Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 4. ACÉLSZERKEZETŰ, NYOLCMILLIÓÉRT Víztorony Vásárosnaményban Könnyen iga­zuk lesz azok­nak, akik jó- előre megjó­solták: az új létesítmény egyhamar az ifjú város szim­bólumává vá­lik majd! Vásárosna­ményban elké­szült a kistér­ségi vízmű leg­újabb bázisa, a víztorony. Az 1238 köbméter víz tárolására alkalmas to­rony a maga nemében egye­dülálló. Ha­zánkban ugyan­is először itt állítottak fel acél-szerkezetű víztornyot. A korábbi vasbe­ton szerkezetűvel szemben sok előnye között számottevő, hogy míg a korábbiak 30 mil­lióba kerültek, addig a vá- sárosnaményi csupán 8 mil­lióért épült. Képünk a beemelés egyik pillanatát örökítette meg. (kalenda—paál) A sok tonnás monstru­mot a kivitelező, a Gépipari Beruházási Vállalat szakem­bereinek irányításával, elekt­romos csörlők segítségével emelték végleges helyére. Megyei vonatkozása még az új létesítménynek, — amel­lett, hogy a NYIRBER mű­szaki bonyolításával készült el —, hogy alvállalkozóként közreműködött a szigetelési tennivalók elvégzésében az Ujfehértói Építőipari Szö­vetkezet is. DÖNTÖTT A TÁRSADALMI BIZOTTSÁG II bölcsődei, óvodai felvételekről KIK VANNAK ELŐNYBEN? Hegyei döntő: december 15-én Vers­es prózamondó verseny Az idén is megrendezik a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó verse­nyét, melynek keretében a fiatalok ez év őszétől üzemi, vállalati, intézményi, me­gyei, területi, budapesti válo­gatón vesznek részt. Az or­szágos versenyre a legjobbak kapnak meghívást. A verse­nyeken 30 éven aluli mun­kásfiatalok — szakmunkásta­nulók, üzemek, vállalatok, intézmények fizikai állo­mányba besorolt dolgozói és közvetlen termelésirányítók, technikusok, művezetők — vehetnek részt. Egy kötelező és egy szabadon választott verssel, vagy prózával lehet versenyezni. A kötelező vers, vagy próza SZOT-díjas szer­ző műve kell, hogy legyen. A szabadon választott vers vagy próza kiválasztásánál a fiata­lokkal, mai életünkkel fog­lalkozó derűsebb hangvételű művekre hívják fel a figyel­met a verseny szervezői. A kötelező és szabadon válasz­tott vers- vagy próza előadá­sának időtartama összesen 12 perc lehet. A szakszervezeti, KISZ, népművelési intézeti rendez­vényre a munkásfiatalok ok­tóber 1-ig a munkahelyi szakszervezeti bizottságnál és a megyei rendező szervek­nél — Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa — jelentkezhet­nek. Az alapszervezeti döntő­ket november 15-ig bonyo­lítják le, a Szabolcs megyei döntő időpontja december 15, a területi döntőt — ahol a szabolcsi versenyzők is részt vesznek — a jövő év januárjában és februárjában tartják Miskolcon. Az orszá­gos döntő április 5—6-án Salgótarjánban lesz. Naponta 240 járat Pályaudvar Fehérgyarmaton Lényegesen megjavul a közlekedés novembertől szabolcs-szatmári területen, a fehérgyarmati járásban. A Fehérgyarmati Városi Tanács és a Volán 5-ös számú Vál­lalat közös beruházásaként 14 millió forintos költséggel korszerű, a megye legszebb autóbusz-pályaudvara épül meg Fehérgyarmaton. Ti­zennégy állásából naponta több mint 240 járat indul majd, javítva a megye e ré­szén a közlekedést. A létesítményt az ÉP­SZER építi, s úgy tervezik, hogy november 7 előtt adják át rendeltetésének. Sok szülő töprengett ezek­ben a hetekben, felveszik-e a gyerekét bölcsődébe, óvo­dába? A Nyíregyházi Városi Tanács egészségügyi osztá­lyán július végétől gyűjtik a felvételi kérelmeket. Egy helyre — 2-3 gyerek Az idén 1086 bölcsődei helyre vettek fel 1384 kis­gyermeket. Szeptember