Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
cj79. szeptember 26. KELET-MAGYARORSZÁG *7ppPPPPPPr*°Pr>r>Q!PPQQQf 'IC" *3C* öuiöi A| ?i ji ...............n...........................li Postabontás w Óvoda Óvodai, bölcsődei elhelyezés miatt sokan keresték meg szerkesztőségünket az utóbbi időben. Érthető ez, hiszen a közelmúltban volt a legnagyobb mozgás ezekben az intézményekben. A bölcsődéből óvodákba kerültek a három éven túli gyermekek. Helyükre újak, legtöbbjük gyesről visszatérő kismamák gyermekei kerültek. Városban, vidéken egyaránt jellemző, hogy több a gyermek, mint amennyi intézményi hely van. Ebből következik, hogy nem juthat be minden gyermek például az óvodába, különösen vidéken. Itt talán azért mégis csak közelebb vannak a segítőkész nagymamák, ők vállalják a gyermekek felügyeletét, hogy a mama dolgozhasson. Köztudott ugyanis, hogy a-,gy{\rv rekek elhelyezése az egyik leglényegesebb feltétele a nők munkavállalásának. Több levélírónk fejezte ki elégedetlenségét, mondván: a gyermekévben sem tudnak elegendő férőhelyet teremteni a bölcsődékben, óvodákban. Pedig most a társadalom érdeklődése még inkább a gyermekek felé fordult. Miért lehetnek mégis ilyen problémák? A válasz egyszerű és kézenfekvő : egy-egy gyermek- intézmény több millióba kerül, s mivel az államháztartás pénze sem megszámlálhatatlan, egy adott időszak alatt csak annyi óvodát, bölcsődét tudnak építeni, amennyit a pénzügyi keret lehetővé tesz. Egyelőre tehát minden felvételi kérelmet nem lehet teljesíteni, még úgy sem, hogy manapság társadalmi összefogással is sok helyen jelentősen bővülnek a gyermekintézmények. Legutóbb a nyírmadai asszonyok panaszolták: felvették ugyan gyermeküket az óvodába, de nem helyben, hanem a közeli pusztadobosi óvodába. Oda a termelőszövetkezet autóbusza viszi a kicsinyeket naponta. Ügy tűnik, átmeneti megoldásnak ez is jó. De érthető az asz- szonyok vágya: maradjon közelükben gyermekük. Azok aggodalma pedig még inkább érthető, akiknek munkahelye is más községben van, tehát esetleg ők is, meg a gyermekük is utazik mindennap. Ez a család életét megnehezíti. De meg kell érteniük: Nyírmadán is társadalmi bizottság döntött az óvodai felvételek ügyében. Sajnos, ötven kérelmet el kellett utasítaniuk. Amint a községi tanácson dr. Tóth Miklós vb- tiíkártól megtudtuk: az idén társadalmi összefogással hozzáláttak egy 100 személyes óvoda építéséhez. A tervek szerint 1980. szeptember elsején szeretnék átadni. E munkát 880 ezer Ft-tal a helyi Béke Tsz támogatja, az állami gazdaság 300 ezer forintot adott, a húsipari vállalat több mint 260 ezret, s az áfész majd 90 ezret. Szép példája ez a társadalmi összefogásnak, melynek gyümölcse a legkisebbeké. Soltész Agnes SEGÍTŐK A nyár folyamán segítséget kértem a helybeli termelő- szövetkezettől, az óvoda kerítésének és udvari játékainak a lefestéséhez. Rövid időn belül jelentkezett a Gagarin Szocialista Brigád nevében Tóth József brigádvezető és felajánlotta segítségüket. Kora reggel — másnap — meg is kezdték a munkát és kezük nyomán egyre vidámabb lett a gyerekek birodalma. Ezt látva kedvet ka-1 pott Csabina Pál is — aki ugyan nem tagja e brigádnak —, követte a többiek példáját. Az óvoda dolgozói és a gyerekek nevében köszönjük a segítséget a termelőszövetkezet vezetőségének is, hiszen nagyon sok anyagi támogatást kaptunk már eddig is tőlük. Pető Józsefné vezető óvónő, Aranyosapáti FELÜJÍTÁSI KÁLVÁRIA Május 2-án értesültünk arról, hogy a Stadion utca 42— 44—46. számú épületben az ingatlankezelő vállalat a 15 évenként esedékes nagy felújítást elkezdi. Mi június 6- án lakásunk