Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

1979. október 14.

Q

VÁLTOZÓ ÉLETÜNK

Látlelet Nagydobosról

Okkal csodálkozott a szimpatikus fiatal orvos, dr. Ga- ramvölgyi Imre, amikor a délelőtti rendelés utolsó pácienseként — mi tagadás: jóval időn túl — arra kértem, adjon ki nekem egy „látleletet” a községről. Egyetlen emberről sem könnyű tudományosan alátámasztott véleményt adni, hát még egy olyan heterogén faluról, mint Nagydobos! Könnyítvén helyzetén, elárultam: nem ő az első ember, akihez hasonló kéréssel fordultam, — tőle csupán a jelenségek mikroszkopikus pontosítását, elemzését kérném. Különben is, „csak" az egészségügy képezi a vizsgálódás tárgyát.

„Itt, Nagydoboson jól élnek a népek. Sokan bejárnak a naményi iparba havi fixért, elég sok a vasutas, szép számmal járnak el a téeszbe is. Itt a nép nem csak hajtja az életét, sokat ad is magára. Van itt szép áruház, meg presszó; olyan orvosi ház, amilyenről még sok városban is csak álmodoznak. Attól egészséges itt a népség, hogy dolgozik, de ki kíméli magát, ha meg fáj valahol, ott van a drága Garamvölgyi, nincs annál jobb doktor tíz faluban sem, nekem elhiheti. Én is másoktól tudom, hála legyen a teremtőnek, én még nem ettem* meg húsz forint értékű aszpirint, mióta az eszemet tudom. De mondják, hogy az a fiatal, szőke doktor akkor is behívja az embereket ellenőrizni, amikor azoknak kutya baja. Miért csinálja?”

Nagydoboson a legfrissebb kimutatás szerint 2392 ember lakik, ebből 1201 férfi, 1191 nő. Tizennégy éves korig a lakosság 28,8 százaléka alkotja a népességet, a legtöbben a 15—59 éves kor közöttiek vannak: ők teszik ki a lakosság 48,3 százalékát, tehát kevés híján felét. Nem érdemtelen megjegyezni, hogy az itt élő népesség 18,9 százaléka már túl van az 55. évén, jórészt nyugdíjas. Még néhány adalék a község demográfiai képéhez: az aktív kereső 653 férfi és 546 nő. Nagydoboson 207 cigányszármazású ember él — csaknem egytizede a lakosságnak — s egy-egy cigánylakásban átlagosan heten élnek.

„Ebben a községben a betegségek jó része hét végén keletkezik: az orvosi rendelőben például tavaly a betegek 40,4 százaléka hétfőn jelent meg, ezután naponként fokozatosan csökkent a szombati 4 százalékos átlagig. Nyilván része van ebben annak is, hogy akik táppénzre íratják ki magukat, azok a szombatot, a vasárnapot még „halálos betegen” is kibírják, nehogy — haszontalanul — elvesszen egy napjuk, ami egyébként is járna. Ilyen is van és nem is kevés, ám az igazság az, hogy hét végén sokan bepótolják a hétközi egyhangú szárazkosztot, szabályosan betegre eszik magukat, s azután irány az orvos.”

Kérdezem az egyik asszonyt, a kútnál, hogy mi lesz ebédre. Azt feleli: „Jó kiadós, de nem ebédre, hanem vacsorára, mert ilyenkor, őszi dologidőben inkább csak estebéd van Doboson a rendes házaknál. Nap közben nem érünk rá terítkőzni, késsel, meg villával csörgedezni, mert ki kell használni a jó időt. Enni ott az este, nem igaz?”

Gyorsan megtudom: errefelé görcsösen ragaszkodnak a kialakult étkezési szokásokhoz. Vastag rántással főznek, nem vetik meg a zsíros ételeket, az egyik legnépszerűbb levesféle a káposztás bab füstölt csülökkel, vagy másodiknak, leves után a füstölt szalonnával ízesített töltött káposzta.

Elgondolkodtató kimutatás egy friss felmérésből: Nagydoboson az újszülött fiúk 3,32 kilogrammal jönnek a világra — az országos átlag 3,4 kilogramm. A lányoknál ez az arány még szembetűnőbb: Nagydoboson 2,92 kilogramm, országosan 3,36 kilogramm. Aztán, ahogy telnek az évek, úgy nő az űr a helyi és az országos átlag között — a helyi hátrányára. Íme: az egyéves fiúgyermekek Nagydoboson átlagosan 8,86 kilogrammosak, országosan ez a szám a fiúknál 10,7 kilogramm. (Itt már a gyermekek magassága is elmarad az országos mögött.) Közvetlenül iskolába menet előtt, 5,5 éves korban Nagydoboson egy kisfiú átlagosan 13 kilogramm súlyú — az országos átlag 14,61 kilogramm. (Lányoknál a különbség még nagyobb.) Az iskola előtt lévő fiúk már ekkor csaknem 4 centiméteres hátrányban vannak az országos átlaggal szemben.

Idézet a tanács elé került egyik jelentésből:

„Itt alacsonyabb a születési súly átlagban, ami az iskola- köteles korig tovább növekszik. Kimutatható a hátrány a testmagasságnál is. Mindez jórészt arra vezethető vissza, hogy nem megfelelő — fehérjehiányos, ugyanakkor szénhidrátdús — errefelé a táplálkozási szokás, aminek Nagydoboson még erősen adóznak az emberek. Ugyanakkor kimutatható a gyermekeknél a mozgáshiány, az, hogy nincs tornaterme, az oktatás bosszantóan »-pádhoz kötött-«.”

Gondos orvosi elemzés árulja el, hogy tavaly a betegségek között kimagasló helyet foglalt el a keringési rendellenesség — 18,1 százalék —, a légzőszervi megbetegedések tömege — 12,87 százalék —, s ezek sem a véletlen művei. A keringési zavarok közvetlenül visszavezethetők a gazdag, de alapjában véve rossz táplálkozási szokásokhoz, míg a légzőszervi betegségek gyökere: a por, a fegyelmezetlenség permetezésnél, a „nyakócság” miatt bekövetkező megfázások.

„Van itt hús, hiszen any- nyi a baromfi az udvarokon, hogy nehéz volna összeszámolni. Csakhogy kialakult szokás: csirkét, tyúkot leginkább hét végén vágnak, hét közben megteszi a krumplis, meg a káposztás tészta, a füstölt szalonna, vagy a zsíros kenyér. Nincs annál jobb — ezt tartják itt sokan.”

S ez az egyik nagy baj.

Az idén az első félévben csaknem 6 ezer főt kezelt, ellenőrzött az orvos Nagydoboson. (Nyilván úgy, hogy a betegek között több visszajáró is akadt.) Ennek túlnyomó része — közel 5,5 ezer ember — a főúton lévő, csaknem vadonatúj rendelőben találkozott az orvossal, a többit háznál kezelte Garamvölgyi doktor. S jó leírni a krónikásnak — mert a sok helyütt csupán óhajtott helyzetet mutatja —, hogy ebből a több ezer páciensből mindössze negyvenen mentek szakrendelésre, s csupán 12 főt küldött az orvos kórházba, mert már más kiutat nem talált. A többit helyben látták el, a gyógyulni akaró betegek legnagyobb megelégedésére.

„Ebben közrejátszik az is, hogy kitűnően felszerelt rendelőben dolgozunk. A szokásos orvosi rendelőkön túl találni itt hordozható EKG-ké- szüléket, soluxot, mikroszkópot, idegbetegségek vizsgálatánál használatos berendezést, hogy csupán a legfontosabbakat említsem. Itt találni a készenléti gyógyszer- tárat is, hogy sürgős esetben segíthessünk. Az épület másik végén van a terhesgondozás, a nőgyógyászati rendelés. Ezt is meg lehet nézni: tágas, jól felszerelt, tiszta. Az épület déli szárnyán pedig külön fogászati rendelő helyezkedik el, ahol még csak fájdalommentes fúrókészülék — úgynevezett turbinás készülék — is van. öt közsée tartoznék ide ugyanis, tehát indokolt a jól felszereltség. Csakhogy éppen a legfontosabb, a fogorvos hiányzik ... Talán hamarosan sikerül meghirdetni az állást, lakással. Talán akkor ...”

