Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

1979. augusztus 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7---------------------------- - ----3(X'~OQ«»OQ«?~X»OOOOQQ"'»OQOQ«WOOOQQ«l«Wm-'TO»mWO"->g~W»OT-:C'*3r~-^»«B5 : ii i i rí VVVWYVi íOOOOoOfTQOrirVjOO iQOOOOOOrV» _ ~ MW1 YYXVYVl ' nuuO cö QOoOOOoljOOCjOOOoOöoOOC COuOOOOt CWjOOO aajúí aajO J - . O . 1 X. Ilii SüSSsg ji^gi Postabontás Számvetés A levelek jó része, ami szerkesztőségünkbe érke­zik, munkahelyi sérelmek­ről vagy a szűkebb család gondjairól szól. Arról, hogy valakinek a jogos, vagy jo­gosnak vélt bérét a munka­hely nem fizette ki. Mást a lakásgondja aggaszt, vagy szociális helyzete miatt kér segítséget. Előfordul, hogy „szomszédháborúba” kell beavatkoznunk és „igazsá­got tennünk”. Máskor egy veszélyeztetett környezet­ben élő gyermeket kell ki­mentenünk. Sokszor egy- egy segítségre szoruló idős emberre kell a szűkebb kö­zösség figyelmét felhív­nunk. E levelek mellett azon­ban érkeznek olyanok is, amelyek a nagyobb csalá­dok, a munkahelyi közössé­gek gondjaira, vagy éppen egész társadalmunk gond­jaira irányítják a figyel­met. Ezek arra utalnak: egyre inkább kialakul az emberekben az a képesség, hogy a közösség sikerei a család örömei is legyenek, hogy a munkahelyi vagy társadalmi méretű gondokat is sajátunkként érezzük át. Űjabban sokan írnak a pazarlásról. Példákat emlí­tenek a nemtörődömségek­re, és keresik a megoldást, hogyan lehetne, kellene ezeken változtatni. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy bizony jobban kellene dolgoznunk. A munkaidőt jobban ki kellene használni mindenütt, és van mit ja­vítani a termékek minősé­gén is. Űj lakótelepen élő levélíróink említik, hogy rosszul zárnak az ablakok már kezdettől fogva, mert felületesen készítették el. Vagyis selejtet gyártottak, s már ez önmagában is kár, de ezzel egy újabb veszte­ség forrását is megterem­tették. Tudniillik a rosszul záró ablakok mellett hiába fűtenek a távfűtőművek, a lakásokban akkor is hideg lesz. A meleg az utcára tá­vozik. Egyszóval az utcát fűtik. Érzékeny pontjainkra mu­tatnak ezek a levelek, ame­lyek végeredményben mind­annyiunkat izgatnak és ag­gasztanak. Ezeken változ­tatni szeretnénk, és változ­tatnunk is kell. Napjainkban sokat hal­lunk a rádióban, televízió­ban, olvassuk az újságok­ban, és magunk is egyre gyakrabban beszélünk a minőségről, takarékosság­ról, igényességről. Igénye­sebbeknek kell lennünk a munkánkban és az életvite­lünkben, nemcsak a fo­gyasztásunkban. Mérlegel­nünk kell, mi az amit más­képp kell csinálnunk. Jó, ha számot vetünk: jól vé- gezzük-e dolgunkat, azt az életet éljük-e amit kell, ele­get adunk-e magunkból a tágabb közösségnek? Soltész Ágnes ELSŐ OSZTÁLYÚ FAPADOS? A délutáni fél egyes vonat­tal indultunk feleségemmel Nagyecsedről Nyíregyházára, augusztus 20-án. Sajnos, moz­gássérült vagyok, és különö­sen nem bírom a hosszabb ál­lást, ezért úgy határoztunk: első osztályú jegyet váltunk. Gondoltuk, a kétnapos ünnep vége felé sok lesz az utas. Mátészalkán át kellett szállni, meglepetésünkre, a szerel­vénysor között egyetlen első osztályú kocsi sem volt. Mint megtudtam a kalauztól, azért, mert „nem küldött Nyíregy­háza, valószínűleg a nagyobb — debreceni, pesti, miskolci — vonalakra állította”. Jó. Elfogadtam a választ. A jegy­árnál mutatkozó néhány fo­rint sem bosszantott különö­sebben. Csak az érthetetlen: ha a csomópont forgalmát irányítók tudják a valós tényt, miért nem értesítik idő­ben a kisebb állomásokat? Miért adnak ki első osztályú jegyet, ha nincs ilyen kocsi? A. B., Nyíregyháza, Tanácsköztársaság téri lakos CSAK AZ ELŐLEG? Két cserépkályhát rendel­tem tavaly a kommunális és , szolgáltató vállalat nyírbáto­ri kirendeltségénél. Az idén nagy utána járással befizet­hettem az 1000—1000 forint előleget. Az egyik kályhát, már el is készítették, de a másikról úgy látszik — az előleg ellenére — hallani sem akarnak. Mert leveleimre vagy elutasítanak, vagy vá­laszra sem méltatnak. Már nem is járnék a nyakukra, de az előleg a vállalathoz köt. Sajnos, hogy őket viszont az ígéret, a befizetett összeg, a felvett előleg nem kötelezi. Dudás János, Máriapócs, Arany János utca 18. szám VIRÁGLÁDA A „Tiszta, virágos Nyíregy­házáért” akciónak magam is megörültem. Erkélyünk vi­rággal díszítéséről azonban le kellett mondanom, mert se­hol sem kaptam virágládát. Legjobban megfelelt volna a műanyagból készült, ez azon­ban ritkábban kapható, ezt még meg is értem. De fából, hulladékanyagból igazán gyárthatna többet az ipar. Szabó Istvánná, Nyíregyháza, Arany János utcai lakos EGYFÉLE BŐSÉG Az új mérettáblázattal azt ígérték, mindenféle méretre kapható lesz ruha. Fiamra mégsem kapok a környék üzleteiben. A 152-es testma­gassághoz csak egyféle bősé­get árusítanak, fiamnak ez hosszúságban megfelel, a nadrágja és a kabát válla azonban szűk. Más ismerőse­im ugyanígy hiába keresnek kamaszgyermekeiknek öl­tönyt. Kéri Miklósné, Tunyogmatolcs PASSZÍROZŐ A hagyományos paradi- csompasszírozó gyártási tech­nológiáját alighanem elfelej­tették, mert hiába kerestem Mátészalkán és Kisvárdán, legutóbb pedig Nyíregyházán. Helyette hajtókaros passzíro- zót ajánlottak, ami állítólag jobb, de szerintem nem így van, meg jóval drágább is. A háziasszonyok nevében ké­rem: hozzák ismét divatba a lyukacsos, félhenger alakú passzírozót, hogy válogathat­nánk, kinek melyik vált be, azt használná. Seregi Zoltánné, Nyíregyháza, Vöröshadsereg utcai lakos RÁGÓS BURGONYA — Kérem, az én burgo­nyámból készítse el az ebé­det!... Augusztus 15-én a kisvár- dai Halász étteremben ebé­deltünk. Az étlap szerinti, szálka nélküli sült hal pirí­tott burgonyával 21,40-ért csábítóan kínálta magát, én ebből rendeltem. A pincér igen udvariasan tálalta a jó­nak ígérkező ételt. A hal va­lóban kifogástalan volt, az étlap szerinti ígéretét bevál­totta, de mindent elrontott az ehetetlen burgonya, amely kékes színű és rágós volt, egyszóval a múlt évről ma­radt vissza. Szó szerint, mert mint a pincér elárulta, óbur­gonya volt. Most már csak az a kérdés, az üzlet vezetői mi­nek nézik a vendéget. A! vendéglátóipar van a vendé­gekért, vagy fordítva? Vagy talán ezt látják a takarékos­ság egyetlen módjának? Ribóczi Pál, Nyíregyháza, Stadion utca 42. szám KITÖRT A KÜLLŐ ... Külföldi gyártmányú gyer­mekkocsink egyik kerekéből kitört néhány küllő. A kere­ket vittem én lakatoshoz, spe­ciális munkát végző szövet­kezethez, érdeklődtem a ko­csikat árusító üzletben, mind­hiába. A kereket nem lehet meghegeszteni, vagyis javíta­ni. Más megoldást tehát nem látok, négy új kereket kelle­ne vásárolnom, illetve a ko­csira szereltetnem. De hol? Jávor Miklósné, kisvárdai lakos HÓCIPŐT! Gyermek hócipők léteztek valaha. Egy perc alatt levet­hetők voltak, a láb sem fázott benne, a bőrcipő sem ázott át. Ma hiába van százféle kis­csizma, ezek átáznak, mert hisz a kisgyerekek nem kerü­lik ki a pocsolyákat. A peda­gógusok a megmondhatói, hányszor kerül elő a tornaci­pő az iskolában, hogy a telje­sen átázott cipőben, csizmá­ban érkező gyerekek ne fáz­zanak meg. Ami jó volt, azt nem kellene félredobni! Árokszállási Miklósné, nyírbátori lakos NEM AZ A 10 DEKA... Nyíregyházán, a Rákóczi ut­cai péküzletben augusztus 23- án — egy óra tájt — 1 kiló kenyeret vásároltam. Ügy tűnt, súlyhiányos a kenyér, lemértem otthon, s valóban nem csalt az érzékem, 10 de­kával kevesebb volt. Vissza­vittem a kenyérdarabot és helyt adtak reklamációmnak, kártalanítottak. Ugyancsak nyugdíjas társam járt így, 30 fillérrel őt is megkárosí­tották volna az említett na­pon, ha nem éber. Lehet, más legyintett volna az egészre, nekünk azonban minden pénz számít. Egyébként is ilyen üzleti fogást, vagy felü­letes munkát, sehol sem lehet megengedni. T. Z„ Nyíregyháza, Pacsirta utcai lakos Szerkesztői üzenetek Schmilig Julianna nagy- cserkeszi, Szatmári István nyíregyházi, Fülöp János encsenósi, Szavicskó Ferenc balsai, Batta János nyíregy­házi, Kovács Józsefné kis- varsányi, özv. Pásztor Sán- dorné nyíregyházi lakosok­nak levélben válaszoltunk. Id. Ferku János tornyos- pálcái, Tóth Gyula nagy- kállói, Svelta Miklósné ma- gyi, Papp Lajos nyíregyhá­zi, Steiner Sándor tiszavas- vári, Tóthfalusi József pusztadobosi, Papp Lászlóné kótaji, Papp János berkeszi, Karmacsi Albert nagyari, Tóth Illés nyíregyházi, Vág- ner Mária orosi, özv. Lé- hóczki Györgyné győrteleki, Rozsnyai Imre vásárosna- ményi, Nagyhajú Józsefné nyírmadai, Szabó Lászlóné nyírbogáti, Tóth Miklós de- mecseri, Ulveczki László debreceni, Baranyi Jánosné tímári, Kanyó Lászlóné császlói, Ferenczi György nagykállói, Koponyás An- talné nagyhalászi, Sárkány Györgyné mátészalkai, Sza­bó Zoltán nemesborzovai és Kirilla Miklós nyírkércsi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Takács József nyíregyhá­zi olvasónkat a Volán 5. Vállalat értesítette, hogy te­lephelyükön a gépkocsik tankolását — amely levél­írónk szerint zavarja a kör­nyék lakóit — a javasolt módon nem tudják megol­dani. Egyrészt mert a tele­pen rendkívül nagy a zsú­foltság, másrészt, ha két kapu lenne a telepen a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ről nem tudnának kellő mó­don gondoskodni. A meg­oldást a Tünde utcai új te­lepük fogja jelenteni. A be­ruházás első ütemének meg­valósítása után a vállalat teljes gépjárműállományá­nak üzemanyag-ellátását ott fogják megoldani. Gaál Károlyné őri lakos részére 1978. december 31- től özvegyi nyugdíjat és ár­vaellátást állapított meg a nyíregyházi társadalombiz­tosítási igazgatóság. Áz illetékes válaszol „A DOLGOZÓNK HIBÁZOTT..." „Fagylalt” címmel az augusz­tus 8-i Fórum rovatban szó­vá tették, hogy a Jókai téri fagylaltárudánkban csak nagyadag fagylaltot lehet vá- várolni. Közöljük, hogy dol­gozónk követett el hibát. Ugyanis vállalatunknál ér­vényben van az az utasítás, mely szerint mind kisadag, mind pedig nagyadag fagy­laltot is kötelesek árusítani. Intézkedtünk, hogy a jövő­ben hasonló eset ne fordul­jon elő. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat KÉNYSZERHELYZET? A Kelet-Magyarország jú­lius 18-i számában „Vigyá­zat, busz” című észrevételben megjegyezték, hogy egyik autóbuszunk az Arany János utcában kidöntött egy fát. A körülményeket megvizsgál­tuk. A kérdéses időpontban a Titász az Arany János ut­cában az utat lezárta. Ezt előre nem jelezték, noha a szabályok szerint ezt csak az illetékes hatóságok és a Vo­lán bevonásával tehette vol­na meg, amikor is a helyszíni bejárás alkalmával meg­egyeztünk volna az új for­galmi rendben. Ez tehát el­maradt, és a forgalomirányí­tó személyről sem gondoskod­tak. Gépkocsivezetőnk kény­szerhelyzetbe került, későn vette észre, hogy útját nem folytathatja, az utasokkal te­li kocsival az útkeresztező­désben nem állhatott meg, ezért hajított rá a gyalogátke­lőhelyre. Bár a levélíró sze­rint eközben dőlt ki a kérdé­ses fa, mi viszont a helyszí­nen meggyőződtünk róla, hogy az már korábban is meg volt támasztva, és most is üde, friss sérülésnek nyoma sincs. Volán 5. számú Vállalat Nyíregyháza II szolgalmi jog megszűnése Turkó István 1974-ben vásárolt egy kertes házingat­lant, amely ingatlan abban az időben komfort nélküli volt, földes úton lehetett megközelíteni. Vízellátása a lakóház­nak akként volt megoldva, hogy a mezsgyéhez egészen közel, a szomszéd telkén volt egy kút, de a telekkönyvbe be volt jegyezve, hogy az általa megvásárolt telek min­denkori tulajdonosa jogosult ezt a kutat használni. Az el­adó akkori tájékoztatása szerint a kutat a. szomszéddal közösen létesítették és a lakóházaktól egy kissé távolabb, azért, hogy a kert öntözését és az esetleges permetezést meg tudják oldani. Időközben erre a területre bevezették a vizet, ugyan­is a községben törpe vízmű létesült. A vízmű létesítéséhez kötelező volt a hozzájárulás, így a víz bekötésre került az ő portáján is, és a szomszéd portáján is. Olvasónk la­kásában fürdőszoba nincs, így a lakásba nem is került bekötésre a víz, csupán az udvari részen van egy kerti csap. A kert locsolásához, permetezéséhez azonban tovább­ra is a kutat használják. Szomszédjától először szóban, majd írásban kapott felszólítást, hogy a kút használatát hagyja abba, mert a szomszéd a kutat meg akarja szün­tetni, arra hivatkozik, hogy az egy bizonyos területet el­foglal az ő kertjéből és különben sincs szükség a kútra, mert van vezetékes víz, így a vízhasználat más módon biztosított. Olvasónk viszont ragaszkodik a kúthoz több szem­pontból is. Mindenekelőtt azért, mert a jelenlegi kerti csap a kerttől nagy távolságra van, odáig vezetni a vizet olyan anyagi megterhelést jelent, amit vállalni nem tud nagy családjára tekintettel. Ezen túlmenően a vízdíjat is a fo­gyasztás mértékének megfelelően kell fizetni. Olvasónk kérdése: a szomszédjának jogában áll meg­szüntetni a kutat és lehetetlenné tenni, hogy ő azt tovább használja? Válaszolva a feltett kérdésre, a szomszéd jog­szerűen nem szüntetheti meg a kutat, más kérdés, hogy jogellenesen és önkényesen mit csinál. A szomszédnak jo­gában áll a bírósághoz fordulni és kérni, hogy a bíróság szüntesse meg a szolgalmi jogot, a változott körülmé­nyekre tekintettel. A fentiek indokolására néhány szóban utalnunk kell arra, hogy mit jelent a telki szolgalom és az hogyan jön létre. A telki szolgalom alapján, valamely ingatlant min­denkori birtokosa jogosult más ingatlanát meghatározott körben használni. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás, víz- elvezetés, pincelétesítés, vezetékoszlopok elhelyezése és még sok más célra lehet létesíteni. A szolgalmi jogok rendszerint megegyezés, szerződés alapján jönnek létre és ez a jog nem személyhez kötött, hanem a telekhez kapcsolódó jog. Tehát annak minden­kori tulajdonosa élhet ezzel a joggal, és a másik telek mindenkori birtokosa köteles ezt eltűrni. Elbirtoklással is lehet telki szolgalmat létesíteni, ha valaki egy ilyen jogot több, mint tíz éven keresztül gyakorol, anélkül, hogy a szomszéd ellene tiltakozott volna. A szolgalmi jogot alapvetően ugyancsak egyezséggel lehet megszüntetni, ha ilyen egyezség nincs, a bírósághoz lehet fordulni, és a Ptk. 170. §-a szerint a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A jelen esetben olvasónknak nem tudunk úgy válaszolni, mintha ítéletet mondanánk. A bíróság — ha indul ilyen per — több kérdést meg fog vizsgálni, azokat a tényezőket is, amire olvasónk hivatkozott, a vízvezeték létesítésével járó plusz kiadás stb. Ezen túlmenően vizsgálat tárgyává teszi azt is, hogy a kút fennmaradása lényegesen sérti-e a szom­széd jogait, vagy az elhanyagolható. Az összes körülmé­nyek alapján fog a bíróság dönfést hozni, mi úgy látjuk, hogy a kút megszüntetése nem feltétlenül indokolt. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents