Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

Vásár M egint ősz — megint őszi vásár. Ügy hangzik ez, mint egy reklámszöveg. De vajon szüksége van-e az őszi vá­sárnak reklámra? És — szükségük van-e az áruk­nak, a fogyasztási cikkek­nek reklámra, azaz őszi vásárra? Végül: meg kell-e rendezni egyáltalán a jelenlegi, egyszerűsítés­re, takarékosságra intő kö­rülmények között is az őszi BNV-t? Azért kockáztatjuk meg ezeket a kérdéseket, mert léteznek, és mert a vásár­ral kapcsolatos vélemé­nyek s a gyakorlat is meg­lehetős tarkaságra utal­nak. Persze, nem lenne olyan sokféle vélemény, ha nem lett volna olyan sokféle az elmúlt években a vásárral kapcsolatos munka, és — valószínűleg nem kezelték volna olyan különböző módon az érde­kelt vállalatok, szövetke­zetek a vásárt, ha érezték volna, hogy érdekeltek. Nos, a vásár, ha valóban komolyan veszik az érde­keltek és kihasználják az általa nyújtott számtalan lehetőséget, akkor védeni, pártolni, sőt fejleszteni ér­demes, kiváló intézmény. Az eladónak, ha van­nak új gyártmányai — amelyeket képes is szá­mottevő mennyiségben előállítani! —, hogy mér­legelje a bel-, sőt bizo­nyos mértékig a nemzet­közi piacot és műszaki, gazdasági, kereskedelmi elképzeléseiben igazodjék a tapasztalatokhoz. Csak­hogy ez lelkiismeretes, fölkészült jelenlétet fölté­telez az első naptól az utolsóig. Szót ejteni az évek óta firtatott azonnali vásárlá­si lehetőségről, amelyet minden megnyilvánulá­sában — semmi kétség — nagyon szívesen fogad a vevőközönség. Mégis ki kellene végre mondani nyíltan: a vásár nem va­lami óriásira méretezett bevásárló központ. A fo­gyasztási cikkeket bemu­tató őszi vásár sem az! Persze örvendetes, ha a kereskedelem, akár az áruházak, akár egyik-má­sik szaküzlethálózat a vásárral egyidejűleg for­galomba hoznak néhány újdonságot, vagy a terme­lő vállalatok saját, illetve a kereskedelemmel közös boltjaikban azon frissiben igyekeznek kipuhatolni a vevő reagálását. A köny- nyűipar például idén is tesz ilyen kísérletet. De a vásár sikerének végül is ez nem feltétele! Sokkal inkább az, hogy tényleg legyen érdemleges bemu­tatni való újdonsága a ter­melőnek. □ kadnak külön értékei is az őszi vásárnak, ilyen a játékkiállí­tás — talán fölélénkítheti meglehetősen egyhelyben topogó játékkultúránkat. De mi főként a barkács- kiállítást tartjuk igen fon­tosnak, annál is inkább, mert ezúttal a házépítés és a lakáskarbantartás munkálataihoz igyekszik segítséget nyújtani. Ha valóban el lehetne érni, hogy az érdekelt belkeres­kedelmi és építésügyi tár­ca, de továbbmenőleg mindazok a vállalatok, amelyek barkácsboltokat tartanak fönn, ne csupán erre a másfél hétre tenné­nek csodát, hanem végre huzamosan ellátnák bolt­jaikat a szükséges anyag­gal és eszközzel, akkor célt érne ez a kiállítás. Mennyi feladat, aminek jó elvégzése vitán felül helyezi a vásár eredmé­nyességét. És ettől még le­het sok tarka esemény, látnivaló, eszem-iszom színhelye is a BNV. De igazi vonzóereje, reklámja mégis a komolysága, meg­alapozottsága lesz. B. J. i XXXVI. évfolyam, 215. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 14., péntek Jelentés a népgazdaság első fél évének teljesítéséről, a pénzügyi helyzet alakulásáról Ülést tartott a Minisztertanács TORLÓDNAK A MUNKÁK Megkezdődött a kukorica betakarítása Dolgozik a kombájn a fehérgyarmati határban. (Mi- kita Viktor felvétele.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt az 1979. évi népgazdasági terv végrehaj­Százéves lesz 1981-ben a Magyar Vöröskereszt, s gaz­dag programmal készülnek a centenárium méltó megün­neplésére. Országos tömeg- mozgalommá fejlődött a 30 év óta szervezett véradás, amely ma már túlnyomó há­nyadában térítésmentesen tör­ténik. Erről a két témáról tárgyalt szerdai ülésén a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Vezetősége. Hantos János főtitkár el­mondta, hogy a Magyar Vö­röskeresztet önálló nemzeti szervezetként 1881. május 16- án hozták létre. Valójában az 1950-es évektől vált az egész társadalom érdekében műkö­dő tömegszervezetté. A cen­tenáriumra készülődés jegyé­ben most újabb akcióik van­nak