Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. szeptember 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Szociál­politika Hevesi Józsefné nyír­egyházi levélírónk elő­ször üdült hatodmagával, négy kiskorú gyermekével és férjével. Az idén a gyár által bérelt szobában — megfelelő étkezési hoz­zájárulással — töltöttek tíz emlékezetes napot. ír­ja, hogy milyen nagysze­rűen érezték magukat, rengeteg élményben volt részük, s ez az üdülés tö­kéletes regenerálódást, aktív kikapcsolódást je­lentett a nehéz fizikai munkát végző házaspár­nak. Hevesiné, mint leve­lében írja, ez az üdülés nagyon jutányos volt, s úgy tekinti, mint egy pluszt, amit a borítékon kívül kapott a munkahe­lyétől. Hevesi Józsefné mun­kahelye nem az egyetlen, amelyik ily módon is tö­rődik, gondoskodik dolgo­zóiról. S az effajta gondos­kodásnak többféle módja is van ma már. Hiszen a szociálpolitika társadalmi szintű feladataiból a vál­lalatok az utóbbi időben jelentős részt vállalnak. A teendők sokasága egyben megköveteli a tervsze­rűbb szociálpolitikai tevé­kenységet. Az MSZMP Központi Bizottsága az 1974 júniusi határozatában — a többi között — a következőket állapította meg: „Meg kell vizsgálni annak lehe­tőségét, hogy az üzemi ter­vek keretén belül készül­jön szociálpolitikai terv.” A szociális tervek készí­téséhez kapott irányelvek alapján megkezdődtek a vállalatoknál a tervezést előkészítő munkálatok. Értékelték saját szociálpo­litikai tevékenységüket, annak eredményeit és ha­tékonyságát. Sok helyütt szociológiai felméréseket készítettek — például na­gyobb gyárakban, üze­mekben — melyek a vál­lalatvezetést tájékoztatták arról, hogy a juttatásokat a dolgozók hogyan érté­kelik és érzékelik, s fel­mérték a dolgozók külön­böző rétegeinek szociális szükségleteit. Ahol nem végeztek ilyen alapos fel­mérést, ott az üzemi de­mokrácia fórumain el­hangzott javaslatok jelen­tették a „közvéleményt” a tervek elkészítéséhez. így kapott helyet a ter­vekben például az, hogy mennyit költenek munka­ruhára, üzemétkeztetés­re, munkásszállításra, munkásszállás fenntartá­sára, munkahelyi rehabili­tációra, gyermekintézmé­nyek támogatására, illet­ve létesítésére, mennyivel tudják támogatni a dolgo­zók lakásépítését, üdülte­tésre, segélyezésre meny­nyit fordítanak, továbbá mennyivel segítik a dolgo­zóikat tanulmányaikban. Ma már a szociálpoliti­kai terv a vállalat, üzem, gyár középtávú tervének szerves része, s időará­nyos feladatait nedig éves tervekben rögzítik. Soltész Ágnes A LABDA Augusztus 23-án délután, munkahelyi elfoglaltságom miatt a tanárképző főiskolán kiengedtem fiamat egy fut­ball-labdával, hogy keressen magának társat, s a gyakorló- iskola játszóterén játszanak. Fiam nyolcéves, elég zárkó­zott, és nem ismeri még, hogy el lehet vinni a másét is. Letette a labdát és odébb ment, keresni valamit a fű­ben. Körülbelül egy félóra múlva jutott eszébe a labda, de már csak a hűlt helye volt. Elváltán élek, s a lab­dát az édesapja vette a gye­reknek. Rettenetes törést okozott a gyermekben, hogy elvesztette az apuka ajándé­kát. Kérem, ha valamelyik szülő meglátna gyermekénél egy fekete-fehér kockás bőr­labdát, adja le — jutalom ellenében — a főiskola test- nevelési tanszékének portá­jára. Nem a labda, hanem gyermekem szomorúsága, csalódása a veszteség szá­momra. Egyébként bele van írva a labdába a D. K. mo­nogram és így fiam re­ménykedik, hogy meglesz a foci. G. K. nyíregyházi lakos HOVA TŰNT A SOK ÜJSÁG? „Hova tűnt a sok újság?” Sokan felteszik ezt a kérdést vasárnaponként Nyíregyhá­zán, az Északi körúton és a környező területen lakók. Ugyanis rendszerint már fél tízre elfogy a Kelet-Magyar- ország. Meg kell rendelni! — tanácsolják időnként a hír­lapárusok a bosszankodó ve­vőnek. Ám ez sem vezet mindig eredményre. Leg­alábbis erről tanúskodnak az Üjszőlő utcai előfizetők, akik hétköznap is csak délben jut­nak hozzá az aznapi friss hí­rekhez, mivel „kicsit” meg­késve hordják ki a hírlapo­kat. Ha meg időben kihord­ják, gyakran előfordul, hogy a Kelet-Magyarország he­lyett Népszavát, Népszabad­ságot kSp a tisztelt olvasó. S ha megkérdezi, miért nem azt az újságot kapja, amit meg­rendelt, az a válasz: sajnos, már elfogyott, de ter­mészetesen két nap múlva, azaz kedden pótolják a hi­ányt. Lelki szemeim előtt már látom, hogy bemegyek az ABC-be és kérek egy ki­ló kenyeret, s mivel elfo­gyott, szatyromban egy kiló sóval távozom. Cs. Cs„ nyíregyházi lakos CSÜZDA Valamennyien FÜSZÉRT- dolgozók vagyunk, gépkocsi- vezetők, szállítómunkások. Igen gyakran szállítunk lisz­tet a nyíregyházi malomból. Ez a munka komoly erőt igé­nyel, mivel a 15—20 kilog­rammos csomagokat magas csúszdáról engedik le a gép­kocsira, s ember legyen a tal­pán, aki el tudja kapni. Mi­re egy tíztonnás kocsit meg­rakunk 2—3 napig érezzük a karunkat. Arról nem is be­szélve, hogy egy gyengébb fizikumú embert még le is sodorhat a gépkocsiról egy- egy súlyos csomag. Van egy másik csúzda is e malomban, az tökéletes. Az előbbit is meg lehetne így csinálni, mindössze egy ember félna­pos munkájába kerülne, és néhány deszka kellene hoz­zá. Ezt az átalakítást takaré­kossági célok is indokolják. Jelenleg 5—6 kg liszt megy kárba egy-egy rakodásnál, mert a csomagokat sokszor leejtik, s a zsák szétszakad, és tartalmának egy része kárba vész. Ulveczki László és 14 társa Debrecen, Vezér út 7. szám NÉGYEZREN EGY BUSZRA? Emlékezetes gyalogtúrá­val tette „feledhetetlenné” számunkra a Volán vállalat, az ifjúsági parkban augusz­tus 28-án megrendezett Ome- ga-koncertet. A negyed ti­zenegyig tartó hangversenyen legalább négyezer fiatal vett részt, s hazaszállításukra mindössze egy 8-as — a 10 óra 25 perces — autóbusz állt rendelkezésre. A két követ­kező járat, a 10,45-ös, illet­ve az utolsó 11,05-ös a tola­kodó tömeg láttán meg sem állt, hanem Sóstóhegyre üre­sen távozott. Így tizenegy után ki az erdőn át, ki az országúton vágott neki az út­nak. A hat kilométeres éjsza­kai másfél órás „erőltetett menet”, és az éjfél utáni ha­zaérkezés, elképzelhetik, mi­lyen lehetett. Jenei Gyöngyi és Tomasovszki Andrea gimnáziumi tanulók NEM RENDELNEK! Kérem segítsenek, hogy a televízióban, újságokban reklámozott — TVK által gyártott — műanyag hordó­hoz hozzájuthassak. Ugyanis az említett gyár hiába kínál­ja a hordókat, az ÁFÉSZ- üzletek nem rendelnek, te­hát a kereskedelemben nem lehet megvásárolni. Vidéken, gazdálkodó embereknek pe­dig igen jó szolgálatot tenné­nek ezek a hordók. B. J. nyíregyházi lakos POCSOLYASZAG Nyíregyházán az Arany János utca 18—24 számú há­zak pincéje vízben áll. Kel­lemetlen, hogy a pincereke­szeket alig lehet megközelí­teni, s a benne lévő dolgok tönkremennek, s a másik: az egész lépcsőházat ellepte a pocsolyaszag. Az épület tele van szúnyogokkal. Egyszóval életünket megkeseríti ez az állapot. Augusztus 27-én ugyan megkezdték a víz szi­vattyúzását, de a szerkezet elromlott, s ki tudja, mikor folytatják, meddig kell még tűrnünk, a feltételezhetően csőrepedés miatti helyzetet. v Czakó László Nyíregyháza, Arany János utca 22. szám NEM ÉG Már egy hónapja annak a viharos időnek, ami tombolt megyénk területén. Sajnos Záhonyban a Lenin utcában azóta sem égnek a közvilá­gítási lámpák. Vártam, hogy a hibákat fontossági sorrend­ben kijavítják, de hiába. Észrevételemet a tanácson lévő hibabejelentő füzetbe is bejegyeztem, de ettől sem gyulladt ki a villany. Falkus József Záhony, Lenin út 4. szám. FÁZISELTOLÓDÁS Jó lenne, ha az illetéke­sek mielőbb megvizsgálnák a Simái úton