Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 29. Á határőr nem pihen EMLÉKEK — KÖSZÖNTŐ HELYETT Görcsösen markoltam a fegyver szíját, váltamat húzta a járőrfelszerelés, csizmámon megragadt a vendégmarasztaló Szamos-parti sár. Sötét, hideg éjszaka volt, Csengerben kutyák ugatták a holdat, de a folyónál csöndes volt minden. Az orromig sem láttam. Szerencse, hogy a járőrparancsnokom, a leszerelés előtt álló „öreg” határőr úgy ismerte már a határszakaszt, mint a tenyerét... Első járőrszolgálatom volt ez. Izgalommal és kíváncsisággal telve készültem rá, mint mindenki, aki a határőrségnél töltötte sorkatonai szolgálatát. Különös érzés. Távol az otthontól, s mégis itthon, a megyeszélen — a hazában. Te vagy a felelős a rád bízott határszakasz rendjéért — a haza nyugalmáért is tehát. Az a bizonyos mondat, az alkotmány hetvenedik paragrafusának első bekezdése, amely szerint „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége”, meg sem fordul a fejedben, de tudat alatt benned munkál, érzed súlyát. S helytállsz esőben, hóban, szélben, rekkenő nyári hőségben egyaránt. Hajnaltájt ballagunk vissza az őrsre. Eseménytelen szolgálat volt. A járőrparancsnok hivatalosan jelent, mozdulatai szabályosak, rutinosak. Akárcsak néhány héttel korábban, amikor egyedül volt szolgálatban, és két határsértőt fogott el... S hányán vannak még rajta kívül, akik külföldre szökést, határrendsértést, csempészést akadályoztak meg! Ha valamikor, hát ma, a fegyveres erők napján említést kell tennünk a határőrizeti szervek csöppet semlát- ványos munkájáról. Ennek eredményességét tényék, száFIGYELÖSZOLGALATBAN mok is igazolják: a két országgal szomszédos megye határán uralkodó rend és nyugalom, a hátárforgalom udvarias és pontos ellenőrzése, a tíz szabolcsi településnek adományozott „Határőrközség” cím, a kiváló őrsöknek és katonáknak, valamint a csoportokba szerveződött önkéntes határőröknek kijáró elismerés. Szőkébb pátriánkban a határőrizeti szervek az elmúlt évben több mint egymillió főt léptettek át a határon, 1 millió 100 ezer gépjárművet ellenőriztek, és másfél millió forint értékű csempészárut foglaltak le. Nyírbátorban volt dolgom a minap. A határőrkerület parancsnokságának közelében pattogó nóta foszlányaira kapom föl a fejem: ....csillagfényes éjszakán, mikor alszik minden, szépen, csendesen, a határőr nem pihen...” Igen, nyugtázom magamban, ezt énekeltük mi is a gyakorlótérre menetelvén, és megbizserget valami különös érzés. Hitelét éreztük ezeknek a harsogva énekelt szavaknak, s nem azért, csupán, mert énekelnünk kellett, hanem mert a mindennapok tényleg bizonyították: a határőr nem pihen... Folytonos munka, készenlét, gyakorlatok, az ismeretek állandó gyarapítása, az éberség fokozása, és ami a legfőbb: a szolgálat. Szolgálata szatmári és a beregi végeken, vonaton, az ország legnagyobb keleti kapujában és a kisebb határátkelőhelyeken. Mindez egyetlen szóval: határőrizet. A szolgálatban töltött napok hamar elröppennek. A bátortalanul mozgó újoncból öreg portyás, majd leszerelő katona lesz. De az alaposságot, a rend szeretetét és a felelősség tudatát nem vetke- zi le. Mint ahogy nem felejtheti a közös csínytevések és a kemény próbák élményeit sem. Katonatársaimra visszagondolván kérdések motoszkálnak bennem, de lám, mindjárt tudom aJ válaszokat is. Mi lett Tomsics Sanyival, aki fegyvert fogni, tisztelegni és