Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

Diákok a kertekben □ inden egyes almát meg kell fogni, le­venni a fáról, és vö­dörbe, ládába rakni. A megyében naponta százöt­venezren munkálkodnak a gyümölcsösökben, a szorgos kezek munkája nyomán pedig egyre keve­sebb alma marad a fán. Alma ugyanis volt és még van elég, hiszen a megyei kertekben az idén hozzá­vetőleg négymilliárd da­rab termett. A betakarítás megszer­vezése, különösen a mun­kaerő előteremtése nem kis feladatot jelent min­den mezőgazdasági nagy­üzemben. Az már évek óta megszokott, hogy egyete­misták, főiskolások, kis- és nagydiákok dolgoznak, segítik a szüretelést. Eb­ben az évben ötvenkét­ezer iskolás cserélte fel egy-két hétre a padot a munka frontjával. S ha még tovább játszunk a számokkal, akkor kitű­nik, hogy a diákok közel félmillió munkanapot dol­goznak. Természetesen az sem közömbös, milyen munkát végeznek, mert minden ötödik almát ők szedik le, vagy válogat­ják, csomagolják. Az elmúlt években több gazdaságban panaszkod­tak: nem lehet a fiatalok­ra bízni az almaszedést, törik, dobálják az értékes gyümölcsöt. Ez a szemlélet 1979-ben szinte egycsa- pásra megváltozott. Mi­nek tulajdonítható ez? El­sősorban talán azt kell ki­emelni, ho'gy az iskolák minden évben visszamen­nek a régi „gazdaságuk­ba”, kialakult az egy is­kola, egy üzem elve. Ez mindenképpen jó, hiszen már ismerik egymást, a körülményeket és a kívá­nalmakat. Ebben az évben javult a mezőgazdasági nagyüzemekben a munka- szervezés, könnyebb és gyorsabb lett a munka. A javulás vonatkozik a diá­kok és hallgatók elhelye­zésére, ami együtt jár a nagyobb munkakedvvel. Emellett a fiatalok is ön- tudatosabbak lettek. Igaz, akad még negatív példa a felelőtlenségre, de a kivé­telek erősítik a szabályt. Egyre gyakrabban meg­szólják a renitenskedőket társaik, így ők maguk ve­szik elejét a durvaságok elharapózásának. □ z alma minősége kedvezőbb, mint az ideit megelőző esz­tendőkben. Éppen ezért nagyon fontos ennek a megtermett minőségnek a megóvása, a jó exportálá- I si lehetőség és a kedvező ár érdekében. Ez pedig a diákok és az üzemek kö­zös érdeke is. Egy főker­tész mondta, hogy a fiata­lok felnőttek a termelő­szövetkezeti tagok mellé. { Méltó dicséret. Sípos Béla Áz ENSZ-közgyűlésen Megkezdődött az általános politikai vita Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán hétfőn megkezdődött a kéthetes általános politikai vita. Az első felszólalók kö­zött volt Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszter. And­rej Gromiko, a szovjet dip­lomácia vezetője kedden mond beszédet a közgyűlés plénuma előtt. Vance beszédében emlé­keztetett rá: „A Kelet és Nyugat a történelem legszé­lesebb körű fegyverkorláto­zási tárgyalásait folytatja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a hadászati fegyve­rek jelentős korlátozásában állapodott meg a ratifikálás­ra váró (SALT—II.) egyez­ményben”. A két legnagyobb nukleá­ris hatalomra különleges fe­lelősség hárul a hadászati fegyverkezési verseny korlá­tozásában és a SALT—II. nagy lépést jelenthet kötele­zettségük teljesítése felé — hangsúlyozta Vance. Az amerikai külügyminisz­ter igen keveset foglalkozott a kelet-nyugati kapcsolatok­kal, az európai politika kér­déseit nem is említette. Kor­mányforrások szerint ennek az az oka, hogy a közgyűlé­sen a fejlődő és a fejlett or­szágok kapcsolatainak kérdé­sei állanak előtérben. Megfi­gyelők szerint a fő ok az, hogy az amerikai kormány teljes bizonytalanságban van a magateremtette „kubai ügy­ben”. Vance utoljára a múlt hét csütörtökjén tárgyalt Dobrinyin szovjet nagykö­vettel és egy teljes héttel ké­sőbbre, 28-ára tűzték ki Vance találkozóját New Yorkban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Mértékadó források szerint Washington azt reméli, hogy a Vance—Gromiko találkozó kimenetele lehetőséget ad majd rá, hogy a hét végén Carter elnök tárgyalhasson Washingtonban Gromikóval. A külügyminiszter szerint annak ellenére, hogy a két nagyhatalom maga mögött hagyta az ellenségeskedés időszakát, „a kelet—nyugati viszony veszélyesen megro­molhat miniden olyan eset­ben, amikor az egyik fél nem veszi tekintetbe a másik biz­tonsági érdekeit”. Vance kijelentette, hogy Washington Libanonban a je­lenleginél szélesebb körű fegyverszünetet igényel. Is­mét kifejezte reményét, hogy Jordánia és Szíria csatlako­zik az izraeli—egyiptomi kü- iönbékéhez. Az amerikai külügyminisz­ter feltűnően általánosságok­ban mozgó beszédében a fej­lett tőkés és a fejlődő orszá­gok kapcsolatainak kérdései­re összpontosított — nyilván azért, hogy csillapítani pró­bálja a fejlődő államok mind hevesebb támadásait a tőkés világrendszer gazdasági és pénzügyi politikája ellen. Az Egyesült Államok kész részt venni globális tárgyalá­sokban a gazdaság és az energia kérdéseiről, de a részvevőknek „realistáknak” kell lenniök — mondotta Vance. így utasította vissza bár csak burkoltan — a fej­lődő országok követeléseit. Ma: kommunista aktíva Budapesten Az MSZMP budapesti bizottsága kedden, szeptember 25-én a Csepeli sportcsarnokban kommunista aktívát tart. A Magyar Rádió 18 óra 30 perctől, a Magyar Televízió 20 órától számol be az eseményről. (MTI) Négyszázan a munkahelyükön, százan a vajai Rákóczi Tsz nyírparasznyai almáskertjében dolgoztak szombaton a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának dolgozói. Országos visszhangot vál­tott ki öt éve az a nyíregy­házi kezdeményezés, amely társadalmi munkára hívta a város üzemeinek, intézmé­nyeinek dolgozóit, hogy egy napi keresetükkel járuljanak hozzá a megyeszékhely böl­csődegondjainak megoldásá­hoz. A felhívás kedvező fo­gadtatásra talált: 2 millió hatszázezer forinttal lett vas­tagabb a város pénztárcája, s példás gyorsasággal épültek meg az új bölcsődék. Egy év múlva a sportolási lehetőségek bővítéséért, kis­pályák építéséért mozdult meg a város lakossága, s 2,2 millió volt a végeredmény. 1976-ban, az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfor­dulóján úttörőtábor építéséért dolgoztunk 2,8 milliót, 1977- ben a bujtosi városliget lét­rehozása vonzotta az almás­kertekbe a megyeszékhely la­kóit, s tavaly is 2,7 milliós értékkel gazdagodtak a nyír­egyházi gyermekintézmények. Az idén, a gyermekévben ismét a gyermekekért, a gyermekintézmény-hálózat bővítéséért, az iskolák, nap­közi otthonok, óvodák ottho­nosabbá tételéért, az úttörő­táborok, játszóterek, iskola­udvarok feltételrendszerének javításáért hívták társadalmi munkára a megyeszékhely la­kóit, s bár még csak három hét telt el az akció kezdeté­től, máris több, mint 14 ezer városlakó áldozta fel az Együtt Nyíregyházáért moz­galomnak egy szabad szom­batját, egy vasárnapját. Sok vállalat dolgozói saját munkahelyükön dolgozták végig a szabad szombatot, de a többség, az üzemek alkal­mazottai, az intézmények dolgozói, az iskolák tanulói az őszi csúcsmunkában, a be­takarításban segédkezett. Al­máskertek voltak hangosak a nótázástól, a kacagástól, a munkahelyeken elkülönítve dolgozó kollektívák kapcso­latai erősödtek az együtt, kö­zös célért végzett munkán. A Titász dolgozói Keme- csén, a Hafe alkalmazottai A fán 75—80 százalékos az exportarány, gondos munkát igé­nyei, hogy a ládákban is ilyen maradjon a minőség. (Gaál Béla felvételei) Vaján, az Irodagéptechnika Vállalat dolgozói Nyírpa- zonyban, a Nyírber Kálmán- házán, a tanárképző főiskola pedagógusai Kemecsén, a közúti építő vállalat Nyírma- dán, a Szavicsav dolgozóinak egy része Ilonatanyán, az élelmiszerkisker. dolgozói Nagyhalászban, a Meszöv- ösök Vállajban, a Teszöv- ösök Hodászon, a Kiszöv- ösök Dombrádon, a közúti igazgatóság Kótajban, a me­zőgazdasági főiskola pedagó­gus kara Nagycserkeszen, a pénzintézetek Nyírmadán, a pénzügyőrök Üjfehértón, a földhivatal dolgozói Nagy- kállóban dolgoztak, de Ra- mocsaházától Vasmegy érig, Nyíribronytól Nyírtassig, Ti- szavasváritól Nyírbéltekig ott voltak a nyíregyházi vállala­tok, intézmények dolgozói a hét végén, hogy pénzüket a megyeszékhelynek, munkáju­kat a betakarítás meggyorsí­tására adják önzetlenül. Forintokról, a társadalmi munka pénzben kifejezhető értékéről még nem szólha­tunk, hiszen az elmúlt egy­két nap alatt végzett munka eredményéről még nincsenek adatok, de nem adna hű ké­pet azért sem, mert az üze­mek, intézmények dolgozói­nak nagy része az ezután kö­vetkező hétvégeken áll mun­kába. A lelkesedésből, a fel­ajánlásokból azonban rekord­összegre, mintegy hárommil­lióra lehet számítani. Ennyi­vel tehet többet Nyíregyhá­za az eredeti anyagi lehető­ségeinél az idén a gyermeke­kért. (B. J.) Félezer kombájn a kukoricásban Korai kukoricát kombájnol a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet földjén a nagy telje­sítményű, lengyel gyártmányú hektáronként 50 mázsán felü-Gigant. A termés jó, leszárítva H az átlag. Szántóföldi növénytermesz­tésben az őszi betakarítás egyik legnagyobb feladata a kukoricatörés. Szabolcs-Szat- márban több mint 100 ezer hektáron sárgulnak a kuko­ricaszárak, s az elmúlt hetek kedvező száraz, meleg időjá­rása a korai fajtáknál már beérlelte a csöveket. Az el­múlt héten mindenütt meg­kezdődött a kukorica kom­bájnolása. Szakemberek nyár végén határszemléken kukoricából rekordtermést becsültek. Ezek a termésbecslések néhány he­lyen a kombájnolás megkez­désével már igazolódtak. A rakamazi Győzelem Termelő- szövetkezet egy harminc hek­táros tábláján az Anju 256- os korai fajta 70 ezres tő­szám mellett 31 százalékos nedvességtartalommal 70 má­zsán felüli átlagot termett. Szárítás után ez 52—53 má­zsának felel meg. A kukoricát ma még min­denütt szárítani kell, de ez nem lehet akadálya a betaka­rítás folyamatosságának. Mi­vel nagy a termés, szükséges az igyekezet, hogy még a tél beállta előtt magtárba ke­rülhessen a mag. A viszony­lag korai kezdés a betakarí­tásban azonban önmagában nem elég. A gyors munká­hoz kell a jó munkaszervezés is, az, hogy a kukoricára át­állított több mint fél ezer kombájn folyamatosan üze­meljen. A kombájnok üzemképesek, alkatrészhiányt ma még se­honnan sem jeleztek. Ter­mészetesen a munka előreha­ladásával, a gépek nagyobb igénybevételével gyakoribb hibákra is lehet számítani. Mint a búza aratásánál, a ku­koricánál is szükséges a me­zőgazdasági üzemek segítése ügyeleti szolgálattal, úgy hogy a kereskedelemtől so­ron kívül alkatrészt kapja­nak, a MEZŐGÉP Vállalat viszont a javításokban, egyes alkatrészek legyártásában se­gíthet. i XXXVI. évfolyam, 224. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 25., kedd Eddig 14 ezren „Együtt Nyíregyházáért“ Hét

Next

/
Thumbnails
Contents