Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
TANÁCSKOZOTT A SZOT Napirenden a munkahelyi nevelés Á vitában felszólalt Győri Imre Cukorrépa megyénkből HATEZER HEKTÁRRÓL 200 EZER TONNA A munkahelyi nevelőmunka kérdéseit vitatta meg pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. Virizlay Gyula, a SZOT titkára beszámolójában hangsúlyozta: a vállalati kollektívák csak akkor dolgozhatnak valóban jól, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsülésére és felelősségérzetére, a példamutatás vonzerejére. A munkahelyi nevelőmunkának egyik fontos feladata, hogy segítse több évtizedes helytelen beidegződések, szokások megváltoztatását. A versenyszervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókhoz, az ő egyéniségük, képességük a legdöntőbb a munka módszereinek kialakításában, a reális munkafelajánlásokban és azok teljesítésében. Az előadó nagy hangsúllyal emelte ki az anyagi és erkölcsi ösztönzés jelentőségét. A bérezésben nagyon gyakori az egyenlősdi, amely fékezi az aktivitást és hamis értékítéleteket alakít ki. Az erkölcsi ösztönzés pedig sok helyütt oklevelekre, különféle írásos dicséretekre szűkül le. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. Győri Imre, az MSZMP KB titkára bevezetőként hangsúlyozta: politikai munkánk fontos kérdését tűzte napirendre ezen az ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A politikai feladatok sorában fokozott szerepe van a tudatformálásnak, a nevelésnek, amelynek egyik legfontosabb színtere és leg(Folytatás a 4. oldalon) Befejeződött a jubileumi tanácskozás az Akadémián A harmadik szekció ülésével pénteken véget ért a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés három évtizedes jubileuma alkalmából rendezett ülésszak a Tudományos Akadémián. Elsőként Ezrasz AsztratoEGYÜTT NYÍREGYHÁZÁÉRT Újabb kollektívák segítenek Tartja magát az őszi nyár és ez sok-sok vonatkozásban kedvező a mezőgazdasági üzemeknek. Meggyorsult a kukorica érése, helyenként — ahol a búza előveteményes — már törik. Szedik a cukorrépát is, de a "jó időt kihasználva felgyorsult a burgonyaásás, a télialmaszüret. A cukorrépaásás — annak ellenére, hogy alig több a termőterület hatezer hektárnál — az egyik legnagyobb őszi munkák közé tartozik. Különösen a szállítás eszközigénye nagy, hiszen jó a termés, ezért több mint 200 ezer tonna répát kell a megyében a vasúti átvevőhelyekre, vagy közvetlenül a gyárba vinni. A szállításban a honvédség is segít. Szakembereit véleménye: a répa cukortartalma jobb a tavalyinál. Ez az üzemeknek kedvez, mert idén az átvétel már mindenütt a cukortartalom szerint történik. Egyébként az üzemenkénti répaminőséget ötletes mintavevő gép közreműködésével állapítják meg. A mintavevő gépet a cukoriparnak a MEZŐGÉP nyírteleki gyáregységében készítették, tavaly 100, idén 80 darabos szériában. Munkában a rakamazi vasútállomáson a járva prizmázó gép, a BUM. A gépóriás hidraulikus emelővel üríti a pótkocsikat, elevátorával óriás halmokat rak. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben szeptember 17-én álltak a répatáblába a betakarító gépek.' 155 hektáron 400—450 mázsás átlagtermésre számítanak. A cukorrépa átvétele a gyár részéről folyamatos, de korlátozott mennyiségben történik. A szeptemberi meleg napokban csak az azonnali feldolgozáshoz szükséges mennyiséget igénylik. Később — hűvösebb időben — ha a tárolás nem okoz romlást, a betakarítás és átvétel nagyobb arányú lesz. A „főszezonhoz” érkezett az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció. A hét végén több ezren áldozzák fel szabad idejüket a mozgalom sikeréért. Fizikai dolgozók, intézmények dolgozói segítik a betakarítást, a szabad szombatos általános iskolák tanárai és felső tagozatos diákjai is részt vesznek az almaszedésben. A munkájukért járó pénzt valamennyien a mozgalom számlájára fizetik be. Az összesítés szerint szeptember 1-től 22-ig 3 ezer 300 dolgozó a saját munkahelyén, szabad szombatján segítette az almaszedést. Az őszi betakarításban 8 ezer 900-an vettek részt. Az eddigi tapasztalatok szerint a mezőgazda- sági üzemekben a társadalmi munkát jól szervezik, a göngyölegellátás is biztosított. A felhívás, az „oktatás” nem volt hiábavaló: az almaszedők minőségi munkája jobb a tavalyinál. Szeptember 22-én a TI- TÁSZ 230 dolgozója a Keme- csei Állami Gazdaságban segíti az almaszüretet. A HA- FE ötszáz dolgozója a vajai tsz-be megy almát szedni. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének 380 fős kollektívája a saját munkahelyén dolgozik. A munkabér nagyobb részét az említett számlára fizetik be. A SZAVICSAV 170 dolgozója szintén a saját munkahelyén vállal társadalmi munkát, ugyanakkor a vállalat 360 dolgozója a Nyíregyházi Mg. Főiskolai Tangazdaságba megy almát szedni. A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet 190-es létszámmal bútorokat gyárt a szabad szombaton. A MÉSZÖV ötvenfős kollektívája a vállaji tsz-ben almát szed. A NYIR- KÉMIA Vállalat 118 munkása és adminisztratív dolgozója a saját helyén dolgozik a nyíregyházi gyermekintézmények fejlesztésének érdekében. Az ügyészségről negyvenen mennek a Ságvári Tsz- be a betakarítást segíteni. A KSH 65 dolgozója a Keme- csei Állami Gazdaságban szedi az almát. Szeptember 23-án, vasárnap több intézmény dolgozója megy almát szedni. Az SZMT 55 munkatársa a Nyírmadai Állami Gazdaságban szüretel. A 107. sz. ipari szakmunkásképző intézet százfős kollektívája a gáva- vencsellői tsz almaszüretét segíti az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció keretében. munkaverseny ” Szabolcsban Ülést tartott a HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsága szeptember 21-én ülést tartott Nyíregyházán. Elsőként beszámolót fogadott el a bizottság a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, majd tájékoztató és vita hangzott el a kisközségekben és a tanyákon működő népfrontbizottságok tevékenységéről. Minden kisközségben, illetve tanyai településen működik népfrontbizottság megyénkben. Munkájukra jellemző, hogy eredményesen dolgoznak a párt politikájának illetve a népfrontkongresszus irányelveinek megvalósításáért. Számos speciális gond megoldásával foglalkoznak, melyek a települések helyzetéből adódnak. Megyénkre az utóbbi évtizedekben, különösen pedig az 1960-as években a fokozatos elvándorlás volt jellemző: a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőt, a csökkent munkaalkalom miatt csak a nagyvárosokban tudták foglalkoztatni. Az utóbbi évtizedben lezajlott ipartelepítés és a mezőgazdaság korszerűsítése ezt a folyamatot megállította, s megyénk ismét növekvő népességű. A kisközségekben is adottak a legfontosabb feltételek: mindenütt megoldódott a körzeti orvosi ellátás, minden kisközséget bekapcsoltak az autóbuszközlekedési hálózatba, egy település kivételével mindenütt van élelmiszerbolt, öt kivételével pedig vendéglátó- hely. Egyszerűsödött a tanácsi ügyintézés a korszerűsítés óta; jelenleg megyénk 226 települése közül 116 helyen működik tanács. A 77 községi tanácsból 41 önálló, 36 pedig közös, 84 községgel. A bizottsági ülésen számos olyan észrevétel, javaslat is elhangzott, melyek a kisközségekben és a tanyákon napi gondokat oldanának meg, s amellett megyénk fejlődését is elősegítik. Megtárgyalta a HNF-bi- zottság a megye kisiparosainak és kiskereskedőinek részvételét a lakosság ellátásában. Ezután pedig Gulyás Emilné dr., a HNF megyei bizottsága titkárának előterjesztésében irányelveket fogadott el az MSZMP XII. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett településfejlesztő társadalmi munka szervezéséhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a HNF megyei elnöksége támogatja a versenymozgalom széles körű kibontakozását és kérik a tanácsokat, népfrontbizottságokat, hogy a felhívást o lakosság, a társadalmi szervek és a dolgozó kollektívák bevonásával tárgyalják meg. A versenymozgalomhoz való csatlakozásaikat juttassák el a HNF megyei bizottságához. A versenymozgalom 1980. december 31-ig tart, az értékelés — az egy főre jutó társadalmi munkaérték alapján — 1981. május 1-ig. Javasolják, hogy a vállalások elsősorban az éves és középtávú településfejlesztési tervek megvalósítását segítsék, főleg az óvodák, iskolák, napközi otthonok, sportpályák, játszóterek fenntartásához, felújításához járuljanak hozzá. A helyi erőforrások feltárásával és a takarékosságra törekvéssel együtt kapjon hangsúlyt a lakóhelyfejlesztő társadalmi munka hasznossága, melyre már eddig is jelentős eredmények jellemzőek. Cipőipari találkozó Nyíregyházán Hazánk cipőipari vállalatainak, gyárainak és nagyüzemeinek több mint félszáz ifjú mérnöke, technikusa és közgazdásza adott egymásnak randevút Nyíregyházán, hogy az MTESZ cipőipari szakosztálya immár hagyományos országos találkozóján megvitassa az iparágban dolgozó fiatal értelmiség időszerű feladatait. A megyei könyvtárban megnyitott országos, kétnapos találkozón a házigazdák nevében László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a fiatal résztvevőket. Mint elmondta: az országrész cipőiparának dinamikus fejlődése azt eredményezte, hogy az ágazat termelési értéke ma már meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Ezt követően szakmai előadásokkal folytatódott az országos találkozó programja. Az ünnepi megnyitón adták át a cipőipari szakosztály meghirdette pályázat díjait. A zsűri különdíjjal jutalmazta Guth Ijugót, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárának fiatal munkatársát, aki a nagyüzem új csengeri fejlesztésének néhány szervezési munkájáról írt dolgozatot. Pénteken az esemény résztvevői felkeresték a cipőipar szabolcsi létesítményeit s a helyszíneken ismerkedtek a szabolcsi állami és szövetkezeti ipar munkájával. I XXXVI. évfolyam, 222. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 22., szombat g vies Aszratjan akadémikus számolt be a neurofiziológia időszerű kérdéseiről, majd megkezdődött a „Genetikai tartalékok hasznosítása a mezőgazdaságban” című előadássorozat. Tamássy István akadémikus a magyar mezőgazdaság genetikai tartalékairól szólt. A Tamássy akadémikus előadását követő hozzászólásokkal ér véget a harmadik szekcióülés, s egyúttal befejeződik a jubileumi ülésszak is. Elutazott megyénkből a lengyel pártmunkásküldöttség bizottság osztályvezető-helyettesének vezetésével ötnapos útja során ellátogatott Balkányba, Vajára, a Zöldérthez valamint Kisvárdára és Tuzsérra. Hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek a termelés és feldolgozás összhangjáról. Pénteken elutazott megyénkből az a lengyel pártmunkásküldöttség, amely a szabolcsi mezőgazdasággal és élelmiszeriparral ismerkedett, tanulmányozta a pártirányítás módszereit. A rze- szówi vajdaság háromtagú delegációja Stanislaw Dere- gowskinak, a vajdasági párt-
