Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 28. (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságpolitika és a társadalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a tényezőknek a vizsgálatára,' amelyek alapvetőek az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempontjából. A területi ellenőrzéseket is beleértve több száz vizsgálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés^ témaköreiben, mindenekelőtt a termelőberendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdálkodás, a külkereskedelem, a beruházási tevékenység számos területén. — Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a lakosság anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának ellenőrzésére. A vizsgálatok a tevékenységeknek is széles körét fogták át. Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a szociális gondoskodás, a testnevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kérdésére. — A vizsgálatokkal a jelenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a kiváltó okokat kerestük. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, amelyek a hibák megelőzését szolgálják. Ügy véljük, ez igen fontos szerepe az ellenőrzésnek, mert módot ad rá, hogy kellő időben megtegyük azokat a hatékony Intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetőek a kárt okozó, súlyosabb hibák. — fgy lehetőség nyílik arra is, hogy javaslatokkal segítsük azoknak a helyi vagy központi intézkedéseknek a kialakítását, amelyek a feltárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szolgálják. Munkánkban még inkább arra törekszünk, hogy az ellenőrzés a jó tapasztalatokat, az újszerű kezdeményezéseket is feltárja, segítse elterjesztésüket, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. — A XI. kongresszust követően a kormány átfogóbban foglalkozott az ellenőrzés fejlesztésével és újabb, magasabb követelményeket állított elénk. Fölmérve helyzetünket, fogyatékosságainkat, a többi között megállapítottuk, hogy erőinket elapróztuk, sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasznosítására, javaslataink megvalósításának figyelemmel kísérésére. A lehetségesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi munkában hasznosítható, operatív segítséget nyújtani a vezetésnek. Ez utóbbi időben számos intézkedést tettünk a munka színvonalának emelésére, feltételeinek javítására, operativitásának erősítésére. Kétségtelen az előrelépés, de még kísértenek a munkában a régiekhez hasonló problémák. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy horderejű kérdésekben nem lehet az egyik napról a másikra változást elérni. Azért nem mindig jogos a gyakran tapasztalható türelmetlenség. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítható akadályokat, megszüntethető hibákat is felszínre hoznak. De gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhetőnél lassabban változtatnak érdemben. — A magunk részéről arra törekszünk, hogy munkánk tanulságainak és a szocialista országok hasonló téren szerzett tapasztalatainak fel- használásával tovább javítsuk a népi ellenőrzés működését, alkalmas módszerekkel emeljük a vizsgálatok színvonalát. Szorosabb és eredményesebb kapcsolatokat kívánunk kiépíteni együttműködő partnereinkkel is. E törekvések jegyében elhatároztuk például — ennek módszereit már kidolgoztuk —, hogy a vizsgálatokat addig nem tekintjük befejezettnek, amíg az adott ügyben nem történnek meg a szükséges érdemi változások, it téren eredményekről is szólhatunk, de a vizsgálatok érdemi hasznosításában még nem sikerült kellő fordulatot elérni. — Jobban kell élnünk meglevő lehetőségeinkkel. Megfelelő előkészítéssel gyakrabban kell például a tájékoztatót kémünk, beszámoltatnunk, utóvizsgálatokat tartanunk. Ügy látszik, eddig nem volt elegendő erőnk — vagy nem tártunk fel minden lehetőséget — arra, hogy az indokoltnak tartott intézkedéseket számonkéréssel is elősegítsük. Ezért tovább kell keresni a továbblépést biztosító belső és külső lehetőségeket. — A népi ellenőrzési bizottságok újjáválasztása jó alkalom lesz arra, hogy e területek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség, a szakszerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra törekszünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervezőkészséggel rendelkező vezetők és munkatársak dolgozzanak — hangsúlyozta Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke. A népi ellenőrzés munkájáról szóló vitában felszólaltak: Varga Gyula (Zala), Rujsz .Lászlóné (Vas), Fábián Márton (Szolnok), Sas Kálmán (Heves), Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Tóth Géza (Szabolcs), Papp Gy. Lászlóné (Csongrádi,'Angyal János (Bács-Kiskun) és Kasó József (Baranya) képviselők. A vitában felvetett kérdésekre Szakali József államtitkár válaszolt. Többek köTisztelt országgyűlés! A jelentés és az államtitkári expozé hűen tükrözi azt a következetes tevékenységet, melyet a népi ellenőrzés több mint 20 éves'fennállása alatt kifejtett. A népi ellenőrzés megalakulása óta hatékony segítséget nyújtott a vezetőknek, a társadalmi termelés fejlesztéséhez és megvalósításához, a szocializmus építéséhez. Az első szocialista államban Lenin fogalmazta meg az ellenőrzés feladatát: „A számvitel és az ellenőrzés, mely a szocializmusban való átmenethez szükséges, csakis tömegméretű lehet”. A népi ellenőrzés tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat a megyénkben folyó népi ellenőri munka területén kedvező hatást váltott ki. Megélénkült az együttműködés a népi ellenőrzés és más ellenőrző szervek között. A népi ellenőrzési vizsgálatok egyre inkább összekapcsolódnak, koordináltan folynak le. Jó együttműködés bontakozott ki a különböző társadalmi szervek és a népi ellenőrzés között. A szakszervezetek megyei tanácsa, a Hazafias Népfront, a KISZ már eddig is több vizsgálatban működött együtt a népi ellenőrzéssel. A vizsgálati megállapítások hasznosítása a vizsgálatok realizálása terén is jelentős előrehaladás tapasztalható. Vonatkozik ez a társadalmi realizálás kibontakoztatására is miután a helyi sajtó és rádió egyre több segítséget nyújt a nyilvánosság biztosításán keresztül a társadalmi realizálás elősegítésében. Megyénkben 2200 népi ellenőr segíti az ellenőrzési munkát, évente, mintegy 120 —130 vizsgálatot végeznek, amelyek 650—700 egységre terjednek ki. Ezen túlmenően mintegy 160—200 bejelentéssel és 80—100 panasszal foglalkoznak. A megyei népi ellenőrzési bizottság munkája során messzemenően törekedett a KNEB által meghatározott feladatok határidőben történő elvégzésére. Az éves ellenőrzési terveik összeállításánál jól hasznosították a zött a következőket mondotta: — Sok észrevétel, megjegyzés hangzott el az ellenőrzések nyomán tett javaslatok végrehajtásával kapcsolatban. Teljes joggal kérik a nagyobb következetességet. Föltétlenül javítani kell a meglévő szemléleten, hozzáálláson, hogy ezzel is jobb feltételeket teremtsünk a népi ellenőrzés javaslatainak megvalósításához. A népi ellenőrzés tevékenységében ez az egyik lenfontosabb tennivaló. Ezután határozathozatal következett. Az országyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolóját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Dömötörffy Sádor (Zala m. 5. vk), a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője még az országgyűlés nyári ülésszakán nyújtott be interpellációt — a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában — a pénzügyminiszterhez. Faluvégi Lajos az ügyrendben biztosított jogával élve — a kulturális miniszterrel, az Országos Köz- művelődési Tanács titkárságának vezetőjével és a SZOT titkárával egyetértésben — írásban válaszolt Dömötörffy Sándornak, s válaszát a többi képviselő is megkapta. Az írásban adott válasszal az interpelláló képviselő egyetértett, azt az országgyűlés is tudomásul vette. Bálint Istvánná (Békés m. megyei pártbizottság éves cselekvési programjaiban, munkaterveiben meghatározott feladatokat, a tanács különböző határozatait. Ennek alapján több fontos területet vizsgáltak meg. így pl. az ipari üzemek létszám- és bér- gazdálkodásának, a munka- időalap kihasználásának helyzetét, az 1979. évi fontosabb beruházások előkészítésének, kivitelezésének helyzetét stb. A szakszervezeti szervekkel együttműködve vizsgálatot folytattunk a munkavédelem, az egészségügy és a közművelődés területén. A szak- szervezetek megyénkben a jövőben is aktívan támogatják a népi ellenőrzést hasonló vizsgálatokban. A jövőben a vizsgálatokat még alaposabban kell előkészíteni és még jobban felkeli készülni egy-egy adott terület vizsgálatára úgy, hogy