Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
1979. szeptember 27. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Szavak becsülete H item, hogy nem minden helytelen nyelvi fordulat egyszerűen nyelvi restség. Miután kimondott szavaink tudatosan, vagy tudat alatti okokból születnek, minden esetben egyféle gondolkodás tükrének tekinthetők. Nem véletlen, hogy az üresfejű ember néhány üres sztereotípiával él csupán, képtelen az egymás mellé fűződő szavaknak megkapó értelmet kölcsönözni. Mindezt azért bocsátom előre, mert jó ideje ingerel néhány olyan fordulat, amely ott vonul a szónoki beszédben, az újságcikk és hírek sorai között, a rádió és televízió riporterei és riportalanyai szótárában. íme, néhány példa: „Az m.-i határban végzik az aratási munkát.” „Útépítési munkák kezdődtek.” „Az f.-i üzemben megkezdődött a termelési tevékenység." „Folyik a föld- gázvezeték megvalósítása.” „Képünkön: F. József munkavégzés közben.” Nem sorolom tovább. Ennyiből is látszik: bonyodalmas és körmönfont fogalmazások ezek. Mert mintha kiveszett voina a köztudatból az egyszerű és lényeget láttató fogalmazás. Dolgozik, arat, épít, termel. Mi lehet az oka? Elképzelhető, hogy valaki tényleg csak tevékenységet végez, de nem dolgozik. Elhihető, hogy valaminek a megvalósítása folyik, sőt mi több, folydogál, de az istennek se valósul meg. Láttunk olyat is, hogy valahol éppen „munkák kezdődtek”, csak az volt a szépséghiba, hogy abba is maradtak. A fogalmazás tehát ered egyféle óvatosságból. Körülírom, de nem írom le a konkrétumot jelentő igét, nem mondom ki az egyetlen nyelvileg és etikailag helyes szót, mert mi történhet? Még kiderül, nem lett a munkából, a tevékenységből, az építésből semmiv Ezek a fogalmazási csalafintaságok tehát sejtetnek egy valós helyzetet, amely sokakra jellemző. Ha nem is a többségre, de igen sok emberre. És ez nagyon sértő. Mert a többség nem tevékenységet végez, hanem dolgozik, nem rilegvalósítást folytat, hanem megvalósít. Gyárat, házat, lakótelepet, gépet, mezőgazdasági terméket. Érdemes lenne tehát nyelvünket egyszer górcső alá venni, s gyorsan kiirtani belőle a kétértelműségeket. Kimondani azt, ha valaki mímel, csal, alibi tevékenységet folytat, lóg, álcázza magát. És kimondani a helyes szót akkor, ha valaki arat, épít, gyárt, dolgozik. A rossz fogalmazás másik oka: szeretünk dagályosak, ünnepélyesek lenni. Mintha szégyellnénk csak annyit írni, mondani: a traktoros szánt. A kőműves vakol. Túl egyszerű, már-már pórias, nem érezzük benne a végez, folytat igék tartósságot sugalló hangulatát. Pedig az ember a munkáját nem dagályosan végzi. Sőt, nem végzi. Csak dolgozik. N álunk — ismerős dolgot mondok — munkáshatalom van. Nem a munkavégzők hatalma. A munkásoké, akik dolgoznak, a parasztoké, akik szántanak, vetnek, aratnak, szüretelnek. A munka, a dolgozik szavak becsülete tehát régi, mondhatnák politikai töltésű. Ne manipuláljunk hát a szavakkal. Ne ferdítsünk tartalmat megideológizált dagályosággal. Ha a nyelvi tisztaság a saiátunk lesz, akkor talán jobban látjuk az életet, nem szűrjük át agyunk bonyolító szűrőién. Talán még azt is eredményezi, hogy munkavégzésünk egyszerűen munkáim alakul. Nem lenne rossz következmény! Bürget Lajos Juhok megfigyelés alatt Fésiismerinók Demecserben Egyszerre 800—1000 juhból • álló nagycsoportos és nem állandó nyájakból — úgynevezett nyájrendszerekből áll a demecseri Kossuth Termelőszövetkezet juhászata. Az ilyenfajta intenzív tartás az országban ritkaságszámba megy. A megvalósítás ott célszerű, ahol a