Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

1979. szeptember 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, I0D0MÁNY0S KUTATÁSOK Komjuteres keverőpult Üj, komputeres keverőpultot állítottak üzembe a zenei rende­zők és a hangmérnökök munkájának könnyítésére a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai stúdiójában. A 'korszerű be­rendezés előnye, hogy a hangfelvételeknél „megjegyzi” a pult egyes kezelőszerveinek állását és egy későbbi időpontban élethűen visszaadja a felvett zenét és a keverés folyamatát is külső beavat­kozás nélkül. (MTI fotó) TALAJSZIGETELÖ TEXTIL Korábban tőkés importból be­szerzett. textil alapanyagú talaj­szigetelő anyag gyártására tért rá a Szegedi Kenderfonó és Szö­vőipari vállalat. Oj cikküket el­sőként vasúti pályaépítkezések­nél alkalmazták — sikerrel. Ezt követően több tízezer négyzet- méteren a Hungarocamion egyik telephelyén az altalaj teherbírá­sának javítására használták fel. A vizenyős, mocsaras terület gépjárművekkel egyébként jár­hatatlan lenne, a talajszigételő filc fölé terített kavicsos homok­rétegen viszont huszonhat tonnás munkagépek is dolgozhatnak. A műanyagfilc újabb fontos fel­használási területe az M l-es autópálya Bicske—Tatabánya kö­zötti szakasza. A vállalatnál nagy teljesítmé­nyű, szovjet gyártmányú, úgy­nevezett tűzöttnemezgyártó be­rendezéssel szövés nélküli tech­nológiával készülnek a talajszi­getelő textilanyagok. MŰANYAG CSOMAGOLÓ­ESZKÖZÖK Egyszeri használatra alkalmas műanyag csomagolóeszközök, po­harak, edények és tégelyek gyár­tási programját valósítják meg a Borsodi Vegyi Kombinát miskol­ci műanyagfeldolgozó üzemében. A program első lépcsőiéként 1977- től öt pohárgyártó gépen évente mintegy 13 millió műanyag po­harat készítenek, elsősorban a vendéglátóipar számára. Most, a program második sza­kaszában nagyteljesítményű edénygyártó automata gépet he­lyeznek üzembe, amelyen három nagyságban, negyedliteres, fél- és háromnegyed literes űrtartalom­mal évente mintegy huszonöt­harminc millió műanyag csoma­golóeszközt készítenek. A csomagolóeszköz-gyártási program harmadik szakaszában egy napi ötszázezer tejes-, illet­ve tejfelespohár készítésére al­kalmas automata gépsort telepí­tenek. Infravörös sugár a meós Nyolc óra alatt 150*200 mintát elemez ÜJ ÜZEMANYAG: A VÍZZEL KEVERT BENZIN Külsőre tejre emlékeztető fo­lyadék az az új üzemanyag, amellyel már hosszabb ideje köz lekedik néhány moszkvai autó­busz. Mint a Moszkovszkaja Pravda című lap megírta, az új üzemanyag nem más, mint ben­zin és közönséges víz különleges módszerekkel előállított keveréke, amelyben a víz mennyisége 10— 15 százalék. Eddigi tapasztalataik szerint a sajátos keverék egyrészt jelen­tős benzinmegtakaritást tesz le­hetővé ugyanakkor az eredeti­leg felhasznált benzinnel maga­sabb oktánszámút ad. Kevésbé párolog és kevésbé robbanásve­szélyes, mint a tiszta benzin, ke­vésbé szennyezi a környezetet, mert az eltávozó gázokban jóval kisebb a széndioxid mennyisége, ment a .normális” kipufogógáz­ban. A kísérletek még korántsem értek véget, a kutatók elsősorban olyan adalékanyagot keresnek, amely meggátolja a keverékben a benzin és a víz szétválasztódá- sát. A nagyüzemi előállítás fel­tételeit s a keverék legkedvezőbb arányát is tovább kell vizsgálni, kísérleti berendezésük azonban jelenleg már 3000 liter újfajta üzemanyag előállítására alkal­mas. Három-négy perc alatt meg­mondja a gabonaminta — a bú­za vagy a liszt — minden jellem­zőjét a