az minél alaposább, minél reálisabb megállapításokat tegyen. Törekedni kell arra is, hogy olyan vizsgálatokat szervezzünk, amelyek komplex módon több ágazatot átfogóan tárják fel a vizsgálandó kérdéseket, s hogy lehetőség legyen minél szélesebb, általánosabb következtetések levonására. Igen fontos kérdés, hogy a vizsgálatokban kellő súlyt kapjanak a társadalompolitikai kérdések. A végzett vizsgálatok megállapításainak realizálása so12. vk), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepének vezetője a hagyományos csa- ládiház-építéshez a jobb falazóanyag- és tetőszerkezet-ellátás, valamint ezzel összefüggésben a Békés-Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat rekonstrukciójának gyorsítása tárgyában interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. Ábrahám Kálmán miniszteri válaszában egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok karbantartása is — nagy figyelmet és további intézkedéseket kíván. — A Békés megyeieknek bizonyára megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsítenek 500 milliós forint ráfordítással. Az egyik már az idén termelni kezd, a másik 1981 első negyedévében. A jelenlegi 200 milliós téglatermelés 60 millió téglával növekszik majd, s várhatóan javul a gerendaellátás is. Ami az építő faanyagokat illeti, e téren kedvezőtlenebb a helyzet. Sajnos, az import- beszerzések nem a terveknek megfelelően alakulnak, ezért a szükséges intézkedéseket már megtettük. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek második napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva töltötte be — befejezte munkáját. rán nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a visszaélést elkövetők minden esetben a cselekményükkel arányban álló felelősségre vonásban részesüljenek. Szükség van erre annál is inkább, mert közvéleményünk érzékenyen kíséri figyelemmel ilyen esetekben az eredményt. A népi ellenőrzés a vizsgálati megállapításokról rendszeresen tájékoztatja a vezető szerveket, a különböző tömegszervezeteket és társadalmi szervezeteket. Ezen keresztül is nagy segítséget tud nyújtani a mindennapi kérdések megoldásához, a hosz- szabb távú döntések kialakításához. Széles tömegekre támaszkodva elérhetjük, hogy a népi ellenőrzés módszereinek állandó fejlesztésével igazodjon az adott igényekhez. Fontos feladatának úgy tud a jövőben is eleget tenni, ha a széles népi ellenőri hálózatot, mint társadalmi bázist tovább erősíti. Törekedni kell arra, hogy a jövőben is minél több magasabb képzettségű szakembert, fizikai dolgozót, nőt és fiatalt vonjunk be e nagyon fontos munkába. A közvélemény bizalmának megnyerése és megtartása arra kötelezi a népi ellenőrzést, hogy a jövőben is nagy figyelmet fordítson az állampolgárok által tett közérdekű bejelentések és panaszok intézésére. Ennek a kérdésnek a megítélésénél sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem csupán ügyintézés. A népi ellenőrök nem lehetnek hivatalnokok, az ő munkájuk igen fontos politikai tevékenység. Kedves elvtársak! összességében elmondhatom, hogy az országoshoz hasonlóan megyénkben is javult a népi ellenőrzési munka színvonala és hatékonysága. A vizsgálatok által feltárt pozitív és negatív tényezők, azok realizálása segítették a párt- és a kormányhatározatok, a megyei célkitűzések valóra váltását. A népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentést elfogadom. Tóth Géza szabolcs-szatmári képviselő felszólalása Napi külpolitikai kommentár Hofburgban folytatódik □ écsben a Hofburg termeiben ismét a tárgyalóasztalhoz ültek a közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon részt vevő diplomaták és szakértők. A megtoeszéléssorozat évei alatt -már többször nyílt alkalom az előrelépésre, arra, hogy tényleges megállapodást érjenek el. A szocialista országok abból a tényből kiindulva, hogy a tárgyalt térségben katonai erőegyensúly van, már több alkalommal javasolták a haderők létszámának és fegyverzetcsökkentésének megkezdését. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK több olyan indítványt tett az utóbbi években, amelyek „elébe mentek” a korábbi nyugati kívánságoknak. A szocialista kezdeményezések kompromisszumos jellegűek voltak. Elfogadták például a nyugati fél (USA, NSZK, Kanada, Nagy-Brdtannda, Belgium, Hollandia, Luxemburg) azon kívánságát, hogy a két államcsoport fegyveres erőinek létszáma 900—900 ezer fő legyen, ebből egyenként 700 ezer fő a szárazföldi erők állományában. A javaslat szerint a szocialista fél első lépésben a Szovjetunió Közép-Európában állomásozó erőit csökkentené, s ennek ellentétele lenne az amerikai csapategységek kivonása. A Szovjetunió kész arra, hogy jelentős harcikocsierőket vonjon kd a térségből az amerikaiak által felajánlott harcászati atomfegyverekért cserébe. A legtöbb gyakorlati kérdésben a szocialista tárgyaló fél lényegében elfogadta a nyugatiak -kéréseit. Egy pontban azonban nem engedhetett. Ez pedig az a bizonyos „létszámv-ita”. A nyugatiak azt állítják, hogy a szocialista, hadseregek beterjesztett létszáma vagy 150 ezer fővel alacsonyabb az általuk kiszámítottnál, s ezért „aszimmetrikus” csökkentésre van szükség. A szocialista tárgyalók visszautasítják ezt a -megalapozatlan követelést. A nyugatiak ugyanis mind ez ideig nem voltak képesek adatokkal alátámasztani az „aszimmetrikus” létszámmal kapcsolatos állításaikat. szocialista országok éppen ezért rámutatnak arra, I § hogy ez a taktika mindenekelőtt a tárgyalások el- Jf húzását, a tényleges leszerelési,'csapatcsökkentési intézkedések meggátolását célozza. A tárgyalásokon, mint ismeretes, megfigyelői státusban jelen vannak hazánk képviselői is. A megbeszéléseken hozandó határozatok ugyan nem terjednek ki Magyarországra, de küldöttségünk a "bécsi értekezlet érdekelt résztvevőjeként hangot ad kormányunk nézeteinek. Miklós Gábor Moszkva: Szovjet—kínai tárgyalás Csütörtökön Moszkvában megbeszélést tartott a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság kormányküldöttsége. A szovjet küldöttséget Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, a kínai delegációt Vang Ju-ping külügyminiszter-helyettes vezeti. Mint a tárgyalásról kiadott közlemény bejelenti, a megbeszélésen megállapodás jött létre a két küldöttség tárgyalásainak ügyrendjéről. Megállapodtak, hogy a tárgyalások színhelye felváltva lesz Moszkva és Peking, ugyanakkor a már korábban megindult, a határkérdések rendezésével foglalkozó tárgyalásokat is felváltja tartják a két fővárosban. Az utóbbi tárgyalások eddig Pekingben folytak. A két küldöttség pénteken ismét találkozik. Tanácskozik az ENSZ-közgyülés Csehszlovákia továbbra is elsődleges figyelmet szentel a fegyverkezési verseny beszüntetésének és a leszerelésnek, ezért nyilatkozattervezetét terjeszt elő megvitatásra a leszerelést célzó nemzetközi együttműködésről — közölte az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán elhangzott felszólalásában csütörtökön Bohus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. Chnoupek kiemelte a SALT—II. szerződés aláírásának jelentőségét, majd a közép-európai haderő-csökkentési tárgyalásokkal kapcsolatosan rámutatott: Csehszlovákia érdekelt a megbeszélés sikerében. Chnoupek élesen elítélte a szocialista Vietnam ellen végrehajtott kínai agressziót, valamint az ENSZ-ben Kambodzsa törvényes kormánya ellen irányuló manővereket. Erősíteni a vezetést a szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról) dalompolitikai célok teljesítése. A bevételek időarányos teljesítése a feladat ellátásához a szükséges pénzeszközöket biztosította. Kedvezően befolyásolta a gazdálkodás helyzetét, hogy a tanácsok az év kezdetekor már jóváhagyott költségvetéssel, fejlesztési tervvel rendelkeztek. A jobb előkészítést igazolja, hogy amíg 1978. első félévében 69 esetben kellett fejlesztési tervmódosítást végezni, ez év első felében mindössze négy esetben került sor korrekcióra. Felhívta a végrehajtó bizottság a figyelmet a második félévi beruházási tervek megvalósításának gyorsítására. Szükséges, hogy 1979-ben a tervezett naturális célok teljesüljenek, másrészt tervszerűtlen áthúzódások ne terheljék az 1980. évi beruházást. Továbbiakban a végrehajtó bizottság elfogadta a megye ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzésének a VI. ötéves terv időszakára vonatkozó fejlesztési programját, illetve a szociális otthonok és az öregek napközi otthonai fejlesztésére előterjesztett javaslatokat. Mindkét határozat alapul szolgál a VI. ötéves terv készítéséhez. Egyéb kérdések között döntött a végrehajtó bizottság a Váci Mihály-díjak odaítélésében.
