Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. augusztus 26. ® TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK FILMJEGYZET Alvilági napló A könyv olvasásakor óhatatlan, hogy Odüsszeusz örök emberi példázattá vált nagy kalandjára ne gondoljunk. A ■ párhuzam magától értetődő, mert az Alvilági napló, .nem . egyéb, mint hányatott sorstörténet, klasszikus háttérrel egy modern mese. Az Qdüsz- szeiák e , regénybe foglalt legújabb változata azonban korántsem homéroszi igényű, méretű és azt sem lehet mondani,- hogy pozitív példának számít. Karinthy Ferenc bolyongó-őgyelgő hőse beéri a világnak egy szőkébb darabjával, s mivel mindvégig nélkülözi a mitológia jótékony isteneinek közelségét, a happy end is elmarad. A mindennapi élet- zajlásban, viharokban elmarad a csodás elemek ' sorsfordító meglepetése — legyünk maiak —, az a bizonyos „csodával határos módon” megnyugtató következmény s az események végkimenetelének esődszaga van. De ne vágjunk a dolgok elébe. A kötet két önálló értékű történetet tartalmaz — ’Manch Géza utolsó kalandja, valamint az. Alvilági napló címmel — azonban a cselekmény szálainak laza átíve.- lése, a hasonló környezet mint helyszín stb. a két írást egymá.s folytatásává avatják. Karinthy hősét, a sikeresnek indult, de félresiklott színházi rendezőt a turizmus felvirágzásának idején Görögországban látjuk utazgatni. A kötöttségek formájától függetlenedett, művelt világcsavargó ráérősen po- roszkál kopottas gépkocsijával az antik táj korabeli díszletei között, többnyire magányosan, s eléggé céltalanul. Hellasz ege alatt ez az időtöltés az erősen középkorú férfi számára az esetlegességek láncolatát jelenti: kerülné a tarka sokadalmat, de aztán csak felcsíp egy autóstoppos, lányt, s az újdonsült barátnő kíséretében — mert ugye emberi kapcsolatok nélkül élni mégsem lehet — egyre színesebb, egyre kétesebb egzisztenciák társaságába sodródik, -majd végül egy rossz kimenetelű verekedés áldozata lesz. A történet ebben a pár mondatos tálalásban elég sablonszerűnek tűnhet. Hogy ilyenről a valóságban szó sincs, arról meggyőz a könyv kitűnő atmoszférát teremtő szövege, mely Marich Géza sorsa mélyrefordulásá- nak megannyi jellemző mozzanatát bemutatja és teljes személyiségrajzot -ad. Marich jellemében a keleties nyugalomvágy és á nyugati nyugtalanság munkál, a magányba vonuló ember szemlélődése, meg a felfedező kíváncsisága mozgatja, tartja vissza vagy hajtja előre a mind tömegesebbé váló nagy jövésmenésben. A felsorakoztatott szereplőgárdából ő az, áki legipkább érzékeli, érti a látottakat, a világot, s ugyancsak ő az, akiről kidérül, hogy a folyton változó társadalmi szabályminták követésében kifáradt nemzedék tagjaként már belefásult minden néznivalóba. Kiüresedett, kiégett, hiába volt 1 meg a felhalmozott tapasztalat, intelligencia. Egy anti- Odüsszeusz sors európai ’ módra — talán van ilyen. Karinthy tolla nyomán nagyon távoli dolgok, események rendeződnek természetes módon izgalmas olvasmánnyá. Archeológiái érdekességek, tudománytörténeti viták, repülőgép-eltérítési akciók, terrorcselekmények, háborús veszélyhelyzetek stb. fűszerezik az elbeszélések menetét. Végső soron azonban a pesszimizmusra okot adó tünetekkel szemben mint evidencia fogalmazódik meg az összese- reglett nációk óhaja, az általános emberi szándék: béke legyen! És ez az élet folytonosságát jelenti csődök, háborús hangulatok, halál fölött. (Magvető Kiadó, 1979.) Futaky László Nemzeti emlékpark mozik, filmek nincs, viszont a jegyszedőnek borravalót kell adni (ami — enyhén szólva — túlzás,’ hiszen a kisasszony nélkül is bőven találhatna magának helyet a jegy birtokosa az ásító nézőtéren). A reklám és a propaganda nyugati ízű. Több a külsőség, mint nálunk és ügyesebben alkalmazzák azokat a trükköket, melyek a figyelem felkeltését célozzák. A nagy zabá- lás-1 például — ez is repríz, alább írok róla — ezekkel a mondatokkal ajánlották a nagyérdemű figyelmébe: „Nagy színészek .— Nagy botrány az 1973-as cannes-i fesztiválon — Nagy siker”. Természetesen Párizsban is rengeteg a pornó-portékát áruló mozi. A skála az Emmánuele-tői — mely egyébként erotikus filmnek minősíttetik — a Tégy velem, amit akarsz című por- nisszimóig terjed. Ezekben a „kis piszkosokban” a jegyek még drágábbak. Jobbára turisták érdeklődnek a különleges filmmutatványok iránt. A pornómozik kirakatában — lehet, ez újabb gyakorlat — semmiféle képet nem látni. A burzsoá filmerkölcs védi a serdülőket az efféle dolgoktól. . . Az már aztán más kérdés, hogy az újságos standokon virítanak a szexmagazinok címlapjai s a szerelmi . üzletkötések akár fényes nappal és a főutcák kellős közepén, a legszélesebb nyilvánosság — tehát a fiatalok — előtt történnek. így függ össze élet és mozi, elmélet és gyakorlat, jelenség és lényeg. De hagyjuk a filozófiát: nézzük, mit játszanak a mozikban? Ottjártamkor a következő alkotások szerepeltek a premierlistán: Hair (Forman remek musical-je hamarosan hozzánk is eljut), a Wilkói kisasszonyok (Wajda legeslegújabb rendezése, nekünk előbb még A márványember-1 és az Érzéstelenítés nélkül-1 kell bemutatnunk), Zenekari próba (Fellini eredetileg tévére komponált filmje is szerepel a jövő esztendő bemutatási terveiben), A valenche express (amerikai szuper-kém- film Lee Marvin-nal a főszerepben), Város lángokban (ugyancsak amerikai produktum, mely a katasztrófafilmek futószalagáról gördült le), A szarvasvadász (címe — a franciák elég sok filmet átkeresztelnek — Utazás a pokolba), A harmadik generáció (a nyugatnémet Rainer Werner Fassbinder Párizsban is „befutott”). Néhány, mostanában nagy előszeretettel méltatott új film (például a cannes-i győztesek egy része) hiányzik a kínálatból. Végigböngésztem a teljes listát, szocialista illetőségű filmét alig találtam (a már említett Wajda-mű mellett látható — immár évek óta — Tarkovszkij remeke, az Andrej Kubljov, továbbá a Derszu Uzala, az Elfelejtett ősök árnyai és két lengyel film: az Özönvíz és a Szanatórium a homokóra alatt). A magyar fűm követeit hiába kerestem. Végül — távirati stílusban — élményeimről. A kritikusnak idegenben olyan filmeket kell kiválasztania, melyek — bizonyos okokból — nem elevenedtek meg a mozikban. Ezt a szabályt követtem én is. Láttam A nagy zabálást (Marco Ferreri furcsa története, melyben négy úriember — Mastroianni, Tognazzi, Noiret és Piccoli — halálra eszi magát, hat év elteltével is taszítóan morbid és túllép megszokott ízlés-határainkon). Megtekintettem az Ördögűzőt (William Friedkin 1974-ben készítette gusztustalan és naív horrorját, mely egy démoni kislány „pokoli” mesterkedéseiről, majd gyógyulásáról szól). Végül megnéztem Na- gisa Oshima japán rendező 1978-ból való munkáját, Áz érzelmek birodalmá-t. Ez a mű nagy viharokat kavart világszerte. Jelenthetem, hogy nem méltánytalanul. Ko.mmentárom mindössze ennyi: nem kell feltétlenül pornómoziba menni ahhoz, hogy a berni élet részleteit tanulmányozhassuk. Az Érzékek birodalmá-ban — a vetítés időtartama kb. 1 óra 50 perc — átlag kétpercenként „szerelmeskednek”. Premier plánban. Kitartóan. Fantáziadúsan. Párizs megér egy misét. A párizsi moziműsor tanulmányozása nemkülönben. Talán e futó összegezésben is sikerült érzékeltetnem a fényeket és az árnyakat, melyek a francia főváros dekoratív filmkirakatát jellemzik. Veress József Az 1937-ben fúrt kút — amely szintén Árpád nevét viseli — ma is kellemes ízű és hőmérsékletű vízzel kínálja az arra járó turistákat. Az emlékpark rendezési terve előre tájékoztatja a látogatókat azokról az elképzelésekről, amelyeket az 198Ö-as évek közepéig szeretnének megvalósítani Ópusztaszeren. így láthatjuk, hol lesz a park disztava, a szabadtéri néprajzi múzeum, és az a körcsarnok, ahol Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című festményét állítják majd 'ki. Közben pedig folytatják a terület parkosítását, fásítását. Mint minden évben augusztus 20-án, az Árpád-ünnepen most is több tízezren keresték fel az emlékparkot. Győri Lajos képriportja Opusztaszer nevének eredetéről Anonymus, III. Béla király krónikásaa következőket írta: „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokás törvényét, meg valamennyi jogát is. Hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért... Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén szerinek nevezték el. mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvély-tótól Alpár homokjáig .. Nos. e helyen ma Árpád szobra emlékezteti az utókort e fontos történelmi eseményre. — Közvetlenül az Árpád-emlékmű mögött fedezték fel néhány éve egy korai, X—XI. századi monostor alapjait, amelyet az évszázadok folyamán többször is átépítettek és bővítettek. A kilátódombra felkapaszkodva elénk tárul az ásatások során feltárt épület alaprajza. A romokat összehasonlíthatjuk a domboldalon elhelyezett vázlatokkal, amelyek az átépítések idejéről és módjáról tájékoztatja az érdeklődőket. — Az egykori Szeri-pusztán kezdődött 1945-ben a magyarok „második honfoglalása”, a földosztás. Ezt szimbolizálja a jobb oldali képen látható emlékmű. Párizs: nézők, A francia fővárosba látogató mozikedvelő turista meglepetéssel tapasztalja, hogy valósággal tombol a felújításdömping: a filmszínházak jelentős hányadában olyan alkotásokat vetítenek, melyeken apáink, sőt nagyapáink szórakoztak. Az egyik plakátról a tüneményesen fiatal Ingrid Bergman mosolyog ránk — abból az alkalomból, hogy újra játsszák Spellbound című híres filmjét (az új filmlexikon Az elbűvölt címen tartja számon, talán szerencsésebb Szédüleí-nek fordítani a szót). A rendező: Alfred Hitchcock roppant népszerű Franciaországban (is), kazalnyi horrorját "tartják műsoron és a férfisztár sem akárki: az akkortájt (1944 a gyártás éve) pályája kezdetén járó Gregory Peck. Találomra kiragadok néhány további példát a remekül szerkesztett párizsi műsorújságból, a Pariscope- ból: Az éjszaka kapui (Marcel Carné), Hatosfogat (John Ford), Casablanca (Michael Curtiz), Római vakáció (William Wyler). Az ok prózai: azért veszik elő a „talonból” a hajdani sikereket, mert kevés a kvalitásos újdonság. Másrészt nyáron a forgalmazók kisebb sebességre kapcsolnak, nyilván őszre tartogatják a kassza-szempontból ígéretes filmeket. Művészeti haszna is van a dolognak — a szórakoztatásra szánt művek választékának bővítése mellett: néhány jelentős film állandóan helyet kap a programban, tehát a felnövekvő generációk tagjai folyamatosan megismerkedhetnek velük. Párizsban egyébként viszonylag sok a mozi (a főbb útvonalakon egymást érik a különféle vetítőhelyiségek). A „többtermes” filmszínházakban változatos műsor csábítja a hetedik művészet egyre fogyatkozó, de azért még mindig tekintélyes számú barátait. A jegyek ára méregdrága. Nem olcsó mulatság a moziba járás, általában 12—16 frankot kell fizetni a belépésért (vagyis 60— 80 forintnak megfelelő ösz- szeget). így aztán tökéletesen érthető, hogy a különben szép paloták, ahol csillogóvillogó a berendezés és tökéletes a légkondicionálás, úgyszólván konganak az. ürességtől. Húszan-harmin- can lézengenek egy előadáson, a táblás ház ritka, mint a fehér holló. Jegyelővétel KM
