Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
1979. szeptember 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á közművelődés-politika megyei tennivalói A párt közművelődéspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatait és a további feladatokat vitatta meg legutóbbi kibővített ülésén a megyei pártbizottság. A vita alapjául szolgáló jelentés képet ad az elért fejlődésről és körvonalazza ‘a következő időszakban előttünk álló feladatokat. Megyénkben is megélénkült a kulturális élet, tovább gazdagodtak a közművelődés formái. A bekövetkezett jelentős társadalmi, gazdasági változások — a javuló élet- és munkakörülmények — jó hatással voltak a műveltség gyarapítására. Eredményeket értünk el az egységes közművelődési szemlélet kialakításában, a közművelődési törvényből adódó feladatok tudatosításában, a vezetők felelősségének növelésében. Mindezek együttes hatására erősödött a felismerés, hogy a közművelődés a tudat, a szocialista életmód, magatartás formálásának nélkülözhetetlen esziköze. Az eredményekben nagy része van annak, hogy korszerűsödött, javult a közművelődéspolitika pártirányítása. A megye pártszervei és pártszervezetei az eltelt időszakban több alkalommal elemezték a közművelődési párt- határozat helyi végrehajtásának helyzetét és kollektív munkával kijelölték a hatékonyabb megoldást segítő tennivalókat. A kulturális tevékenység .mindinkább szerves részévé válik a pártmegbízatásoknak. A megyei pártbizottság által megvitatott és kiegészítéssel elfogadott jelentés, a továbbiakban a tanácsok ágazati irányító, koordináló tevékenységével foglalkozik. A tanácsi rányítás ' fontos eszköze az 1975-ben létrehozott megyei közművelődési bizottság, amely megalakulása óta 17 esetben számoltatott be ipari üzemeket, állami gazdaságokat, szövetkezeteket, 8 esetben közművelődési intézményeket. A közművelődés tartalmi irányításának javítására a megyei tanács megszervezte a közművelődési szakfelügyeletet. Fejlődött a városi tanácsok közművelődést irányító, segítő, ellenőrző tevékenysége. Kialakultak az egy-egy városra jellemző kulturális programok. Növekedett a nagyközségi és községi tanácsok felelőssége a közművelődésért. Néhány helyen azonban a hatósági, igazgatási munka napi gondjai háttérbe szorítják a tartalmi munkát, s ezért a közművelődéssel való foglalkozás nem eléggé tervszerű és egyenletes. A Kommunista Ifjúsági Szövetség rétegtevékenységével, újszerű akcióprogramjaival ösztönzi a fiatalokat az önművelésre, az aktív kulturális életre. A művelődés közösségi színterei az ifjúsági klubok, szakkörök, öntevékeny művészeti csoportok. Jó keretet és alkalmat biztosítanak a fiataloknak a művelődésre, a szabad idő hasznos eltöltésére a különböző rendezvények: a középiskolai, a szakmunkástanuló- és ifjúmunkásnapok, a főiskolai napok, valamint az Alkotó ifjúság pályázat rendszere és gyakorlata. Javítani szükséges azonban a KISZ-szervezetek és a művelődési intézmények kapcsolatát, s jobban meg kell ismerni az ifjúság kisebb csoportjainak kulturális érdeklődését is. Sajátos és felelősségteljes munkát végezlek a munkahelyi művelődés erősítésében, a munkásművelődés gyarapításában a szak- szervezetek megyei és munkahelyi bizottságai. A megyében hat szakszervezeti művelődési ház és 101 munkahelyi-szakszervezeti könyvtár segíti a művelődést, a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését. A Hazafias Népfront-bizottságok közművelődési tevékenysége elsősorban a művelődési munkaközösségek, az olvasómozga- lom és a honismereti mozgalom színterein számottevő. Rendszeresen szervezik az ifjúsági olvasótáborokat, az irodalmi vetélkedőket, konyvpályázatokat, a honismereti rendezvényeket. Támogatják a helyi kulturális kezdeményezéseket. A lakosság általános, szakmai és politikai műveltségének gyarapításában fokozódó szerepe van a TIT és az MTESZ sokoldalú munkájának. Az utóbbi időben megélénkült a TESZÖV, a MÉSZÖV és a KISZÖV művelődést támogató, patronáló tevékenysége. A megyében az utóbbi években meggyorsult a művelődési intézményhálózat kiépítése, számos korszerű művelődési ház, könyvtár, klubhelyiség épült. A tanácsi közművelődési intézmények költségvetése négy év alatt 26 százalékkal emelkedett. Arra kell törekedni, hogy a meglévőket mindenütt jól használják ki, a beruházási szemléletet váltsa fel a jelenlegi épületek, berendezések ésszerűbb kihasználása és megóvása. Számszerűségükben javultak a megyében a közművelődés személyi feltételei, 26 ipari és 15 mezőgazdasági üzemben van már függetlenített népművelő. Gyarapodott a köz- művelődési intézmények személyi állománya is, azonban továbbra is gond, hogy kevés a szakképzett népművelő. A művelődési otthonokban dolgozók 80,3 százaléka, a könyvtárakban 56,2 százaléka képesítés nélkül dolgozó népművelő. Javítani kell a népművelő pályára lépő fiatalok kiválasztását, a népművelőképzést. Közművelődés-politikánk megvalósítása során megyénkben is külön hangsúlyt kap a munkásosztály és parasztság, valamint az ifjúság művelődésének elősegítése. Az üzemi közművelődésben egyre tudatosabban építenek a szocialista brigádokra. Munkaterveikben csökkentek a formális elemek, nagyobb hangsúlyt kaptak az igényes, egyéni vállalások. A szocialista brigádok művelődésének egyik fontos fórumává fejlődött az „Igaz ez a szép” megyei vetélkedősorozat, melyen évente mintegy 200 brigád 4000 tagja vesz részt. Az üzemi közművelődésben gond viszont, hogy stagnál a szocialista brigádvezetők klubmozgalma, s viszonylag kevesen éreznek kedvet az öntevékeny művészeti csoportokban való részvételhez, s nincs még mindenütt rendszeres, kielégítő kapcsolat az üzem és a lakóhelyi közművelődési intézmények között. A mezőgazdasági tsz-ekben a korszerű gazdálkodás követelményei, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése mind nagyobb igényeket támaszt a közművelődéssel szemben, amely jól segítheti a műveltség gyarapítását, - a szocialista életmód meghonosodását. A községekben 1974 óta 10 helyen alakultak közművelődési társulások, melyek az anyagi, szervezeti feltételek koncentrálásával jobb feltételeket teremtenek a művelődés számára. A határozat sikeres megvalósítását jelzi, hogy fokozódik a fiatalok művelődés iránti érdeklődése, tömeges jelenlétük a közművelődésben. A művelődési otthonok látogatóinak 80 százaléka, a könyvtári olvasóknak 74 százaléka, az öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök tagjainak többsége szintén fiatal. Sok helyen nem megoldott azonban a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezése, a fiatalok kulturális nevelésében érdekéit szervek, intézmények együttműködése. összességében megállapítható, hogy a sokoldalú politikai és társadalmi fejlődés eredményeként megyénkben is a legtöbb helyen felismerték a közművelődés társadalmi jelentőségét. A pártbizottsági ülés vitájában külön hangsúlyt kaptak a megye sajátos gazdasági, társadalmi fejlődéséből eredő tennivalók. A termelés, a munka korszerűsödésével, a lakóhelyi életvitel, a városiasodás térhódításával mind nagyobb feladatok hárulnak a kulturális nevelőmunkára. .Korszerűbb, hatékonyabb, önálló cselekvést igénylő munkát csak műveltebb emberekkel lehet alkotó módon végezni. Mindez azzal a következménynyel jár, hogy mindig előnyben kell részesíteni a kulturális alapellátást, a nagyobb tömegeket érintő kulturális munkát. Fontos feladat a közművelődésben is a minőség előtérbe állítása, a szocialista kultúra értékeinek népszerűsítése, az aktív művelődési formák elterjesztése. Mind a pártbizottsági előterjesztés, mind a vita és az összefoglaló megerősítette; gazdaságpolitikai feladataink éppúgy megkívánják a hatékonyabb kulturális nevelő- munkát, mint a szocialista életmód általánossá tétele, a sokoldalúan művelt, szocialista ember formálása. Az elért eredmények jó alapot adnak a közművelődési munka továbbfejlesztésére, megyénk széles rétegei kerülnek naponta közeli kapcsolatba a művelődéssel. Ebben nagy szerep vár a megye értelmiségére, akik jelentősége a társadalmi életben, a műveltség terjesztésében tovább növekszik. A megyei pártbizottság a párthatározat folyamatos megvalósulását elemezve felhívta a pártszervek és pártszervezetek figyelmét a legfontosabb tennivalókra. Az elsők között szerepel, hogy a politikai munka során képviselniük kell azt a szemléletet, miszerint a művelődés, az általános és szakmai műveltség gyorsabb ütemű növelése előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. Erősíteni szükséges annak megértését és elfogadását, hogy megyénkben különösen fontos e területen is a viszonylagos elmaradás megszüntetése, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak hatékonyabb felhasználása, a szocialista életmód általánossá tétele érdekében. Feladatul tűzte ki a megyei pártbizottság, hogy a pártbizottságok és pártalapszerveze- tek javítsák a közművelődési párthatározat és törvény megvalósulását szolgáló irányító, segítő és ellenőrző munkájukat. A párt vezető szerepe érvényesítésének részeként, — végezzék következetesebben a kulturális irányító munkát. Szükséges, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a kulturális élet, a köz- művelődés helyi kérdéseire, a közművelődésért felelős szervek és intézmények közötti együttműködés fejlesztésére. Foglalkozzanak kiemelten a munkásművelődéssel, a közművelődés minden területén az eszmei- politikai tartalom erősítésével, segítsék elő, hogy a közművelődési törvénynek megfelelően a munkahelyi .vezetők rendszeresen foglalkozzanak a dolgozók általános, szakmai képzésével, továbbképzésével, kulturális fejlődésével. A megyei pártbizottság végül a tanácsi, társadalmi szerveknek, mozgalmaknak is ajánlásokat dolgozott ki a köz- művelődési párthatározat eredményes megvalósítása érdekében. Debreceni egyetemisták a kertben Szüret Nyírtasson Ledobált melegítők, reklámtáskák és példás rendben sorakozó, almával megrakott konténerek fogadnak a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet ber- keszi gyümölcsösében szerdán délben. Sehol egy teremtett lélek. A félig szedett almafák azonban csak rövid munkamegszakításra engednek következtetni. Nem is csalódunk, egy óra előtt nem sokkal begördül az autóbusz, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem hallgatói már indulnak a vödrökért és folytatják a megkezdett sort az almásban. Érdekeltek a jó minőségben — Szerencsére most szép a termés — mondja azonnal Czecz Zoltán. — Már a szedésnél elkülönítjük az exportminőséget. A jonatánból az 55 milliméternél nagyobb, starkingból pedig a 60 milliméter feletti kerül ide. Bajó Katalin nagyon vigyáz a minőségre: a kereset ettől függ. — A válogatás mellett a minőség megóvásában közvetlenül is érdekeltek vagyunk — folytatja Bajó Katalin. — Csak akkor kapjuk meg a mázsánkénti 28 forintot, ha százszázalékos a teljesítményünk. Ha a star- kingnál öt százalék alatti minősítéssel veszik át, külön négy forintot tesznek hozzá minden mázsához. Faragó János a fa tetejéről szedi leggyakrabban ... (Gaál Béla felvételei) A Dózsa téeszben jó közepes almatermésnek tartják az ideit. Az alma körülbelül 85 százalékos minőségűre érett. Szikora János főkertésznek most kellemes gondjai vannak. — Sikerült elkerülni a jégverést, így most a 310—320 Dúsan megrakott almafához láttak a debreceniek vagon alma biztosan meglesz. Hétfőn, szeptember 3- án kezdtük a szedést és a diákok szeptember 27-én fejezik be a munkát. A debreceniek mellett a Kisvárdai Császy László Gimnázium diákjai az elsők, később jönnek a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a nyíregyházi tanárképző és a mezőgazdasági főiskola hallgatói. A 600 diák várhatóan 180 —200 vagon almát szed le. Hogyan számol a tanár, a diák? — Ki is számítottuk, menynyit szedhet optimális esetben egy hallgató — veszi át a szót a debreceni egyetemisták egyik tanára, dr. Szabó Péter. — Naponta átlagosan 4 mázsát mindenki teljesít. (Ugyanerről a hallgatók úgy vélekedtek, hogy öt mázsát minden megerőltetés nélkül le tudnak szedni.) S az is előny, hogy az egyetem úgy választja ki a munkahelyet, ahol a diákok öt éven keresztül részt vehetnek a betakarításban. Így nemcsak tapasztalatot szerezhetnek, hanem megismerik a vezetők, a munkafolyamatot közvetlenül irányítók tempóját, szakmai felkészültségét, vezetői rátermettségét. Igaz, itt az állattenyésztők szednek, de üzemszervezésből, valamint a növényvédelemből ők is szerezhetnek ismereteket. S adott esetben bizonyára adhatnak egy jó tanácsot az agronó- musnak, észrevételekkel már hallgató korukban is segíthetik a munkát. A kéthetes almaszedést még a hét végi pihenőnapokra sem hagyják abba. Szombaton, sőt vasárnap is kijönnek a gyümölcsösbe. Vasárnap dupla fizetést számolnak el nekik. — S az is szimpatikus megoldás — teszi hozzá Faragó János —, hogy az utolsó munkanapon kézhez kapjuk a fizetést is. Ügy 1300—1400 forintot kereshetünk. Igaz, ezer helye van már a pénznek, én például a jegyzeteket veszem meg belőle. No, mindre nem telik belőle, amit lehet, inkább nélkülözni fogok — fordítja tréfára a szót. „Programtalan" esték helyett Az estéket viszont nehezen tudják tartalmasán eltölteni. A berkeszi gyermekotthon tornatermében alusznak a fiúk, egy szolgálati lakásban a lányok. Este 8-kor zár a presszó. Nem ők panaszkodnak, vezető tanáruk, Béri Béla említette a „programtalan” estéket. Szalonnasütést, focimeccset a helybeliekkel, kulturális műsort szeretnének. Ez utóbbira Nyírmadán kerül sor, ahol szintén a debreceni agráregyetemisták szedik az almát, s néhány este nyíregyháziak szerveznek ott szórakoztató műsort. Odamennek a busszal Nyírtassról is. Még fel sem vették a fizetést, amikor felajánlották, hogy a berkeszi nevelőotthonban élő gyermekeknek valamilyen ajándékot, sport- felszerelést vagy játékot vesznek. Közérzetüket javítja a téesz gondoskodása: meleg ebédet kapnak a gyermekotthonban. Ami viszont rossz: másfél—két órára abba kell hagyni a munkát, s az is előfordul, hogy még várni kell az ebédre. Sajnálják a szedésre legalkalmasabb időt tétlenségre fecsérelni. Talán érdemes lenne még jobb megoldást találni a téeszben a diákok gondjaira... Tóth Kornélia Egy lakóbizottság versenyt kezdeményezz n tiszta, virágos Nyíregyházáért Szemet gyönyörködtető látvány a szép park, a virágos tér, az árnyat adó dús lomb- koronájú fa. Ha ez még tisztasággal is párosul, érthető az utca emberének jó közérzete. S mi kell ehhez? Legfontosabb, hogy óvjuk, becsüljük a kiültetett növényeket, a szemetet ne a földre szórjuk. Persze az sem árt, ha maguk az emberek is segítenek a parkosításban, a város tisztántartásában. A nyíregyházi 88-as számú választókörzet lakóbizottsága november 7-e tiszteletére tisztasági mozgalomra szólítja fel a város valamennyi lakóbizottságát. A csatlakozást szeptember 20-ig lehet bejelenteni. A felhívásban szerepel, hogy a lakóbizottságok mozgósítsák a lakosságot társadalmi munkára, parkosításra, s főként a lakóházak előtti területek tisztántartására, virágosítására. Remélhetőleg kedvező visszhangra talál a kezdeményezés, és a lakóbizottságok munkáját minden tekintetben segíteni fogja a lakosság. Hiszen ez nem egyéni, hanem közérdek, (sb)