lévő fényso­rompót. Ugyanis a két for­galmi sáv lámpái között fá­ziseltolódás van. Az akácos út felé lévő jelzőlámpa ha­marabb átvált, s mutat sza­bad utat, mint a másik olda­lon lévő. Ebből jó néhány kellemetlenség származhat. Bár augusztus 22-én már ja­vították a fénysorompót, de azt követően is hasonló hi­bát vettem észre. Ambrusz Zsuzsanna Nyíregyháza, Akácos út 2. szám. Szerkesztői üzenetek Ignóth Andrásné tisza- vasvári, Bodó Miklósné csengersimai, Kiss József­né nagyhalászi, iff. Kin- dák Sándor dombrádi, id. Kása Imre olcsvai, Kon- tuly Györgyné nyírmadai, özv. Szászi Ferencné fe­hérgyarmati lakosoknak levélben válaszoltunk. Veress Ferencné domb­rádi, iff. Molnár Jenőné hodászi, Csobán Zoltánná újfehértói, Siti Károly tar- pai, Kisvárdai István nyír­egyházi, Birgány Gyula nyíregyházi, Bácskái Ist­ván nagyhalászi, Kovács Ferencné gemzsei, Cser Józsefné penyigei, Zsadá- nyi Lafosné napkori, Csonka Ándrásné ibrányi, Bódi Dezső vasmegyeri, Magyar Istvánná nagyha­lászi, Hollós András nyír­egyházi, Poródi László ib­rányi, Pajti Irén rohodi és Bakó Gyuláné buji olva­sóink ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Tóthfalusi József pusz­tadobosi lakost értesítet­tük, hogy előreláthatólag 1980-ban kerül sor a Ság- vári utca közvilágítási há­lózatának kiépítésére. Pecséri Csabáné fülpös- daróci olvasónk panaszát orvosolták, az Állami Biz­tosító Mátészalkai városi és járási Fiókja utasításá­ra az illetékes intéző bi­zottság a reklamált segélyt soron kívül kiutalja. Alföldi Jánosné tisza- vasvári lakost tájékoztat­tuk, hogy a katonai csalá­di segély összege — négy eltartásra szoruló hozzá­tartozó esetén — 2930,— Ft. Máté Barnabás szabolcs- veresmarti olvasónk pa­naszát orvosolta a mun­kaügyi döntőbizottság. Papp Lászlóné kemecsei levélírónk a reklamált táppénz-különbözetet munkahelyétől megkapta. Id. Kása Imre olcsvai olvasónkat tájékoztattuk, hogy munkaviszonya alap­ján bérkiegészítésben nem részesülhet, mert a nyug­díja alapján megkapja a jövedelemkiegészítést. Ugyanis a 25/1979. (VII. 21.) sz. rendelet 1. § (2) bekezdésének c. pontja úgy rendelkezik, hogy nem kaphat bérkiegészítést az, aki nyugellátás címén jö­vedelemkiegészítésben ré­szesül. Az illetékes válaszol KÉPESLAP „Képeslap” címmel a Ke­let-Magyarország július 25-i számában észrevételt tett Farkas Béla kaposvári lakos, hogy Tunyogmatolcs község­ben miért nem árusítanak helyi vonatkozású képeslapo­kat. Az észrevétellel kapcso­latosan a PIÉRT Vállalat, megyei-kirendeltségével kö­zösen tartottunk vizsgálatot: A panasz valóban helytálló. A PIÉRT Vállalat illetékese azonban úgy tájékoztatott bennünket, hogy a Képzőmű­vészeti Alap ebben az évben a község nevezetességeiről felvételeket készít. Előrelát­hatólag a jövő évben tehát már lesz képeslap a postahi­vatalban, s az ÁFÉSZ bolt­jaiban. Debreceni Postaigazgatóság TERELŐSZIGET „Terelősziget” című cikk­ben javasolták a közelmúlt­ban, hogy Nyíregyházán, az Arany János utcában a tere­lőszigetet fásítsuk. Közöljük, hogy ezt nem tartjuk célsze­rűnek, a fásítással járó költ­ségeket ném tudjuk vállalni. Másrészt a városi utak tere­lőszigeteit — az érvényben lévő útügyi szabályok értel­mében — csak mérsékelten lehet fásítani. Városi tanács vb, közterület-fenntartó iroda, Nyíregyháza Hz állami gondozottak támogatásáról H. Zoltánná mátészalkai lakos levelében arról érdeklő­dik, hogy az állami gondozottak önálló életkezdésükkor kapnak-e támogatást? Az életkezdés nehéz dolog. Ma már a legtöbb fiatal biztos anyagi alappal, előre tekintő szülői segítséggel kezd a családalapításhoz. Igaza van H. Zoltánné nagykállói la­kosnak, hogy a volt állami gondozottak egy egész életen át érzik: az ő hátuk mögött nincs szülő, nincs támogató. Ez a megfogalmazás azonban egy kicsit eltúlzott. El­túlzott, mert a gondoskodó állam ott áll az arra érdemes állami gondozottak és volt állami gondozottak mögött. Nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. H. Zoltánné most végzett — 22 évesen — a felsőfokú óvónőképzőben. Ami­kor ő mint állami gondozott a nagykorúság határát elérte, akkor még nem volt lehetőség arra, hogy az önálló élet­kezdéshez anyagi támogatást igényeljen. Sérelmezi az in­tézkedés: miért nem kaphat ő is támogatást, hiszen tulaj­donképpen ő is most kezdi önálló életét. Elöljáróban máris közlöm: kaphat. Az állami gondo­zottak és intézeti elhelyezettek önálló életkezdésének tá­mogatásáról szóló miniszteri rendelet az elmúlt évben je­lent meg. Célja, hogy a családi támogatást valamely ok miatt nagykorúságuk után is nélkülöző gyermekek önálló életkezdésének megalapozását segítse. Az oktatási miniszter 7/1978. (VIII. 21.) számú rende­leté szerint anyagi támogatásban részesíthető az állami gondozott, illetve intézeti elhelyezett, ha a tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy előtte házasságot kötött, ameny- nyiben magatartása, munkája addig példamutató volt. Ez tehát azt is jelenti, hogy alanyi joga senkinek sincs a tá­mogatás kikényszerítéséhez, de mindenki jogosultja lehet, ha nem zárta ki magát rossz magatartásával. A jó munká­val, példamutató magatartással azonban mindenki elérheti azt. Nem kaphat viszont az, aki olyan vagyonnal rendelke­zik, amelyiknek felső határa eléri a rendeletben meghatá­rozott — a továbbiakban közölt — felső mértéket. A támogatást mindenkinek önállóan kell kérnie. A ké­relmet annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek az igazgatójánál kell benyújtani, amelynek kötelékébe az ál­lami gondozott tartozik, vagy tartozott. Ez általában az az intézmény, ahová a gyámhatóság az állami gondozásba vétel során első alkalommal beutalta. Kérelmüket az álla­mi gondozottak a tizennyolcadik életévük betöltése előtt nyújthatják be. Ha valaki — mint a levélíró is — felsőfo­kú tanulmányokat folytatott (vagy másfajta továbbtanulás­ban vett részt) akkor a tanulmány befejezése előtt egy fél évvel kérheti azt. Ha pedig házasságot kíván kötni, akkor annak megkötése előtt harminc nappal. Az állam által adott pénz felhasználása természetesen megfelelő szabályok szerint történhet. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a támogatást mire akarja felhasználni. Be kell mutatni a kérelmező iskolai bizonyítványát, mel­lékelni kell kereseti igazolását, ha takarékbetétkönyve van, akkor azt is. A gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójából — egyben mint a bizottság elnökéből — a megyei tanács igaz­gatási osztályának képviselőjéből a nevelőotthon igazgató­jából, a megyei KISZ-bizottság képviselőjéből álló bizott­ságnak ezek birtokában kell döntenie, hogy milyen mérté­kű támogatásban részesítik a kérelmező fiatalt. Ez az összeg ötezer forinttól húszezer forintig terjed­het. Kivételesen azonban ez az összeg a levélíró esetében harmincezer forint is lehet, mert mint írja, teljesen árva, szülei nem élnek és vagyonnal sem rendelkezik, és árva­járadékban sem részesült. A rendelet ugyanis a teljes va­gyontalan, árvajáradékban nem részesült árváknál és fia­tal házasoknál az összeg harmincezer forintig való feleme­lésére is lehetőséget ad. A pénzzel természetesen nem rendelkezhet teljes jog­gal. Annak összegét a gyermek- és ifjúságvédő intézet utal­ványozza, de ellenőrzi is annak rendeltetésszerű felhasz­nálását. A támogatás célja ugyanis elsősorban a lakás meg­szerzésének elősegítése, illetve tartós használati cikkek vá­sárlásának biztosítása. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze

Next

/
Thumbnails
Contents