Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
1979. augusztus 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 'wwwwwvwvwwwws' " rwvWVW^—'Oű(vvX>OOOOOOOnoOOOOOOOOÍVYXXXXXX»OOOOOOOOOOOUOt*»xxxx»OOOr,nOnoOOOOOOC " ~C~ “ LAÖŐöööö Ili I liiéi ÍéJ/’-“ i # iíAí|||j «J«>] Ww8wmwtwwWw«»wÍwawWxi(WowgfflowWMWi«W^w^^ Postabontás Döntőbizottság Levélírónk — Szarka Er- nőné nagykállói lakos — háromhónapi hiábavaló kere-' sés után fordult hozzánk. Kérte, segítsünk férje panaszát eljuttatni az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz. Férje — a Nagykállói Községi Tanács költségvetési üzemének dolgozója — munkahelyi vezetőjének egyik intézkedésével nem értett egyet, s úgy gondolta, hogy munkaügyi vita keretében tisztázza e nézeteltérést. Először a tanácson érdeklődött, ott a nagykállói járási hivatal munkaügyi döntőbizottságához tanácsolták. Onnan pedig a nyíregyházi járási hivatalhoz tették át panaszát, átszervezésre való hivatkozással. Két hét múlva Szarka Ernő panasza ismét visszakerült Nagykálló- ba, valóban helyesen, hiszen első fokon a munkahelyen működő döntőbizottságnak kellett volna a kérdésben állást foglalnia. Csakhogy a költségvetési üzemben változatlanul nem találták a munkaügyi vita fórumát. (E huza-vona alatt pedig a kétgyermekes apa nem dolgozott, mert az egy évig tartó rokkantsági nyugdíjazása után nem volt hajlandó elfogadni korábbi munkakörét, amit ezúttal munkaadója kevesebb órabérrel ajánlott fel.) A költségvetési üzemben mi is hiába kerestük a munkaügyi döntőbizottságot, mert annak megalakításáról „megfeledkeztek”. Tény, hogy minden munkahely elsődleges feladata a munkaügyi viták megelőzése, de ez nem zárhatja ki azt, hogy az esetleges vitáknak ne adjanak helyet. Ezek lefolytatására hivatottak mindenütt a munkaügyi döntőbizottságok. A Munka Törvénykönyv végrehajtási utasítása 102. paragrafusának 1. bekezdése értelmében munkaügyi döntőbizottságot kell alakítani minden olyan vállalatnál, ahol szakszervezeti szerv működik. Tehát a nagykállói költségvetési üzemben is. Erre — az üzemvezető ígérete szerint — a közelmúltban sor is került, és elsőként Szarka Ernő ügyét fogják tárgyalni. A korábbi huza-vona miatt mégis elmarasztalható a költségvetési üzem, hiszen körülbelül egy évvel ezelőtt a HVDSZ megyei bizottsága is felszólította az üzem illetékeseit a munkaügyi döntő- bizottság megalakítására. Mégsem tették, noha ezt felszólítás nélkül is meg kellett volna tenniük. Hiszen az MT 4. paragrafusa a dolgozó számára általában korlátozás nélkül biztosítja, hogy igényeinek érvényesítése, illetve a sérelmes vállalati intézkedések orvoslása érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhessen. Erre már jóval korábban alkalmat adhattak volna panaszosunknak is. Bár örvendetes, hogy időközben újra alkalmazták Szarka Ernőt, de változatlanul gondja, hogy kevesebbet keres, mint azelőtt, s ezt sérelmezi. Erre szeretne magyarázatot vagy jogorvoslatot kapni a munkaügyi döntőbizottságtól. Soltész Ágnes HÁZMESTER — Ide se költöztem volna, ha tudom, hogy a lakók nem takarítják a házat... Négy éve elmúlt, hogy beköltöztünk új lakásunkba, de a mai napig gondunk lépcsőházunk elhanyagoltsága. Az évek során a házmesterek jöttek-mentek. Akadt, aki becsülettel ellátta feladatát. Legutóbb januárban kaptunk új házmestert: reménykedtünk. Eleinte nem is volt baj, rendszeres volt a takarítás, ablaktisztítás stb. Most viszont ismét ott tartunk, hogy lépcsőházaink piszkosak, szemetesek, s a szeméttároló bűze elviselhetetlenné teszi az alsóbb szinten lakók életét. Többszöri késelésünkre a házmester kijelentette: ő nem tehet róla, a lakók a hibásak. (Valószínűleg azért, mert nem vagyunk hajlandók a lépcsőház takarítását átvállalni.) Mi pedig tudjuk: a.házmester azért kapja a fizetését és a szolgálati lakást, hogy rendet, tisztaságot tartson házunk táján, netán figyelmeztesse a rendbontókat. Az el nem végzett munkáért kifizetett bér pazarlás. Jó lenne ennek véget vetni. Az épületben uralkodó állapot 90 ember idegeit, egészségét kezdi ki. Jenei Péterné, Nyíregyháza, Ungvár sétány 23. ÜJRA A PARKOK RENDJE Ki tudja, hányán tették már szóvá a Fórum rovatban Nyíregyháza tereivel, parkjaival kapcsolatos észrevételeiket. Többen foglalkoztak a padok elhelyezésével, de ma sincs rend. Különösen feltűnő ez a város központjában, a Kossuth és a Tanácsköztársaság téren. Bárki, vagy bárkik áthelyezik a „hivatalos” helyen lévő padokat máshová, sokszor a szépen ápolt, gondozott parkokba, a virágágyásokon keresztül. (Egyesek meg pad nélkül is ott telepszenek le, ahol nekik jólesik.) Sajnos, ezeket a dolgokat kevésbé ellenőrzik az illetékesek. Ja- vaslö'm elsősorban, hogy a terek, parkok feltűnő helyein figyelmeztető táblákat helyezzenek el. Valami ilyesmi szöveggel: „a padok önkényes áthelyezése szabálysértésnek minősül, amiért helyszíni bírságolás szabható ki”, (így senki sem hivatkozhatna arra, hogy nem tud a padok áthelyezésének tilalmáról.) Meggyőződésem, ha e figyelmeztetés hatékony ellenőrzéssel párosulna, rövid időn belül rendet lehetne teremteni városunk parkjaiban, terein. A. B., Nyíregyháza, • Tanácsköztársaság tér A VÍZTORONY TITKA Sóstógyógyfürőn a víztorony alatti fűszer- és csemegeboltban gyakran előfordul, hogy szavatossági időn túli árut adnak el. A közelmúltban például két csomag tehéntúrót és két liter tejet kellett visszavinnem emiatt. Az előbbi állott, rossz .szagú volt és sérült csomagolása miatt ráadásul még szennyezett és piszkos is. A tej szintén rossz volt. Mindkettőt visszavittem, amint az üzlet délután újra kinyitott (addig hűtőszekrényben tároltam). A túrót a boltvezető kicserélte, de a tejet nem, mondván: „nem tud vele mit kezdeni”, s a pénzt sem adta vissza. Erre a Vásárlók könyvét kértem, de hiába, megtagadta annak kiadását, s ami megmagyarázhatatlan volt számomra: az üzletben tartózkodó ellenőr is hasonlóképpen viselkedett. Nem ez volt az egyetlen eset, hogy. ebből az üzletből a vevő elégedetle- . nül távozott. Gyakran kapjuk ugyanis azt a választ, hogy „nincs”. Alapvető dolgok hiányoznak. Noha e környék lakóinak igazán szükségük volna egy jól ellátott fűszerboltra. Oláh Gyuláné, Sóstógyógyfürdő, Tölgyes utca 17. szám KÉNYSZERŰ KERÜLŐ Tudom, terv szerint történik megyénk útjainak felújítása, hiszen ezek a munkák jelentős összrgbe kerülnek. Mégis megemlítem, hogy a Pusztadobos és Nyírparasz- nya közötti út szinte járhatatlan. Különösen esős időben a két község egymástól el van zárva, s Csak elég nagy kerülővel lehet ezt áthidalni. Egyszóval jó lenne, ha mielőbb sor kerülne itt az útfelújításra. Nem tudom, mikorra vették tervbe ezt az illetékesek; szeretnénk, ha ,erről esetleg az újság hasábjain is értesülhetnénk. Juhász Gyula, Nyírparasznya, Rákóczi utca 142. szám TÚRISTVÁNDI „VENDÉGLÁTÁS” A közelmúltban Túristván- diban jártam, s a község nevezetessége, a vízimalom igazán lenyűgözött. Nagyon érdekes, értékes kincs, amit — gondolom — mások is értékelnek, és miatta sokan utaznak Túristvándiba, közöttük — mint hallottam — külföldiek is. Kár, hogy a község vendéglátása némi kívánnivalót hagy maga után. E nevezetes helyen nincs ugyanis egyetlen olyan étterem sem, ahol a vendég meleg ételhez jutna. Pótolni kellene ezt a hiányosságot. Farkas Béla, Kaposvár, Gyár utca 26 b. SZANÄLATLAN SZEMÉT Szerkesztői üzenetek Csercsa Aladár olcsvaapá- ti, Szakács Györgyné gem- zsei, Unoka Endre beregda- róci, Vastag Mihály kisvár- dai, Tóth Józsefné nyíregyházi, Tóth András sóstó- gyógyfürdői, Tasi Sándor kékesei, Háda Gyula tisza- kanyári, Oláh Ferencné kékesei és Fehér Károlyné szamostatárfalvi, valamint Illés Jánosné kisvárdai lakosoknak levélben válaszoltunk. Szabó Benjámin nyírjá- kói, Imre Piroska kemecsei, Va)lu Katalin kisvárdai, Pilling Péter nyírszőlősi, Kri- vács Andrásné nyírmadai, Stomp Mihály rakamazi, Berecz Miklósáé balkányi, Orosz Gyuláné nyíregyházi, Pető Lászlóné nyírmeggyest Kapitor Béláné szamostatárfalvi, Szalontai János nyírparasznyai, J achán László bátobligeti, Veres István nyíregyházi, Szabó Józsefné vásárosnaményi, Kun L ajosné mátészalkai, Jáczku Miklósné nyíikércsi, Márta Péterné mándoki, Tasi Sándor kékesei, Takács József nyíregyházi, Kovács Miklósné vásárosnaményi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Karakó Istvánné deme- cseri és özv. Czégény Andrásné tiszavasvári olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. özv. Dúl Józsefné vásárosnaményi olvasónkat többek közt arról is tájékoztattuk, hogy a 'háztáji juttatás mértékénél figyelembe veszi a termelőszövetkezet a tag tulajdonát képező belterületi ingatlan nagyságát is. Szabó István kocsordi lakos a munka díjazásával kapcsolatos ügyével a vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordulhat. Mihalkó János gávaven- csellői olvasónk reklamációjával kapcsolatosan a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége a szervizt a KERMI-vizsgálat elvégeztetésére .kötelezte. A szerviz további intézkedése a szak- véleménytől függ. Az illetékes válaszol — Pislám, ha megvan az utolsó használható tégla, akkor eltűnhetünk... Nyíregyházán, a Bocskai u. és az Incédi sor sarkán a 13. és 20. szám alatti ingatlanokat szanálták. Akikre ezt a munkát rábízták, az értékes anyagot elszállították, s ott maradt a sok szemét, törmelék. Az egykori falatozó mellékhelyiségének csak a szennygödre maradt meg, és fertőzi a környék levegőjét. Nem tudjuk, kinek a kötelessége itt rendet teremteni, de egy biztos, hogy ez az állapot — ami immár négy hete uralkodik ezen a környéken — tűrhetetlen és tarthatatlan. Szabó Sándor, Nyíregyháza, Incédi sor 15. szám „Sötét lampa" címmel szóvá tették, hogy Nyírmihálydi- ban a Fürdő utcában egyikmásik közvilágítási lámpa nem ég. Közöljük, hogy egy éve van a kérdéses utcában higanygőzlámpás közvilágítás. A 6-os számú ház előtti lámpa — két-három hónapos működés után — elromlott és cseréjére nem volt lehetőségünk. így átalakítottuk, és jelenleg is egy százas égő van benne. Ebben az évben az ilyen típusú világítótestek fenntartási munkáira sor kerül, akkor a nyírbátori kirendeltségünk a szóvá tett hibát is kijavítja. TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatósága A KIVITELEZŐN A SOR „Vizes fal” címmel jelent meg a Kisvárda, Váci Mihály utca 10. szám alatt lévő „D”-jelű épület lakóinak panasza. Az észrevétel nyomán az épület kivitelezőjét — a MEZÉP vállalatot — írásban felszólítottuk, hogy tűzzék ki a cikkben szereplő garanciális hiba felülvizsgálatának időpontját, illetve a hiba kijavításával kapcsolatosan intézkedjenek. Felszólításunkban közöltük, hogy a nevezett lakás garanciális felülvizsgálata 1976. szeptember 17-én volt, a jegyzőkönyvben szerepel a fürdőszobában a nyomóvezeték és leeresztp szelep átvizsgálása és javítása. Feltételezhető, hogy ebből a hibából ered most is a szoba falának állandó nedvessége. „Újváros” Lakás-Garázs- építő és Fenntartó Szövetkezet Kisvárda Levonás a munkabérből- A munkabérből való levonás módjával és mértékével összefüggésben többen fordultak szerkesztőségünkhöz. Legutóbb Szabó István kocsordi olvasónk arra kért választ, hogy milyen esetékben van mód a munkabérből való levonásra. Olvasónk a vállalat által szervezett társadalmi munkában nem vett részt, ezért a neki járó 400 forint rakodást pótlékot nem fizették ki. Más esetben a formaruha viselésének hiánya miatt vonták meg a vontatási pótlékot. Olvasóink az ilyen és ehhez hasonló intézkedéseket azért is kifogásolják, mert a pótlékok megvonásáról csak a munkabér kifizetésekor szereztek tudomást. A megvonásról írásbeli határozatot később sem kaptak. Kifogásolták továbbá azt is, hogy a társadalmi .munka szervezéséről későn értesültek, illetve a vállalat a formaruháról nem mindig tud időben gondoskodni. A dolgozót megillető munkabérből és egyéb díjazásból levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetekben van helye. A munkabérből való levonásnál a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni. (Mt. 49. § (3) bek. Mt. V. 69. §.) E szabályok értelmében a vállalat a dolgozó béréből annak beleegyezésével, illetőleg kellő időben meg nem támadott vállalati vagy más hatósági határozat alapján eszközölhet levonást a munkabérből. Külön határozat nélkül, illetve a MIL-lap alapján az olyan természetbeni juttatások díját vonhatja le, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező, továbbá a fizetési előleget. A kötelezően igénybeveendő üzemi étkezés és a kötelezően kiszolgáltatandó juttatás térítési díja korlátlanul levonható. Ezek a rendelkezések nem zárják ki, hogy a dolgozó megbízása alapján a vállalat bizonyos összegeket meghatározott célra fordítson. (Pl. CSÉB, KST.) A hatályos jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat előírása alapján az igazolatlan mulasztás vagy késés esetén a dolgozó részére járó egyes juttatásokat és kedvezményeket a vállalat minden külön eljárás nélkül csökkentse, vagy megvonja. Ezekben az esetekben a dolgozót külön értesíteni nem szükséges, mert a megvonható juttatások körét és mértékét a munkaviszonyra vonatkozó szabály részletesen tartalmazza. Ezeknek a rendelkezéseknek az a célja, hogy a dolgozó előre ismerje magatartásának következményeit és mentesítse a vállalatot a felesleges eljárásoktól. A megvonható juttatásokat, illetve kedvezményeket részben a jogszabály sorolja fel, illetve lehetőséget ad a kollektív szerződésben azok körének kibővítésére. A különböző pótlékok valamilyen többletmunkának vagy más munkavégzéssel együtt járó kedvezőtlen munka- körülményeknek a díjazása. Tehát kedvezménynek vagy juttatásnak nem minősül. Ha a dolgozó a pótlék folyósítására vonatkozó feltételeket teljesítette, a vagont kipakolta, vagy pótkocsit vontatott, az előírt pótlékot részére ki kell fizetni, azt valamilyen mulasztásért, vagy helytelen magatartás mi'att megvonni nem lehet. A társadalmi munka önkéntes jelentkezés alapján végzett munka, amelynek bérét előre meghatározott célra kell felhasználni. Ezt a munkát a dolgozók a kötelező munkaidőn felül végzik, ezért az attól való távolmaradás igazolatlan mulasztásnak vagy fegyelmi vétségnek nem minősíthető. A társadalmi munkában való részvételt időbeni szervezéssel és megfelelő felvilágosítással kell elérni. A formaruha viselésének hiánya fegyelmi vétségként értékelhető, a munkáltatónak lehetősége van a munkából való kiállításra, illetve fegyelmi büntetés kiszabására. A munkából való kiállítás esetén a dolgozó részére munkabér nem jár, és igazolatlan mulasztásnak minősül, a dolgozónak viselnie kell az azzal járó következményeket. A vontatási pótlék megvonására azonban ebben az esetben sincs mód. A munkáltató eljárása tehát mindkét esetben megalapozatlan, olvasóink azt joggal kifogásolták. A munkabérből való levonásra vonatkozó jogszabályoktól eltérni nem lehet. A visszatartott pótlékok kifizetését olvasóink követelhetik, annak megtagadása esetén forduljanak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Nalgy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa
