Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-24 / 197. szám
4 KELET-M AGYARORSZÁG 1979. augusztus 24. Maróthy Lászlí látogatása (Folytatás az 1. oldalról) lakásépítkezésről beszélt ezt követően Maróthy László. Elmondta, hogy a KISZ Központi Bizottság egyik legfőbb gondja ma: keresni az egyszerűbb és olcsóbb lakás- építési módokat. A KISZ KB első titkára hosszan szólt az országot és benne természetesen a fiatalokat is érintő gondokról. Hangsúlyozta, hogy a jövőben mind a termelési, mind a más jellegű megoldásokat a lehetőségekhez, ugyanakkor az emberhez kell igazítani. így lehet elérnünk, hogy a következő 10—20 esztendőre megalapozzuk a magasabb életszínvonalat. Elmondta, hogy bár számos problémával küzdünk, a gondjaink egy erős gazdaság keretei között lévő gondok, ahol minden feltétel megvan arra, hogy a megoldás is közel legyen. Gazdaságunk, társadalmunk képes áthidalni a nehézségeket és elérni a jékozódási futóversenyt, este pedig megkezdődött az éjszakai természetjáró akadály- verseny éjfélig tartó nagy eseménye, amely újdonság a találkozók sorában, s színhelye ennek is a sóstói erdő. A versenyzésre várók és a legkorábban beérkezők filmvetítésen, tábortűzőn, diszkóműsoron vettek részt — versenyzett és szórakozott a tábor. Ma újabb versenyekkel folytatódik a program: a városi stadionban, az ifjúsági parkban és a sóstói erdőben zajlanak a tábori bajnokságok, tömegsportversenyek. Nyíregyháza lakossága is találkozhat pénteken az EFOTT-on részt vevő fiatalokkal: délután kettőtől ugyanis városismereti verseny kezdődik, amelynek útvonala Sóstótól a városközpontba vezet. Ma este Nyíregyháza üzemeibe, intézményeibe — 42 ifjúsági kollektívához — mennek vendégségbe a találkozó A vendég a karatebemutatón. (Elek Emil felvételei) 70. születésnapján Lenin-renddel tüntették ki Andrej Gromikót A Szovjetunió külpolitikai céljairól, a szovjet külpolitika jellegéről beszélt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azon az ünnepségen, amelyen Leonyid Brezsnyev nyújtotta át neki a Lenin- rendet és másodszor a Sarló és Kalapács aranyérmét. Gromikót a Legfelsőbb Tanács elnöksége a közelmúltban tüntette ki, 70. születésnapja alkalmából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke rendkívü} meleg szavakkal nyújtotta át Gromikó- nak a magas kitüntetést. Rámutatott: a Szovjetunió külügyminisztere negyven éve lát el fontos feladatokat a szovjet diplomáciában, negyven éve fejt ki fáradhatatlan, aktív tevékenységet a tartós békéért vívott harcban, a Szovjetunió érdekeinek képviseletében, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben. Andrej Gromiko válaszában meghatott szavakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. A Szovjetunió külpolitikájáról szólva leszögezte: e politikai irányvonalat az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa jelölte ki. 70. születésnapja alkalmából a Lenin-renddel és immár másodszor a Sarló és Kalapács aranyéremmel tüntették ki Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. A képen Leonyid Brezsnyev gratulál a kitüntetettnek. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) E program megvalósítása során a Szovjetunió a szocializmus többi országával együtt nagy jelentőségű külpolitikai sikereket ért el, mélyreható befolyást gyakorol a nemzetközi fejlődés egész menetére. Külpolitikánk tekintélye ma minden korábbinál nagyobb — mondotta. Külpolitikánk osztályjelle- gű szocialista külpolitika. Legfőbb célja az, hogy megbízhatóan lehetővé tegye a szovjet nép, szövetségeseink és barátaink számára a békés életet és munkát. Ez a célkitűzés egybeesik a világ minden népének érdekeivel, mert a népek a nemzetközi feszültség enyhülését, a tartós békét akarják. A kitüntetés átadásánál jelen volt az SZKP és a szovjet állam számos vezetője, akik meleg szeretettel köszöntötték Andrej Gromikót. PRÁGÁI LEVELÜNK Hűvös nyár A ugusztusban kihalt lenne a csehszlovák főváros, ha nem érkeznének tömegesen a külföldi turisták. Az iskolai vakáció miatt a gyerekes családok többsége ilyenkor megy szabadságra. Egész üzemek tartanak nyári szünetet, ilyenkor végzik el a szükséges nagyjavításokat, karbantartást. Az üzleteknek is körülbelül egyharmada zárva van — szabadságolások miatt. És azok is, amelyek árusítanak, a megcsappant személyzet miatt hosszú déli ebédidőt tartanak, sok élelmiszerbolt például 11 órától 15 óráig. A város belterületén több a szabad parkolóhely, csendesebb a forgalom, csak a tévelygő külföldi rendszámú turistabuszokra kell vigyázni. Az idei nyár mindennek nevezhető, csak meleg évszaknak nem. Medárd óta egy kézen meg lehet számolni az eltelt meleg napokat. A napsütés ritka vendég, délutánonként menetrendszerűen érkezik az eső. Június óta jóformán nem lehet nyári ruhába öltözni. A legkapósabb júliusi ruhadarab a pulóver és az esőköpeny volt. Konganak a kertvendéglök, teraszok. Csoda, hogy ki nem rügyeznek az összetolt székek, annyit áztatja őket az eső. A strandok is gyéren látogatottak, a Vltava szigetein pedig unatkoznak a csónakkölcsönzők alkalmazottai. Kinek is lenne kedve vízre szállni ilyen hűvös, esős időben? A hideg időjárás miatt a múzeumok, galériák a nyári idegenforgalmi idényben is szokatlan, nem várt látogatottságnak örvendenek. Sok ezren keresik fel a Vencel téri Nemzeti Múzeum természettudományos gyűjteményét, a kevéssé ismert, de rendkívül gazdag európai képtárat, ahol irigylésre méltóan sok Picasso-, Monet-, Cézanne-, Gauguin-, Van Gogh-, Bruegel-, Repin- és Paál László-tfestmény nyert elhelyezést, sok Rodin-szobor található és az újkoriak közül jó néhány Klee- és Kokosehka-festiményt is kiállítottak. A színházak közül a Laterna Magika egész nyáron játszott, augusztus elejétől pedig a világhírű Speibl és Hurvinek bábszínház is megnyitja kapuit. A külföldi turistákra való tekintettel a párbeszédek szövegét az öt nyelven nyomtatott műsorkalaúz tartalmazza. A műsor középontjában atya és fia, Speibl és Hurvinek áll, és szövegüket egy személy, Milos Kirschner érdemes művész, a színház művészeti igazgatója „szólaltatja meg”. A nevezetes bábfigurák története rendkívül érdekes. A háború előtt Speibl és Hurvinek csípős hangú, antifasiszta politikai párbeszédeket folytatott természetesen a felnőttek számára rendezett előadásokon. A német megszállás után nemcsak az előadásokat tiltották be, hanem lefoglalták a bábokat is. Speibl és Hurvinek a Gestapo páncélszekrényébe került, mondhatni politikai fogolyként. A menekülő náci csapatok 1945-ben azután egyszerűen az utcára hajították a bábokat. Egy kisfiú ismerte fel őket és vitte vissza színházba, A ki Prágában tölti a nyarat, járhat még hangversenyekre, esernyővel felszerelve megpróbálkozhat egy-egy szabadtéri előadással, mehet moziba, vagy — amíg kint esik az eső — jó melegen felöltözve megírhatja ezt a cikket is. Prága, 1979. augusztus n)ínju JfláricL céljainkat, mert a mi népünk kedveli, a magáénak vallja a szocialista társadalmi rendszert. Egyáltalán nem szólam, hogy magáénak is építi. — Arra kérünk benneteket és rajtatok keresztül az ifjúsági szövetség tagjait, de a KISZ-en kívüli fiatalokat is, hogy vállaljatok részt ebből a nemes feladatból. Számunkra egyáltalán nem közömbös, hogy jobb lesz-e a jövőben a munkánk, hiszen az új igényeket csak is a minőségileg új munka nyomán elégíthetjük ki. Ehhez korszerűen, frissen kell hozzáfogni, s ebben a ma egyetemistáira és főiskolásaira nélkülözhetetlen szerep vár — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Maróthy László. A KISZ Központi Bizottságának első titkára az egyetemisták, főiskolások találkozójáról munkatársunk kérdésére elmondta: — A KISZ megyei bizottsága nagyon szép és kellemes környezetben, jó körülmények között szervezte meg a találkozót és annak gazdag programját. A részt vevő fiatalok nagy aktivitásról tettek tanúbizonyságot, érdeklődnek a politikai és társadalmi kérdések iránt, a turisztikai találkozó sok programja pedig jól szolgálja az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom céljait is. Maróthy László elismeréssel szólt arról a megyei összefogásról, amelyben üzemek, intézmények, iskolák segítették elő a találkozó sikerét. Csütörtök a találkozó első versenynapja volt. A sóstói erdőben rendezték meg a táÍGY KEZDŐDÖTT a HÁBORÚ (2.) Egy SS kapott parancsot Nürnbergben, a háborús bűnösök perében a nemzetközi katonai bíróság 1945. november 20-án hallgatta ki Alfred Helmut Naujocksot. A személyi adatok felvételénél elmondta, hogy SS-kato- naként töltötte a háborús esztendőket. A vád kérdéseire aztán bevallotta, hogy 1939-ben SS-sturmbannführ er volt, vagyis őrnagy. Az SD, a biztonsági szolgálat egyik alosztályát vezette, a VI. F-t, vagyis: a „műszaki osztályt”. A náci párt külföldi hírszerző szolgálatánál irányította a különböző titkos műhelyeket. Az ő emberei állították elő például azokat a hamis útleveleket, személyazonossági igazolványokat és más okmányokat, amelyekre