menetelni tanított bennünket? Visszament Botpaládra, megnősült, a naményi Gelká- nál dolgozik. Bodor Feri, a borbélyunk? Lúgoson kattog- tatja a nyírógépét. Bogáti, az írnok, Sztolyka Sanyi, a KISZ-titkár? Fehérgyarmaton az egyik, Rozsályon a másik. Szép Laci újra a nyírbátori MEZÖGÉP-nél, Szűcs őrmester pedig az exportra induló almaszállítmányok útját egyengeti Tuzséron. Azt mondják, életre maradandó élményektől és az örök barátság érzésétől fosztatik meg az, aki nem volt katona. Határőrök, honvédek a megmondhatói: így igaz. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1951-ben elhatározta, hogy szeptember 29-ét — 1848-ban ezen a napon volt a szabadságharc kiemelkedő csatája, a pákozdi ütközet — a néphadsereg napjává nyilvánítja. Néhány évvel később az ünnep kereteit kibővítették: szeptember 29-e valamennyi fegyveres erő napja lett. Alkalom arra, hogy ne csaik felidézzük tagjait, de őszinte szívvel köszöntsük, ünnepeljük is őket. Juhani Nagy János Sóstói művész- vendégeink (II.) Kedvesen suta figurái s témái nagyon emberiek és szereti a mosolyra késztető könnyű iróniát. Nem részletez, jelez. A plasztikai formát rendszerint elégtelennek érzi, festi kerámiáit. Eddig mintegy hat vázlatot készített. Egyéni humorral teljes a „Párizs ítélete” népies átfogalmazása. A „Kofa”, s „Nő az ablakban” című érmei frissek, beszédesek, a vázlatok szerint sokat ígérnek. Már háromszor járt Magyarországon. Szeptember 1-én a sóstói müvésztelep ismét megnyitotta kapuit az ifjúsági tábor új épületében, melynek emeletéről szép kilátás nyílik a tó százfényű tükrére. Egymás után jöttek a vendégművészek. Most már a művésztelep mechanizmusa teljes fordulatszámmal működik az öt külföldi és az öt magyar művész részvételével. Sigrid Ártes Türingiában Meiningen mellett Melkersben született. A 12 osztályos iskola után (Drezda) Halléban tanult iparművészetet, 1977-ben végzett kerámia szakon, amihez még jött két év aspiran- túra. Készít díszkerámiát, virágokkal telehintett edényeket (korsó, levesestál, kávéskészlet). Négy figurás diplomamunkája egy kerámiafal egy szociális otthonban kapott elhelyezést. Vidám hangulatot áraszt egy félig kivitelezett bankettjelenetet ábrázoló tervezete is. 1975 óta készít — magának, vagy ajándékként — porcelánérmeket dísznek, ékszerként. Anna Lisowska- Jarnuszkiewicz Bizonyára minden lengyel- országi turista találkozott már a művészetével. Akinek volt már a kezében egy 1975- ös, szép művű 10 vagy 20 zlotys pénzdarab, nemigen tudta: az ő műve. Varsóban született. Wroc- lawban végzett 1968-ban a festészeten. Tíz évig volt a lengyel tv-színház díszlettervezője. Díszleteit sajátos ko/istruktivizmus jellemzte, de nem tagadva meg képzettségét a semleges tónusú díszleteket egy-egy ritka színnel úgy feldobta. Férje és sógora is szobrász, talán ezért kapott kedvet, hogy az 1971-es Kopernikusz-pályázatra készítsen egy érmet. Ez volt első érme. Első díjat nyert. Ezek után átállt az éremre. Szereti a vert érmeket, fesztelenül tud dolgozni (az eredeti ugyanis nagy méretben készül). Megrendelésre dolgozik, eddig kb 35 vert emlékérmet készített, beleértve a pénzérméket is. Foglalkozik nagy kompozíciókkal egyedül is, férjével is. Londonban pl. együtt nyerték a Chopin-pá- lyázat harmadik díját. Minden ábrázolását a nemes klasszikus hagyományok szelleme hatja át: világosság, formaszépség, elegancia. Magyarországon most van először. Viktor Karagyulev Plovdivban 1940-ben született. Várnában és Ruszéban járt tengerésztiszti iskolába. Már hat hónapig hajózott, mikor rájött, hogy szobrásznak kell lennie. 