talajadottságok sem a legkedvezőbbek. Például Demecserben és környékén a terepben kialakult jelentős szintkülönbségek, egyenetlenségek, mocsaras talaj nehezíti a mezőgazda- sági munkákat. Itt a juhokat lehet a legjobban hasznosítani. A jelenlegi 6 ezerből álló anyajuhállományt mielőbb szeretnék 2 ezerrel megnövelni. Ennek elérésére létrehoztak egy juhtelepet, amely lényegében szakosított, mert van elletőtelep, egymás szomszédságában 2 anyatelep és rendelkeznek egy hizlaló, vagyis jerkenevelő épülettel is. Az elletők mindegyike 500 fiasbárány fogadására alkalmas. Itt a takarmányadagolást még az idén a többi épülethez hasonlóan gépesítik. Az évi mintegy 11 ezer juh alkotta átlagállomány gondozását 43 szövetkezeti tag látja el. Most egy falkát megfigyelés alatt tartanak. Ez abból áll, hogy az állatok jellemzőit gépi adatfeldolgozással Budapesten nyilvántartják, s az Állattenyésztési Felügyelőség azok értékelése alapján dönti el: törzsállománnyá nyilvánítja-e vagy sem. Ez azért szükséges, mert a megfelelő és a kellően dokumentált származású bárányokért lényegesen magasabb árat lehet kapni. Demecserben a magyar fé- süsmerinó fajtát tenyésztik, mert róluk a szövőipar legbecsesebb anyaga, a vékony szálú, rugalmas, tartós meleg gyapjú származik. Egyről tavasszal 4—6 kilót nyernek, melyet az állatokról géppel nyírnak le. A Kossuth Tsz az idén mintegy 3,2 millió forint értékű gyapjút adott át a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalatnak. A demecseri bárányok nagy részét pedig Franciaországba, Olaszországba, Líbiába és Libanonba exportálják. Cs. Gy. Őszi utca Ősszel volt mindig legrútabb az utcánk. Por, vagy sár és szemét mindenütt. Legtöbb udvarról sovány tő- gyű tehenek, örökös igával nyúzott lovak vontatták kibe a nyikorgó szekereket. Naponta csorda, csürhe, ménes járt, s azok sem kímélték el- haladtukban a terepet. Száraz időben akkora port kavartak, hogy szinte fulladt Szociálpolitika a mátészalkai tangazdaságban Szerelik a silómarót Mikrobuszon a határba A Szamos menti Állami Tangazdaságban a magasabb szintű termeléshez megteremtik a szociális és a munkavédelmi feltételeket: is. Elkészítették a mindenre kiterjedő szociális és munkavédelmi fejlesztési tervet. Már az idén is egy sor kedvező intézkedésre került sor. Augusztus közepét öl egy együttműködési szerződés értelmében a tangazdaság három üzemi konyháját a megyei vendéglátó vállalat üzemelteti. A fehérgyarmati és a csengeri üzemi konyha korszerű, a mátészalkai konyha felújítására a nyáron 500 ezer forintot költöttek. A három konyha naponta 750 dolgozónak biztosít ebédet. A műszaki egyetem almaszedő diákjait is ellátják főtt étellel. Az üzemi konyhákról naponta 14 munkahelyre szállítják ki az ebédet. Lépcsőzetes munkakezdés Idén tovább javult a munkásszállítás. Augusztusban 2 új panoráma autóbuszt vásároltak, így nyolc nagy autóbusz, kilenc mikrobusz és két felszerelt teherautó szállítja a munkásokat. A kiemelt munkahelyen dolgozókat, főleg a nagy értékű gépek kezelőit háztól házig szállítja a munkásbusz. Az almaszedés idejére nyolc autóbuszt bérelt a tangazdaság a Volántól. Az koknak, ötmillió forintos költséggel korszerűsítették a fehérgyarmati, a csengeri és a hodászi szállót. Kölcsön lakásépítésre A tangazdaság évente 1 . millió 200 ezer forintot költ munka- és védőruhák beszerzésére. 1977-től csökkent a ruhák kihordási ideje. A nehéz fizikai munka megköny- nyítésére, az anyagmozgatás gépesítésére az elmúlt néhány évben több millió forintot költöttek. Idén csaknem egymillió forintot fizettek ki erre a célra. Üdülésre ebben az évben 300 ezer forintot fizettek ki. A nagycsaládosok támogatására szeptember előtt 128 ezer forintot adott a szakszervezet. Egyéb szociális segély címén 55 ezer forintot fizettek ki. A tangazdaság dolgozói idén Mátészalkán három munkáslakást kapták. 1980- ra nyolc munkáslakás igényt adtak be a városi tanácsra. Szociálpolitikai kedvezménynyel járó OTP- és szövetkezeti lakást évente hárman- négyen kapnak. Évente > öt dolgozó kap kamatmentes kölcsönt kislakásépítésre. A kislakásépítőket személyenként 60 ezer forinttal támogatják. A részesedési alap terhére évi 50 ezer forintot képeztek vissza nem térítendő lakásépítések támogatására. Az ötvenezer forintot a szakszervezet közreműködésével a nehéz körülmények között élő lakásépítők között osztják szét. A tangazdaság építőbrigádja a művezetők közreműködésével és C menetlevéllel is támogatja a kislakásépítőket. Fürdő a telepen A Mátészalkán idén épülő sürítményüzem mellé korszerű szociális létesítmény épül. Hamarosan Fehérgyarmaton ezer férőhelyes tehenészeti telep építését kezdik el, a telepen is lesz öltözőfürdő. A két új szociális létesítmény négymillió forintba kerül és százötven dolgozó ellátását biztosítja. Egy helyiség átalakítását már megkezdték, az építőbrigád a következő év elején itt kap majd korszerű szociális létesítményt. N. L. A Mezőgép fehérgyarmati gyáregységében évente 120 darab silómaró gépet készítenek. Képünkön: szerelik a vázat. (Mikita Viktor felvétele) Tűfejeket gyártanak A Medicor Nagyecseden őszi betakarítás idején valamennyi személyszállító jármű menetrendszerűen közlekedik a lépcsőzetes munkakezdéshez igazodva. A szatmári állami gazdaságok egyesítése óta elérték, hogy valamennyi központi munkahelyen az előírásnak megfelelő a szociális ellátás. Néhány öltöző-fürdő azonban még most is zsúfolt, néhány pedig nincs kellően kihasználva. A nem telepített munkahelyekre saját gyártmányú, vontatható szociális kocsik járnak. Ezek a kocsik mosdótállal, kisasztallal és kályhával vannak felszerelve. Idén négy vontatható kocsit állítottak össze a tangazdaság szakemberei, így már tizenkét kocsi járja a nem telepített munkahelyeket. Több szociális épületben idén központi fűtést szereltek be. A fűtés korszerűsítésére 410 ezer forintot költöttek. A tavalyinál jobb elhelyezést biztosítottak az almaszedő diáSzerződést írt alá a debreceni Medicor (orvosi műszergyár) és a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet. A szerződés értelmében egy kisüzem születik, s kezd dolgozni 1980. január elejétől a termelőszövetkezet egy átalakított magtárában. A szerződés előzményeiről Mészáros Bálint tsz-elnök mondta: — Kedvezőtlen adottságú szövetkezetünkben időről időre gondot okozott a munkaerő, foglalkoztatása. A Te- szöv közvetítésével kezdtünk tárgyalni a debreceni gyárral. Szövetkezetünk már nem termel dohányt, a régi dohánysimító helyiségében be- rendezhetőnek látszott egy kisüzem. Sikerült megegyeznünk, két hete aláírtuk az első szerződést. Ezen még vannak apróbb módosítások, de a végleges szöveg is készen van már. Az előzményekhez tartozik, hogy a tsz bérmunkában már dolgozott a Medicornak. Orvosi műszeralkatrészeket, tűfejeket fognak gyártani, s tizenhat dolgozó már most Debrecenben van, ők betanított munkásként jönnek majd haza. E hónap végén 22 automata gépet szállít a gyár, ezeken kezdődik meg Nagyecseden a termelés. Január elsejétől további száz ember áll munkába. — Megegyeztünk abban, hogy például almaszüretkor, tehát csúcsidőszakokban ez a százhúsz ember kint a földeken dolgozik. Hogy mit fog tudni ez a kisüzem, az sokmindenen, természetesen az embereken is múlik. Mi úgy számolunk, hogy évi 150 milliós alaptevékenységünkhöz szeretnénk a melléküzemágban termelni 40—5Ö ‘millió forintot. Ennek a nyereség része biztonságosabbá teszi a gazdálkodásunkat, módot ad bizonyos fejlesztéshez is. A termelőszövetkezetünk évekig veszteséges volt. Tavaly úgy, ahogy lábraáll- tunk, 220 ezer forintos nyereségünk volt. Mondhatnám úgy is, hogy lábadozunk. Idén is nyereségesek leszünk. Megerősödött a szakember- gárdánk, ma már 22 egyetemet és főiskolát végzett, jórészt fiatal dolgozik itt. A kisüzem dolgozóinak 70 százaléka nő lesz, és ez sokat jelent a községnek is. Már most szó van arról, hogy a Medicor a községben is létesítene egy üzemet, ahol körülbelül kétszáz ember dolgozna. Ez persze még csak elképzelés. A szövetkezet dolgozói természetesen örülnek az üzemnek. Várják a gépeket, készítik nekik a helyet, de igazából nem nagyon érnek rá vele foglalkozni. Almaszüret van, és ha már kész lenne, akkor is állna most az üzem. (bartha) tőle minden élőlény; ha ázott a föld, utálatos sarat dagasztott jószág, szekér. Hordták haza a nyári munka eredményét. A pár holdasok, harmados családok ekkor gyötrődtek legtöbbet a tengernyi munkában. Hogy ne találjon hasznos prédára a tél. A családok minden munkaképes tagja a határban serénykedett. Gyerekek kukoricaszárral rakott szekerek hátul kiálló rúdjain csimpaszkodtak. őszi betakarításkor ezerféle szemét került az utcába. • De mifelénk járt el a halottas menet, a ki tudja mikori temetőbe. Ahol ritkán találtak olyan sírhelyet, mikor csontba ne koccanna az ásó. Most nézem a mai őszi utcát. Ha van valami változás fél évszázad óta, az itt nagyon sok. Mindenekelőtt nincs por, szemét, rendetlenség. Az ötvenes évek elején építettek járdát. Az előre gyártott betonlapokat csak a helyszínre szállíttatta a község új vezetősége. Az itt lakók láttak hozzá a lerakáshoz. Közös egyezséggel, minden négy háztól kellett gondoskodni egy liter borról. A több száz méteres járda néhány nap alatt elkészült. Először dolgozott ilyen közhasznú munkán az utca népe. Nagy erővel robban a felismerés: abban is egységessé váltak, hogy egymásért, a községért sokat tehetnek. S ekkor már Temető utca helyett Kossuth Lajos utca lett a hivatalos heve. Eltűntek a nádas, paticsos házikók. Mára alig van pár ház az utcában, húsz évnél idősebb. A régi, híresebb utcabeliek aligha találnának haza: a bocskorfűző Nagy József, a vászongatya-korcoló Butyu Némedi Gergely, a macskabőrből színes dohányzacskót készítő anyai nagyapa, Veres Károly ... Mindkét oldalon sokszínű, tarka virágszegély. Még ellenálltak az eddigi gyengébb őszi dereknek. Akár a por- csintfolt gyepszőnyegek, melyek terjednek, mióta rozoga szekerek, vigyázatlan állati lábak nem gyötrik az utcát. (De ez nem azt jelenti, hogy végképp meg is szűnt az állattartás: szinte minden háznál van valamilyen hasznos jószág.) Ezúttal gumikerekű járművek jelentenek forgalmat. Leginkább építőanyagot szállítanak, vagy a háztáji föld termését fuvarozzák haza. Még sűrűbbek a személygépkocsi-járatok. Az utcában is akad -néhány. Gyakori beszédtéma: kinek a fia, lánya érkezik haza — esetleg már az unokákkal — szebb és drágább kocsiban. Pár kispadot még tartanak az utcában, melyekre ősszel csak jó időben ül ki nézelődni az idősebb nemzedék. Már tudják, meg fogják ásni az utcát, hogy elhelyezhessék a kitűnő vizet adó csőhálózatot. Asztalos Bálint , * S V ü 1' * í « ti jÉy r~ " r' ^ J >* 4