kö­zepétől életében először lesz közösségi tag 563 apróság. A rendelkezésre álló bölcsődei helyek mindegyikére általá­ban 2—3 gyermek felvételét kérték. A négy új bölcsőde ellenére a legnagyobb szám­ban a jósavárosiakba jelent­keztek. A bölcsődékbe jelentkezett csaknem három és fél ezer kisgyerek közül feltétel nél­kül helyet adtak az egyedül­álló szülők, a sorkatonai szolgálatot teljesítők, a főis­kolák, egyetemek nappali ta­gozatain tanulók, és a több gyerekes szülők felvételi ké­relmének. Míg tavaly minden jogos igénylőt felvehettek az óvo­dákba Nyíregyházán, addig az idén 90-et el kellett utasí­tani. Összesen 696 kisgyer­mek felvételét nem tudták megoldani a városi tanács művelődési osztályán. A megyeszékhely 25 óvodájá­ban 3680 hely várja a kicsi­nyeket. Csaknem kétszerese, 6062 a jelentkezők száma. Közülük 3802-en már kis- és középső csoportosok, tehát az ő felvételükről nem kellett gondoskodni. Több mint 1400-an lépik át először az iskola kapuját. A gyermek- gondozási szabadság letel­tével, vagy a bölcsődei évek után 2260, három—hat éves szeretne először óvodás len­ni. Az egy csoportra jutó át­lag az újonnan felvetteknél 37—42 kisgyermek. Összesen tehát 5366 óvodást írtak be, 696-ot utasítottak el. Év köz­ben újabb 385 jogos igénylő jelentkezik, ahol ekkor telik le a gyes. Nem tudták jogos­nak elfogadni az igényét 221 gyereknek, mivel az anyuka a másik gyermekével gyesen van, s így el tudja látni a nagyobbat is. Új óvodák nyitnak A felvettek közt is 300 azok száma, akit nem a kí­vánt óvodában tudtak elhe­lyezni. A legtöbben a Jósa- városban, a Kun Béla és a Sóstói út környékén jelent­keztek. Közülük irányítottak át a László, a Vécsey utcai óvodákba, a már korántsem annyira zsúfolt Stadion ut­caiba, kinőttek a gyerekek már az északi alközponti és valamelyest a Városmajor ut­caiból. Még viszonylag keve­sen élnek az új Búza utcai óvoda környékén. Még ez év végére tervezik a 200 személyes Körte utcai és a 150 kisgyermeket befo­gadó Dugonics utcai óvoda átadását. Jövő évben 200 sze­mélyes nyílik a Csipke köz­ben és százszemélyes az Ár­pád utcán. T. K. Csak indokolt esetben HERBÁRIA-ÜZLET NYÍREGYHÁZÁN Ginseng-likíír és gyógytea Pohár mellett született az ötlet Kirabolták ivócimborájukat Ginseng-likőr, asztma el­leni tea, vietnami balzsam és még hosszan sorolhatnánk a különféle különlegességeket, melyeket a szabolcs-szatmá­ri megyeszékhely lakói oly régen hiányolnak: egy üzlet­ben. A megoldás sem nehéz, hiszen országszerte jó né­hány Herbária-szaküzlet működik, s most végre * a nyíregyháziak — no, és a városban vásárlók — is vá­logathatnak az eddig itt rit­kaságnak számító gyógynö­vény- és más keverékek kö­zött. Szeptember 3-án, hét­főn a nyíregyházi Búza té­ren, a vetőmag-mintabolt részlegeként megnyílt a Herbária-üzlet. A polcokon tucatszámra sorakoznak az érdekességek. Körülbelül száznyolcvanfé­le áruval várják az első vá­sárlókat: a Herbária-boltok csaknem teljes választéká­val. „Csaknem” teljes — mi­vel a nagy hírnévre szert tett Béres-cseppek és a rendkí­vüli érdeklődésre számot tartó Bánfi-féle hajszesz ad­minisztratív okokból egyelő­re nem kapható. Abonyi Re­zső üzletvezető véleménye szerint azonban hamarosan ezeket is megvásárolhatják a vevők az üzletben! Külön kuriózum, hogy mintegy százféle népi erede­tű gyógyító keverék is kap­ható az üzletben — ezeket a Herbária speciális receptjei alapján állították össze. Sokakat érdekelhet az a hatvanféle egzotikus fűszer­keverék, melyek ugyancsak ott sorakoznak a polcokon. Nyugatnémet és magyar gyártmányú fűszerek ezek, s bizonyára megnyerik az ínyencek kedvét, mivel új ízeket lophatnak a hagyomá­nyos ételekbe is. (tgy) Káté Gyula 20 éves és Va­dász Balázs ugyancsak 20 éves büntetett előéletű eper- jeskei vasutasok március 15-én a helybeli bisztróban iszogattak. A bisztró vendé­gei közül Z. Ferenc keltette fel legjobban érdeklődésüket, aki az aznap felvett fizetését mutogatta a körülötte állók­nak. Vadász javasolta Káté­nak, hogy szerezzék meg azt a pénzt. Káté és Vadász kimentek a bisztró elé, s nem is kellett sokáig várni, megjelent Z. Ferenc is. Körülnézett, s épp azon mérgelődött, hogy vala­ki elvitte a kerékpárját, ami­kor Káté felajánlotta: vigye el nyugodtan az övét. Z. Ferenc meglehetősen it­tas volt már, így nem ült fel Káté kerékpárjára, de maga mellett tolva indult hazafelé. Káté és Vadász egy útkeresz­teződésnél érték utói a gya­nútlanul gyalogoló embert. Káté nekiment, meglökte, amikor elesett, Vadász lefog­ta a kezét, Káté pedig ki­szedte zsebéből a pénzt. 1120 forint volt, megfelez­ték, s mire elkapták őket, már csak háromszáz forintot sikerült elszedni tőlük. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Vathy Ákos tanácsa Ká­tét és Vadászt visszaesőként elkövetett rablás bűntetté­ben, mint társtetteseket mondta ki bűnösnek, s Káté Gyulát 3 évi, Vadász Ba­lázst 2 évi fegyházban letöl­tendő szabadságvesztésre ítél­te. Mellékbüntetésként Kátét két. Vadászt egy évre eltil­tották a közügyektől, köte­lezték őket a sértettnek oko­zott kár megtérítésére és el­rendelték mindkettőjüknek a korábban kiszabott. de próbaidőre felfüggesztett 8— 8 hónap szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. ^KÉPERNYŐ ELŐTT Nem újdonság, hogy a izasság felbomlása az ese­tek többségében nem ked­vez a gyermek testi-lelki fejlődésének, s a társada­lomba való beilleszkedése sem fog gond nélkül végbe­menni. Az elvált szülőknek többnyire „problémás gyer­mekeik” vannak. Érzéke­nyebbek, sérülékenyebbek, bizalmatlanabbak, zárkózot- tabbak, mint más gyerekek. Egy dologban viszont a töb­biekével azonos az igényük: nekik is nagy szükségük van a szeretetre, a figye­lemre, tapintatra. A szoros hovatartozás tudatára, ér­zésére van azonban a leg­nagyobb szükségük. S nem az akárhova tartozás kell nekik. Családba szeretnének tar­tozni közülük a legtöbben. Mint Kassai Tamás — Ká­té — a Gyerekjáték című tévéfilmben. Káté azonban nem kell senkinek. Mire ezt tudomásul veszi, elfogadja, sok csalódáson megy ke­resztül az intézeten kívüli világban. Polgár András — a tévéfilm írója — rokon­szenves egyéniségnek látja ezt a tizenhét éves fiút. Va­lóban az. Ezért érzünk any- nyira együtt vele. Még nai­vitásait se nevetjük ki, legfeljebb megmosolyogjuk, azt is ritkán. Vele együtt drukkolunk. Bízunk a hi­hetetlenben, abban, hogy Káté végül is családra, ott­honra lel. Bízunk ebben, holott jól tudjuk, hogy ez lehetetlen. Ez túl szép vol­na. Tudjuk előre, ez a film ■nem azért íródott, hogy el­andalítson. tudjuk, nem végződhet happy enddel, legalábbis olyannal nem, amilyenre Káté vágyik. Tudjuk, éppen ezért két­szeresen érezzük Káté csa­lódásainak súlyát. Nagy kár. hogy ez az egyébként érdekes történet olykor túlságosan részletez­ve adatik elő, igen vékony erecskeként csordogál a mese. Pedig minden a he­lyén van, sőt mindenki. Legfőképp pedig Fazekas István, azaz Káté. Az igazi, az erőteljes feszültség el­lenben nincs jelen. Nem eléggé kemények, nem elég­gé mélyek a dialógusok. Számos jó gondolat van pe­dig bennük, de nem sarkí­tottan fogalmazódnák meg. A rendező Gaál Albert és a dramaturg, Zahora Mária nemcsak a film tempóját vehették volna feszesebbre, hanem talán a párbeszédek kimunkálásába is jobban beleszólhattak volna. A film központi alakját, Kátét, Fazekas István meglepően érett eszközökkel formálta meg. A Gombó kint van című, hasonló problémájú Rákosy 1 Gergely-filmben látták őt a tévénézők né­hány héttel ezelőtt. Mél­ákkor felhívta magára a figyelmet „élni tudó” arcá­val. Mindent összevetve: hibáival együtt tetszett Pol­gár Andrásnak ez a prob­lémát jól megfogó és vég­eredményben reálisan, de­rűlátóan kibontó filmje. Seregi István RÁDIÓ MELLETT Azt hiszem, minden ifjú ge­neráció erős hittel és önbi­zalommal, sok nagyot aka­rással és jobbító szándékkal vág neki a felnőtt életnek — s persze, nem kevés il­lúzióval is. A remények azonban gyakran nem tel­jesednek be. Vagy azért, mert az élet nem olyannak — általában keményebbnek és jobban próbára tevőnek bizonyult, mint amilyennek az ifjúi, természetszerűleg optimálisabb képet muta­tó, szemüvegen keresztül látszott, vagy, ami ugyan­csak sűrűn előfordul, egyé­ni hibából, illetve hibázás- ból, esetenként pedig a ma­gán- és családi élet sze­rencsétlen alakulása miatt. A Kossuth-díjas GáZI Istvánnak a Rádiószínház bemutatójaként szombaton sugárzott, csöppnyi keserű iróniával és sok nyelvi le­leménnyel fűszerezett ér­dekes hangjátéka, A Nagy Kaland az 1960-as évek ele­jén pályakezdő nemzedék, a ma harminc felé közelí­tők „törését”, a valósággal való ütközését, az élet „ki­hívására” adott válaszainak két variánsát mutatta be, két jó barát, volt iskolatár­sak példáján. Személyes kudarcukat a kitűnő író társadalompolitikai össze­függésekben is ábrázolta. Fiatal hősei a — szerintük — besározódott, konformis­tává vált elődeikétől jobb szocialista világot kívántak teremteni a maguk számá­ra. Tisztességes szándékkal, de türelmetlen igazságta­lansággal. Mert mi lett a nagy fogadkozásokból? A két jó barát közül az egyik, a Colos, akinek „ ... minden percét az OTP finan­szírozza, bizony szabályos konformistává vált, s élete az anyagi javak hajszolásá­ban merül ki, gondolatai csak e körül forognak. Ba­rátját hajnali zöldségfuva­rozási maszekolásba próbál­ta belevonni, ezért akart találkozni vele, nem csu­pán a diákköri emlékek felelevenítésére... A má­sik, a Dögé üzemi közép­vezetőként elveihez hűen igyekszik élni, de perspek­tívát vesztve. Lakásproblé­májuk megoldatlansága miatt a felesége elhagyta. „Se föl, se le, egy helyben nyomjuk a gombot...” Ö azért akart találkozni Co­lossal, hogy az próbálja visszatérésre, újrakezdés­re bírni az asszonyt. Mindez súlyosnak, ko­mornak tűnik. Gáli István azonban eredeti módon, rendkívül fordulatos, szó­rakoztató vidámsággal ír­ta meg. A két barát — nosztalgiától sem mentes — „marháskodása”, „szövege­lése” (erőteljesen realista, pesties szlengben), egy hét­köznapi délután valódi nagy kalandba fúlt estére, mikor már lehűlt róluk a jópofás álarc: rendőri igazoltatás lett a vége a szeretőjét fél­tő gebines üzletvezető fél- rehallása nyomán. S a ta­nulságot — az övékét — a csúfondárosan megcsavart sláger is kifejezhette: „Az élet szép ... lehetne ...” A főszerepekben két, pompás szatinizáló képességeiről is ismert művész, Balázs Pé­ter és Kern András reme­kelt. Pás Sándor jó ritmus­váltásos rendezése különö­sen az aluljárói és utcai hangképekben tűnt ki. Mcrkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents