Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
XXXVI. évfolyam, 226. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 27. csütörtöl Napirenden az egészségügyi miniszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója, interpellációk Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az országgyűlés: a képviselők megvitatják az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját és sor kerül interpellációkra is. A szerda délelőtt 11 órakor megkezdődött tanácskozáson az ülésterem padsoraiban helyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, . a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Jelen voltak a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően az ország- gyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött az ülésszak napirendjéről. 1. Az egészségügyi miniszter beszámolója az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról; 2. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Dr. Schultheisz Emil expozéja Az úttörőmúzeumban a pajtások kérésére dr. Maróthy László beír az emlékkönyvbe. (Elek Emil felvételei) Az országgyűlés 1972-ben az egészségügyi törvény meg- alkotásiaikor abból indult ki, hogy szocializmust építő hazánkban az egészség—betegség, nem pusztán az orvos és a beteg ügye, nem magánügy, jóval több annál. Az orvos—beteg viszony átalakult a társadalom és az egészségügy kapcsolatává, s ez jelentősen gazdagította, kibővítette a hagyományos orvos—beteg kapcsolatot, fokozta az egészségügy, az orvos felelősségét. Sőt, minden ember felelősségét önmagáért. A törvény — a jog mellett — e tekintetben is aktív szerepet ruházott a társadalom minden tagjára. Eme aktív szerepnek a jelentősége az egészséges életben, a megelőzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadalmi méretben nem új gondolat, de érvényesülése társadalmi méretben, csak a szocializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyította, hogy csak a szocialista társadalom képes megteremteni az egészségvédelem igazán haladó, humánus és hatékony módját, amely az egész nép ügye. A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és orvos-egészségügyi intézkedések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségének megóvása, állandó javítása; a kedvező munka-, élet- és pihenési feltételek megteremtésével az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésének, alkotó munkával eltöltött hosszú életének biztosítása. Ennek érdekében a tudományos haladás eredményeit felhasználva széleskörűen gondoskodik a betegségek megelőzéséről és biztosítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egészségügyi ellátást. A szocialista egészségügy és a társadalmi-gazdasági élet közötti szoros kapcsolat a szocialista termelési viszonyok jellegéből, a szocializmus lényegéből következik. Ez összefügg azzal, hogy bár az ember a szocializmusban mindenekelőtt a munkában teljesedik ki, mégsem csupán munkaerő. Az emberiség {ordítottunk — nem számítva most a szülők termelésből kiesésének és táppénzének költségeit — 18 millió forint volt. Bevezetve a kanyaró elleni .védőoltást, ennek eredményeként az elmúlt évben alig haladta meg a kétszázat a kanyarós gyermekek száma. Az oltás 8,5 millió forintba került. — Eredményeink az egészségügyben újabb problémákat tárnak fel. Sajátos jelensége ez a fejlődés folyamatának, az egészségügyi, ellátás és a megelőzés kiterjesztésének. Ugrásszerűen növekszik a szervezett szűrés, vagy egyedi vizsgálat kapcsán felderített, ma még tünetmentes betegek száma. Vagyis a felelősséggel dolgozó egészségügy, a kétségtelen eredmények mellett, új és gyakran nehezebben megoldható feladatot is teremt. — Az ellátás terén a legfőbb törekvés: a felnökvekvő nemzedék, a munkaképes korúak és az idősek egészségének megóvása, illetve a kezelés biztosítása. Ezek egymásból következő feladatok, s kifejezetten olyan jellegűek az esetek zömében, ahol az egészségpolitika és a szociálpolitika együttesen ösztönözheti az egészségügyi törvényben rögzített feladatok megoldását. —l A népesedéspolitikai határozat végrehajtásában elért általában jó eredmények mellett fontosak azok az erőfeszítések, amelyeket az óvodás, iskolás és serdülő korú gyermekek orvosi ellátására tettünk, de sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy nemcsak a járványok lehető kiküszöbölésével, hanem a megelőzés teljességével is biztosítjuk fejlődésüket egészséges felnőttekké. (Folytatás a 4. oldalon) A vajai új léüzeniben Rudy Béla tájékoztatja a vendégeket Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottság első titkára szerdán dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke és Nagy László, a KISZ megyei bizottság első titkára kíséretében Vajára látogatott. A községi pártbizottság székházában Ikilódi László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a község és a tsz életéről a vendéget. A tájékoztatón részt vett Tamás Tibor, a községi párbizottság titkára, Kun Miklós, a tsz párttitkár- helyettese és Éles. Dániel, a községi KISZ-bizottság titkárhelyettese. A három községre kiterjedő — Vaja—Rohod—Nyírpa- rasznya — ötezer-százötven hektáros szövetkezet tíz aranykorona alatti gyenge talajon gazdálkodik. A termelt növények összetétele is igazolja földjük gyenge minőségét: a gabonavetésük 80 százaléka rozs, több mint félezer hektáron termelnek talajjavító csillagfürtöt, és 400 hektáron felüli futóhomokon telepítettek erdőt. A 680 dolgozó taggal működő szövetkezet tiszta vagyona 178 millió forint. Több éves termelési értékük évi átlaga 150 millió forint körül van. A termelőszövetkezet rozsból és csillagfürtből minőségi vetőmagtermesztésre rendezkedett be. Legjelentősebb ágazatuk a gyümölcstermelés. 700 hektáron felül van az almás területük. Az almatermés 80—82 százalékát exportra szállítják. Az utóbbi években növelték a málna és a cseresznye termőterületét, hogy nyáron is munkát adhassanak azoknak a tagoknak, akik keze munkájára az őszi almaszüret idején szükségük van. Az almát a NYIRKERT gyümölcstermelési társulásban termelik, amelynek ők a rendszergazdái. A társuláshoz 42 termelőszövetkezet tíz és fél ezer hektár almaültetvénnyel tartozik. Társulásban vesznek részt a burgonya-, a dohány- és a legelőterületükkel, illetve a sertéstenyésztéssel. A munkaszervezésben, bérezésben sajátos eljárást dolgoztak ki, elsősorban a gyü^ mölcs- és zöldségkertészetben. A géppel végezhető munkát, mint a faaljaműve- lést, vagy a permetezést a termelőszövetkezet végzi, a metszést, a gyümölcsszedést, -válogatást a tagok családi, vagy kisebb csoportos társulásban, a termés értékének 18 százalékáért végzik. Minden tag közvetlenül is érdekelt, hogy az almáért hétforintos exportárat, ne pedig kétforintos ipari ellenértéket kapjanak. A termelőszövetkezet vezetősége oktatási bázist hozott létre. Négy függetlenített szaktanár oktatja a gyü- mölcsermelés fortélyaira a szövetkezet dolgozóit, illetve a társulásban részt vevő termelőszövetkezetek tagjait. Eddiig a társulás keretében 900 dolgozó kapott államilag elismert bizonyítványt. Idejében felismerték, hogy a szakképzettség hiánya menynyire gátolja az új technika és technológia alkalmazását. Az oktatást továbbfejlesztik, közeljövőben átadnak egy 50 fős bentlakásos oktatási létesítményt, amely hozzájárul a taggazdaságok dolgozóinak képzéséhez. (Folytatás a 4. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés. ténetében először és kizárólag a szocialista országok hozták létre és érvényesítik következetesen az. állam teljes körű felelősségét minden állampolgár egészségéért. Az egészségügyi szolgáltatás, ezen belül az orvosi ellátás ezzel a törvénnyel állampolgári jog lett, amely korábbi eredményeinkben gyökerezik és amelynek végrehajtása a fejlődés állandó - folyamata. Ez a jog értelemszerűen egyben kötelezettség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett „tárcatörvény”, amely az egészségüggyel kapcsolatos jogi rendet határozza meg, hanem a társadalom egész életét, az állampolgárok közérzetét befolyásoló és meghatározó jogalkotás. — Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormánynak van határozatban megerősített egészségpolitikai koncepciója, az egészségügyi ágazatnak közép- és hosszú távú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési viszonyoknak megfelelő, a (Kelet-Magyarország telefotó) lehetőségekhez alkalmazkodó részprogramokat is elkészítettük. Ezután az egészségügy anyagi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között elmondta : — Egy kórházi ágyon fekvő beteg ellátásának átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csinálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A súlyos, életveszélyes állapotban levő beteget ellátó intenzív kórházi ágyon egy beteg napi kezelési költsége 3700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél, amikor a beteg életét nem csak évekkel, de évtizedekkel hosszabbíthatjuk meg, csak a közvetlen műtéti költség a benne levő devizával együtt 80 ezer forint. Egy komplikáltabb szívműtét közvetlen költsége 120—130 ezer forint. Három évvel ezelőtt Magyar- országon mintegy 48 ezer gyermek betegedett meg kanyaróban. A közvetlen költség, amit az ellátásukra forPUJA FRIGYES ELUTAZOTT AZ ENSZ- KÖZGYÜLÉSRE Púja Frigyes külügyminiszter szerdán elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakára. HAZÁNKBA LÁTOGAT A GÖRÖG MINISZTERELNÖK Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Konsztantin Kara- manlisz, a Görög Köztársaság miniszterelnöke a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Dr. Maróthy László Vaján és Mátészalkán Á Politikai Bizottság tagja szerdán elutazott megyénkből Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka 1