kibontakozóban. így csat­lakoznak a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa kez­deményezésére kibontakozó településfejlesztési társadal­mi mozgalomhoz. Segítik tásának menetéről, egyben javaslatot tett az 1980. évi népgazdasági terv előkészíté­sének feladataira. A pénzügy- miniszter az ez évi pénzügyi helyzet alakulásáról, a mun­kaügyi miniszter pedig az 1979. évi munkaerő-gazdálko­dás időszerű kérdéseiről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket és az előter­jesztett javaslatokat elfogad­ta. például az öregek napközi otthonainak létesítését Buda­pesten, cigánykollégiumok felépítését Pest megyében, egészségügyi gyermekotthont Somogybán és úttörőtábor ki­alakítását Tolna megyében. A száz esztendő történetéről könyv is készül a jubileumra. Dokumentumfilm a vöröske­resztesek mai munkájáról, amit különben kiállításon is bemutatnak a Magyar Orvos- történeti Társasággal és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal közösen. Dr. Gyűszű Miklós főtit­kárhelyettes előterjesztésé­ben volt szó a térítésmentes — egyre terebélyesedő — vér­adásról. Ennek szervezése a Vöröskereszt legnépszerűbb és a mozgalom humanitását leginkább kifejező tevékeny­sége. Az egészségügyi ellátás­ban semmivel sem pótolható vért ma már több mint fél­millió ember önzetlensége és áldozatkészsége biztosítja. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az Orszá­gos Tervhivatal elnökének je­lentését a termelési szerkezet átalakítása érdekében hozott intézkedések végrehajtásá­ról. Egyidejűleg meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek hasonló tárgyú beszá­molóját is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Győri Imre Óbudán Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön Óbudára lá­togatott. A vendéget a kerü­leti pártbizottság székházá­ban Hart Jánosné, a pártbi­zottság első titkára és Kiss Imre, a városrész tanácsel­nöke fogadta. A Központi Bi­zottság titkára tájékozódott a helyi politikai, gazdasági munkáról, s a 150 ezer lako­sú terület városfejlesztési ter­veinek teljesítéséről. Győri Imre ezután felke­reste az ötezer dolgozót fog­lalkoztató MMG Automatikai Műveket. Ezt követően Győri Imre időszerű politikai kér­désekről tartott tájékoztatót a kerületi pártszékházban, a budapesti kerületek ideoló­giai titkárainak, Óbuda párt­ós tömegszervezeti aktivistái­nak. A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatal agrárértelmiségiek­ről, Valamint az építőiparban tevékenykedő fiatalok mun­kájáról tárgyalt többek kö­zött tegnapi ülésén a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága. A testület megállapította, hogy Szabolcs mezőgazdasá­gi üzemeiben közel 1700 egye­temet, főiskolát végzett szak­ember tevékenykedik, közü­lük harminc éven aluli 660 fő, ami az értelmiség negy­venkét százalékát jelenti. E fiatal szakemberek jelenlé­te, színvonalas munkája rend­Teljes lendülettel beindult megyénkben a betakarítás gépezete — jelentették be csütörtök délelőtt Nyíregyhá­zán, a megyei szervezési bi­zottság ülésén. Az utóbbi napok száraz, napos időjárása kedvezett az őszi munkákra, de már je­lentkeznek a gondok. Meg­gyorsult a szedés üteme, de - ezzel párhuzamosan gyorsabban érik az alma is, így sok helyen ösz- szetorlódtak a munkák. Sajnos az átvevő telepeken vagonhiány akadályozta az utóbbi napokban a munkát, így néhány gazdaság nem tudta átadni a leszedett gyü­mölcsöt. Az elmúlt évekhez képest azonban még így is lépéselőnyben vannak a for­galmazó szervek, hiszen pél­dául a Hungarofruct 35 ezer, a Zöldért 21 ezer, a szövetke­zetek pedig mintegy 10 ezer tonna almát vettek át, s szál­lítottak el eddig a Szovjet­unióba, ami az elmúlt esz- tenő hasonló időszakának csaknem a kétszerese. Teljes lendülettel szedik az almát, az igazi próba azonban ' még ezután következik. A szervezési bizottság résztve­vői felhívták a figyelmet ar­ra, ahol csak lehet, fokozni kell a szedés tempóját, s fontos feladat az alma mi­nőségének megóvása. A szállítási nehézségekre hivatkozva nem szabad csökkenteni a szedés üte­mét, kívül fontos. A szabolcsi me­zőgazdasági üzemekben — a gondos előrelátás nyomán — évenként csaknem 120 fiatal diplomás kezdi meg munká­ját, akiknek 90 százaléka tár­sadalmi ösztöndíjasként ke­rül első munkahelyére. Di­cséretes, hogy több üzemben körültekintően szervezik meg a pályakezdők fogadását, ahol részletesen tájékoztat­ják őket a feladatokról, a le­hetőségekről. Viszonylag jól keresnek az ide kerülő kezdő szakemberek, sok helyütt la­kásgondjukat is megoldják, ennek ellenére többen mun­kahelyet változtatnak. Ebben közrejátszik a családalapítás, a magasabb beosztás, vagy az ahhoz fűzött remény, de nem ritka a lakáshiány, az elégte­len anyagi megbecsülés sem. örvendetes, hogy több lehe­tőség kínálkozik a fiatal ag­rár szakemberek önképzésére, s jó dolog, hogy mind többen igyekeznek részt venni a köz­életben is. Szabolcs-Szatmárban 1980 végéig több mint 30 milliárd forint értékű beruházás való­sul meg, melynek háromne­gyed része építőipari jellegű. A fiatalok, a KISZ-esek lét­számuknak megfelelően ve­s ha nem veszik át azonnal az almát, fedett, árnyékos he­lyet kell biztosítani a gyü­mölcsnek, a hűtőházi tárolás lehetőségeit pedig érdemes a korábbiaknál jobban kihasz­nálni. A gazdaságok nagy részé­ben már folyik a napraforgó kombájnolása, a kukorica betakarítása pedig általáno­san szeptember 20-a körül indulhat. Néhány gazdaság­ban azonban az érés foka, a nedvességtartalom már lehe­tővé tette e fontos ipari nö­vény betakarításának meg­kezdését, így például a tisza- löki, a szatmárcsekei, a vá- sárosnaményi, az újfehértói termelőszövetkezetekben na­pok óta mennek a gépek. Az előzetes határszemlék azt bizonyítják, hogy jó termés várható a 95 ezer - hektáros kukoricaterület­ről. A gabonafőrgalmi és ma­lomipari vállalat illetékesei szerint megtették a szükséges intézkedéseket a kukorica fo­gadására, előkészítették az át­vevő vonalakat, a szárítóbe­rendezéseket. A megye beren­dezései naponta 800—900 va­gon termény szárítására ké­pesek, ami elméletileg azt jelenti, hogy a közös gazda­ságok termésével huszonöt­harminc nap alatt végezni lehet. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azonban azt mu­tatják, ennél jóval több idő­re lesz szükség, ezért ki kell használni a természetes szá­rítóhelyek — górék, padlások — adta lehetőségeket is. (bg) szik ki részüket e nagy mun­kából. Megyénkben az építő­ipari létszám fele három nagyvállalatnál — Száév, Épszer, Kemév — található, ahol magasabb a munka szer­vezettsége, fejlettebb a tech­nológia. Szabolcs-Szatmárban közel ötezer harminc éven aluli építőipari munkás körülmé­nyeit vizsgálván megállapí­tották: a szakképzettség csu­pán 50 százalékos, néhány szakmában pedig komoly lét­számhiány van, igen nagy a bejárók száma, magas a mun­kásszálláson élők száma. A KISZ-szervezetek műkö­dési területén tavaly ötezer fiatal több mint negyvenezer munkaórát teljesített kom­munista műszakok alkalmá­val. Részesei a fiatalok a mind színvonalasabb munká­nak, annak, hogy határidő előtt készült el a Taurus me­zőgazdasági abroncsüzeme, s hogy már birtokukba vehet­ték a gyerekek az Épszer- fiatalok védnöksége alatt fel­épült sóstói úttörőtábort. A KISZ-mb elismerte a fiatalok jó munkáját, s felhívta a fi­gyelmet a szervezettség, va­lamint az érdekvédelmi mun­ka további erősítésére. Több mint 13 millió forintos beruházásból új, 1400 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnokot építenek Tiszalö- kön a vízügyi igazgatóság ha­jójavító telepén. (Elek Emil felvétele) Tanácskozás megyénk vízgazdálkodásáról Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza vízgazdálkodá­sáról, a vízellátás további feladatainak megoldásáról tanács­koztak csütörtökön Vásárosnaményban a megye, a két város és a vásárosnaményi járás, valamint a vízügyi igazgatóság vezetői, képviselői. Részt vett a tanácskozáson Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, Nyíregyháza országgyűlési kép­viselője, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Legyen a véradás az egész társadalom ügye A Magyar Vöröskereszt Országos Vezető­ségének ülése Évenként 120 új diplomás a mezőgazdaságban Létesítmények KISZ-védnökséggel

Next

/
Thumbnails
Contents