Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
1979. augusztus 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7---------------------------- - ----3(X'~OQ«»OQ«?~X»OOOOQQ"'»OQOQ«WOOOQQ«l«Wm-'TO»mWO"->g~W»OT-:C'*3r~-^»«B5 : ii i i rí VVVWYVi íOOOOoOfTQOrirVjOO iQOOOOOOrV» _ ~ MW1 YYXVYVl ' nuuO cö QOoOOOoljOOCjOOOoOöoOOC COuOOOOt CWjOOO aajúí aajO J - . O . 1 X. Ilii SüSSsg ji^gi Postabontás Számvetés A levelek jó része, ami szerkesztőségünkbe érkezik, munkahelyi sérelmekről vagy a szűkebb család gondjairól szól. Arról, hogy valakinek a jogos, vagy jogosnak vélt bérét a munkahely nem fizette ki. Mást a lakásgondja aggaszt, vagy szociális helyzete miatt kér segítséget. Előfordul, hogy „szomszédháborúba” kell beavatkoznunk és „igazságot tennünk”. Máskor egy veszélyeztetett környezetben élő gyermeket kell kimentenünk. Sokszor egy- egy segítségre szoruló idős emberre kell a szűkebb közösség figyelmét felhívnunk. E levelek mellett azonban érkeznek olyanok is, amelyek a nagyobb családok, a munkahelyi közösségek gondjaira, vagy éppen egész társadalmunk gondjaira irányítják a figyelmet. Ezek arra utalnak: egyre inkább kialakul az emberekben az a képesség, hogy a közösség sikerei a család örömei is legyenek, hogy a munkahelyi vagy társadalmi méretű gondokat is sajátunkként érezzük át. Űjabban sokan írnak a pazarlásról. Példákat említenek a nemtörődömségekre, és keresik a megoldást, hogyan lehetne, kellene ezeken változtatni. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy bizony jobban kellene dolgoznunk. A munkaidőt jobban ki kellene használni mindenütt, és van mit javítani a termékek minőségén is. Űj lakótelepen élő levélíróink említik, hogy rosszul zárnak az ablakok már kezdettől fogva, mert felületesen készítették el. Vagyis selejtet gyártottak, s már ez önmagában is kár, de ezzel egy újabb veszteség forrását is megteremtették. Tudniillik a rosszul záró ablakok mellett hiába fűtenek a távfűtőművek, a lakásokban akkor is hideg lesz. A meleg az utcára távozik. Egyszóval az utcát fűtik. Érzékeny pontjainkra mutatnak ezek a levelek, amelyek végeredményben mindannyiunkat izgatnak és aggasztanak. Ezeken változtatni szeretnénk, és változtatnunk is kell. Napjainkban sokat hallunk a rádióban, televízióban, olvassuk az újságokban, és magunk is egyre gyakrabban beszélünk a minőségről, takarékosságról, igényességről. Igényesebbeknek kell lennünk a munkánkban és az életvitelünkben, nemcsak a fogyasztásunkban. Mérlegelnünk kell, mi az amit másképp kell csinálnunk. Jó, ha számot vetünk: jól vé- gezzük-e dolgunkat, azt az életet éljük-e amit kell, eleget adunk-e magunkból a tágabb közösségnek? Soltész Ágnes ELSŐ OSZTÁLYÚ FAPADOS? A délutáni fél egyes vonattal indultunk feleségemmel Nagyecsedről Nyíregyházára, augusztus 20-án. Sajnos, mozgássérült vagyok, és különösen nem bírom a hosszabb állást, ezért úgy határoztunk: első osztályú jegyet váltunk. Gondoltuk, a kétnapos ünnep vége felé sok lesz az utas. Mátészalkán át kellett szállni, meglepetésünkre, a szerelvénysor között egyetlen első osztályú kocsi sem volt. Mint megtudtam a kalauztól, azért, mert „nem küldött Nyíregyháza, valószínűleg a nagyobb — debreceni, pesti, miskolci — vonalakra állította”. Jó. Elfogadtam a választ. A jegyárnál mutatkozó néhány forint sem bosszantott különösebben. Csak az érthetetlen: ha a csomópont forgalmát irányítók tudják a valós tényt, miért nem értesítik időben a kisebb állomásokat? Miért adnak ki első osztályú jegyet, ha nincs ilyen kocsi? A. B., Nyíregyháza, Tanácsköztársaság téri lakos CSAK AZ ELŐLEG? Két cserépkályhát rendeltem tavaly a kommunális és , szolgáltató vállalat nyírbátori kirendeltségénél. Az idén nagy utána járással befizethettem az 1000—1000 forint előleget. Az egyik kályhát, már el is készítették, de a másikról úgy látszik — az előleg ellenére — hallani sem akarnak. Mert leveleimre vagy elutasítanak, vagy válaszra sem méltatnak. Már nem is járnék a nyakukra, de az előleg a vállalathoz köt. Sajnos, hogy őket viszont az ígéret, a befizetett összeg, a felvett előleg nem kötelezi. Dudás János, Máriapócs, Arany János utca 18. szám VIRÁGLÁDA A „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” akciónak magam is megörültem. Erkélyünk virággal díszítéséről azonban le kellett mondanom, mert sehol sem kaptam virágládát. Legjobban megfelelt volna a műanyagból készült, ez azonban ritkábban kapható, ezt még meg is értem. De fából, hulladékanyagból igazán gyárthatna többet az ipar. Szabó Istvánná, Nyíregyháza, Arany János utcai lakos EGYFÉLE BŐSÉG Az új mérettáblázattal azt ígérték, mindenféle méretre kapható lesz ruha. Fiamra mégsem kapok a környék üzleteiben. A 152-es testmagassághoz csak egyféle bőséget árusítanak, fiamnak ez hosszúságban megfelel, a nadrágja és a kabát válla azonban szűk. Más ismerőseim ugyanígy hiába keresnek kamaszgyermekeiknek öltönyt. Kéri Miklósné, Tunyogmatolcs PASSZÍROZŐ A hagyományos paradi- csompasszírozó gyártási technológiáját alighanem elfelejtették, mert hiába kerestem Mátészalkán és Kisvárdán, legutóbb pedig Nyíregyházán. Helyette hajtókaros passzíro- zót ajánlottak, ami állítólag jobb, de szerintem nem így van, meg jóval drágább is. A háziasszonyok nevében kérem: hozzák ismét divatba a lyukacsos, félhenger alakú passzírozót, hogy válogathatnánk, kinek melyik vált be, azt használná. Seregi Zoltánné, Nyíregyháza, Vöröshadsereg utcai lakos RÁGÓS BURGONYA — Kérem, az én burgonyámból készítse el az ebédet!... Augusztus 15-én a kisvár- dai Halász étteremben ebédeltünk. Az étlap szerinti, szálka nélküli sült hal pirított burgonyával 21,40-ért csábítóan kínálta magát, én ebből rendeltem. A pincér igen udvariasan tálalta a jónak ígérkező ételt. A hal valóban kifogástalan volt, az étlap szerinti ígéretét beváltotta, de mindent elrontott az ehetetlen burgonya, amely kékes színű és rágós volt, egyszóval a múlt évről maradt vissza. Szó szerint, mert mint a pincér elárulta, óburgonya volt. Most már csak az a kérdés, az üzlet vezetői minek nézik a vendéget. A! vendéglátóipar van a vendégekért, vagy fordítva? Vagy talán ezt látják a takarékosság egyetlen módjának? Ribóczi Pál, Nyíregyháza, Stadion utca 42. szám KITÖRT A KÜLLŐ ... Külföldi gyártmányú gyermekkocsink egyik kerekéből kitört néhány küllő. A kereket vittem én lakatoshoz, speciális munkát végző szövetkezethez, érdeklődtem a kocsikat árusító üzletben, mindhiába. A kereket nem lehet meghegeszteni, vagyis javítani. Más megoldást tehát nem látok, négy új kereket kellene vásárolnom, illetve a kocsira szereltetnem. De hol? Jávor Miklósné, kisvárdai lakos HÓCIPŐT! Gyermek hócipők léteztek valaha. Egy perc alatt levethetők voltak, a láb sem fázott benne, a bőrcipő sem ázott át. Ma hiába van százféle kiscsizma, ezek átáznak, mert hisz a kisgyerekek nem kerülik ki a pocsolyákat. A pedagógusok a megmondhatói, hányszor kerül elő a tornacipő az iskolában, hogy a teljesen átázott cipőben, csizmában érkező gyerekek ne fázzanak meg. Ami jó volt, azt nem kellene félredobni! Árokszállási Miklósné, nyírbátori lakos NEM AZ A 10 DEKA... Nyíregyházán, a Rákóczi utcai péküzletben augusztus 23- án — egy óra tájt — 1 kiló kenyeret vásároltam. Ügy tűnt, súlyhiányos a kenyér, lemértem otthon, s valóban nem csalt az érzékem, 10 dekával kevesebb volt. Visszavittem a kenyérdarabot és helyt adtak reklamációmnak, kártalanítottak. Ugyancsak nyugdíjas társam járt így, 30 fillérrel őt is megkárosították volna az említett napon, ha nem éber. Lehet, más legyintett volna az egészre, nekünk azonban minden pénz számít. Egyébként is ilyen üzleti fogást, vagy felületes munkát, sehol sem lehet megengedni. T. Z„ Nyíregyháza, Pacsirta utcai lakos Szerkesztői üzenetek Schmilig Julianna nagy- cserkeszi, Szatmári István nyíregyházi, Fülöp János encsenósi, Szavicskó Ferenc balsai, Batta János nyíregyházi, Kovács Józsefné kis- varsányi, özv. Pásztor Sán- dorné nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Id. Ferku János tornyos- pálcái, Tóth Gyula nagy- kállói, Svelta Miklósné ma- gyi, Papp Lajos nyíregyházi, Steiner Sándor tiszavas- vári, Tóthfalusi József pusztadobosi, Papp Lászlóné kótaji, Papp János berkeszi, Karmacsi Albert nagyari, Tóth Illés nyíregyházi, Vág- ner Mária orosi, özv. Lé- hóczki Györgyné győrteleki, Rozsnyai Imre vásárosna- ményi, Nagyhajú Józsefné nyírmadai, Szabó Lászlóné nyírbogáti, Tóth Miklós de- mecseri, Ulveczki László debreceni, Baranyi Jánosné tímári, Kanyó Lászlóné császlói, Ferenczi György nagykállói, Koponyás An- talné nagyhalászi, Sárkány Györgyné mátészalkai, Szabó Zoltán nemesborzovai és Kirilla Miklós nyírkércsi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Takács József nyíregyházi olvasónkat a Volán 5. Vállalat értesítette, hogy telephelyükön a gépkocsik tankolását — amely levélírónk szerint zavarja a környék lakóit — a javasolt módon nem tudják megoldani. Egyrészt mert a telepen rendkívül nagy a zsúfoltság, másrészt, ha két kapu lenne a telepen a társadalmi tulajdon védelméről nem tudnának kellő módon gondoskodni. A megoldást a Tünde utcai új telepük fogja jelenteni. A beruházás első ütemének megvalósítása után a vállalat teljes gépjárműállományának üzemanyag-ellátását ott fogják megoldani. Gaál Károlyné őri lakos részére 1978. december 31- től özvegyi nyugdíjat és árvaellátást állapított meg a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság. Áz illetékes válaszol „A DOLGOZÓNK HIBÁZOTT..." „Fagylalt” címmel az augusztus 8-i Fórum rovatban szóvá tették, hogy a Jókai téri fagylaltárudánkban csak nagyadag fagylaltot lehet vá- várolni. Közöljük, hogy dolgozónk követett el hibát. Ugyanis vállalatunknál érvényben van az az utasítás, mely szerint mind kisadag, mind pedig nagyadag fagylaltot is kötelesek árusítani. Intézkedtünk, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat KÉNYSZERHELYZET? A Kelet-Magyarország július 18-i számában „Vigyázat, busz” című észrevételben megjegyezték, hogy egyik autóbuszunk az Arany János utcában kidöntött egy fát. A körülményeket megvizsgáltuk. A kérdéses időpontban a Titász az Arany János utcában az utat lezárta. Ezt előre nem jelezték, noha a szabályok szerint ezt csak az illetékes hatóságok és a Volán bevonásával tehette volna meg, amikor is a helyszíni bejárás alkalmával megegyeztünk volna az új forgalmi rendben. Ez tehát elmaradt, és a forgalomirányító személyről sem gondoskodtak. Gépkocsivezetőnk kényszerhelyzetbe került, későn vette észre, hogy útját nem folytathatja, az utasokkal teli kocsival az útkereszteződésben nem állhatott meg, ezért hajított rá a gyalogátkelőhelyre. Bár a levélíró szerint eközben dőlt ki a kérdéses fa, mi viszont a helyszínen meggyőződtünk róla, hogy az már korábban is meg volt támasztva, és most is üde, friss sérülésnek nyoma sincs. Volán 5. számú Vállalat Nyíregyháza II szolgalmi jog megszűnése Turkó István 1974-ben vásárolt egy kertes házingatlant, amely ingatlan abban az időben komfort nélküli volt, földes úton lehetett megközelíteni. Vízellátása a lakóháznak akként volt megoldva, hogy a mezsgyéhez egészen közel, a szomszéd telkén volt egy kút, de a telekkönyvbe be volt jegyezve, hogy az általa megvásárolt telek mindenkori tulajdonosa jogosult ezt a kutat használni. Az eladó akkori tájékoztatása szerint a kutat a. szomszéddal közösen létesítették és a lakóházaktól egy kissé távolabb, azért, hogy a kert öntözését és az esetleges permetezést meg tudják oldani. Időközben erre a területre bevezették a vizet, ugyanis a községben törpe vízmű létesült. A vízmű létesítéséhez kötelező volt a hozzájárulás, így a víz bekötésre került az ő portáján is, és a szomszéd portáján is. Olvasónk lakásában fürdőszoba nincs, így a lakásba nem is került bekötésre a víz, csupán az udvari részen van egy kerti csap. A kert locsolásához, permetezéséhez azonban továbbra is a kutat használják. Szomszédjától először szóban, majd írásban kapott felszólítást, hogy a kút használatát hagyja abba, mert a szomszéd a kutat meg akarja szüntetni, arra hivatkozik, hogy az egy bizonyos területet elfoglal az ő kertjéből és különben sincs szükség a kútra, mert van vezetékes víz, így a vízhasználat más módon biztosított. Olvasónk viszont ragaszkodik a kúthoz több szempontból is. Mindenekelőtt azért, mert a jelenlegi kerti csap a kerttől nagy távolságra van, odáig vezetni a vizet olyan anyagi megterhelést jelent, amit vállalni nem tud nagy családjára tekintettel. Ezen túlmenően a vízdíjat is a fogyasztás mértékének megfelelően kell fizetni. Olvasónk kérdése: a szomszédjának jogában áll megszüntetni a kutat és lehetetlenné tenni, hogy ő azt tovább használja? Válaszolva a feltett kérdésre, a szomszéd jogszerűen nem szüntetheti meg a kutat, más kérdés, hogy jogellenesen és önkényesen mit csinál. A szomszédnak jogában áll a bírósághoz fordulni és kérni, hogy a bíróság szüntesse meg a szolgalmi jogot, a változott körülményekre tekintettel. A fentiek indokolására néhány szóban utalnunk kell arra, hogy mit jelent a telki szolgalom és az hogyan jön létre. A telki szolgalom alapján, valamely ingatlant mindenkori birtokosa jogosult más ingatlanát meghatározott körben használni. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás, víz- elvezetés, pincelétesítés, vezetékoszlopok elhelyezése és még sok más célra lehet létesíteni. A szolgalmi jogok rendszerint megegyezés, szerződés alapján jönnek létre és ez a jog nem személyhez kötött, hanem a telekhez kapcsolódó jog. Tehát annak mindenkori tulajdonosa élhet ezzel a joggal, és a másik telek mindenkori birtokosa köteles ezt eltűrni. Elbirtoklással is lehet telki szolgalmat létesíteni, ha valaki egy ilyen jogot több, mint tíz éven keresztül gyakorol, anélkül, hogy a szomszéd ellene tiltakozott volna. A szolgalmi jogot alapvetően ugyancsak egyezséggel lehet megszüntetni, ha ilyen egyezség nincs, a bírósághoz lehet fordulni, és a Ptk. 170. §-a szerint a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A jelen esetben olvasónknak nem tudunk úgy válaszolni, mintha ítéletet mondanánk. A bíróság — ha indul ilyen per — több kérdést meg fog vizsgálni, azokat a tényezőket is, amire olvasónk hivatkozott, a vízvezeték létesítésével járó plusz kiadás stb. Ezen túlmenően vizsgálat tárgyává teszi azt is, hogy a kút fennmaradása lényegesen sérti-e a szomszéd jogait, vagy az elhanyagolható. Az összes körülmények alapján fog a bíróság dönfést hozni, mi úgy látjuk, hogy a kút megszüntetése nem feltétlenül indokolt. Dr. Juhász Barnabás