legmodernebb elveken alapuló minőségvizsgáló készülék. Az anyagoknak azt a kémiai tu­lajdonságát „fogja munkára”, hogy bizonyos hullámhosszúságú fényt elnyelnek az infravörös tar­tományban. A visszaverődő in­fravörös sugarak ilyen módon tá­jékoztatást adnak az anyagok összetételéről, ebben az esetben a termék víz-, olaj- és fehérjetar­talmáról. Mivel ez a három „mutató” viszonylag azonos mennyiségű fényt nyel el, szét­választásukra, a különbség érté­kelésére a méréstechnikát és a matematikát is segítségül hívták a készülék szerkesztői. Az „okos” laboratóriumi beren­dezés teljesítőképessége példát­lan az élelmiszeriparban. Nyolc óra alatt 150—200 mintát, 450—600 analitikai adatot képes elemezni. Ilyen adattömeg előállításához az általános színvonalú laboratóriu­mokban legalább 10 napra lenne szükség. Világszerte még 2000 ilyen készülék sem működik, de á becslések szerint egy-két év alatt hússzorosára nő a számuk. Ugyanis nélkülözhetetlenek a mai minőségi és gazdaságossági köve­telmények teljesítéséhez. Magyarországon üzemszerűen még csak a Gabonatermesztési Kutató Intézetben működik egy ilyen külföldi gyártmányú gép. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium azonban terv­be vette a gabonafélék általános műszeres vizsgálatát. Ezért az esztergomi Labor Műszeripari Művek szakemberei, akik egyéb­ként is nagy gyakorlattal rendel­keznek a korszerű automatikus laboratóriumok gyártásában, li- cenc alapján nagyon rövid idő alatt kifejlesztették a magyar igé­nyeknek megfelelő gyorselemzőt. Az Infrapid 31 nevű készülék mintapéldánya tavaly mutatko­zott be a BNV-n, azóta megkezd­ték a gyártását is. A bonyolult optikai, valamint érzékelő rendszerből álló, mik- rokomputerrel ellátott berende­zés nem olcsó ugyan, alkalmazá­sa mégis nagyon kifizetődő. El­sősorban azért, mert perceken belül rendelkezésre áll az analí­zis. így számos, eddig meg nem oldható’ feladatot, például a ter­mény minőség szerinti tárolását, a sütéshez felhasznált termékek kívánt arányának azonnali ke­verését egyszerűvé, könnyűvé te­szi. Egyben számottevő munka­erőt is megtakarít. Ezenkívül mé­rete kicsi, kezelése pedig rendkí­vül egyszerű. Ugyanakkor mesz- szemenően kielégíti a környezet­és egészségvédelmi követelménye­ket is. Hidraulikák Hidraulikus tápegységek soro­zatgyártását kezdte meg a DA- NUVIA nagyatádi telepe. Szovjet exportra ebben az évben 1250 be­rendezést szállítanak, mintegy 30 millió forint értékben. (MTI Fo­tó) AUTÓ—MOTOR Jelek az útburkolaton A táblák és a lámpák mellett ma már az útburkolati jelek is nélkülözhetetlen segítői a közúti közlekedésnek. Jóllehet a közle­kedési utasítások hierarchiájában csak a rendőrök karmozdulaftai. a lámpák jelzései, a közlekedési táblák tájékoztatásai vagy pa­rancsai után következnek, hasz­nosságuk és fontosságuk azon­ban elvitathatatlan. Az útburkolati jeleknek a ve­zetési magatartásra gyakorolt ha­tása, az ún. optikai vezetés ked­vezően befolyásoaja a közlekedés­biztonsági helyzetet. Ugyanezt teszik a közlekedési jelzőtáblák is. Mi) különbség van mégis a jelzőtáblák és az útburkolati je­lek észlelése között? Az első az, hogy míg a jelzőtáblák többnyire az út szélén, a perifériális látó­térben foglalnak helyet, addig az útfelületre felfestett útburkolati jelek beleesnek a járművezető előtt levő, állandóan figyelt lá­tótérbe (ami különösen kezdő vezetőknél nagyon ’ fontos szem­pont). A pszichológusok úgy fe­jezik ezt 'ki, hogy az útburkolati jelek fizikai ingerértéke