nagy részét átadtuk, mindössze egy szobában húzódtunk meg s azóta is ott lakunk. Lakásunk azonban még most sincs készen. Néha ugyan az épületben öt- venen is voltak, de húsz is elég lett volna belőlük, ha az időt valóban munkával töltik el. Ha naponta nyolc órát dolgoztak volna, az esetenkénti 2—3 óra helyett. Sajnos, a munka minősége is elég sok kívánnivalót hagy maga után. Nálunk például elég sok kárt okoztak, így a tapétát is megsértették. Ha a várvavárt lakásfelújítás elkészül (?), egy újabb tortúra következik: ki fogja a tapétát kijavítani, hg egyáltalán ezzel el lehet majd a dolgot intézni? Mindennek az oka pedig a nemtörődömség, az, hogy a munkát kiadják, de nem kérik számon, nem ellenőrzik. Tóth Béla Nyíregyháza, Stadion utca 44. szám alatti lakos VISSZATOLATOTT... Szeptember 16-án a 7,40-es autóbuszhoz siettünk a 15-ös járat déli ipartelepi megállójába. Az autóbusz azonban megelőzött bennünket, s mivel nem volt felszálló, tovább hajtott. A gépkocsivezető a visszapillantó tükörből, amikor meglátta, hogy mi fel szerettünk volna szállni, csak késtünk, visszatolatott a megállóba és felvett bennünket. Neki köszönhetjük, hogy a majd 40 fokos lázban levő öthónapos gyermekkel gyorsan eljutottunk az orvoshoz és a gyors segítségnek köszönhetjük, hogy a gyermek a gyógyulás útján van. A gépkocsivezető figyelmességét, segítő szándékát ezúton is köszönjük. Pristyák Jánosné Nyíregyháza, Folyóka u. 23.ELÄLLJÄK — Ez lenne a megoldás? (!) Bosszantó dolog, hogy lakásom kapubejáratát újabban mindig elállják a parkírozó kocsik. Mióta az almatárolóban az almaátvétel megindult, az érdekelt magángép- kocsi-tulajdonosok az említett helyen állnak meg. Nem törődnek a KRESZ szabályaival, amely világosan kimondja, hogy a kapubejáratokat nem szabad elzárni, illetve előtte parkírozni. C. S. Nyíregyháza, Móricz Zsigmond utca 37. sz. alatti lakos UTCAI ITALOZÓK Hiába írják ki, hogy „az üzlet előtt szeszes italt fogyasztani tilos”, ha nem tartják meg, akkor formaság az egész. Legalábbis ez érvényes a nyíregyházi 20-as számú fűszer- és csemegeboltra, amely a Makarenko és a Móricz Zsigmond utca sarkán levő épületben van. Már reggel 6 órakor megérkezik az első italozó csoport, ha nincs 2 decis pálinka, jó a félliteres is, mindenki húz egyet- kettőt belőle, s gyorsan az üveg aljára néznek. De sebaj, egyik csoport jön, a másik megy és így van ez reggeltől estig, mert nincs, aki véget vessen e tiltott dolognak, az üzlet előtti, melletti italozásnak. Akit a közeli kocsmában nem szolgálnak ki, mert részeg, az a boltban keresi a vigasztalódást, megveszi a palackozott italt és az üzlet előtt elfogyasztja. Jó lenne, ha ebben a boltban — és bolt előtt — is érvényt szereznének a rendeletnek, amely tiltja, hogy a fűszerüzletek előtt kocsma legyen. C. S. Nyíregyháza, Móricz Zsigmond utca 37. sz. SZÉTESETT VÄZ Július 9-én egy női kerékpárt vásároltam azzal á szándékkal, hogy azon vihessem majd az iskolába kislányomat. (Nemrég gyógyult ugyanis meg, hamar kifárad, gyenge még.) A kerékpárnak a váza azonban hamar szétesett, a boltban — a mátészalkai vas- és műszaki boltban — már nem vették visz- sza, így került augusztus 6-án a mátészalkai szervizbe. Mondták, két hét múlva érdeklődjek, mert a csepeli gyártól új vázat rendelnek. Azóta már jó néhány hét eltelt, s a kerékpár még mindig használhatatlan, a szervizben van. Gyermekemet pedig hol a hátamon, hol pedig az ölemben cipelem az iskolába és vissza. Segítsenek, hogy vagy cseréljék ki a kerékpárt, vagy végre javítsák már meg. Győrfi Miklósné Jármi, Széchenyi utca 6. sz. Szerkesztői üzenetek Tóth György újfehértói lakosnak levélben válaszoltunk. Balogh Istvánná nyírteleki, Halmi Lajos nyíregyházi, özv. Tölcsér Lajosné hermánszegi, Gajdos Mihály nyíregyházi, Éles Lajosné rohodi, ifj. Varjasi Józsefné csengerújfalui, Turjáni Pálné nyíregyházi, Balaton János nyírbátori, Karnai Lászlóné nyírbogáti, Bondor József dombrádi, Novák Jánosné komorói, Tálas Ferenc tiszaeszlári, Báz János nyíregyházi, Fedor Mihályné ibrányi, Sar- kadi Barnabásné nyíregyházi, Csetneki János nyír- kércsi, Balogh Tiborné nagyari, Bíró Elemérné ti- szamogyorósi, Komoróczi Tibor hodászi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kovács Katalin nyírmi- hálydi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tóth Miklós demecseri olvasónknak a részjegy utáni, valamint a vásárlás és értékesítés után járó öszszegről a vásárlási utalványt kiadta az érintett szövetkezet. Balázsi Sándor ibrányi lakost tájékoztattuk, hogy panaszát az Ibrányi Áfész orvosolni fogja, mivel levélírónk tüzelőutalványát július 23-a előtt leszámlázták és elszámolták, így a tüzelőt még a régi áron fogják kiadni. Kiss Lajos tivadari olvasónknak javasoltuk, hogy kössön építési anyagbiztosítási szerződést azzal a Tüzép-teleppel, ahol a legtöbb építőanyagot vásárolta eddig is, mert csak így tudják biztosítani a tetőfedéshez szükséges gömbfákat. Náni Jánosné olcsvai lakos gyermekei után továbbra is megkapja a rendszeres nevelési segélyt. A? vó/aszáií SÓSTÓI SZEMÉTDOMB „Sóstói szemétdomb” címmel augusztus 8-án közölt észrevételre elmondjuk, hogy a Sóstógyógyfürdő strandjától a Kemév-üdülőig tartó összefüggő terület — város- rendezési szempontból — több szintes üdülőépületek létesítésére fenntartott terület. Beépítése a vállalati igények szerint történik. Tehát nem közcélú területről van szó, emiatt nem kezelik, nem takarítják és parkosítják. Városi tanács vb közterület-fenntartó iroda, Nyíregyháza (A szerk. megjegyzése: a kérdéses területnek azért mégiscsak van gazdája, valakinek gondoskodnia kellene a rendben tartásáról!) ÖSSZETÉVESZTETTÜK, ELNÉZÉST... A Kelet-Magyarország augusztus 29-i Fórum rovatában Dudás János Máriapócs, Arany János utca 18. szám alatti lakos panaszát közölték: a megrendelt cserépkályhát nem készítettük el. Vizsgálatot tartottunk, s megállapítottuk, hogy a panaszos valóban két kályhának az árát fizette ki, és csak egyet készítettünk el, mert egy hasonló nevű és szintén mária- pócsi lakos megrendelőnkkel összetévesztettük. Időközben az ügy tisztázódott. Gondoskodtunk, hogy a levélíró lakásában a cserépkályha mielőbb elkészüljön. Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat A kiskorúak érdekében K. Lajos arról panaszkodik, hogy a tanácsi vezetők, a gyámhatóság hatásköröket túllépve avatkoztak bele „magánéletébe”. A gyámhatóság ugyanis — amint írja — megkereste munkahelyét: kérték a vállalat igazgatóját, egyben a szákszervezeti bizottság titkárát is, hogy foglalkozzanak vele, mint szülővel és segítsék elő magatartásának megváltozását. Nem írt azonban arról, hogy ezt megelőzően a gyámhatóság már írásban is, azt követően pedig elbeszélgetés formáját is megkísérelte a „szülői öntudat” és lelfciisme- ret felkeltésére. Mi is történt, amiről — a levél nem szól? Három kiskorú gyermekük nevelését elhanyagolják. A szomszédok erről már több esetben tettek feljelentést: a gyermekek gyakran elmaradnak az iskolából. Gyakoriak a veszekedések, ezek során a gyermekek legszívesebben elmenekülnek otthonról. önt sérti, hogy munkahelyén megismerték családi helyzetét. „A munkahelyi vezetőknek pedig ehhez semmi közük” — írja. Jól dolgozik, kiváló munkás! Kinek mi köze