a náci kémeknek szükségük volt. Naujocks SS-Sturmbann- führer kapta a feladatot, hogy ürügyet teremtsen Hitler számára a háború kirobbantásához. Amint Nürnbergben vallotta: „1939. augusztus 10-e körül Heydrich, a SIPO (rendőrség) és az SD parancsnoka, személyesen parancsot adott nekem, amelynek értelmében a lengyel határ közelében fekvő gleiwitzi adóállomás ellen színlelt támadást kell intézni olyan látszatot keltve, mintha a támadók lengyelek lettek volna.” Heydrich (később, mint a cseh—morva protektorátus helytartóját megölték a csehszlovák hazafiak) Hitler legszűkebb köréhez tartozott. A gleiwitzi lengyel áltámadást annak a határprovokáció-so- rozatnak a csúcspontjaként tervezte, amelyet valójában az SD szervezett. Hitler háborút akart. A fasiszták „élettérelméletéből”, a felsőbb rendű német ember misztikus tanából és a hódítás ideológiájából magától értetődően következett ez a cél. A német kommunisták Hitler hatalomra jutása előtt már figyelmeztették népüket, hogy Hitler a háborút jelenti. A nemzetiszocialista vezér akkoriban — közkézen forgó könyvének, a Mein Kampfnak célkitűzéseivel ellentétben — a gyűléseken a béke védelmezőjének pózában lépett fel. Tudta, hogy a háború nem népszerű: még nagyon közel volt az 1914 és 1918 között kapott lecke. S Hitler tanult belőle — támadó háborúját védelmi harcnak igyekezett álcázni... Fél évvel azután, hogy kancellárrá nevezték ki, 1933. október 14-én Hitler kiléptette Németországot a Nép- szövetségből, amely a béke megőrzését volt hivatva szolgálni. A nyugati hatalmak tétlenül nézték. 1935. március 16-án felmondta a versaildesi békeszerződés katonai cikkelyeit, amelyek a német hadsereg méreteit megszabták, bevezette az általános hadkötelezettséget és a nyílt fegyverkezés útjára lépett. A következmények elmaradtak. 1936 márciusában bevonult a demildtarizált Rajna-vidékre — a franciák, angolok tűrték. 1938 februárjában magához rendelte Schuschnigg osztrák kancellárt, s szerződésnek álcázott diktátumot kényszerített rá. Márciusban megszegve ezt is, bevonult Ausztriába és az országot bekebelezte a német birodalomba. Nem ütközött lényeges akadályokba. Ezután jött München. Hitler ugyanis most csehszlovák területeket követelt — sikerrel. A bajor fővárosban, amelynek sörpincéiből a diktátor annak idején útnak indult, találkoztak egymással Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország képviselői. Megegyeztek, Csehszlovákia rovására. 1938. október 1-én a Wermacht csapatai megkezdhették bevonulásukat a Szudéta-vidékre. Nem egészen fél évvel később Hitler elfoglalta egész Cseh- és Morvaországot, Szlovákiát pedig „német védnökség” alatt álló bábállammá változtatta. Büntetlenül, ellenállás nélkül! Az akkori angol és francia kormányzat tétlensége felbátorította Hitlert. Mikor kiadta Lengyel- ország megtámadására a parancsot, kijelentette: „Ellenfeleink kis férgek. Én láttam őket Münchenben”. Miután elérte célját Csehszlovákiában, egy percig sem késlekedett, s Lengyelországra vetette álmatlanságtól, kialvatlanságtól rendszerint véreres szemét. A már az osztrák és csehszlovák esetben jól bevált módszerek szerint a kiszemelt áldozatot vádolta ellenséges szándékkal. S ehhez volt szükség a provokációkra, amelyek 1939 márciusának végén kezdődtek meg, az SD, a birodalmi biztonsági szolgálat szervezésében. Alátámasztandó azt a diplomáciai kampányt, amelynek célja eleve nem egyszerűen bizonyos lengyel engedmények kicsikarása, hanem egy háború előkészítése volt. Hitler követelte: a lengyelek járuljanak hozzá ahhoz, hogy Danzig szabad állam „visszatérjen a Birodalomba”, egyezzenek bele abba, hogy Berlin a kikötővárost Lengyelországgal összekötő korridoron keresztül 1 km széles, területen kívülinek számító autóutat építtethessen. Egyébként pedig a hatalmas Németország hajlandó Lengyelországot megvédelmezni, ha a lengyel kormány külpolitikájában igazodik hozzá. Hitler ezúttal azonban nem behódolást, hanem katonai akciót akart, további hódító sikerek kiindulópontját. A támadási parancs kiadásakor a tábornokai előtt így sóhajtott fel: „Csák amiatt aggódom, hogy valami gazember, disznó az utolsó pillanatban közvetítő javaslattal áll elő”. (Következik: Danzig csak ürügy volt) Pintér István A hírhedt müncheni egyezmény létrehozói: Chamberlain angol és Daladier francia miniszterelnök, mellettük Hitler és Mussolini résztvevői, hogy a dolgozó fiatalokkal a munkáról, a beilleszkedésről, egymás életéről beszélgessenek.
