Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
1979. szeptember 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Érdekek Az egyéni és a közösségi érdek nem esik mindig egybe. Ezt B. F.-né panaszosunk levele is bizonyítja. Férje a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár demecseri gyáregységében dolgozik, mint kőműves. Az utóbbi időben amiatt rettegnek — amint a levélből megtudtuk —, hogy férjét elviszik Budapestre dolgozni. Ez azért okozna most náluk zavart, mert családi házat építenek. Es mégiscsak kellemetlen, furcsa dolog lenne, ha egy kőműves szakembernek más építené a házát. Amint megtudtuk, a gyáregységnek két kőművesből és négy segédmunkásból álló karbantartó brigádra van szüksége. Ebben dolgozik levélírónk férje is. Megtörténik azonban, hogy egy-egy nagyobb feladat elvégzésére nagyobb létszámú csoportot alakítanak. Ilyenkor más beosztásbeliekkel — de kőműves szakmával rendelkezőkkel — egészül ki a brigád, megfelelő bérezés mellett. S hogy mennyire jó ez az átszervezés és szükséges, mi sem bizonyítja jobban, hogy legutóbb például a kivarró üzemükben így tudtak viszonylag rövid időn belül 100 embernek jó munkafeltételeket biztosítani. A fejlődés további átgondolt, gyors átszervezést kívánt. Ezúttal a tmk-műhely építése miatt kellett hasonlóra vállalkoznia a gyáregység vezetőségének. Ügy tűnt, hogy ezzel a munkával ebben az évben és még jövőre is tudják a megnövelt létszámú brigádot foglalkoztatni. A pénzügyi lehetőségek azonban közbeszóltak. A brigádot más munkaterületre kellett elküldeni. Ezúttal a budapesti központtal született egy megállapodás: tekintve, hogy vidéken jobb a munkaerőhelyzet, egy „vándor”-brigádot alakítottak, hogy gyári szinten ellássák a karbantartási és egyéb épitőipari munkákat. Ezt a demecseriekre alapozták, ami azzal jár, hogy maximum három hónapot töltenek lakóhelyüktől távol. Ezt mindenki vállalta, mert anyagilag sem járnak rosz- szabbul, s úgy tűnt, megértették: a gyár érdeke ezt kívánja. Amint Kántor Gábor igazgató elmondta, levélírónk férje is vállalkozott erre a munkára. Tekintettel voltak a helyzetére is, hogy csak az építkezés befejezése után — amely szeptember végére várható — kell Budapestre elmennie. Nem ez volt az egyetlen megértő, humánus intézkedése a gyáregység vezetőinek B. F.-né férjével szemben, ö volt ugyanis az első, aki a lakásépítési támogatási alapból először részesült. Ezért is érthetetlen a panaszkodás, az értetlenség. A munkahelyen nemcsak jogok, hanem kötelességek is vannak. Az egyéni érdekeket nem lehet előtérbe helyezni, hanem okosan és bölcsen össze kell egyeztetni a közösség érdekeivel. Soltész Agnes A JÁRDAKÖ PANASZA Egyszerű betonból készített testemnek is megrázó volt az a kálvária, amit néhány nap leforgása alatt bejártam. Amint már említettem, betonból formáztak, s hogy összeálltam, hamarosan teherautóra raktak és elszállítottak egy kis nyíregyházi utcába. Ott azt mondták, pompás járdát készítenek belőlem. Türelmesen vártam a soromra. Társaimat szépen lerakták az utca lakói. Engem meg egy nagydarab ember bevitt a kerítésen belülre, s ott a garázsnak nevezett épület előtt homokba ágyazott. Ott sem maradtam sokáig. Jöttek az emberek — közöttük az utcabizalmi is — és veszekedés árán visszaszereztek, miközben a nagydarab embert feljelentéssel fenyegették. Nekem meg nem volt maradásom, csákánnyal felszedtek. Kicsit meg is töredeztem, majd kocsira raktak és most megint kupacba rakva, további sorsomra várok. Attól félek, mire betölthetném szerepemet járdaként, úgy összetöredezem, hogy még alapnak sem leszek jó egy útépítésnél. A panaszt felvette: Cs. Cs., nyíregyházi lakos ELSŐBBSÉG A napokban jártam Nyíregyházán, a válogatott labdarúgó-mérkőzésen. Busz- szal mentem a stadionig, s meglepődve tapasztaltam, hogy igen sok helyen nem tisztelik a tömegközlekedési járművek elsőbbségét. Néha még a megállás is gond a parkírozó személyautók miatt. Ezért javaslom a tanácsnak, hogy mint más nagyvárosokban, itt is fessék fel a buszmegállónál az úttestet, a közismert sárga csíkozással, fgy a vitáknak is elejét lehetne venni. Németh Antal, Debrecen, Dobozi úti lakótelep MELBA-BÁNAT Családunkban közkedvelt a „Melba” kockának nevezett csokoládé. Igaz, 36 forint volt egy dobozzal, de azt találtuk a legjobbnak, mert idősek is vannak a családban, és ha. jött a névnap, vagy születésnap, ezzel leptük meg egymást. Igen ízletes volt. Időközben drágább lett e csokoládé, de elhatároztuk, hogy még mindig kitartunk mellette, szerény nyugdíjunk ellenére. Húsz forinttal lett drágább, minősége viszont annyira leromlott, hogy már a régi árát sem éri meg. Egy kis csokoládéréteggel van bevonva, a leghitványabb, kemény szaloncukor. P. R., Nyíregyháza. Arany János utcai lakos SZEMÉTDOMB IS „ÉPÜLT” A múlt év december elején került átadásra Nyíregyházán, a Kun Béla utcai első ötszintes épület, az ÉPSZER vállalat kivitelezésében. Azóta már újabb három tömb is elkészült, kettő pedig befejezés előtt áll. Az elkészült lakásokból a kivitelező a szemetet az elsőként átadott tömb elé hordta, közvetlenül a bölcsőde mellé. A szemétdombot — a bölcsőde oldalánál a Kun Béla utcai épületig — gaz, bozót borítja, amely kóbor kutyák, macskák búvóhelyei is. A lakások ablakaiból ez igazán nem szívderítő látvány, s a bölcsődének sem idillikus környezet. Tudom, máról holnapra nem lehet parkol varázsolni, de a szemétdombot sem kellene megtűrni. M. S., Nyíregyháza, Kun Béla utcai lakos ALSÓSZOKNYA Hosszú idő óta keresem Nyíregyháza üzleteiben a habselyem alsószoknyát. Hiánycikk — hangzott számtalanszor a válasz, majd egy jó tanács is: varrassak, vagy ne vegyek olyan ruhát, amelyikhez alsószoknya kell. Tudom, ez utóbbi válasz végletnek tekinthető, hiszen a kereskedelem célja a vásárlók megnyerése, nem pedig elutasítása. Azt is tudom, hogy valami hiánycikk nem mindig a kereskedelmen múlik, de hogy ne szaporodjon ezek listája, ők is tehetnek érte, ha a vásárlók igényeit közvetítik, jelzik a gyártó cégeknek. Nagy Zoltánné, nyíregyházi lakos ÉGETT KENYÉR Az utóbbi időben Tiszará- don rendszeresen égett kenyeret kapunk az üzletben. A héját el kell távolítani, így a vastagon hámozott kenyerünkből, sajnos, bőven jut a moslékba is. Nyíregyházán dolgozom, s látom, másutt tudnak vigyázni a kenyér minőségére, csak éppen a nyír- bogdányi üzemben nem? A kenyeret ugyanis innen szállítják üzletünkbe. Horváth Miklós, Tiszarád APRÓ PARAZITÁK Nyíregyházán, a Dózsa György utca 2. szám alatti bérházban az utóbbi időben elszaporodtak a svábbogarak. Nem győzzük a rovarirtót vásárolni, de az egyéni védekezés mit sem ér. Szóltunk ugyan már a házmesternek, de a helyzet változatlan, sőt rosszabbodott, mert újabban a pincében meg a bolhák szaporodtak el. Jó táptalajuk van, hiszen a pince piszkos, szemetes. Aki netán a pincébe téved, gyorsan ellepik az apró paraziták. Mándi László, Nyíregyháza, Dózsa György utca 2. szám TELEFONKÖNYV Jó lenne a távhívásos ösz- szeköttetés Nyíregyháza és a többi nagyváros között — ha a posta is úgy akarná. Legutóbb Szegedre szerettem volna telefonálni, s ezért az 1. számú postahivatalban kértem egy telefonkönyvet, mivel csak a címét tudtam a hívott intézménynek. „Ellopták a telefonkönyvet, nem tudjuk megadni a számot” — világosítottak fel. Talán mégsem ártana, ha egy újabb telefonkönyvet nagynehe- zen beszereznének. Herczku Zsolt, Nyírbátor, Erzsébet utca 2. szám TRÉFA VOLT CSUPÁN? Kellemetlen tréfa ért a közelmúltban. A fehérgyarmati vas- és edénybolttól értesítést kaptam, hogy a vásárolt villanyboylerem cseréjét — mivel hogy hibás volt — „megejtik”, ha szeptember 9- ig jelentkezem az üzletben, így tettem, de a legnagyobb csodálkozással fogadtak, mondván, ők nem írtak nekem. Egyszóval valaki rossz tréfát csinált, s az illető az üzletben dolgozhat, mert más honnan tudhatná boyler- ügyünket ? Helyzetünk mindenesetre elkeserítő, mert kispénzű emberek vagyunk, nem volt kidobni való 3400 forintunk. A boylert népes családomnak vettem, hogy életünket kényelmesebbé tegyük. Felelőtlen emberek miatt mégsem értük el célunkat. Bodó Miklósné, Csengersima, Fő út 9. szám alatti lakos MEGÁLLÓ Nyíregyházán, a 16-os autóbuszjáratnak a Széchenyi utcán azelőtt több megállóhelye is volt. Most egy sincs. Ezért e környéken lakók jócskán gyalogolhatnak, ha buszra akarnak szállni, mert a legközelebbi megállóhely az állomáson vagy a 4. számú általános iskola előtt van. Nem lehetne a korábbi rendet visszaállítani? Mák Antal, Nyíregyháza, Széchényi utca 20. szám Szerkesztői üzenetek özv. Bán Gáborné nagyhalászi, Balogh Józsefné ib- rányi, Kónya Sándorné ib- rányi, Nagy János nyíregyházi, Marosi Lajosné nyíregyházi, Tomasovszki Andrásáé nyíregyházi és Jánk- falvi Lajos nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Szmolár András napkori, Farkas József zsarolyáni, Treszkai András nyíregyházi, özv. Csicsák Mihályné ópályi, özv. Staviczki Ká- rolyné kisvárdai, Szigetközi Istvánná nyíregyházi, Szabó László kocsordi, Veress Bertalanná kisvárdai, Kiss Lajosné fehérgyarmati, Galambos Lászlóné pusztadobosi,. Mándi László nyíregyházi, Kiss Lajos tivada- ri, Poór Zoltán felsősimái, Barna Józsefné nyíregyházi, Fekete Imréné tiszalöki, Rabb Istvánná mándoki, Jenei András nyírmihálydi, Szabó Tibor aranyosapáti, Dutkievicz Miklósné nyíregyházi, Radványi József kisvárdai, Tuza Lajosné nyírteleki és Nagy Sándorné csengeri olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Dományi Istvánné kéki lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tenke László dombrádi olvasónkat az illetékesek többek között arról is tájékoztatták, hogy a vízműhozzájárulást Dombrád községben — 1977 évtől kezdődően — 10 év alatt kell befizetni a társulat számlájára, évente kétszeri részletben. A társulat a határidőre be nem fizetett hozzájárulásnak, közadók módjára történő behajtásáról köteles intézkedni. Toldi Ferencné varsány- gyürei olvasónkat arról is értesítettük, hogy a nyugdíjas tsz-tagot a háztáji föld élete végéig megilleti, azt nem lehet megvonni tőle esetleges tartozásai címén sem. HÁZHOZ MEGY... „önkiszolgáló posta” címmel Tóth Béla, Fábiánháza, Kossuth utca 31. szám alatti lakos panaszát közölték, hogy nem kézbesítik neki az újságokat. Megállapítottuk, hogy a kézbesítő tájékozatlansága miatt (aki nem régen látja el ezt a munkakört) előfordulhatott ilyen hiba. Augusztus első felében a kézbesítőnk beteg volt, helyettesítőről nem tudtak gondoskodni, így a címzettek és az előfizetők valóban a postahivatalban vehették át a küldeményeket. A kézbesítő visz- szatérésével a házhoz kézbesítés megoldódott, a postahivatal vezetőjét felszólítottuk, hogy munkáját kísérje figyelemmel. Debreceni Postaigazgatóság VÉDŐRÁCS Május 3-án „Védőrács kellene” címmel Kovács György és társai — Nyírmeggyes, Kilián György Utca 11. szám alatti lakosok — szóvá tették, hogy a sportpályáról kirepülő labda rongálja a kerítésüket, zavarja nyugalmukat. Intézkedtünk: a pálya utca felőli részére védőrácsot (labdafogót) szereltettünk fel. Nyírmeggyesi Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerve JOGOS... Az augusztus 22-i Fórum rovatban, a Derkovits utca vízelvezetésével kapcsolatosan közérdekű bejelentést közöltek. Helyszíni vizsgálatot tartottunk. A panasz helytálló volt. A kért helyre egy új csapadékelnyelő akna építését a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulattól megrendeltük. Városi tanács vb közterület-fenntartó iroda. Nyíregyháza Á bevonulási segélyről Kecskés Istvánné panaszos levelet intézett hozzánk és ebben azt írja, hogy a fia 1978. október hónapban tényleges katonai szolgálatra vonult be. A gyerek az általános iskola befejezése után nem tanult tovább, hanem a termelőszövetkezetben dolgozott egészen a bevonulásig, a család többi tagjával együtt. Amikor a behívóparancsot megkapta, jelentkezett a tsz vezetőségénél, azonban a termelőszövetkezet főkönyvelője azt mondta, hogy neki nem jár a bevonulási segély. Később a gyerek a katonaságnál is érdeklődött, hogy megilleti-e őt a segély, vagy sem, ott azt a felvilágosítást kapta, hogy neki is jár a segély, írt is a termelőszövetkezetnek, de ismételten azt a választ kapta, hogy nem jár a segély. Olvasónk azt kérdezi, hogy van-e ilyen segély egyáltalán és ha van, az kiket illet meg? Hatályos törvényeink szerint, egyszeri bevonulási segély illeti meg minden magyar állampolgárt, aki tényleges katonai szolgálatra vonul be és a bevonulás időpontjában munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban állt. A fent írtakból kitűnően alapvető dolog, hogy a bevonulási segély alapja az a tény, hogy a bevonuló munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban álljon. A levélből nem tudjuk megállapítani, hogy olvasónk fia tagja volt-e a termelőszövetkezetnek, vagy sem. A gyakorlat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik az általános iskolát befejezik, s ettől kezdődően a termelőszövetkezetben dolgoznak, és ezen az állapoton a későbbiek során sem változtatnak, figyelmen kívül hagyják azt, hogy ilyen esetben a besegítő családtagot nem illetik meg azok a jogok, amelyek a tsz-tagsággal járnak és rendszerint csak bizonyos jogvitás esetekben jönnek rá arra, hogy a besegítő családtag nem tsz-tagként szerepel és csak azután változtatnak ezen a jogi helyzeten. Van lehetőség arra, hogy a besegítő családtag is rendelkezzék legalább részben a tsz-tagot megillető jogokkal, erre azonban csak akkor van mód, ha a besegítő családtag külön írásbeli megállapodást köt a termelőszövetkezettel és ebben vállalja, hogy teljesíti a kötelezően előírt munka- mennyiséget és ezt a munkamennyiséget minden termelőszövetkezetnél az alapszabály határozza meg. Ha olvasónk fiának van ilyen megállapodása és időarányosan eleget is tett a munkavégzési kötelezettségnek, megilleti a bevonulási segély. Abból a tényből, hogy a kérelmet eddig elutasították, csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vagy nincs ilyen írásbeli megállapodás, vagy a kötelezően előírt munkamennyiség nem lett teljesítve. A bevonulási segély egyszer illeti meg a dolgozót és ha olyan eset fordul elő, hogy a segély felvétele után még sem kell bevonulnia a dolgozónak, a felvett segélyt visszafizetni nem kell, de a következő tényleges bevonulás alkalmával segélyre nem tarthat igényt. A bevonulási segély mértéke a dolgozó, vagy ipari szövetkezeti tag, egyhavi fnunkabérének 50 százaléka, illetve a termelőszövetkezeti tag egyhavi részesedésének 50 százaléka. A teljes munkabér, mint bevonulási segély, akkor illeti meg a dolgozót, ha bevonulása előtt olyan kiskorú gyermeke volt, akinek tartásáról ő gondoskodott. Olvasónknak tehát azt kell tisztázni, elsősorban, hogy fia a termelőszövetkezettel milyen jogviszonyban állt, mert csak ezután lehet eldönteni azt, hogy valóban jár-e a segély, vagy sem. Dr. Juhász Barnabás
