Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
1979. szeptember 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Uttörőparlament Fehérgyarmaton Játék a szünetben. „Játék kell és víg kacagás ...” visszhangzott Balázs Árpád dalától a Május 14-e téri iskola aulája szeptember 22-én Fehérgyarmaton. A járás és a város közel 6 ezer kisdobosa és úttörője képviselőit Balogh Sándor úttörőelnök tájékoztatta. A mintegy 100 jelenlévő előtt elsőként a fehérgyarmati Szilvási Csaba úttörő szólt a nem is olyan régi kisdobosmunká- jukról: „csak olyan legyen az úttörőélet is ..fejezte be. Még hárman idézték az előző akciók élményeit, majd a szünetben felnőtt és gyermekvezetők közös daltanulása és udvari játéka váltotta egymást. Szünet után a távirattal kopogtató postás a fehérgyarmati 1. sz. iskola úttörőinek táviratával előzte meg a 4 szekcióülést. A titkárok összegezése: Miilei La- josné megyei úttörőelnök és Horváth László a zánkai úttörőváros képviselőjének szavai az eredményességet igazolták. A napköziben elfogyasztott közös ebéd után a város és a járás vezetői válaszoltak a pajtások kérdéseire, majd módszervásár zárta a parlamentet. M. K. A természet fotózásáról Kanalasgém-fiókák. Sokszor felötlik bennünk a' gondolat valami érdekes esemény, jelenség kapcsán, hogy meg kellene örökíteni a pillanatot, képpé „merevíteni”, másnak is megmutathatóvá tenni. Az erdőt, mezőt járva sokszor adódik ilyen téma. Egy különlegesen szép zuzmótól kezdve, fészekben ülő kana- lasgém-fiókáig sok minden megérdemli ezt. Persze szükség van „nagy tudású” fényképezőgépekre. A növény- és táj fölvételekhez elég egy egyszerűbb gép is, de a ritka pillanatokat megörökítő felvételekhez már komolyabb fölszerelés —lessátor, állványok, teleobjektí- vek — szükségesek. A tele- objektíves fényképezés az egyik legkomolyabb természetfényképezési mód. Lényegében „távcsöves fényképe- zőnek” is fordíthatnánk, amely a messzebb levő madarat közelinek mutatja, s így is örökíti meg. Lehet cserkészve fotózni vele, bízva a szerencsés véletlenben, amely elénk sodor valami érdekes témát, de lehet előre tervezni, s madarak fészke, állatok Vacka közelében felhúzni lessátruinkat, persze ügyelve arra, hogy nagy alkotmányunkkal ne zavarjuk az állatot élettevékenységében, mert ezt már a törvény is bünteti. Az igazi fotós egyébként is inkább lemond egy-egy ritka fölvételről, mintsem veszélyeztesse például egy madár ^öltését. A sátorból néhány méterről fotózhatjuk az állatok rejtett életét, a fiókanevelés, -etetés pillanatait. Mindennek azonban csak akkor van igazi értelme, ha nem öncélú, hanem tudásunkat másnak is.átadjuk, a papírra rögzített, diára fölvett eseményeket előadásokon, albumokban másoknak is bemutatjuk. Petrilla Attila A papír története Papír nélkül korunk emberének élete szinte elképzelhetetlen. Újságok, hetilapok útján tájékozódunk, könyvekből tanulunk, a szépirodalmi könyvek is sok élményben részesítenek. Levelezőlapok és levelek segítenek távoli ismerőseink elérésében. A képzőművészeti alkotások egy része is papírra készül. Az egészségügy területére is bevonult a papír, amely főképp a nagy forgalmú vendéglőkben jóval higiénikusabb a textiltörülközőknél. A papírzsebkendőt sem kell külön bemutatni. A felsoroltak pedig, még így is, csak töredékét mutatják a felhasználási területeknek. Az ősember még sziklák falára ^éste közlendőit, az asszír uralkodóház már harmincezres cserépkönyvtárral dicsekedhetett, úgy 2700 évvel ezelőtt, de ólomlapokra és viaszlemezekre is „írt” az elmúlt korok embere. Ezek a módszerek nem voltak alkalmasak hosszú szövegek rögzítésére, az erre is alkalmas anyagot, a papiruszt az egyiptomiak fedezték fel 4— 5000 esztendővel ezelőtt. A Nílus mentén növő papyrus nevű növény háncsából készült az új anyag, erre ecsettel festették írásjeleiket: az úgynevezett hieroglifákat. Mivel a papiruszlapok eléggé törékenyek voltak, nem hajtogatták, hanem tekercsek formájában tárolták. A régészeti kutatások során előkerült legrégebbi papirusztekercsek ie. 3350-ből származnak és thébai illetőségűek. Jelenleg a párizsi Nemzeti Múzeumban található. A másik fontos kultúrtörténeti emlék a pergamen, amely igen finomra kiképzett állati bőr, az írás rögzítése mellett már hajtogatni is lehetett. Az ilyen pergamenek egy-egy csoportját két fatábla közé helyezték és így Áz első fogmosás Peti anyukája elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy hároméves kisfiát fogmosásra szoktassa. Este vacsora után elő is vette a szép piros nyelű fogkefét és csíkban rányomta a krémet. A piros pety- tyes pohárba vizet töltött, majd bátorító mosollyal Peti felé nyújtotta. Ám Peti megmakacsolta magát, és fogát szorosan összezárva tiltakozott. — Hát, ha nem, akkor nem •— mondta anyukája, és a polcra rakta a fogmo- só-felszerelést. Másnap reggel Péter korán kelt. Első útja a fürdőszobába vezetett. Lábujjhegyre állva elérte a polcot. Levette a poharat és a fogkefét és úgy, ahogyan már sokszor megfigyelte anyukájától, apukájától, hozzáfogott a fogmosáshoz. Miután végzett, kimosta a kefét és a poharat. Ügyesen a helyére rakta. Halkan benyitott szülei szobájába. Szélesre nyitott szájjal, büszkén köszönt. Kivillanó tejfogai fehéren világítottak a szoba félhomályában. Császár Csaba tárolták — ez tekinthető a mai könyvek ősének. A pergamen nevét Pergamon kis- ázsiai városról kapta, itt készítettek először ilyen anyagot. A mai napig használatos papírt Kínában találták fel. Először selyemre írtak, de mivel ez nagyon drága volt más módszerek után is kutattak. Időszámításunk utáni II. évszázad elején került kidolgozásra a papírgyártás módszere. Rostos növények szárát (például csalán, len, kender) kőmozsárban kevés vízzel addig zúzták, míg az anyagok egységes péppé álltak össze. A pépet vízzel felhígították, majd sűrű textilre emelték, ahol a víz lecsoroghatott róla. Az így nyert lapokat préselték, szárították és simították. A papírgyártás módszerét hosszú időn át titokként kezelték. A papírgyártást mégis sikerült eltanulni a kínaiaktól, mégpedig az araboknak. Tudományukat hadifoglyoktól sajátították el. A módszert továbbfejlesztették és a papír készítéséhez rongyot is felhasználtak. Magyarországra nem tudni pontosan, mikor került a papírgyártás módszere, egyes feljegyzések szerint Mátyás király uralkodásának idején már működött papírmalom. Az elmúlt száz évben az ipari fellendülés hatására a papírgyártás is nagyot fejlődött,* hazánkban az első nagyüzem az 1782-től működő diósgyőri papírgyár. A mai papírgyártás legfontosabb alapanyaga a fa, de nagy mennyiségben Tiasznál- nak föl hulladékrongyokat is, valamint már egyszer elkészített papírt, például újságokat. Miután az erdők területe egyre csökken és sokféle szempont alapján, felelőtlen dolog .volna csak a természeti anyagokra támaszkodni, az ipar eme ágának nagy segítségére lehetünk a papír- és textilhulladékok gyűjtésével, amelyeket a MÉH átvesz. Ez annál inkább fontos, mert bármilyen hihetetlen, hazánk jelenleg is körülbelül félmillió .dollár értékű hulladékpapírt vásárol külföldön. Csáky Ida A tuzséri rajztáborban Két héten át rajzoltak, festettek, ragasztottak általános iskolás gyerekek a nyári szünidőben a tuzséri régi kastélyban a rajztáborban. Az ott készült munkákból szép kiállítást rendeztek Nyíregyházán a tanárképző főiskolán, sokan gyönyörködtek a jól sikerült alkotásokban. Bemutatunk néhányat a kiállított művekből. Faragó Ágnes és Fogarasi Ágnes tuzséri nyolcadikosok metszete. Karászi Csilla és Szász Györgyi negyedikes nyírpilisi tanulók applikációja. (Gaál Béla felvétele/) Madarászok lapja Tornyospálcán Új, érdekes kis lappal gazdagodott a Tornyospálcai Általános Iskola élete: az úttörők madártani szakkörének tagjai összeállították a Madártani Figyelő című kis újság első számát. A lapban nem tudományos értekezések, hanem érdekes élmények, megfigyelések, kapnak helyet. Sok gyerek számol be egy- egy hasznos kiruccanásról, táborról, ahol madarak életét figyelték, tanulmányozták. A növények sem maradnak ki a lapból, és hasznos tanácsokat adnak a szakköri tagok társaiknak a téli madármegfigyeléshez. TÖRD A TEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. Római 1001. 7. Ibolyka. 8. Talmi. 9. Napszak. U. Szomszédos állam pénzéből 1 érték. 12. Kis kecske. 14. Házasság révén létrejött rokoni fokozat. 16. Mezőgazdasági munkát végez. 18. Körmöl, de európai nép is. 20. Három, oroszul. 21. Szintén. 22. Szemmel érzékel. 24. E helyen. 25. Lábízület, lábhajlat. 27. Sportfogadás. 28. Vértanúink városa. 29. Oxigén, nátrium, nitrogén vegyjele. Függőleges: 1. Miska. 2. Kettőzve gyermekek kedvelt édessége. 3. Ilyen „hal” is van. 4. Utóirat ismert rövidítése. 5. FÄEÖ. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben NY). 10. Néma tudós! 11. Lópata egynemű betűi. 13. Ama dolgot. Í4. Panni. 15. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 17. Káros. 19. Van ideje. 21. Kortyolta. 23. Trafik fele. 24. Elektromos töltésű részecske. 26. Kétszer római 500-as. 27. Állóvíz (—’). Megfejtendő: Szeptember 28-án, ünnepélyes keretek között . . . (függ. 6., vízsz. i„ függ. 15.). A megfejtéseket csak levelezőlapon fogadjuk el. A beküldési határidő: október 3. Múlt heti megfejtés: BÉKÉSCSABA — GYULA — DEBRECEN — SZEGED. Könyvjutalom: Szép Szilárd Vásárosna- mény, Szántó Dániel Nagyecsed, Pongó Béla Nyíregyháza, Keller Gabriella Balsa, ifj. Fekete Sándor Máriapócs, Lázár Sándor Fehérgyarmat, Gödény Erzsébet Nyírbogát.
