Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-09 / 185. szám
1979. augusztus 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Gazdasági állataink legelterjedtebb, télre is tárolható takarmánya a szárítással tartósított zöldtakarmány, a széna. Természetes gyepnövényzetet épp úgy tartalmazhat, mint termesztett szántóföldi zöldtakarmányokat. Fehérje- és ásványianyag-tar- talma biológiailag igen értékes, íz- és zamatanyagai pedig nemcsak az étvágyat fokozzák, hanem a takarmány kihasználását is. Vitamintartalma is nagyobb, mint általában a más takarmányoké, bár a szárítás a tápanyag- és a . vitamintartalom veszteségével jár. Ez azt is jelenti, hogy a jő szénakészítés egyik legfőbb titka a helyes szárítás. ^ Legegyszerűbb, legrégibb megoldás az állványos szárítás. Célszerűen kialakított, a földtáblán, vagy a szérűn elhelyezett rudak- ra, nyársakra rakják a fony- nyadt zöldtakarmányt. Főleg a nedvesebb, csapadékosabb éghajlatú vidékeken használják (Németország, Finnország, Svédország, Svájc). Nálunk legelterjedtebb a szellőztetéses szárító- berendezés. Az 1—3 napig előszárított 35—40 százalék nedvességtartalmú zöldtakarmányt fából készült rostélyszerű felüAranyéremmel kitüntetett ven- tillátoros szárítóberendezés, a „Perla—9”. (MTI Külföldi Képsz.) letre kazlazzák. Egymástól 2 méter távolságra, a kazal hosz- sza mentén 2—3 sorban fadugókat helyeznek el a rostélyfelületre, amelyeket a takarmány behordásakor rétegenként felhúznak. Az így kialakított csatornán áramlik a szárító levegő. Modernebb megoldás, amikor a légáramlást villamos motorral hajtott nagy teljesítményű ventillátor hozza létre. A szárítási idő a levegő hőmérsékletétől, a relatív nedvességtartalomtól és a takarmány nedvességtartalmától függően 4—14 nap. Az időjárástól teljesen függetlenítve, a legkisebb tápanyagveszteséggel szárit a forrólevegős gyorsszárító. A 60—70 százalékos nedvességtartalomig fony- nyasztott lucernát szecskázva adagolják a forgó szárítódobba. A dob másik végénél nagy teljesítményű ventillátor szívja keresztül a megszáradt takarmánynyal együtt a forró levegőt. A szárítás időtartama a .takarmány nedvességtartalmától függően 5 —10 perc. Rádiólokátor a gépkocsin Az angliai üzletekben újabban olyan rádiólokátor kapható, amely gépkocsira szerelve észleli az autó elülső lökhárítójától 90 méternyi távolságon belül lévő, mozdulatlan és mozgó akadályokat. Az ilyen lokátor pótolhatatlan segítőtárs a sofőr számára éjszaka, ködben és zápor idején. A gépkocsi rádiólokátor jelző- berendezése a vezető szeme előtt a műszertáblán helyezkedik el. A Lawrence Electronics angol cég szakemberei, akik ezt a lokátort kidolgozták, úgy vélik, célszerű, és lehetséges olyan, viszonylag olcsó rendszer kidolgozása, amely megakadályozhatja a gépkocsi összeütközését a lokátor „megvilágította” akadályokkal. „Skoda" versenyautó Elkészült a „Forma-Skoda MTH” típusú új versenyautó. Ezt túlnyomórészt a Skoda—110 típusú gépkocsi sorozatban gyártott alkatrészeiből szerelik össze, 1107 köbcentiméteres motorja van, és manapság világviszonylatban a legolcsóbb versenyautónak számít. Erőművek a föld melegével A föld méhének 4—5 ezer méteres mélységben rejtőző melegével szándékoznak működtetni két geotermikus erőművet a 80- as évek derekán a Szovjetunióban. A kaukázusi sztavropoli határterületen és Kárpátalján felépítendő, mintegy egymillió kilowatt kapacitású geotermikus erőművek tervmunkálatain négy szovjet tudományos intézetben dolgoznak: Kijevben, Moszkvában és Leningrádban. A szakemberek választása azért esett a Szovjetunió két említett területére, mert ott a próbafúrások szerint az erőmű működtetéséhez szükséges 200 Celsius-fokos hőmérséklet sem ritka. A geotermikus erőműveket vízgőz működtetné, amihez gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról is. „Triplexll-üveg A szilánkmentes, biztonsági gépkocsiablak-üvegeiről ismert francia „Trinlex-cég” nemrég újfajta, több réteges szélvédőüveget készített. Ez az üveg külső ütés hatására gyakorlatilag nem reped szét, ha azonban belülről a vezető vagy a mellette lévő utas feje hozzáütődik — apró szemcsékre hull szét, amelyeknek nincsenek éles szélei. A belülről az üveget széttörő utas egyáltalán nem sérül meg, és rendszerint alig érzi az ütődést. Á szarvasmarhák brucellózisa A védekezés, megelőzés teendői A brucellózis többek között a szarvasmarhák fertőző eredetű megbetegedése. Kórokozója baktérium, amely megbetegítheti az embert is. A fertőzés közvetlen és közvetett úton történhet. A betegséget' közvetlenül fertőzött, vagy beteg állat terjeszti. A fertőzés közvetítésében szerepet játszik a baktériummal fertőzött takarmány, ivóvíz, alomszalma, az istállóban használt villa. Közvetítheti a fertőzést az emberis, a beteg állattal történt érintkezés után, kezével, ruházatával. A kórokozó a szervezetbe jutva (ha nem vemhes az állat) végső soron valamelyik nyirokcsomóban telepszik meg, a fertőzés így rejtve marad. Ha vemhes az állat, a kórokozó a méh- be telepszik és ott indíthat meg gyulladásos folyamatot, ami végső soron vagy vetéléshez, vagy holt magzat elléséhez vezet. NAGY GAZDASÁGI KAR A kórokozó a fertőzött szervezetből az ellés, vagy vetélés alkalmával rendkívül nagy meny- nyiségben ürül a külvilágra, fertőzi a környezetében lévő állatot, s fertőzi az embert is. De nem minden kórokozó ürül ki a szervezetből. Egyes kórokozók ismét a nyirokcsomókban telepednek meg. így egy újabb vem- hesség alkalmával ez a folyamat ismétlődik. A tehén a vetélést követően bizonyos fokú védelemre tesz szert. Ez a védelem azonban csak egy átlagos fertőzéstől képes megvédeni az állatot. Ha a fertőzés nagyobb mérvű, vagy az állat szervezetében valami oknál fogva nem alakulhatott ki kellő védelem — pl. valamilyen betegség, vagy penészes takarmány huzamosabb etetése miatt —, a vemhes állat ismételten elvetélhet. A betegségből eredő gazdasági kártétel rendkívül nagy. Elmaradhat, vagy elhúzódhat a fogamzás. A vetélt állat egyáltalán nem, vagy csak igen kevés tejet ad.- A fertőzés miatt kialakuló különböző gyulladásos folyamatok — magzatburok-visszamara- dás, méhgyulladás — miatt a tej termelése korlátozott. Az a tapasztalat, hogy a brucellózisban beteg állományban a tehenek tejtermelése átlagosan 15 20%-kal alacsonyabb. MEG LEHET SZABADULNI A BETEGSÉGTŐL A brucella baktérium okozta betegségtől meg lehet szabadulni. a fertőzéstől mentesíteni lehet a szarvasmarhákat. A megye területén az üzemek tehenészeti telepeinek 83,5%-a már mentes a fertőzéstől. A kistermelők tehenei a községek-városok 76%-ában fertőzéstől mentesnek mondható körülmények között vannak. 10 üzemben és 10 községben azonban olyan kedvezőtlen a helyzet, hogy ott az állatok vagy jelenleg is vetélnek, vagy bármikor vetélhetnek. Ebben a helyzetben legfontosabb feladat a már mentesnek minősülő üzemi és kistermelői áHománvok védelme, a fertőzött, beteg állatok-állományok forgalmának korlátozása, a fertőzés forrásának felszámolása, az ilyen állományok mentesítése. A mentesítési munka bonyolult folyamat, de lelkiismeretes munkával megvalósítható. Egyik legfontosabb követelmény, hogy beteg vagy fertőzött állományból származó állat ne kerülhessen tenvészállatként forgalmazásra, ne járhasson közös legelőre, inszeminálóhelyre, vásárra, hogy ne terjeszthesse a fertőzést. Az ilyen üzemi állományokat meghatározott szakmai feltételek betartása mellett mentesíteni szükséges; az ilyen kistermelői állatokat célszerű mielőbb vágóállatként értékesíteni. Minden rendellenes ellésről, vetélésről, életképtelen, vagy gyenge életképességű borjú születéséről a helyi állatorvost értesíteni kell, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezhesse, aminek birtokában a teendőket meghatározza. Ügy kell az állatokat felügyelni, hogy legelőn, szabadon tartott állatok között vetélés ne következhessen be. Alapvető magatartás a brucellózis elleni védekezésben az. hogy a már mentesnek minősülő állatok közé csak a legszükségesebb esetben kerüljenek felvásárlásra idegen helyről származó állatok. Ha pedig a vásárlás elkerülhetetlen, akkor ki kell kötni a vétel alkalmával a brucel- lamentességet és azt igazoltatni. A vásárlást követő 8 napon belül a brucellamentességet állatorvossal ellenőriztetni kell, a szavatossági igény érvényesíthetősége miatt. MINDEN SZARVASMARHATARTÓ ÉRDEKE Az állattartó, vagy gondozó, aki mentesnek minősülő állatokkal foglalkozik, beteg, vagy fertőzött állatokkal ne érintkezzen ; munkába állás előtt öltözzön át, a személyi fertőtlenítést végezze el. Mentes üzemek állatgondozóinak saját szarvasmarhái is azonos minősítésűek legyenek, mert ellenkező esetben a fertőzést az üzembe behurcolhatják. Fordítva is fennálhat az eset. A beteg és a fertőzött állományban az ellés, vetélés alkalmával a higiéniát igen szigorúan be kell tartani. A magzatvízzel kiürülő kórokozókat a fertőtlenítőszerek (H-lúg, formalin) 2—3%-os oldatával mielőbb meg kell semmisíteni. Fertőtleníteni szükséges a kezet, a gondozásnál használt eszközöket, felszerelési tárgyakat; a ruházatot, lábbelit; mindazt, ami érintkezésbe kerülhetett a kórokozóval. A mentesítés, a betegség felszámolása igen sok szakmai munkát igényel. Ennek folyamán vér- és tejvizsgálatokra. egyes községekben állatok oltására, a fertőzött udvarok forgalmának korlátozására kerül sor. Ez a munka a brucellózis felszámolását szolgálja, az emberek egészségének megvédése érdekében történik, ezért minden szarvasmarhatartó érdeke a brucella- mentesítés. A mentesítéssel kapcsolatos egyes intézkedések kiadása nem öncélú, azok betartása mindenkinek érdeke. Dr. Czövek László, igazgatóhelyettes, főállatorvos, állategészségügyi állomás „Nagy Sándor”-emlékplakett a legjobbaknak Kistermelők Nyírlövőn Nyírlövő megyeszerte híres kertkultúrájáról. Nem véletlen hát, hogy a kertbarátok és kis- tenyésztők megyei szövetségének tagjai a kertbarátklubok vezetőivel odalátogattak augusztus negyedikén. Az ottani „növényvédelmi nap” gazdag programjában az Agroker vállalat növényvédőszer-, műtrágya-, kisgép- és kéziszerszám-kiállítása is szerepelt. A jövő évi ellátás tervei és a sokféle termést növelő módszer mellett megbeszélték azt is, hogy Vásárosnaményban szeptemberben kiállítják a kistermelők legszebb termékeit. Az ott díjazottak pedig részt vesznek majd a jövő év őszén sorra kerülő országos kiállításon. örömmel vették • tudomásul, hogy a jonatánalma széles körű megyei elterjesztésének megalapozójáról elnevezett „Nagy Sán- dar”-emlékplakettet alapítottak a kertbarátmozgalomban kiemelkedő eredményeket elért kistermelők munkájának elismerésére. Varga Ferenc A múlt szombati nyírlövői tapasztalatszerzés legnagyobb élménye volt az ottani kistermelők szép kertjeiben tett látogatás. A vendégek megcsodálták Szaniszló Lajos kertjében a körtével beoltott almafát és az öt fajtát termő körtefát, amelyen megesik az a „csoda”, hogy a fajták egymás után, folyamatosan érnek és adnak friss gyümölcsöt a családnak. Kertjében van szőlő, sövényalakra nevelt almafa, dinynye, zöldség. 'Almából nagy termése ígérkezik és kiváló minőségben. A permetezést a növényvédő állomás és a Mészöv által kiadott növényvédelmi útmutató alapján végzi. Megítélése szerint: ha a fák jó tápanyagellátásban és metszésben részesülnek, a rendelkezésre álló növényvédő szerekkel is megfelelő minőségű alma termelhető. Bizonyítja ezt Molnár József kertje is, aki használt Orthoci- dot és Dithane M—45-öt, de Polirám Combi növényvédő szert többet alkalmazta, mint az előző kettőt. Használta a viszonylag olcsó Zinebet is. Kiss József is foglalkozik almatermesztéssel, de sertés- és baromfitartással is. Permetezőgépét saját maga készítette egy Pannónia motorkerékpárból. Ezzel a géppel nemcsak a saját kertjét permetezi, hanem több klubtagtársának a fáit is. Nem véletlen, hogy ebben a kis községben az áfész évente több mint 100 vagon almát vásárol fel. De mgg kell még említeni, hogy itt a termelőszövetkezet is szívesen nyújt támogatást a kistermelőknek. A tsz főkertésze rendszeresen tart szakelőadásokat és kapcsolatot tart minden kistermelővel. A gondos kertművelő munkának, a 12—15-szöri permetezésnek kifogástalan minőségű és bőséges termés a jutalma. A sok szakmai tanulság mellett a nyírlövői látogatásból az is leszűrhető, hogy a szervezett kertbarátmozgalom megérdemli a továbbfejlesztő támogatást. Karádi István Védekezés a bagolylepkék lárvakártétele ellen Zöldségfélékben a nyári időszak végén a legnagyobb növényvédelmi problémát a bagolylepkék kártétele okozhatja. Fénycsapdáinkban június második felétől fokozatosan növekvő lepkenépességet figyeltünk meg. Ezek zömét kifejlett nőstények alkották. Laboratóriumi vizsgálattal megfigyelhető volt, hogy a petefészkük feltűnően sok tojással van tele. Ebből arra lenet következtetni, hogy e több fajból (zömmel káposzta-bagolylepkékből) álló, második nemzedék nagyobb számú lárvanépességgel fenyeget és erősebb kártételt okoz majd, mint az előző évek hasonló időszakában. Leginkább a káposztaféléket és a paprikát veszélyeztetik. A megelőzés érdekében ezeket a kultúrákat rendszeresen ellenőrizni kell és a lárvák tömeges megjelenésekor az első védekezést végre kell hajtani. Az időzítés igen fontos, mivel a felhasználható készítmények a fiatal lárvák ellen leghatásosabbak. Előrejelzési hálózatunk felmérései alapján a lárvák tömeges megjelenése augusztus 15. körül várható, de sok helyen az erős rajzás miatt a hónap végéig is elhúzódhat. Ezért az első kezelés után 10—12 nap múlva a permetezést meg kell ismételni.' Védekezésre a kisüzemben használható inszekticidek közül az Anthio 33 EC, az Unitron 40 EC, az Unifosz 50 EC és a Dit- rifon 50 WP használatát javasoljuk. Az óvó rendszabályok betartására felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István, növényvédelmi és agrokémiai állomás Á szőlő védelme A szeszélyes időjárás sajátos módon befolyásolta a szőlőfürt veszedelmes kártevői, a tarka és a nyerges szőlőmoly rajzásának dinamizmusát. Igen intenzív volt a tarka szőlőmoly rajzása, mely- lyel szemben a nyerges szőlő- moly megjelenés« csak július második dekádjában vált általánossá. így a tarka szőlőmoly hernyói már korábban, a nyerges szőlőmoly lárvái csak augusztus első dekádjában keltek ki tömegesen. A lárvák alakilag különböznek ® egymástól. A tarka szőlőmoly teste zöld színű, feje világosbarna, 10—11 mm hosszúságú; a nyerges szőlőmoly hernyója viszont vörösesbarna, feje fekete, esetleg gesztenyebarna és 10— 12 mm hosszúságú. Kártételük, kárképük viszont rendkívül hasonló: a lárvák fürtkártevők, a kis bogyókat támadják meg. Befurakodnak a bogyókba és ott rágnak, a bogyók héján egy-egy kerek lyuk jelzi a fertőzést. Kártételüket fokozza az a tény, hogy a hernyók rágásukkal kaput nyitnak a szürke penészes, botritiszes megbetegedésnek. Molyfertőzés esetén robbanásszerű fürtrothadás várható, ha nem védekezünk kellő időben. Ilyen veszélyhelyzetben csak kombinált permetlevektől várhatunk kellő védőhatást. A - molyok ellen jó hatású készítmény a Ditrifon 50 WP 0,2%-ban, vagy a FÉK AM A DDVP 0,1%-os töménységben. Ha a szürke penész mellett peronoszpórafertőzéstől is kell tartanunk, úgy 0,25" o-os töménységű Ortho-Phaltán adagolásával mindkét betegséget visszaszoríthatjuk. A 0,12" n-os dózisú Fundazol csak a szürke penész ellen hatékony, a pero- noszpórától nem védi meg a szőlőt. Ebben az esetben 0,3%-os Zineb vagy 0,2%-os Polirám Combi bekeverésével oldhatjuk meg a peronoszpóraproblémát. Ha az időjárási Viszonyok továbbra is kedvezőtlenül alakulnak, s ha a gyökéren keresztül a tápanyagfelvétel nem megfelelő, 0,5%-os Wuxál felhasználásával kedvezően befolyásolhatjuk a termés mennyiségét és minőségét, de még a must cukorfokát is. A Wuxál rendszeres használata messzemenően megszünteti a tápanyaghiány szimptó- máit, sőt a klorózis kezdeti stádiumában még meggyógyítható. A dús, egészséges lombozatú szőlő erőteljesebben tud ellenállni a lisztharmatgomba támadásának és feleslegessé teheti a kéntartalmú növényvédő szerek (0,3°n-os Pol Sulcol) felhasználását is. Dr, Széles Csaba Hasznos tanácsok nyúltenyésztőknek MeJléktakarmányok etetése MEGELŐZHETŐ A BURGONYABOGARAK ELSZAPORODÁSA A szeszélyes időjárás vontatot- tá tette a burgonyabogarak elő- jövetelét, tojásrakását, így a lárvák kelését is. Nagyon sok házikertben az almafák sorközeit burgonyával hasznosítják, így fennáll annak a lehetősége, hogy a kártevő a gyümölcsösben tárolt almásládákba kerül. A burgonyabogár „veszélyes kártevő”. A Növényvédelmi Kódex előírásai alapján külföldre szállított termelvényekben jelenléte exportgátló tényező, ezért feltétlenül védekezni kell ellene! Mivel a lárvák megjelenése szakaszossá vált, ezért ismételt permetezésekkel pusztíthatjuk el a kártevőket. A narancsszínű, 15 —16 mm nagyságú lárvák, táplálkozásuk során nagy tömegű levelet fogyasztanak el. Kártételük először a levelek karéjozásában, majd tarrágásban nyilvánul meg. A letarolt tövekből csak a szárcsonkok maradnak vissza, s a lárvák ürüléke fekete, úgynevezett tintafoltok alakjában tűnik a szemünk elé. Jelenleg rendkívül intenzív még a gumók növekedése, a bő termés kinevelése érdekében feltétlenül meg kell mentenünk az értékes lombozatot. A mély hatású foszforsavészter készítmények közül a Ditrifon 50 WP 0,2%-ban, vagy a Safidon 40 WP 0,25%-ban, nedvesítőszer, pl. Nonit hozzáadásával, jól pusztítja a kártevőke*. Igen kedvező eredménnyel használható a rovarölő karbamátok közül a Se- vin 85 WP is, 0,2%-os dózisban, nedvesítőszerrel kiegészítve. A rovarölő szerekhez a fitoftóra ellen ajánlatos gombaölő szert, pl. 0,3%-os Zinebet vagy 0,2%-os Polirám Combit keverni. E kombinált permetlevekkel még esős, hűvös, időjárásban is hatékonyan védekezhetünk. Sz. Cs. A házinyúl a fő alaptakarmányok mellett mindenféle ipari és ház körüli melléktakarmányt elfogyaszt. Addig, amíg megfelelő hozzáértéssel adagoljuk nyálaink elé. Mert ellenkező esetben több etetési problémát válthatunk ki az állománynál. Éppen ezért meg kell ismerkednünk azokkal a melléktakarmányokkal, amelyek legjobban megtalálhatók, illetve beszerezhetők a nyulak etetéséhez. BÜZAKORPA A kedvező melléktakarmányok sorrendjében először is első helyen kell megemlíteni a malomipari melléktermékek közül a búzakorpát. Igen jó abraktakarmány, értékes fehérjéket, B- csoportbeli vitaminokat és ásványi anyagokat, elsősorban foszfort tartalmaz. Étrendi hatása kedvező, a bélsárt kissé lágyítja, tejtermelésre kedvező hatású, ezért a szoptatós anyák keverékeibe feltétlenül használjunk korpát. Ha a búzakorpa korlátlanul rendelkezésünkre áll, abban az esetben minden korú és hasznosítási irányú nyúlnak adagolhatunk, 15-25%- os mennyiségben. Az általunk készített takarmánykeverékhez a korpa etetése elővigyázatot is kíván, mert sok ügyeskedő a korpához hozzákeveri a malomsöpredéket, láblisztet és egyéb hulladékot. Ez azt eredményezi, hogy«— elsősorban a növendék- nyulak között — hasmenés, elhullás léphet fel. Ezért a gyanús korpa etetésénél próbaetetést kell végeznünk. LUCERNALISZT A nyulak takarmányozásában a szénalisztek előkelő helyet foglalnak el az utóbbi időben. A tápok összetételéből láthatjuk, hogy minden tápban van lucernaliszt, kb. 50%-ban. A lucernaliszt a nyulaknak ízletes, fehérjetartalma, magas vitamin- és ásványiányag-tartalma jelentős. Különösen fontos a forrólevegős módszerrel szárított liszt, mely- . ben magas a karotintartalom. A rendekben szárított lucerna lisztjének táplálóértéke csekélyebb. Ennek oka az, hogy a szárítás következtében minőségi értékéből veszít és igen nagy a levélveszteség. Nemcsak lucernából, hanem valamennyi’ pillangós takarmányból kiváló szénalisztet lehet készíteni nagyüzemileg és házilag is. RÉPASZELET A cukorrépa-termesztés körzetében a nagyüzemekből igen sok tenyésztő mint tsz-tag hozzájuthat a friss és szárított répaszelethez. A friss répaszelet darával keverve, kisebb mennyiségben etethető, 5—10 százalékos arányban. A tejtermelésre kedvező hatást gyakorol. Ennél több csak akkor kerülhet a nyulak elé, ha előzetesen beáztatjuk. A száraz szelet ugyanis a gyomorban erősen megduzzad és emésztőszervi bántalmak okozója lehet. A répaszelet ásványi anyagokban szegény, ezért ezek pótlásáról időben gondoskodni kell. KENYÉRHULLADÉK A takarmányozásban igen gyakran használjuk fel a kenyérhulladékot, amit napról napra összegyűjtünk a családban és különböző üzemi étkezdékben. Az összegyűjtés helyes, mert enélkül kárbamenne a kenyérhulladék. így igen sok egyéb alaptakarmányt tudunk vele pótolni. A folyamatosan gyűjtött kenyérhulladékból a penészes darabokat ki kell válogatni, a nem penészes darabokat pedig szárítani kell és levegős helyen tárolni az etetésig. A túlzott kény érhulladék-etetés hizlalja a nyulakat, ezért a tenyészállatokkal csak kisebb mennyiségben etethetjük, mégpedig a keverék abrakrészeként, a kukorica és a rozs rovására. A 2 kg-nál nehezebb hízónyulakkal már bátrabban etethetjük. ERDEI MAG, TEJ, TOJÁS Több tenyésztő hozzájut erdei magvakhoz, többek között tölgy- és bükkmagvakhoz. A magvakat pörkölt állapotban etetjük, napi 1—2 százalék keverékarányban. Az állati eredetű takarmányoknál esetleg számításba jöhetnek még a teljes és fölözött tejek. Főleg a szoptatós anyák táplálására a tejet édesen, vagy aludttej formájában nyújtsuk az állatok elé, darabonként 1—2 dl mennyiségben. Megfelelő és alkalmas az író-savó is. Ipari és kotlóskeltetésből eredően, emberi fogyasztásra nem alkalmas törött tojás, vagy az első lám- pázásnál kiesett terméketlen tojás is felhasználható etetés céljára. Ezeket keményre főzzük, héjuktól megtisztítjuk és a darakeverékhez adagoljuk, főként tenyészbakoknak, de nyújthatunk anyáknak és növendékeknek is. Mikulás András, MÉSZÖV ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Aranyérmes szárító