hozzá, hogy milyen családi életet él... ? teszi fel a kérdést. Egy-bizonyos magatartási fogyatékosság után — amely kedvezőtlen a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére — a gyámhatóságnak, az állami szerveknek kötelességük beavatkozni a család kereteit már mindenképpen meghaladó konfliktusba. Nem jogalap nélkül járt el tehát a gyámhatóság. Az 1/1974. (VI. 27.) OM. sz. rendelet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy így járjanak el. E rendelet kimondja, hogy a gyámhatóságok „felkérhetik az állandó bizottságot, a munkáltatót, vagy az illetékes szakszervezeti szervet” a kedvezőtlen gondviselői, szülői magatartás megváltoztatására. Amint K. Lajos levele is bizonyítja: a munkáltató, a szakszervezeti bizottság és a vezetők igen sokat tehetnek a családok megmentéséért. A munkahelyi vezetők akár együtt, akár külön-külön is igen eredményesen léphetnek fel a gyermek érdekeit sértő magatartású szülőkkel szemben. Valóban kellemetlen, ha a jó szakmunkás, a kiváló osztályvezető jelzővel méltatottról kiderül, hogy van az illetőnek másik arca, a családi nevelés területén fogyatékosnak tekinthető oldala is. Tájékoztatásul szükséges azonban elmondani még any- nyit, hogy a gyámhatóságoknak igen sok tehetőséget, intézkedési formát biztosít az előbb említett gyámügyi rendelet. A munkahelyi vezetők felikérése csak egy a sok közül: a rendelet ugyanis több 'mint húszféle intézkedésre ad módot. Az intézkedések között sok a kiskorút közvetlenül érintő. De igen sok a szülők jogait és kötelességeit befolyásoló intézkedési lehetőség is. A legjelentősebb ezek közül: a szülői felügyelet megszüntetését, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatását, a szülő büntetőjogi felelősségre vonását is kezdeményezheti a gyámhatóság. Minden védő és óvó intézkedés célja a kiskorú segítése. Ez K. Lajos esetében is érvényes. Az ilyen gyámhatósági beavatkozás már közvetett segítségnyújtás. Egyben azonban egy súlyos figyelmeztetés is: valahol baj van, valakinek gondosabban, körültekintőbben, lelkiismeretesebben kell eljárnia. Gondosabban, mert a gyámhatóság még szigorúbb intézkedést is választhat. Évenként megyénkben a gyámhatóság mintegy 3000 esetben figyelmeztet és mégis kevés. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze NEM CSAVARGOTT! A minap Nyíregyházán, a a víztoronynál egy 8—9 év körüli kislány jött felém sir- dogálva, elkeseredve/ Mint kiderült, a zeneiskolából jövet eltévedt. Említette, hogy mindössze egyszer kísérte el az anyukája, s azt is megtudtam, hogy a Vöröshadsereg utcán laknak, s elfoglalt emberek a szülei, nincs idejük őt kísérgetni. Vállalkoztam rá, hogy lakásukra elkísérem, hiszen sötétedett, 6 óra már elmúlt. A kislányt a kapuban a nagymama és a mama várta, s azonnal a felelősségre vonás következett: „hol csavarogtál”? Mondanom sem kell, az amúgy is kétségbeesett kislány még- jobban megszeppent. Én pedig arra gondoltam: addig, míg nem ismerik jól az utat a csöppségek, inkább ne engedjék el a szülők egyedül, szánjanak egy kis időt rájuk. Igazán megéri, mert a csúcs- forgalomban, az esti órákban a tétova gyerekekre veszély leselkedik. Jó, ha elővigyázatosak a szülők. K. I. nyíregyházi lakos KŐKEMÉNY Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcai pékárudában kiflit vásároltam szeptember 22-én. A tíz kifli közül három kőkemény volt, tehát leleményes volt az elárusítónő. Ki tudja, hány nappal azelőtti, „öreg” kiflit is rásózta a vevőre. Nem először tapasztalom ezt az „ügyeskedést”. Pedig ez nem egyéb, mint a vásárló megkárosítása. F. Z.-né Nyíregyháza, Bethlen Gábor utcai lakos