Lenn, a rendelő egyik sarkában modern magnókészür lék látható. Az orvos, dr. Garamvölgyi Imre — aki szakvizsgázott sebész, dolgozott a miskolci kórházban, majd Ti- szavasvárit cserélte fel Nagydobossal — mosolyog. Majdnem elfelejti, mert ez már itt nem is újság, itt már megszokott dolog, hogy amikor sokan vannak a rendelésen és várakozni kényszerülnek, akkor bekapcsolják a magnót és kinn már szól is a mikrofon: a falu orvosának hangja szól a szalagról, miközben elmondja az egészséges táplálkozás, a higiéné sok-sok tudnivalóját.

Persze, nem csak ez a megelőzés módja. Rendkívül fontos egész Nagydobos egészségügyi palettáján a rendszeres gondozás. Ennek során azokat kísérik állandó figyelemmel, akiknek valamilyen komolyabb betegségük miatt gyakoribb a panaszuk. Ezeket az embereket. — sokak meglepődésére — szabályosan berendelik az orvos elé — van hozzá hatósági papír is! —, hogy aztán alaposan megvizsgálják, nincs-e komolyabb elváltozás szervezetükben, amit sürgősen gyógyítani kell, megelőzni a még nagyobb bajt. Azt mondja Garamvölgyi doktftr: „Bármilyen furcsának tűnik, nekünk is van ünnepi ígéretünk a felszabadulás évfordulójára. Egy éven belül el akarjuk érni, hogy a lakosság 15 százaléka ilyen állandó megfigyelés alatt legyen, mint kiemelt gondozott. Ügy érezzük, ez megér minden fáradságot, hiszen életeket lehet megmenteni egy-egy komolyabb probléma gyors felismerésével, gyógyításával.”

Az idén Nagydoboson 244 lakásra szegezték ki a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú táblát. Ugyanakkor még mindig sok alkohol fogy a faluban, nem ritka a zugkocsma sem. Az év eddigi részében 234 fő jelent meg terhestanácsadáson, ennél is többen voltak csecsemőtanácsadáson. A védőnő 996 esetben kopogott a családoknál jó szóval, szakértelemmel. Az idén 39 újszülöttet jegyeztek fel az anyakönyvben. Bölcsőde nincs a faluban, óvoda igen. Most új iskola épül, amely, ha kinyitja kapuját, zömében „egyműszakos” oktatás lesz a faluban: ez bizonyára jó hatással lesz a gyermekek testi fejlődésére.

S mibe kerül az egészségvédelem ebben a közepes községben? Csupán a tanácsi „számla”: háromnegyed millió évente. Persze, a „vényről” ezt sohasem olvashatják a nagydobosiak.

Angyal Sándor

Hadizsákmányból épült nyírbátori templomok

Báthori, a kenyérmezei hős

Csatában szerzett zsákmányból kezdett épülni a XV. század nyolcvanas éveiben Nyírbátor két remekszép temploma. Az építtető, a középszerűségből gyorsan vezető családok közé emelkedő Báthori család sarja, István vajda.

A Báthoriak a Hunyadiak korában emelkednek fel országos méltóságokig. Az első jelentékenyebb családtag, a templomépíttető Báthori István hasonló nevű apja, aki 1430—40 táján egy ideig országbíró volt. A kortársak

lenség elé indult. Mivel a nagyszámú betolakodóval nem vehette fel sikerrel a harcot, követet küldött a nagyerejű temesi ispánhoz, Kinizsi Pálhoz: gyorsan induljon embereivel a törökök hátába.

A fosztogatók már mélyen Erdélyben jártak, amikor „huszonötezer lépésnyire Gyulafehérvártól” Báthori vajda találkozott velük. A Maros partján, Alkenyér és Felkenyér falvak közötti széles mezőn állt ki csatára. Ki- nicsi segítsége késett, de az

tárói Borlfini, Mátyás király udvari történetírója.

Már úgy látszott, a nagyobb ellenség felemészti Báthori seregét és mind a csatamezőn vesznek, amikor az utolsó pillanatban Kinizsi fegyveresei lavinaként zú- dúltak a közeli hegyekből a törökre. A két tűz közé került ellenség megingott és rendetlen futásban keresett menedéket. Ali bég hátrahagyott tábora a győzteseké lett. A szerzett kincsek egy részéből kezdte el építtetni

által hatalomvágyóként jellemzett fia 1458-tól asztal- nokmester, majd Mátyás királytól 1471-ben megkapta az országbírói méltóságot. Nyolc évvel később Erdély vajdája lett. Az erőszakosságáról hírhedt főúr kitűnő hadvezér volt. Többször vezetett hadjáratot Moldva és a török ellen. Legfényesebb győzelmét — most ötszáz éve — 1479. október 13-án, Kenyérmezőn vívta.

Bár Hunyadi János nándorfehérvári diadala után a török nem vezetett újabb nagy hadjáratot Magyarország ellen, Mátyás király uralkodása alatt is át-átnyar- galtak a déli határon a török portyázók. A legerősebb török sereg 1479 őszén támadt Erdélyre. Ali bég vezetésével a dunai bégek egyesült hada nyomult be a Maros völgyébe. A falvakat felégető, fosztogató hatvanezres seregről tudomást szerzett Báthori István, erdélyi vajda. Sietve összegyűjtött katonáival késedelem nélkül az elA kenyérmezei csata.

ütközet elől nem lehetett kitérni.

Báthori csatarendbe állította katonáit: jobbszárnyra a székelyeket, balszárnyra a szászokat, románokat. A hadrend közepén vértes lovasai élén maga helyezkedett el. A számbeli fölényben lévő törökök kezdték a támadást a magyar balszárny ellen. Hősi küzdelem után a szászok és románok sorai megbomlottak, visszavonultak. Ekkor a jobb oldalon álló székelyek lendültek támadásba, de rohamuk megtört a számosabb ellenség ellenállásán. Látva a vajda, hogy a két szárny küzdelme nem döntheti el a csata sorsát, derékhada élén megindult. „A viadalban vezér vezérrel, öreg katonák öreg katonákkal harcoltak keményen. Hat seb borítja a vajdát, lova is megsebesült; társaival együtt végső veszedelembe jutott; holttestek egészen körülveszik. Minél több ellenség esett el, annál több csapat özönlött oda mindenünnen” — írta a csaBáthori a két nyírbátori templomot.

A féktelen zsarnokságra törekvő nagyurat csak Mátyás király vaskeze tudta visszatartani. A király halála után a vajda 11. Ulászló híve lett, az erdélyi vajdaságot és a székely ispánságot még két éven át viselte. Bukását zsarnoki kegyetlenkedése okozta. A sanyargatott székely székek panaszaikat megírták II. Ulászlónak és felkelésre készültek. A fegyveres összeütközések megelőzésére a király 1493 januárjában Báthori Istvántól, kegyét és jóindulatát iránta továbbra is fenntartva, elvette az erdélyi vajdaságot és a székely ispánságot.

A megaláztatását nem sokáig élte túl. Még 1493-ban meghalt. A nyírbátori minorita templomban temették el a hagyomány szerint. Hamvait később a mai református templomba helyezték el, ahol vörösmárvány sírlapja ma is látható.

Reszler Gábor

Báthori István nyugvóhelye ma. (Elek Emil felv.)

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET