Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
1979. augusztus 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A rohodi úttörök gyűjtőmunkája Szentpétery Zsigmond emlékezete A vendégváró Zánka Látogatás a balatoni úttörővárosban Még turnusváltáskor sem üres Zánkán a balatoni úttörőváros. A búcsúzó pajtások utoljára végigjárják a környéket; lemennek a kikötőbe, a strandra, elsétálnak a sportpályák és a haditechnikai park mellett. Bekukkantanak a néprajzi bemutatóházba, utána a sport- és művelődési központba, ahol a földszinten a gyermekalkotások kiállítása - látható. Többre nem is nagyon jut idő, mert indulni kell, hogy az úttörőváros saját vasútállomásán elérjék vonatjukat. Az újonnan érkezettek, akik először járnak Zánkán, nem győznek csodálkozni. Az úttörőváros 220 hektárnyi területén minden megtalálható, ami egy városra jellemző. A nagy tér lehetőséget nyújtott az épületek egymástól távolabbi elhelyezésére. Csak a téli és a nyári táborok szálláshelye képeznek egy- egy tömböt. Egyébként óriási szabad tér várja a gyerekeket, ázinte minden turnus talál valami újat Zánkán. Nemrégiben avatták például a parkerdőt, kellemes sétautakkal, tornapályával. A város központi épülete mögött a nyár elején nyitották meg a szabadtéri szoborkiállítást. Zánka egész évben fogadja a gyerekeket. Télen tanulás közben őrsvezetők és raj titkárok ismerkednek mozgalmi megbízatásuk tudnivalóival. Nyaranta az úttörőmozgalom különböző akcióiban eredményesen szereplők jöhetnek a balatoni úttörővárosba. Az idén itt voltak az Éneklő ifjúság mozgalom, a Kazinczy-verseny legjobbjai, ifjú képzőművészek, sakkozók, természetjárók, és a tisztségviselők is. A balatoni úttörőváros életében nagy esemény az európai gyermekek találkozója: augusztus 2— 9-ig Zánkán tölti napjait a 45 országból érkező 63 küldöttség. Az úttörőváros már az év elejétől készült ezekre a napokra. A pajtások javaslatokat tettek, mivel fogadják majd a külföldi gyerekeket, s ajándékokat — képző- művészeti alkotásokat, népművészeti tárgyakat — is készítettek. Az európai gyermektalálkozó zánkai napjainak programja egy- egy nemes gondolat jegyében zajlik. A barátság napján a résztvevők közösen hozzák létre a barátság parkot. A különböző országokból érkezett gyerekek saját hazájuk jellemző fáit ültetik ide. A kis arborétumot később mindig az itt üdülő pajtások gondozzák. Az úttörőváros főépületének környékén van egyébként a barátság központ, ahol a gyermektalálkozó legfőbb eseményei zajlanak. Játszani, bemutatót tartani éppúgy lehet majd itt, mint jelvényt cserélni. Hazájukra, népükre jellemző történelmi és népi játékokat mutatnak be a gyermektalálkozó résztvevői a játék napján. Ekkor van a nagyszabású, vidám karnevál is. A béke napján politikai témájú plakátokat rajzolnak, a népek közötti szolidaritás eszméje hatja át a következő napot, amikor a résztvevők közösen dolgoznak, s munkájuk ellenértékét a nemzetközi gyermekév folyószámlájára fizetik be. Jutalomként később ,,A gyermekek mosolyáért” című szolidaritási műsort láthatják majd a Sportcsarnokban, a felnőttek rendezésében. A sport napja?} híres sportolók Népi táncosok próbálnak a szálló épülete mellett. Hurrá, nyaralunk! (Péterfay Endre felvételei — KS) tartanak bemutatót a legkülönbözőbb sportágakban. Természetesen nemcsak nézők lesznek a gyermekek, hanem az egyes táborok különböző nemzetiségű lakói egy-egy csapatot alkotva versenyeznek. Hangszerkészítő, kékfestő, fafaragó, keramikus és több képző- művészeti ág művelői látogatnak Zánkára a művészetek napján. A magukkal hozott anyagból a gyerekekkel együtt készítenek alkotásokat. Bemutatkoznak még a gyermek művészeti csoportok is. A sok-sok élményt adó rendezvény, s a zánkai napok során lehetőség nyílik az ismerkedésre, barátkozásra. De mint mindenkor, itt is elérkezik a búcsú napja, amikor nagy balatoni hajózás, és záróünnepség teszi teljessé az együtt töltött időt. Ezután az európai gyermektalálkozó résztvevői a fogadó úttörőkkel és kisdobosokkal a vendéglátó megyékbe utaznak, hogy közelebbről is megismerjék a magyar gyerekek, családok életének hétköznapjait. Hogy megtudják, - miként tanulhatnak, játszhatnak felszabadultan, nyugodtan a mi kék és piros nyak- kendőseink. H. É. A lányok már beköltöztek, a fiúk most indulnak, nehéz csomagjaikkal a szobákba. Klubműsor a dombrádi napköziben A dombrádi napközis klubokban ebben az évben is pezsgő élet folyt. A népművészeti klub tagjai a tányér- és csempefestés mellett igen nagy kedvvel láttak a varráshoz. Szép matyó, kalocsai, palóc, kunsági mintákkal ellátott futókat, szetteket, térítőkét varrtak. A sok lány között is a legszorgalmasabbaik Árokszállási Marika, Király Bori, Nagy Iboly , Formeszter Kati, Szántó Éva, Kassai Magda, Pataki Kati, Gáncsos Zsuzsa. Az ebédlőt díszítő „népművészeti falat” az általuk készített, hímzett kézimunkákkal akarják színesíteni, díszíteni az új tanévre. A népzenei klub is fejlődött. A citerások mellett kialakult a fu- rulyások és a triolások csoportja. Szűcs Agnes vezetése mellett tanulták a szebbnél szebb népdalokat. Mivel az ENSZ meghirdette 1979-re a gyermekek nemzetközi évét, a dombrádi napközisek még januárban elhatározták, hogy a különböző klubok összeállítanak egy műsort és fellépnek Üj- dombrádon a szülők előtt. Az ötletet az is serkentette, hogy onnan a felsős tanulók bejárnak Dombrádra — körzetesítették őket —, és nagy részük napközis. Be kell mutatni az újdombrádi szülőknek, hogy a tanulás mellett mivel is foglalkoznak még, hova Is fejlődtek ezek a külterületi gyerekek. Ilyen gondolatok után kezdték összeállítani másfél órás műsorukat. Gégény Sán- dorné újdombrádi népművelő pedagógus örömmel fogadta a kezdeményezést, és az előadást telt ház várta. Fellépitek a népzenei klubból a citerások, a furulyá- sok, a triolások, a kamarakórus; az irodalmi színpad kedves kis jelenetekkel, szavalókórussal. A néptáncosok mellett megalakult a modern tánccsoport Is, itt mutatták be első ízben produkciójukat igen nagy sikerrel. A műsor végén nagy meglepetés érte a szereplő 70 gyereket, mert az újdombrádi SZMK részéről több szülő tortát sütött ez alkalomból és azzal kínálták meg a kis „művészeket” viszonzásul. A Dombrádi Afész igazgatósága pedig amellett, hogy Dombrádról a mikrobuszávat kiszállította a mintegy 30 dombrádi szereplőt, minden gyereknek csokoládét adott. Szabó Endre napközis csoportvezető Rohod, 1978. július 31. Pest, 1858. december 13. Vajon kinek mond valamint ez a két dátum? Bizony keveseknek! A rohodiak- nak alig valamit, a pestieknek szinte semmit. De mégis! 1971- ben Molnár Mátyás vajai múzeumigazgatót már terjedelmes tanulmány írására késztette a Szaboles-Szatmári Szemlében, 1977. augusztusában pedig a pesti Kosa Pált inspirálta egy cikk megírására a Kelet-Magyaror- szágban. Aztán? Aztán a rohodi úttörők találták meg e kettős dátum között rejtőző névadójukat, falujuk nagy szülöttét, Szentpétery Zsigmondot. És a nemzeti nyelv, nemzeti színjátszás harcaiban elégett művész tovább él szülőfaluja úttörőinek, a „Szentpétery Zsigmond” úttörőraj tagjainak szíveiben. Az 5. osztályos tanulókból 1977. szeptember 6-án alakult úttörőraj valóban tovább élteti névadóját. Nemcsak névadónak választotta, nevét hímezte zászlajára, nemcsak piros nyakkendője sarkában viseli aranybetűs monogramját, hanem kutatja, gyűjti Szent-, pétery Zsigmond fennmaradt emlékeit. A műit századnak e híres színészéről jelentős bibliográfiát állított össze a raj, széles körű levelezésével pedig megmozgatta szinte a fél országot. Molnár Géza tiszabezdédi tisz- teletes úr kérésünkre fellapozza az 1767. évi anyakönyvet, hogy hiteles választ adhasson Szentpétery Zsigmond édesapja születési adatairól; Móré László fényes- litkei lelkész pedig az 1811. évi presbiteri jegyzőkönyv adatával Igazolja, hogy 1811—1813 között községükben volt lelkész az édesapa és nem Gyürén, ahogy ezt egy kétes hitelű cikk írja. Gyűlnek az adatok, feloldódnak az adatok között tapasztalható ellentmondások a lelkes úttörők levelei nyomán. Érdekli őket névadójuk diákkora is; Szentimrei Mihály, az ősi sárospataki református kollégium könyvtárának vezetője részletes tájékoztatót küldött nekik a könyvtárban található Szentpétery dokumentumokról. A „Rajkincstár” — egy kis üveges szekrény — lassan szűknek bizonyul az emlékek tárolására, s kinövi magából a raj tagjainak féltve dédelgetett vágyát, egy Szentpétery-emlékkiállitást. Balogh László rajvezető, Rohod varádicskóró Nyár végén, ősz elején tett ki- rándulásainkorT'számtalanszor ki- sebb-nagyobb, szépen virágzó növénnyel találkozunk. Ebben a kirándulók számára sokszor ismeretlen növénytömegben számtalan, a gyógyászatban is használt fajt találunk. Ilyen a rendkívül könnyen fellelhető és ily módon megismerhető a varádicskóró, vagy más nevén gilisztaűző va- rádics. Nyirkosabb réteken, árkok, csatornák partján mindenütt előforduló növényfaj. Ing- gombnyi nagyságú, kemény tapintású virágai narancssárga színűek, s laza sátorvirágzatot képeznek. Napsütéses időben igen szép látvány a méteresnél is magasabbra növő, egyenes szárakon sárgálló virágtömeg. Sötétzöld levelei egyszer-kétszer szárnyasán szeldeltek, s távolról bokor formájúnak mutatják ezt az egyébként dudvásszárú évelő növényt. Kaszálókon; réteken, legelőkön is kisebb-nagyobb bokrocskákat alkot, ugyanis az állatok kesernyés illóolaj-tartalma miatt nem fogyasztják. Megmenekül a kasza élétől is, mivel az állattartó ember általában ismeri, ha nevét nem is tudja minden esetben. A virágából készült teafőzetet az ember már ősidők óta felhasználja és napjainkban a korszerű gyógyászat is alkalmazza a belőle készült anyagokat bélfé- regűzésre. Alkalmazása azonban — ha nem gyári készítményekről van szó — nagy óvatosságot igényel, mivel helytelen használata mérgezést is okozhat. Agárdy Sándor Hogy volt, mikor volt, hol volt, nem tudom, de egyszer a Nap megunta, hogy nappal süssön. — Sose láttam még a Holdat, meg a csillagokat, mert esténként a gazdám lezavar az égről — panaszkodott egy felhőnek. — Én bizony holnaptól kezdve este fogok felkelni és hajnalban lenyugodni ! Igenám, de a Hold is éppen akkor makacsolta meg magát, összedugta a fejét a Fiastyuk- kal, meg a Göncölszekérrel. — Mégsem járja, hogy egész éjszaka dolgoznunk kell — méltatlankodtak. A szemünket se hunyhatjuk le, csak nappal, amikor mások fent vannak. Ezután majd mádként lesz. Nappal jövünk fel az égre, legalább szétnézhetünk egy kicsit a világban! Meghallották ezt az évszakok és kapva^kaptak az ötleten. — Miért bíbelődnék a rügybontogatással? — kérdezte a Tavasz. — Csinálja ezentúl az ősz! — Én meg csak ontsam a meleget?! — tüzelt a Nyár. — Ügy szeretnék egy kicsit havat kavarni ! — Akkor én meg zöldbe borítom a határt — örvendezett az Ősz. — A dörgést-villámlást bízzátok rám, és majd a búzát is én érlelem — jelentette ki a Tél. Annyira nekibuzdultak, annyira föllelkesedtek, hogy azonnal meg is csinálták a csereberét. A Nap este kelt fel, a Hold meg, a csillagokkal együtt, hajnalban. Tetszett nekik a csíny te vés, hát még a kalamajka, amit okoztak! Mert-ne is mondjam, rettentő nagy galiba támadt. Hét ágra sütött a Nap az éjszaka kellős közepén, déli harangszókor meg a Hold bámészkodott nagy vidoran egy nyájra való csillag között. Később még nagyobb lett a felfordulás. Nagy ködpamacsokat fújt a Tavasz, vígan hólabdázott a július, szeptemberben virágba borultak a fák, és karácsony táján kezdett sárgulni a búza. Nagyokat nevettek az évszakok a jó tréfán, örült a Hold, meg a csillagok is, hogy egész nap az égbolton lődöröghettek. De aztán a Nap megunta rosz- szalkodását, mert éjszaka semmit nem látott a jó kis mókából. Unatkozott is a sötétben, visszaballagott hát a helyére, és egy- szercsak megint hajnalban kelt. Visszazavarta a többieket is. A Hold morgolódott ugyan egy kicsit, de azért áttolta a Göncölt, áthessegette éjszakára a Fiastyú- kot, meg a többieket. Csak az évszakok nem akartak: engedelmeskedni. — Nekünk nem parancsol a Hold se, meg a Nap se! — erős- ködtek és tovább ficánkoltak. Csak nagynehezen hagyták abba a játékot. Azért néha most is rakoncátlankodnak. Szente Varga Márió TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Nitrogén, oxigén vegy- jéle. 7. Mély, nagy tányér. 8. Eleven. 9. Lap betűi keverve. 11. Ilus. 12. Csetneki csikós teszi a Tiszán. 14. Iránnal szomszédos arab állam. 16. Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű), a függ. 15. folytatása. 18. Észak-európai nép. 20. Kézimunkáz. 21. Római 499. 22. Nagyra nyit, csodálkozva. 24. Csak félig szálló! 25. ...a rengetegben (Tamási Áron regénytriló- giájánalk első kötete). 27. Vékony szeletre darabol. 28. Tejtermék. 29. Tej mirigyekből áll. FÜGGŐLEGES: 1. Üzlet. 2. Részvénytársaság rövidítése.. 3. Nyit, de szélesre. 4. Istállói éleség. 5. Férfinév. 6. Gyermetegség, hiszékenység. 10. La . . . (dél-amerikai főváros). 11. Perzsia (utolsó négyzetben két betű). 13. Tartó. 14. Eme helyen. 15. Megfejtendő (folytatása a vízszintes 16-ban). 17. Tisza . . . (volt járási székhely). 19. Győr egyik folyója. 21. ... -mozog. 23. Fontos táplálék, főleg gyerekeknek. 24. Vásznat készít. 26. Némát lát! 27. Süti egynemű betűi. Megfejtendő: A magyar zenetörténet két kiváló 20. századi alakja: vízszintes 1., függ. 15., vízszintes 16. A megfejtéseket csaík levelezőlapon fogadjuk el. A beküldési határidő: augusztus 8. A lapra írjátok rá: „Törd a fejed!” Múlt heti megfejtés: BRATISLAVA, PRAHA, WARSZAWA, SOFIJA. Könyvjutalom: Mioskei Mária Nyírderzs, Ihnáth János Máriapócs, Szolnoki Mariann Mérk, Kolozs István Nyíregyháza, ifj. Cser József Penyige, Szántó Judit Nagyecsed, Benkő Róbert Nyírkárász. Az európai gyermekek találkozója hj r% Cserebere
