Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

XXXVI. évfolyam, 208. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 6., csütörtök Vetés R égen megvonták már az .idei aratás mérlegét, elszámo­lásra került a gabonater­mesztés eredménye. A termés és a ráfordítás egyenlege, a tervezett ter­mésátlag és a ténylegesen elért, nem mindenütt mu­tatta a legjobb képet. Sok oka volt ennek. A szak­emberek hivatkozhatnak az 1978. évi őszi csapadék szegénységére, a nagy­mértékű téli kifagyásra, a tavaszi felszíni vizek pusztítására, a nyáreleji aszályra, de elvitt sok ezer tonnát az aratás idejére nem kívánt sok eső is. Most újra vetünk. A rozsnak már előkészítet­ték a talajt és néhány nap múlva megindulnak a ve­tőgépek. Szeptember első hetétől október közepéig a megyében ismét százezer hektárra kell kiszórni a magot. Újra kezdődik a kenyérért való harc és minden gazdaságban úgy kezdik a munkát, hogy vallják: levonták a meg­felelő tanulságot. Mert volt tanulság bőven. Hi­szen, ha hivatkozunk is az időjárás terméscsök­kentő hatására, azért a gabonatermesztésünket sújtó kárt teljes egészé­ben nem lehet az elemek nyakába varrni. Ha máskor nem, hát most szükséges fontolóra venni az emberi mulasz­tásokat is. Az idei aratás mérlegét jócskán rontotta, hogy tavaly nem minde­nütt volt tökéletes a mag­ágykészítés, elhúzódott a vetés, a búzafajták télál­lósága sem volt kifogásta­lan. A gyomirtás, a lomb­trágyázás, a kártevők el­leni védekezés sem sike­rült mindenütt százszáza­lékosan. Más szóval a ga­bonatermesztés technoló­giája nemegyszer csor­bát szenvedett. A mezőgazdasági ter­melés nagy sikeré­nek számít, hogy a gabonatermelésben ma­gas technológiai, technikai színvonalat értünk el. Ez kötelez. Megtartani, sőt továbbfejleszteni az ered­ményeket csak következe­tes fegyelmezett munká­val lehet. Az ember sem önmagával, sem másokkal szemben nem tehet enged­ményeket. Ezért is nem szabad felejteni a mon­dást: „Ki mint vet, úgy arat.” S. E. Folytatták a magyar—NSZK tárgyalásokat Kádár János-Helmut Schmidt megbeszélései A Dana-kanyarba látogattak a vendégek Szerdán az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának és Helmut Schmidt- nek, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellár­jának vezetésével folytatód­tak az MNK és az NSZK kép­viselőinek hivatalos tárgya­lásai. Jelen volt Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár és Kővári Péter, hazánk bonni nagykövete, illetve Günther van Well külügyminisztériu- mi államtitkár, dr. Otto Schlecht gazdasági miniszté­riumi államtitkár, dr. Armin Grünewald, a szövetségi kor­mány helyettes szóvivője és dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. Kádár János és Helmut Schmidt elégedetten állapítot­ta meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fej­lődnek. Hangsúlyozták: az 1977-es bonni közös nyilatko­zat és a helsinki záróokmány szellemében jók az esélyek az együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Ehhez nagy­mértékben hozzájárulnak a magas szintű találkozók, a politikai véleménycserék. Ál­lást foglaltak amellett, hogy a két kormány képviselői — akik a gyakorlatban valósít­ják meg az együttműködést — a jövőben rendszeresebben találkozzanak egymással. Ki­fejezésre juttatták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­Oz országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése A fogyasztási szövetkezetek ellátásszervező, szolgáltató tevékenysége az V. ötéves tervidőszak első három évé­ben az előirányzottnak meg­felelően fejlődött. A többi kö­zött erről tájékoztatta a kép­viselőket dr. Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke az OESzággyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülésén. A fogyasztási szövetkezetek­nek a lakosság áruellátásá­Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában Ká­dár János és Helmut Schmidt vezetésével folytatódtak a magyar—NSZK tárgyalások. (Kelet-Magyarország telefoto) ság kapcsolataiban különö­sen fontos helye és szerepe van a gazdasági együttmű­ködésnek, amelynek fejlesz­tése mindkét féltől további erőfeszítéseket kíván. Erre a készség a két ország részéről meg is van. (Folytatás a 4. oldalon) Almaexport Balkánybó! Első kép: a Balkányi Álla­mi Gazdaság budalaposi al­máskertjéből eddig 15 va­gon fehér almát szállítottak hűtőházba. Most kezdték meg szovjet exportra szállí­tani a húsvéti rozmaringot, és a golden delicsesz al­mát. A fatelep dolgozói is segítik az almaszedést. Má­sodik kép: Mikó Pálné ex­portra válogatja a fehér al­mát. (Elek Emil felv.) Elutazott a tanzániai tájékoztatásiigyi államtitkár George Mhina, a Tanzániai Egyesült Köztársaság tájé­koztatásügyi államtitkára, aki Várkonyi Péter államtitkár­nak, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének meghívására tett hivatalos lá­togatást hazánkban, szerdán elutazott Budapestről. Ma­gyarországi tartózkodása so­rán tárgyalásokat folytatott Rácz Pál külügyminisztériu- mi, Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkárral. Találkozott a Kulturális Kap­csolatok Intézete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge és a MAFILM vezetőivel, látogatást tett az MTI, a te­levízió és a rádió szerkesztő­ségeiben. ban betöltött szerepével fog­lalkozó tanácskozáson arról is szó esett, hogy a fogyasz­tási szövetkezetek mintegy 18 ezer boltot, csaknem 8 ezer vendéglátóegységet üzemel­tettek 1978 végén. Éves árbe­vételük 85—86 százaléka a kereskedelmi munkából adó­dik. A több mint másfél mil­lió tagot tömörítő 288 ÁFÉSZ kiskereskedelmi tevékenysé­ge valamennyi településre ki­terjed. Papp árpád megyénkben Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a munkásőrség országos parancsnoka kétnapos látoga­tást tett megyénkben. Kedden dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával folytatott megbeszélést. Dél­után Mátészalkán a 10 éves város terveiről, a városi-já­rási munkásőregység tevé­kenységéről tájékozódott, megtekintette a MOM máté­szalkai gyárát és a Szamos menti Állami Tangazdaság almáskertjét. Szerdán Papp Árpád részt vett a párt megyei végrehaj­tó bizottságának ülésén, ahol az egyik napirend keretében a munkásőrség megyei tevé­kenységéről tárgyaltak. Dél­után a munkásőrség országos parancsnoka a városi és já­rási pártbizottságok első tit­káraival és munkásőrpa- rancsnokokkal találkozott. A megbeszélésen Gulácsi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára ismertette a párt-vb. el­ismerő értékelését a munkás­őrségről, majd Papp Árpád adott tájékoztatást a mun­kásőrség időszerű feladatai­ról. Elsőként arról szólt, hogy — az országos parancs­nokság értékelése szerint — Szabolcs-Szatmár munkás­őrei jól állnak helyt a kikép­zésben, szolgálatban és a gazdasági munkában egy­aránt, majd arról beszélt, hogy jelenleg a munkás­őrök legfontosabb tennivalója a szocialista építő-termelő munka, s ehhez kapcsolódjék a munkásőri feladatok szín­vonalas végrehajtása. A tájékoztató résztvevői — pártmunkások. mun- p kásőrparancsnokok — Papp Árpádot hallgatják. KISVÁRDA, TANÁCS VB Napirenden a cigánylakosság helyzete Egy éven belül másodszor foglalkozott a városban élő cigányság élet-, lakás-, szo­ciális és egészségügyi helyze­tével a Kisvárdai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Bár azóta nem sok lényeges változás történt, tegnapi ülé­sén azt állapították meg a testület tagjai, hogy a cigány­telepen már csak két élet- veszélyes putri maradt, elő­reláthatólag az év végéig azokat is lebonthatják. Lesz még feladat a Rigó Jancsi és a Sorompó utca rossz álla­potban lévő lakásaiban élők gondjainak megoldásában, de ez hosszabb időt vesz igénybe. Keveset javult egy év alatt a telep lakóinak egész­ségügyi helyzete: a telep rendje és a lakások tisztasá­ga erősen kifogásolható. A cigánygyermekek egészség- ügyi ellátását két védőnő végzi: gondozó és felvilágo­sító munkájuk eredménye, hogy javult az élveszületések arányszáma, fellelhetők a családtervezés jelei is. A korábbi évekétől keve­sebben kérnek a tanácstól szociális segélyt, s ez azt jel­zi, hogy egyre többen kap­nak már hosszabb-rövidebb munkaviszonyuk után öreg­ségi nyugdíjat. Nagy segítsé­get jelent a rászorulók szo­ciális étkeztetesenek oeveze­tése. Javult, de még ma sem ki­elégítő a munkaképes korú cigánylakosság foglalkozta­tása: a férfiak nagy része az Öntödei Vállalatnál, a SZÁÉV-nél, az ÉPSZER-nél, az építőipari szövetkezetnél, valamint a tanács költségve­tési üzeménél talál munkát. A nők a baromfi-feldolgozó­ban, a Vulkánnál és a költ­ségvetési üzemnél helyezked­nek el, de sok még az egy­két hónapi munka után kilé­pők száma, s hiányos iskolai végzettségük miatt kevesen alkalmazhatók kvalifikáltabb munkakörökben. Külön óvodát működtet a tanács a cigánygyerekeknek, ahol kedvező feltételek kö­zött készíthetik fel őket az iskolakezdésre. Általános is­kolába 166 cigánygyerek jár, közülük 88-an részesülnek napközis, 17-en tanulószobai ellátásban. 131 cigánygyerek tagja az úttörőcsapatnak. Az elmúlt tanévben eredménye­sen végzett 13 cigány tanuló közül hatan középfokú isko­lában tanulnak tovább. A végrehajtó bizottság elő­készítette a tanács soron kö­vetkező ülését, amelyet szep­tember 26-ra hívtak össze. FDJ-küldöttség Szabolcs-Szatmárban A KISZ megyei bizottságá­nak meghívására az ifjúsági szövetség NDK-beli testvér­szervezete, az FDJ háromta­gú küldöttsége érkezett szer­dán megyénkbe. A delegáció vezetője Stefan Francke, az FDJ Magdeburg megyei Bi­zottságának titkára. Az NDK- beli ifjúsági vezetők egyhetes programjuk során az ifjúság körében végzett tömegpoliti­kai munkát, az agitációt és propagandát tanulmányoz­zák, s egyeztetik az FDJ Magdeburg megyei Bizottsá­ga és a KISZ Szabolcs-Szat­már megyei Bizottsága 1980 —81. évekre szóló együttmű­ködési megállapodását. A vendégek Nyíregyházán és Mátészalkán több ipari üzem­be is ellátogatnak, KISZ-fia- talokkal találkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents