Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-02 / 205. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET ■■ü 1979. szeptember 2. o A gép és alkotói AZ ALKOTÓ TRIÓ TAGJAI: BERZEVICZI TAMAS, kecskeméti jános és maroda József, a három FIATALEMBER AZ IPARÁGI ALKOTÓ IFJÜSÁG PÁLYÁZATON A DOHÁNYKOCSÁNY-BÁLAPRÉSGÉPPEL II. DÍJAT NYERT. Mészáros Ágnes, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat KISZ-bizottságának titkára örül a sikernek. — Hála az összefogásnak, már üzemszerűen működik a masina — mondja. — Tavaly volt a próbaüzemelés. Sokat izgultunk emiatt, mert fiatal alkotókról, jelentős konstrukcióról van szó, mellyel megoldódik a dohánykocsány korszerű préselése. Másutt is hasznosítják Szívügye itt a KISZ-nek a fiatal alkotók serkentése. Van is eredménye. Eddig még minden pályázaton elcsíptek egy-egy első-második helyet. S ami lényeges: olyan szellemi értékeket produkáltak, amelyeket hasznosítanak a termelésben más vállalatoknál is. — Ilyen volt a késélező célgép is, amelyet Maroda Jóska készített. Ez III. helyezést ért el, s nem csak nálunk alkalmazzuk, megvásárolta az újítást is, a gépet is a Dunántúli és a Duna—Ti- sza-közi Dohányfermentáló Vállalat is — magyarázza Ágnes. — Az amerikai présberendezés villamoshonosítási tervét pedig Kecskeméti Jancsi készítette. Ez a terv az egész préstermi berendezés vezérlését oldotta meg. Ezzel a munkájával Kecskeméti János 200 ezer forint értékű tervezési munkát takarított meg a vállalatnak úgy, hogy a 12 milliós beruházás 3 hónappal a határidő előtt készülhetett el. Maroda József Maroda József lakatosként kezdett dolgozni a gyárban. Munka mellett végezte el a gépipari technikumot. KISZ- tag, párttag, munkásőr. Tőle érdeklődöm, mit tud legújabb, közös alkotásuk, a ko- csány-bálaprésgép ? — Ezelőtt nem volt megoldva a dohánykocsány gépi csomagolása. Jelentős, műszakonként 60—70 mázsa anyagról van szó. Ezt nehéz fizikai munkával, kézi erővel, egyszerű présgépekkel nyomták össze, s kézzel varrták a göngyölegzsákokat. Az új gépet kézzel és automatikus vezérléssel egyaránt lehet kezelni. Hét helyett két ember szükséges hozzá. Nemcsak létszámot takarít meg, de egészségesebb munkakörülményt is biztosít. Megszünteti a nehéz fizikai munkát, megfelel az új technológiai követelményeknek, egységesíti a csomagolási rendszert. Kecskeméti János Á megtakarított hatmillió Egy hasonló külföldi gépért 6 millió forintnak megfelelő devizát kellett volna „kidobnia” a vállalatnak, a gép segédberendezéseit nem is számítva. Ennyi maradt a vállalat zsebében a fiatal alkotók jóvoltából. Kecskeméti János az egyik KISZ-alapszervezet titkára, villamos üzemmérnök a következőkkel egészíti ki Maroda József fejtegetését: — Az új gépen igyekeztünk a legkorszerűbb vezérlés- technikai eszközöket alkalmazni, hazai alkatrészeket használtunk, s ezzel importot takarítottunk meg. Az ötlet Maroda Józsefé volt és részben a most katona Berzeviczi Tamás készítette el a tervdokumentációkat. — Akkor született a közös elhatározás — folytatja Kecskeméti János —, amikor az amerikai présgép beszerelését végeztük a gyárban. — Én irányítottam ennek a villamos kivitelezését, Jóska pedig a gépészeti munkákat, egészen az átadásig. Közrejátszott az alkotásban a kényszer is. Jelezte a tröszt, hogy nincs deviza új gépre. — Ekkor gondolkodtam azon, hogyan lehetne egy korszerű „masinát” konstruálni a leszerelt, kiselejtezett Mészáros Ágnes présgépekből — mondja Maroda József. Megemlítette két társának, jó partnerekre talált a gazdasági vezetőkben, akik biztatták a fiatalokat. — Mennyi időbe telt az új gép elkészítése? — Nehéz kérdés — így Maroda. — Az ötlettől a kivitelezésig egy évig. Nem pihennek az alkotók Kitartó munkájukat siker koronázta. Tavaly volt a próbaüzemelés. Megtekintették a tröszt képviselői és a nyíregyházi szakemberek is, és elismeréssel nyilatkoztak róla. — Milyen esélyekkel indultak a pályázaton? — Titokban reménykedtünk, hiszen tudtuk, hogy nagy feladat ez, szellemi energiát és hozzáértést igényelt, s bíztunk a bírálók ítéletében — mondja Maroda. — Beadtuk újításnak is — újságolja Kecskeméti. — Egy évig kell hibátlanul, üzemszerűen működni a gépnek, hogy valamit visszakapjunk a belefektetett szellemi tőkéből. — S ebben nem csak reménykedünk. Biztosan tudjuk, hogy beválik — szögezi le Maroda. Elkészült a mű, az alkotók pihennek? Szó sincs erről. Üjabb ötletek megvalósításán gondolkodnak. — Üj dohányszeletelési eljáráson törjük a fejünket — újságolja Maroda. — A prototípus gép elkészült és hamarosan sor kerül próbaüzemelésére is. Ilyen még nem készült a dohányiparban. Világsiker lenne az új alkotás. TESSÉK KÉRDEZNI Készülnek-e a fiatalok a házasságra? Válaszol: dr. Zsögöny József főorvos Párt választani, házasságot kötni egy életre szóló felelősség. Felelősséget vállalnak a házasulandó fiatalok egymásért, születendő gyermekükért. A megyei család- és nővédelmi tanácsot Nyíregyházán évente 2 ezer fiatal keresi fel. Dr. Zsögöny József főorvos és munkatársai ülnek le a házasulandókkal beszélgetni, tanácsokat adni. — Milyen veszélyeket rejt az első fellángolásból eredő házasság? — kérdeztük a főorvost. — Külön-külön beszélgetünk a házasulandó fiatalokkal. Ezt így tartjuk helyesnek. Tapasztalatból tudjuk: sok esetben a párjelöltek nem teljesen őszinték egymással. Titkolóznak, elhallgatnak fontos momentumokat házasság előtti életükből, amelyek később kihatással lehetnek családalapításukra. Az első fellángolásból eredő házasság általában a koruknál fogva még éretlennek mondható fiatalok esetében fordul elő leginkább. Sajnos a jelentkezőknek 20—25 százaléka ilyen. Ennek veszélye a házasságok tartósságában mérhető. Sok esetben alig egy-két hetes futó ismeretség előzi meg az ilyen házassági szándékot. Teljesen érthető, hogy ezek a fiatalok nem ismerik megfelelően egymást, s előbb-utóbb zátonyra fut a házasság. Az a jellemző, hogy az ilyen házasságot csak a szexuális kapcsolat előzi meg. A fellángoló elhatározást így gyors kiábrándulás követi. Találhatók szép számmal közöttük olyan fiatalok, akik még nincsenek 20 évesek, de már kétszer, háromszor mennek férjhez, vagy nősülnek. Az ilyenek életfelfogása könnyelmű, meggondolatlan és nem csinálnak lelkiismereti ügyet a házasságból. Ez baj. A családi hátteret vizsgálva, ezekben az esetekben mindig a szülők közötti rendezetlen családi életviszonyokra bukkanunk. — Felületes ismeretségből születik-e tartós házasság? — Nincs olyan felmérésünk, amelyből erre egyértelműen válaszolhatnék. Egy bizonyos: tapasztalatból tudjuk, hogy sok a felületes ismeretségből származó házasság. Ezek többsége nem tarlós. Nem is lehet az, mert megalapozatlan minden tekintetben. — Készülnek-e a fiatalok a házasságra? — Az említett negatív jelenségek ellenére a párjelöltek többsége komoly elhatározással készül a házasságra. Ezt bizonyítják a beszélgetések során tapasztalt reális, józan mérlegelések, tervezge- tések a családalapításról. Motiváló tényező a fiataloknál a születendő gyermek, a szociális körülmények. Házasságra való készülődésük motiváló tényezője az egymáshoz való ragaszkodás, a másik emberi tulajdonságainak ismerete, az erre való törekvés és a kölcsönös bizalom. Az ilyen párválasztások valóban megfontoltak, s megítélésem szerint tartósnak ígérkeznek. — Hogyan keU párt választani? — Erre nincs recept. Legfeljebb tanácsot lehet adni. Párválasztásban talán a legfontosabb az önismeret. A családot alapító lánynak és fiúnak elsősorban a saját értékeit és hibáit kell ismerni. Egyéni adottságokat, alkati tulajdonságokat, egészségi, pszichikai állapotot, érzékenységet, alkalmazkodóképességet stb. Ezek a tulajdonságok természetesen a kölcsönös együttlét során ismerhetők meg. Így a hosz- szabb üdéig tartó ismeretség inkább lehet a helyes párválasztás alapja, mint az első fellángolás. — Életcél-e a férjhez menés? — Igen. A lányoknak igénye a családi otthon teremtése, a családalapítás. Bár azt szokták mondani, a férj alapít családot, csakhogy ebben a nő szerepe a domináló, mint leendő szülőanyáé. S azt tapasztaljuk, hogy az első gyermek megszületése előtt még védekezni sem kívánnak a nők. . Meddig fiatal? „Szalai Sándor, a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat dolgozója 35 éves és még mindig KISZ-titkár.” A „még mindig”-et hangsúlyozta az a fiatalember, akivel augusztus elején beszélgettünk. A közelmúltban a nyíregyházi Arany János utcán összesúgott két asszony: „Negyvenévesen is farmernadrágot visel és folyton a fiatalok társaságát keresi. Nem áll jól neki.”. Valamikor év elején hallottam Fehérgyarmaton: az egyik szatmári községben a pedagógusok azt javasolták, hogy az úttörők csapatvezetője csakis fiatal pedagógus legyen. Meddig fiatal az ember? Egy mondatban is lehetne válaszolni. Ameddig fiatalosan gondolkodik, s fiatalos lendülettel végzi munkáját. A fiatalság, a modernség nem mindig az életkortól függ. Ugye ismerjük ezt a kifejezést: koravén. Vannak huszonéves fiatalok, akik öregesen dolgoznak és viselkednek. S voltak és vannak olyanok, akik az ötödik ikszen túl is szellemi és fizikai frisseségnek örvendenek. Marx például ötvenéves korában tanult oroszul. Arany János és Móricz Zsigmond öreg, pardon, öt- venen túl volt már, amikor maradandókat alkotott. Ja- sin, a híres kapus harmincon túl is tizenegyeseket védett. Az egyik egyetem levelező tagozatán idén is felvételiztek negyven körüliek. A fent említett KISZ-titkár részt vett a legutóbbi VIT-en és tipikusan mai fiatal. A far mer nad rágós fiatalember nem csak keresi, meg is találja a fiatalok társaságát. Több faluban idősebb csapat- vezetők vezették sikerre az úttörőket. Recept nincs arra, hogy meddig maradhatunk fiatalok. Az biztos, hogy a szellemi és a fizikai edzés konzerválja, vagy legalábbis meghosszabbítja az ember fiatalságát. BESZÉLNEK RÓLA Fürge ujjak Három héttel ezelőtt tartotta KISZ-esküvőjét Buskó Lajosné, a Volán 5. sz. Vállalatának statisztikusa. Mostanában ezért is beszélnek róla. De fürge ujjai és kitűnő esztétikai érzéke miatt vált ismertté szűkebb és tá- gabb környezetében. Csodálatos subaszőnyegeket készít, térítőkét hímez, tányérokat és más hasznos dísztárgyakat fest. A vállalat KISZ-bizottsága kétszer szervezett hobbikiállítást és a fiatalasszony mindkettőn részt vett munkáival. Megnyerte a látogatók tetszését. KISZ-vezetőségi tag, s éppen az ő feladata a szabad idő hasznos eltöltésének ismertetése, a barkácsolás, a „hobbizás” megszervezése. Most is szervez, szeptemberben rendezik meg a vállalatnál a harmadik hobbikiállítást. Pár évvel ezelőtt a nyíregyházi Nyírfa Áruházban hobbikiállítást rendeztek. Ekkor határozta el, hogy szabad idejének egy részét a hasznos hobbinak szenteli. Egyik barátnőjétől kapta az első mintákat. Azóta gyűjtöget. Természetesen nem „sablonokat gyárt”, saját elképzeléseit is megvalósítja. Azt mondja, az esztétikai érzék és a kézügyesség mellett szükség van arra is, hogy értse és érezze a színek harmóniáját. Elkészült munkáiból jócskán ajándékozott barátnőknek, kollégáknak, ismerősöknek. Szülei kertes házát sok-sok munkája teszi díszesebbé, vonzóbbá. Gyönyörű mintákat festett tányérra, fára, agyagra, sőt cserépre is. öccsének van egy príma citerája, a hangszer fájára ő égette a cifra mintákat. Egyik legbecsesebb darabnak tartja matyómintás tányérját. A mézeshetek után bővül a hobbija: megtanul makramézni. Hamarosan beadják lakásigényüket. Az új lakás egyik szobáját és a konyhát többnyire a maga készítette tárgyakkal díszíti majd. Az oldalt összeállította: Farkas Kálmán és Nábrádi Lajos A fotókat készítette: Császár Csaba és Mikita Viktor Világsikerre pályázó dohánygyáriak KM IQlLlPlAlLlAl