1966-ban végzett az akadémián szobrász szakon. Beosztották utána az állami designközpontba, tervezett rádiót, konyhaeszközöket, lámpát. 1973 óta szob- rászkodik, s mintegy tíz köztéri alkotása áll szerte az országban, részben kőből, részben bronzból. Éremmel is foglalkozik, különböző megrendelésre 30- nál is több vert érmet készített, sport- és jubileumi események témával. Ilyen az első bolgár űrhajós tiszteletére készült érme is. A szabad formákat azonban jobban szereti, Sóstón is ilyeneket csinált. Eddig hét vázlata van, többé-kevésbé készen. A hely szellemének hatása alatt egy hétrészes pozitív, negatív felületű éremsort készít, mely egészében egy almává áll össze. Koroknay Gyula Sigrid Artes, Anna Lisowska-Jarnuszkiewicz, Viktor Karagyulev Rólunk írták A kisvárdai járásban tizennégy termelőszövetkezet 52 ezer hektáron gazdálkodik. Az 1970-es években nagy vonalakban kialakult a hagyo- mányokra és adottságokra épülő új termelési szerkezet — olvastuk a Pártélet augusztusi számában. A termékszerkezet korszerűsítése A további korszerűsítésre jelentősen hatott a termelési rendszerek, társulások térhódítása. 1975 óta háromszorosára növekedett a termelési rendszerekben, társulásokban termesztett növények aránya. Hét év alatt megkétszereződött a termelési érték, növekedtek a termésátlagok, azzal együtt a tsz-ek jövedelme. Az állattenyésztésben tíz tsz csatlakozott az iparszerű termelési rendszerhez, két szakosított telep működik. A káderpolitikai elvek megvalósításával javult a tsz-ek vezetése, a szakvezetés színvonala. A felsőfokú végzettségű szakemberek száma 178, az egy szakemberre jutó terület 238 hektár. A havi jövedelem három év alatt 2648 forintról 3000 forintra növekedett. Az alma hazájában, ahol csak későn és lassan indult a kisállattartás, szépen meglendült az utóbbi években — írja dr. Gonda Irén, a Kiste- nyésztők Lapja idei, 8-as számában. / Régészeti falugyűlés Szabolcsban Tavaly 40 ezer látogatója volt a szabolcsi műemlék-régészeti együttesnek. Egy idei nyári pedagógus-továbbképzésen tett kezdeményezés nyomán a Szabolcs-Szatmár megyei általános iskolák felső tagozatos diákjai már az idei tanévben szép sorban ellátogatnak ide, afféle kihelyezett történelemórára. Közben tájékoztatót kaphatnak a tervekről, amelyek szerint a vársánc egy 100 méteres darabját a rajta állt őrtoronynyal együtt eredeti formában állítják helyre, odébb kempinget és csónakázótavat alakítanak ki. «Az itt folyó munkákat egybefogó Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság már kitábláz- tatta a környező utakat a műemléket hirdető emblémával és autóparkolót is készíttetett. Hamarosan megkezdik a nagyobb szabású idegenforgalmi szervezést, propagandát. Az MHSZ folyóirata a Repülés Ejtőernyőzés szeptemberi száma a nyíregyházi mezőgazdasági repülőképzésről közöl összefoglaló írást. A mezőgazdasági repülés jubileuma A mezőgazdasági repülőgép vezető-képzés 1968 őszén indult meg a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. 1971 óta — az első államvizsgától — napjainkig 8 évfolyam végzett és ezáltal 164 fő repülőgép-vezetőt adtak mezőgazdaságunknak. A Nyíregyházán végzett üzemmérnök — repülőgép-vezetői létszám — ma a Repülőgépes Szolgálat hajózó állományának 62,5 százalékát alkotja. 1974-től folyamatosan biztosítják a nyíregyházi üzemegység erre kijelölt és felkészített repülőoktatóinak magas szintű műrepülőképzését. Az üzemegység oktatói állományából jelenleg 4 fő tagja a műrepülő válogatott keretnek. Mint válogatott műrepülők öt alkalommal álltak rajthoz a szocialista államok felkészítő műrepülőversenyén, két alkalommal világbajnokságon és két alkalommal Nyírség Kupa műrepülő-baj- nokságon. Szabolcs-Szatmár megye egyik legérdekesebb' természeti képződményére irányítja a figyelmet a Turista Magazin 8. számában megjelent ismertető. A bátorligeti ősláp Az 53 hektár kiterjedésű területen több mint ezerféle növény — közöttük több száz ritkaság — és pontosan 4672 állatfajta él. Tuzson János professzor 1913-ban fedezte fel ezt a területet és meglepetéssel tapasztalta, hogy a különleges körülmények között olyan mikroklíma alakult ki, amely csak a Kárpátok rétiéin és mocsaraiban előforduló élővilágot tartott itt meg. Huszonnégy esztendővel később Kaán Károly kezdeményezésére nyilvánították természetvédelmi területté a bátorligeti őslápot. A védelem ellenére a talajvízszint lassan ugyan, de csökkent. Csak a legutóbbi évek intézkedései nyomán remélhetjük, hogy az ősláp a megváltozott környezet ellenére is fennmarad. A szigorúan védett területre csak alkalmanként — csooortok- nak — adnak ki látogatási engedélyt, ilvenkor vezetővel lehet megtekinteni az érdekes vidéket. Drágább lett az ital — a járművezetőknek Alaposan megdrágult a szeszes ital az új Büntető Törvénykönyv életbelépése óta azoknak a járművezetőknek, akik ittas állapotban ülnek a volán mögé. Korábban ha tetten értek valakit, fizetett néhány ezer forintot, néhány hónapra elvették a jogosítványt, július elseje óta azonban a néhány ezres mellé minimum egy évre vonják be a jogosítványt, s ez azt jelenti, hogy újból vizsgázni kell ahhoz, hogy visz- szakaphassák járművezetői engedélyüket. Ügy látszik, még ez a szigor sem tart vissza mindenkit a vezetés előtti ivászatoktól, erre enged következtetni, hogy a bíróságokon szinte naponta születnek ittas vezetés miatt ítéletek. Végső Sándor 22 éves nyírvasvári lakos július 5-én Nyírbátor területén motorozott, s megállapították, hogy vérének alkoholtartalma 1,53 ezrelék volt. A Nyírbátori Járásbíróság 3000 forint pénz- büntetést szabott ki rá és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Ravasz Gyula 25 éves bátorligeti lakos június 28-án este vezette falujában ittasan kocsiját, pechére őt is igazoltatták és kiderült, hogy vérében 1,92 ezrelék alkohol van. Büntetése 5000 forint, s őt is eltiltották egy évre a vezetéstől. Balázs Sándor 47 éves nyír- lugosi lakos július 5-én Piri- csén munkahelye tehergépkocsiját vezette ittas állapotban, szervezetében 2,15 ezrelék alkoholt találtak. Az ő büntetése is 5000 forint, volán mögé azonban másfél évig nem ülhet. Sáfár Béla 40 éves csenger- újfalui lakos részegen vezette munkaadója pótkocsis erőgépét június 15-én Urán, amiért 3000 forintra büntették és egy évre elvették a jogosítványát. Szénási Lajos 30 éves ro- hodi lakos április 22-én este alaposan berúgott és úgy motorozott Nyírmada és Rohod között. Nem volt szerencséje, őt is igazoltatták, s a Mátészalkai Járásbíróság 4000 forintra büntette és egy évre elvette a jogosítványát. Valamennyi ítélet jogerős.