sókkal nagyobb az útszéli jelzőtábláké­nál. Azt is megállapították, hogy az útburkolati jelek a tudatos gondolkodási folyamat közbeik­tatása és a vele járó időveszte­ség nélkül váltják ki a kívánt reakciót. Az elmondottakat sok közúti kísérlet tanulságaként állapítot­ták meg a kutatók. E kísérletek közül a legérdekesebb talán az volt, amelynek során lemérték a gépkocsik, első iobb kerekének az úttest jobb szélétől való eltá­volodását útburkolati jel nélküli, illetve felező- vagy záróvonallal és szegélyvonallal ellátott uta­kon. A méréseket egyenes úton, kar varban, továbbá nappali és éjjeli vezetésnél is elvégezték, mialatt az adatokat az útburko­lat alá rejtett elektromos vezeték impulzusai szolgáltatták. Miikor megszámolták a 3 méternél na­gyobb, a 2—3 méter közötti és az 1 méteren belül eltávolodások gyakoriságát, meglepődve tapasz­talták, hogy a 3 méternél na­gyobb eltávolodások aránya út­burkolati jél nélküli utakon nap­pal csak 2,3 százalék volt, míg felezővonallal rendelkező úton 5,2 százalék. Ha viszont a felező­vonalon kívül felfestették a sze­gélyvonalat is, azonnal megszűnt a felezővonal átlépése! Éjjel, ka­nyarban, útburkolati jel nélküli úton 11 számlék volt a 3 fnéter­nél nagyobb eltávolodások ará­nya, de a záróvonal és a szegély­vonal feLfestése után ez a szám 1 százalékra csökkent! Gyakorla­tilag tehát megszűnt a sávátlé­pés. Az említett esetben — és a gyakorlati vezetés közben szám­talanszor — a vezető két ellen­tétes feszültségű hatás alá kerül: a felezővonal vonzása és a sze­gélyvonal taszítása mintegy sín­párként pozitív befolyást gyako­rol a vezető magatartására. E hatás alatt legyőzi a kényelmes középen haladás vonzását, és az útszegélyhez közeli vezetés ve­szélyét. Az útburkolati jelek elhelyezé­se és karbantartása nem olcsó dolog (ki gondolná, hogy csupán a fővárosban évente mintegy 14 millió forintot költenek erre .a célra), de fontos a közlekedés 'biztonsága és kulturáltsága szem­pontjából. Éppen ilyen fontos lenne az útburkolati jelek gyors eltüntetése is. hiszen gyakran előfordul, hogy megváltoztatják a forgalom áramlását, és így a régi jelek félreérthetők. zavarók. Ez azonban még nincs megnyug­tatóan megoldva. Szakszerű és takarékos felhasználást! Iápok=egyszerűbb takarmányozás Akik bármely állatíajbói az átlagosnál többet tartanak, nem nélkülözhetik a különböző tápo­kat. 30—50 sertést meghízlalni, több száz húsipari csirkét nevel­ni, 30—50 anyanyulat és szaporu­latát takarmányozni ma nem is lehetséges, de nem is volna érde­mes kizárólag gazdásági takar­mányokkal. A gazdasági takar­mányok a tápnál lassúbb fejlő­dést tesznek lehetővé s a felvá­sárlók által igenyeltnél zsírosabb vágóállatokat eredményeznének. További — a táp mellett szóló — ok: a húshibrid csirke, a fehér hússertések, a régebbi nyúlfaj- táknál szaporább maiak csak ak­kor fejlődhetnek a lehetséges legkedvezőbb módon, ha ezt az etetett takarmány lehetővé is te­szi. A táp nem olcsó, éppen ezért szakszerűen, a lehetőség szerint takarékosan szükséges használni. minden Állatfajnak IGÉNYEI SZERINT Az első megszívlelendő dolog: mindig azt a takarmányt etessük, amely állatunknak éppen szüksé­ges. A sertés szükségből se kap­jon baromfinak készült tápot, s a baromfinak se adjuk a hízók számára készültet. Minden állat­faj igényei jellegzetesek. A csi­bék indítótápjaiban például a kokcidiózis nevű bélélősködő el­leni szert is kevernek — éppen ezért is magas az ára —. de ami­att sem volna célszerű malacok- ikal etetni, mert a malacokat ilyen élősködő nem fenyegeti. Még a tyúkoknak sem adható a csirkék tápja, mert a benne lé­vő gyógyszer gátolja a tojáster­melést. Nemcsak az egyes állatfajok, hanem a különböző korú jószá­gok számára Is eltérő összetételű táptakarmányok készülnek. He­lyes, hiszen más tápláló anyagra van szüksége a választott malac­nak, a vemhes kocának, s megint másra a hízónak. Talán fölösle­ges is volna, bizonygatni, milyen helytelen lenne hizlaló takar­mánnyal etetni a nagy fehérje- igényű malacokat és szoptató ko­cákat, aminthogy pazarlás lenne a 150 tojás termelésére képes tyú­kokat olyan takarmánnyal ellát­ni, amely 280 tojást adóknak való. MIT MIKOR ETESSÜNK? A tápok ára között jelentős a .különbség; drágábbak a fehérjé­ben gazdagabbak, a fiatal állatok számára szükséges gyógyszerek­kel kiegészítettek. Ennek ellené­re nem csak az ár az, amely miatt az állat korának, fejlettségének megfelelő takarmányt szükséges etetni, hanem a szakszerűség is ezt kívánja. A csirkével' például ikét-három hetes korig szabad és érdemes indítótápot etetni, utána a nevelőnek "kell következnie. A . tyúknak, nevelendő csirkéknek 10 hét után már csak „felesben” ér­demes nevelő tápot adni, a ta­karmány másik fele zöld növény, búza, a tápnál „hígabb” takar­mány legyen, különben idő előtt, kifejletlenül kezdik potyogtatnl az apró tojásokat s nem lesz be­lőlük jól termelő állat. A tojó­hibrid tyúkokkal érdemes csak a tojó III. jelű takarmányt etetni, a kettős hasznosításuakkai — amelyektől nem várhatunk töb­béit 160—180 tojásnál — csak az ol­csóbb tojó I.-et. A legdrágább malactápot há­rom hónapig, az állatok 30—35 ki­lós koráig, a süldőtápot 60—70 ki- lús súlyig, . ettől kezdve a legolcsóbb hizótápot érdemes etetni. A kocáknak a vemhesség második félidejétől kezdve a szoptatás befejezéséig a kocatáp, az üres és félidős vemhes kocák­nak a korpapótló takarmány való. TAROLAS ÉS ÁTMENET A tápok darált terményekből, fehérje- s olykor zsírkiegészítés­sel készülnek, romlékonyabbak tehát a hagyományos szemes ta­karmányoknál. Éppen ezért szük­séges ügyelni a szavatossági idő­re, amely a gyártástól számított egy hónap. A megvásárolt tápokat otthon szellős kamrában célszerű tárol­ni, ahol nedvesség, közvetlen fény nem éri, nem szennyeződik, ahol az egerek, patkányok nem tehetnek benne kárt. Ha az állattartó kellemetlen szagúnak, összecsomósodottnak, a szokásostól eltérő színűnek ta­lálná a keveréktakarmányt, azon­nal kérje vizsgálatát a táp gyár­tójától. A zsákon — a zsákban — a keverő és a gyártás ideje fel ván tüntetve. Ha táfogásolatlan is a takar­mány, az új tételt átmenettel célszerű etetni. A hamarosan el­fogyó régit szükséges a már meg­vásárolt újjal keverni, úgy. hogy a régi még háromnegyed része le­gyen a teljes adagnak. A követ­kező napon már fele-fele lehet a régi és új takarmány, a harma- dip napon háromnegyed új és ne­gyedrész régi. A negyedik na­pon adható vegyítés nélkül az új takarmány. Még azonos tí­pusú tápoknál is célszerű a 3—4 napos átmenetet biztosítani, sok­kal inkább, ha mondjuk nevelő- itáprói hizlalóra, malactáp eteté­séről süldőtápra térünk át. A különböző tápok használata egyszerűbbé tette a takarmányo­zást. Minden benne van — benne kell lennie —, amire egy bizonyos állatfaj meghatározott korú egye- deinek szükségük van. Nem is ol­csók persze. Éppen ezért szaksze­rűen, célszerűen, pazarlás nélkül kell etetni, akkor lesz eredmé­nyes, gazdaságos a használata. Hz őszibarackfák gondozása Az őszibarackfák gondozása nem fejeződhet be szeptember hónapban, mert a késői érésű fajtákat egy rendkívül veszélyes kártevő: a keleti gyümölcsmoly (Laspeyresia molesta) támadja meg. A keleti gyümölcsmoly her­nyói többnyire a kocsány körül rágnak be a gyümölcsbe, járatuk először felszínes: a gyümölcs hé­ja alatt haladó, de előfordul. ló termés ígérkezik a szőlőkben Mikor szüreteljünk ? A szüret idejének megállapítá­sát sokféle szempont befolyásol­ja, de a Legfontosabb a szőlő érettségi foka és egészségi álla­pota. A borkészítésre felhasznált szőlőt a teljes (technológiai) érett­ség állapotában kell leszüretelni. Ez az időpont fajtánként és év­járatomként is eltérő. A teljes érettség megállapításá­ra biztos támpontot nyújt a szőlő beltartalmi értékelnek alakulása, ezen belül a legfontosabb a cu­kor- és savtartalom arányainak fejlődése. A cukortartalom ala­kulását folyamatosan fiigyelem- mel kísérhetjük oly módon, hogy 4—5 naponként próbaszüretet végzünk és megállapítjuk a cu­kortartalom emelkedését. A sző­lőben arányos elosztással több tö­kéről 3—4 kilogramm átlagos mi­nőségű szőlőt szedünk, ebbői mustot préselünk, majd lefokol- juk. A fökoláshoz hitelesített ma­gyar mustfokolót használjunk, ami 17,5 Celslus-foknál mutat pontosan. A mustfok azt jelenti, hogy 1 kilogramm mustban hárfy dekagramm cukor van. A próbaszüretelésből származó mustot a Sóstóhegyi Borkombinát díjtalanul lefokolja. A fokoláshoz 1 liter erjedésmentes, friss must szükséges. Kívánatos a szürettel mindaddig várni, míg a fajtára jellemző cu­korfokot el nem érjük. Általá­ban a teljes érésben lévő szőlő adja a legjobb minőséget és egy­ben a legnagyobb mennyiséget. Az étkezési csemegeszőlőktől ál­talában 15—17 cukorfok, míg a borszőlő fajtáktól szabolcsi vi­szonyok között 16—19 cukorfok várható. A kedvezőtlen időjárás, a tartós esőzések nagymértékben hátrál­tatják a szőlő érését és rothadás­sal kell számolni. A penészedés­re, rothadásra főleg a vékonyabb, bogyóhéjú fajták érzékenyek (ezerjó, kadarka). A rothadás nagymértékben veszélyezteti a szőlő mennyiségét és minőségét, ezért ilyen esetben — függetle­nül a cukorfoktól — „kényszer­szüretet” kell végrehajtani. Men­teni kell a termést. A rothadt szőlőből származó musthoz 100 literenként 20—30 gramm borként kell adagolni. Rendkívül fontos a higiéniai kö­vetelmények betartása. A szüre­ti munkák során (szedés, szállí­tás, feldolgozás, erjedés, tárolás) használandó edényeket gondosan elő kell készítem. A szüreti fa­edényeket, kádakat, puttonyokat forró lúgos vízzel .kívül-belül jól ki kell súrolni. A feldolgozáshoz használt gépeket szintén elő kell készíteni. A faalkatrészeket gyö­kérkefével erősen átsúroljuk. A musttal érintkező fémrészeket — a rozsda eltávolítása után — sav­ma­álló zománcfestékkel le kell zolni. Fontos minőségjavító tényező a leszedett szőlő azonnali feldolgo­zása. Kivételt képeznek az illa­tos és a kék szőlőfajták, ezeknél 24 órás áztatás szükséges az il­lat- és színanyagok kioldása mi­att. A szőlő fejlődése és érése szem­pontjából eddig nagyon kedvező­en alakult az időjárás. A szőlő- fürtök elérték a fajtára jellemző méreteket és a cukortartalom is fokozatosan emelkedik. Ha az időjárásban lényeges változás nem lesz, minden reményünk megvan arra, hogy — a sok gyen­ge évjárat után — végre jó minő­ségű bort termelnek a nyírségi szőlőtermelők. Szinyei Bertalan, borgazdasági kombinát hogy kívülről is láthatóvá válik, kanyargós, barnás folt formájá­ban. Később a lárva járata be­felé hatol a gyümölcs magja fe­lé, s a hernyó szabálytalan üre­geket odvasít a mag körül. Ha a megtámadott gyümölcsön felületi rágás is előfordul, úgy a gyü­mölcs felületén lyukak képződ­nek és mézgafolyás, valamint ürülékhalmok is megfigyelhetők. A hernyó feje és nyakpajzsa fekete, míg teste sárgásfehér, de hátoldala rózsaszínes. Ha 10—14 mm nagyságúra fejlődött a lárva, úgy feje sárgásbarna alapon só­tét foltokkal lesz tarkázott. (A keleti gyümölcsmoly hernyója igen hasonló a szilvamoly her­nyójához, s csak alapos vizsgá­lattal lehet a károsítókat egy­mástól elkülöníteni.) A keleti gyümölcsmoly most elsősorban a késői érésű barack­fák (Shipley, Szegedi arany, Ké­sei bronzos Elberta) gyümölcseit veszélyeztetheti, de a barackül­tetvények szomszédságában lévő almásokra is káros lehet. A Nö­vényvédelmi Kódex jogszabályai szerint jelenléte, fertőzése export­kizáró tényező! A keleti gyü­mölcsmoly fellépését szerves foszforsavészter típusú növény­védő szerek kipermetezésévei akadályozhatjuk meg. A készít­ményeket a várakozási idő szigo­rú betartásával keli megválasz­tani és kiszórni. A 0,15 százalé­kos Anthio 33 EC-nek 14 napos, a 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-nek pedig 7 napos az élelmezés­egészségügyi várakozási ideje: ez után a gyümölcs nyugodtan szed­hető és fogyasztható. Dr. Széles Csaba II fóliasátrak őszi hasznosítása Gyakran tapasztalható, hogy a tavasz folyamán nagy gonddal •kezelt fóliasátrak ilyenkor üre­sen, kihasználatlanul állnak a kertekben. Az őszi hajtatás célja ugyanúgy, mint a tavaszié is, a friss zöldségellátás. A fűtés 'nélküli fóliasátrak őszi hasznosításával kapcsolatban egy nagyon fontos szabályt kell is­mernie a termelőknek. Tél felé haladva egyre kevesebb a fény és a hő, amelyek a növények szá­mára nélkülözhetetlenek. Ezért a túl kései vetés és ültetés nem vezet sikerre. A fői iata kar ás ok­kal szeptember végén, október­ben csak a nagy hidegtől és a fagyoktól védjük a növényeket, illetve a termést. A használatban lévő 0,15 milli­meter vastag fólia élettartama egy év. A második éviben fény- áteresztő képessége és tartóssága nagymértekben lecsökken. Az egyébként is fényszegény őszi •időszakban az ilyen fólia alatt a saláta nem fejesedik, a paprika és paradicsom nem köt. A be­tegségek is jobban terjednek, őszi hasznosításra tehát célszerű új fóliát felhasználni. •Sok termesztő sajnálja a tava­szi haj tatáshoz megvásárolt fó­liát most felhúzni, mondván, hogy az tavaszig tönkremegy. Mi­vel a fólia élettartamát a hideg nem befolyásolja, ezért nyugod­tan már szeptemberben felhúz­hatják a sátorra. A fólia élettar­tamát a nap ulraibolya sugarai határozzák meg. és mert ebben az időszakban hazánkban ultra­ibolyasugárzás nincs, vagy mini­mális, így a fóliát károsodás nem éri. A következő táblázat adatai se­gítséget nyújtanak az ősszel haj­tatható zöldségnövények faj ^ki­választásához, a vetés, valamint a takarás kezdetének és végének meghatározásához. Zöldségfaj Fajta Tenyész­terület Takarás kezdete vége Sóska Spenót Pallagi nagylevelű Eszkimó, Vitái, 20 cm táv. X. vége III. eleje VirofLay 12 cm táv. X. vége I. eleje Saláta Attrakció 20x20 cm X. vége XII. eleje Retek Karalábé Korai piros Korai legjobb Soroksári fehér 5x5 cm 6x6 cm X. vége XII. eleje Petre­Szentesi hajtató Korai 20x20 cm X. vége Xll eleje zselyem Félho.sszú 10 cm táv. X. vége III. eleje Gy. Sz. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents