélírónk, melynek megszüntetése, kijavítása a közösségnek, illetve az egész társadalomnak az érdekét szolgáljaLevele végén N. J. mégis nyomatékosan kéri; „Ha az ügyet kivizsgálják, nevemet mellőzzék, mégcsak véletlenül se árulják el, mert akkor nézhetek magam körül, itt tovább nem lesz nyugalmam .. Egyszóval fél a megtorlástól, de nemcsak ő, hanem többen azok közül, akik szóvá tették, hogy valamelyik gazdálkodó szervezet pazarló módon bánik a pénz-, vagy az anyagi eszközökkel; vagy hogy egy szolgáltató szervezetnek a működése nincs összhangban a lakosság igényeivel. Hasonlóan közérdekű bejelentésnek tekintettük azt is, amikor levélíróink elmontfílk, hogy egy bizonyos szervnek, személynek a magatartása jogszabálysértő, például, hogy hűtlenül, hanyagul bánik a reá bízott anyagi eszközökkel, vagy valamely szervezet gazdasági munkája sérti a szocialista gazdálkodás elveit. (Például tiltott gazdasági tevékenységet folytat, árdrágítással sérti a fogyasztók érdekeit.) E hibák megszüntetése közösségi érdek, közügy. Furcsa tehát, hogy esetenként mégis annak kell tartania, aki a köz érdekében szól, meg meri mondani az igazat, aki nem tűri a szervezetlenséget, az ésszerűtlenséget, a törvénytelenséget? Szerencsére azért ez csak ritkán fordul elő. A megtorlás „érdekessége”, hogy rendszerint más okot keresnek a bejelentő megbüntetésére. Közvetett formája ennek, amikor az illetőt jogilag értékelhető hátrány ugyan nem éri, csak éppen „megfagy körülötte a levegő”. Kimarad a juttatásokból, elismerésekből stb. Ilyen esetben a munkahelyi társadalmi szervek erkölcsi védelmére számíthat a dolgozó. Ha nyílt megtorlást is alkalmaznak a közérdekű bejelentéssel sértett személyek, vezetők, emiatt a munkahelyi vezető fegyel- mileg felelősségre vonható, megbüntethető és súlyos esetben — ha nem hajlandó magatartásán változtatni, nem nyújt elégtételt az ok nélkül üldözött dolgozónak — állásából is felfüggeszthetik. Valójában tehát nincs mitől tartaniuk az N. J.- knek. Nem keli elhallgatniuk hasznos közérdekű észrevételeiket. Bátran és nyíltan rá kell mutatni a hibákra, így lehet előbbre jutni. Soltész Ágnes GÖDÖR A képen látható fekete folt kétméteres mély gödör, amely Nyíregyházán, a Kossuth utca elején lévő autó- buszmegállóban tátong. Nincs lefedve és védőkorláttal sincs körülzárva. Még nappal is balesetveszélyes, nemhogy este. VESZÉLYES JÁTÉK Veszélyes gyermekcsínynek vagyunk gyakorta szemtanúi Nyíregyházán, a Vé- csey utca keleti részén lévő derítő — vagy nem is tudjuk pontosan, milyen célt szolgáló — medencék körül. Ezek ajtajának lakatjait ugyanis a gyerekek leverik, kinyitják az ajtót és ott játszanak. A közelmúltban rendbe hozott drótkerítést több helyen átvágták. Idegesen nézzük és óvjuk őket veszélyes játékaiktól, de sokszor hiába. Ha rájuk szólunk, egy ideig tartják magukat a rendhez, aztán megint játszótérnek tekintik a körbezárt területet. Szeretném a szülők figyelmét felhívni arra, hogy milyen veszély leselkedik itt gyermekeikre. Id. Török Pál, Nyíregyháza, Arany János utcai lakos KÜLLŐ Apró alkatrésze a Verho- vina motorkerékpárnak a küllő. Ám ha tönkremegy, és nem pótolható, a jármű használhatatlan, mint most az enyém. Hetek óta járom Nyíregyháza üzleteit és nincs, illetve mondják, hogy volt, de elfogyott. Ügy látszik, sokan vagyunk Verho- vina-tulaidonosok, de a hozzávaló alkatrész kevés. Rostyó László, Nyíregyháza, Kossuth utca 1. szám alatti lakos KÉMÉNYSEPRŐT — NEM LÁTUNK ... Sok szó esik mostanában az átfogó takarékosságról, amibe beleértjük a háztartások apró megtakarításait is, hiszen ott is jelentős energiamennyiség mehet veszendőbe. Például úgy, ha a kéményeket nem takarítják rendszeresen, ha az időközönként szükséges karbantartásokat elmulasztják. Mi például, a Selyem utcán lakók, csak akkor látunk kéményseprőt, ha a díjat szedik, akkor esetleg megkérdezik: van-e valamilyen kívánságunk. Most, az idén is a kémények karbantartása, seprése nélkül kezdtük meg a fűtést, és látjuk, tapasztaljuk a „tüzelőemésztő”, levegőt szennyező káros voltát. Ez pedig ellene szól a takarékosságnak és a környezet- védelemnek. SZOLGÁLATKÉSZ HIVATALNOK A napokban személyi számunk ügyében kerestem meg az illetékes hivatalt, ahol sajnálattal közölték, hogy a mi számunk még nem érkezett meg. De majd értesítenek — hangzott a megnyugtató válasz, s mi vártunk. Igaz, nem sokáig, mert néhány nap múlva egy hölgy megkeresett bennünket, — mint megtudtuk az érdekelt hivatal dolgozója volt — azzal, hogy meghozta nekem és feleségemnek a személyi számokat, mert ottlétemkor a keresését elvétették. (Megjegyzem: a németes névírásom volt a „kisördög”.) A hölgy, hogy e tévedést korrigálja, munkaidő után intézte el ügyünket, mégpedig úgy, hogy a helyünkbe jött. Ha mindenütt ilyen gondosan és lelkiismeretesen intéznék ügyeinket, nem volna okunk panaszkodni a hivatalok pac- kázásaira. Schuster Pál. Nyíregyháza, Hímes utca 38. szám alatti lakos KÖSZÖNET NAGYCSERKESZRÖL Minden évben sok segítséget kap óvodánk a község és a termelőszövetkezet vezetőitől, a szocialista brigádoktól. Az idén különösen sokszor gondoltak ránk. Az Ady Endre, Május 1., Szamuely Tibor szocialista brigádok az óvoda kéményét építették át, a szobákat kimeszelték, udvari játékokat készítettek. A termelőszövetkezet autóbuszt adott a kirándulásunkhoz. A községi tanács és a termelőszövetkezet dolgozói társadalmi munkájuk értékét — mintegy nyolcezer forintot — játékvásárlás céljára ajánlották fel. Bármilyen szakipari munkát kell az óvodában elvégezni, — legyen az vízvezeték- vagy villanyszerelés, asztalosmunka — azonnal segítségünkre jönnek. Kifejezésre jut ebben a gyerekek iránti felelősségérzetük, a mi nevelőmunkánkhoz pedig kimondhatatlan nagy segítséget -hyújtanak. Köszönjük mindezt, a gyerekek nevében is. Keczkó Mihályné vezető óvónő, Nagycserkesz RENDBONTÓK Nyíregyházán, a MÁV Toldi utcai kultúrotthonában általában heti két alkalommal van zenés rendezvény. Ilyenkor a környék lakóinak a helyzete majdnem elviselhetetlen, a fülsiketítő zene, és egyesek randalírozása miatt. Apaikor pedig elhagyják az épületet, — legtöbben már távol vannak a józanságtól — akkor meg azzal „szórakoznak”, hogy a sörösüvegeket vagdossák a földhöz. Tudjuk, nehéz a rendbontókat megfékezni, de tenni kell ellenük, hiszen egy káros magatartásforma burjánzásáról van szó. T. P., Nyíregyháza, Arany János utcai lakos Szerkesztői üzenetek Simon Istvánná nyíregyházi, Tóth Erzsébet kis- várdai, Gulyás Sándorné nyíregyházi, Kertész András debreceni lakosoknak levélben válaszoltunk. Ruszki József jékei, Pásztor Gáborné nyírturai, Király Arpádné roho- di, Juhász Gergely nagy- kállói, Czernyinyák János paposi, Irsa Jánosné orosi, Reményi József nyíregyházi, Vojtó Mihályné gáva- vencsellői, Horváth Sándorné vásárosnaményl, Bélteky Lászlóné záhonyi, Tutkovits Imre bátorligeti, Bíró Sándorné vasmegyeri, Baráth Irma győrteleki és Bálint Andrásné csen- geri olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Balkányi Sándor tisza- bezdédi lakost a társadalombiztosítási igazgatóság járulékügyi osztálya tájékoztatta többek között arról is, hogy az érvényes rendelkezés értelmében a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója fizetésére kötelezett egyénileg gazdálkodó, az év első napjától az év végéig havi 80 forint betegségi járulékot köteles fizetni, ha az előző naptári évre i$ mező- gazdasági lakosság jövedelemadójának a fizetésére volt kötelezett. Ugyanis az 1975. évi II. törvény az állampolgári jogon járó ingyenes egészségügyi ellátáson túlmenően, kiterjesztette a kötelező betegségi biztosítást az egyénileg gazdálkodókra is. Kiss Jánosné nyíregyházi olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy a házastársi pótlékra való jogosultság megállapításánál a jövedelemkiegészítést nem számítják bele a nyugdíj összegébe. Közöljük továbbá, hogy a házastársi pótlékban részesülő személy, csak a 180 forintos jövedelempótlékra tarthat igényt. A levélírónk által említett 110 forintot csak a nyugdíjban részesülő személy kaphatja meg. — Csak nyugi, hisz a nyíregyházi Ganges partján vagyunk ... (Kiss Ernő rajza) PIHENŐPADOK Az augusztus 8-i Fórum rovatban egyik levélírójuk szóvá tette, hogy néhány autó- buszmegállóból hiányoznak a pihenőpadok. Közöljük, hogy a kertészeti vállalat — irodánk megrendelésére — megkezdte a mozgatható kerti padok átalakítását, hogy azok rögzíthetők legyenek. Ezért szállították el ideiglenesen néhány helyiül a padokat. A padok rögzítésére azért van szükség, mert a terekről, játszóterekről, autóbuszmegállókból gyakorta elvitték a padokat más helyekre, s ezzel megbontották a rendet. A kertészeti vállalat a rögzíthető padok kihelyezését augusztus 22-től megkezdte. Városi Tanács V. B. Közterületfenntartó Iroda Nyíregyháza VÁZ „Szétesett váz” címmel szeptember 26-án Győrfi Miklósné jármi lakos panaszát közölték, hogy a szervizünkbe leadott kerékpárját nem javítottuk meg. Időközben a csepeli kerékpárgyárral felvettük a kapcsolatot, a szükséges anyagot a kerékpár javításához megkaptuk. Szervizünk október 6-án a megjavított kerékpárt átadta tulajdonosának. Építő-Szerelő és Szákipari Szövetkezet Mátészalka Szabó Zoltán, Nyíregyháza, utcai lakos Selyem A szándékos károkozásról Gy. I. olvasónk (nevét kérésére nem közöljük), levelében előadja, hogy hosszabb ideje családi problémái vannak. A tavasz folyamán emiatt elkeseredésében egyik este italozni kezdett, majd beült a vállalata tulajdonát képező tehergépkocsiba, amit igen gyakran engedéllyel otthon tartott és azzal elindult autózni. A gépkocsi felett uralmát elvesztette, az útról letért, nekiütközött egy fának, a gépkocsival felborult. Ö is sérüléseket szenvedett és a vállalat közlése szerint a gépkocsiban 64 500 forint kár keletkezett. Előadja továbbá levelében azt is, hogy az ittas vezetés miatt büntetőeljárás indult ellene, melynek során bűnösnek is találták, javító-nevelő munkára ítélték és a jogosítványát is bevonták. Nem közli olvasónk, a javító-nevelő munka időtartamát, azt sem, hogy bérét hány százalékkal csökkentették és azt sem, hogy mennyi időre vonták be jogosítványát. A büntetőeljárás megindulásával egyidejűleg a vállalatnál elrendelték ellene a fegyelmi és kártérítési eljárást, amit felfüggesztettek mindaddig, míg a büntetőeljárást jogerősen be nem fejezik. A bűnügy befejeződött, és bár a fegyelmi tárgyalása még nem volt meg, de a vállalat vezetősége közölte vele, hogy fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe fogják helyezni és kötelezik a teljes kár megfizetésére. A teljes kár megfizetésére azért kerül sor — a vállalat vezetőinek közlése szerint —, mert a kárt szándékosan okozta, hiszen az ittas vezetés szándékos bűncselekménynek minősül. Olvasónk az üggyel kapcsolatosan két dolgot kifogásol, elsősorban kételkedik abban, hogy a kár összege ilyen magas, másodsorban kifogásolja azt, hogy őt a teljes kár megfizetésére akarják kötelezni, szerinte a Munka Törvénykönyv erre nem ad lehetőséget, hiszen ő a gépkocsit nem akarta összetörni, tehát nem szándékosan okozta a kárt. Meg kell mondanunk, hogy olvasónk aggályait egyértelműen a közölt adatok alapján nem tudjuk eloszlatni. A kár összegének megállapítása szakértői kérdés és az lehet vita tárgya, ezért olvasónknak jogában áll vitatni a kár összegét és kérni, hogy a gépkocsit igazságügyi műszaki szakértő vizsgálja meg és ő állapítsa meg a valóságos kárt, annál is inkább, mert ez nem mindig egyszerű feladat, mert még azonos sérüléseknél is más a kárösszeg, egy erősen használt gépkocsinál, és más egy új gépkocsinál. Az sem mindegy, hogy a megsérült alkatrészt kijavítják, vagy újra cserélik. Lényeg az, hogy az igazságügyi műszaki szakértők ezt pontosan kimunkálják és megállapítható a tényleges kárösszeg. A kártérítés mértéke vonatkozásában nagy jelentősége van annak, hogy a kárt szándékosan, vagy gondatlanul okozták. Ha valaki szándékosan okoz kárt, a teljes kár összegéig felel. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a szándékosságnak két fajtája van, az egyenes szándék és az úgynevezett eshetőleges szándék. Egyenes szándékról akkor beszélünk, amikor valaki kifejezetten károkozási szándékkal hajt végre egy cselekményt, az eshetőleges szándékról pedig akkor beszélünk, amikor az elkövető személy nem kívánja kifejezetten a kár bekövetkezését, de mindenképpen tudatában van annak, hogy keletkezhet kár és ha keletkezik, abba belenyugszik. A szándékos károkozásnak bármelyik fajtája forog fenn, a károkozó a Munka Törvény- könyv 57. § (3.) bek. alapján a teljes kárösszegért felel. Ha viszont gondatlanul okoz valaki kárt, ebben az esetben nem a teljes kárösszegért felel, hanem a Munka Törvény- könyv előírásainak megfelelően, az átlagkereset alapján számítják a kártérítési összeget. Mint ahogy olvasónk írja, ellene büntetőeljárás van folyamatban és véleményünk szerint itt nemcsak az ittas vezetésért vonták felelősségre, hanem a károkozásért is, és ha a büntetőbíróság ítélete szándékos károkozásban mondta ki bűnösnek, akkor a teljes kárért felel, ha gondatlan károkozásban mondta ki bűnösnek, akkor nem a teljes kárösszegért felel, hiszen a büntetőbíróság ítélete vonatkozásában, hogy követett el valaki bűncselekményt és milyet, mindenkire nézve kötelező. Ha rongálásért nem vonták felelősségre, ebben az esetben tisztázandó, hogy a károkozás szándékos volt-e, vagy gondatlan, a mi véleményünk szerint gondatlan károkozásról van szó, mert az ittas vezetéssel nem jár feltétlenül együtt a rongálás ténye, bár azt befolyásolja. Dr. Juhász Barnabás
