Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

1979. augusztus 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Napraforgók ötvenszázalékos olajtartalommal fl számítógép parancsára Növényvédelem augusztus első felében Az egészséges táplálkozási szo­kások kialakulásával egyidejűleg hazánkban is növekszik a nö­vényolaj-fogyasztás. A fokozódó igényeket csak nagy hozamú, gaz­dag olajtartalmú napraforgófaj­ták termesztésével lehet kielégí­teni. Ilyen újdonságokat láthat­tak a Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítő tele­pén rendezett országos jellegű be­mutatón az érdekelt gazdaságok szakemberei. Dr. Frank József kandidátus, a nemesítő telep vezetője elmondta, egyik fő feladatuk a hazánkban elterjedt szovjet napraforgófajta eredeti jó tulajdonságainak meg­őrzése. E várakozásnak eleget tettek: a fajta olajtartalmát há­rom százalékkal növelni is tud­ták. Emellett csaknem egy évti­zedes munkával kinemesítették a „GK—70”-es napraforgót, amely az idén kapott állami fajtaelis­merést. Országszerte az összes vetésterület felén, száztízezer hektáron termesztik. Előnyös tu­lajdonsága, hogy termését egy­szerre érleli, s így gépi betakarí­tásra kiválóan alkalmas. Hektá­ronkénti hozama kedvező körül­mények között eléri a huszonöt­harminc mázsát, olajtartalma pe­dig ötvenszázalékos. Több ha­sonló olaj tártál n.ú rövid tenyész­idejű hibriddel is rendelkeznek. A ki'szoanbori teleoen szuperelit vetőmagot állítanak elő, amely­nek elszaporításáról a bácsalmá­si termelési rendszer gondosko­dik. Beszámolt arról is, hogy a napraforgó-termesztés világmére­tű fejlesztésére az ENSZ élelme­zési és mezőgazdasági szervezete, a FAO programot dolgozott ki. Ebben a programban a Gabona- termesztési Kutató intézet is részt vesz, s harminc külföldi társintézménnyel tart kapcsola­tot. A világ minden tájáról kap­nak napraforgótörzseket, ame­lyeket nemesítési alapanyagként használnak fel, s a legjobb tulaj­donságokat átörökítve állítanak elő új hibrideket, fajtajelölteket. A növényvédelmi munkák kö­zül kiemelt feladatot jelent most a burgonya- illetve a paradicsom­vész fertőzésének megakadályo­zása. A július második felében uralkodó párás, meleg időjárás megyénk több burgonyatermesz­tő tájkörzetében lehetővé tette a betegség első tüneteinek megje­lenését. A fertőzés gyors terjedé­séhez a feltételek mindenütt meg­vannak. Az erős kártétel kiala­kulása — mind a burgonya-, mind a paradicsomkultúrákban — csak gyakori (hetenkénti) perme­tezéssel akadályozható meg. Eh­hez a burgonyában a réztartalmú készítmények (Cuprosan Super D, Recin Super stb.), valamint az Antracol. Zineb, Poliram Combi használható, paradicsomban pe­dig csak a három utóbbi szerrel permetezhetünk az élelmezés­egészségügyi várakozási idő be­tartása mellett. Augusztus elején várható a burgonyabogár második nemze­déke lárváinak tömeges megje-’ lenése is. Ellene a Safidon 40 WP. Ditrifon 50 WP használatát javasoljuk. A téli almában augusztus első felében a különböző molyok lár­vafertőzésének megakadályozá­sát tartjuk a legfontosabb fela­datnak. Először (augusztus 8—10- ig) az almamoly és a keleti gyü­mölcsmoly kártételét kell meg­előzni. Szükségesnek tartjuk ezért a hónap első hetében a Safidon 40 WP, a Ditrifon 50 WP, Anthio 33 EC. vagy az, Ekalux 25 EC ki­permetezését. Ezek a készítmé­nyek megfelelő védelmet bizto­sítanak a helyenként nagy egyedszámban jelentkező araszo­ló hernyók kártétele ellen is. Az egyre növekvő takácsatka­népesség a speciális akaricidek kijuttatását teszi szükségessé. Felszámolásuk a fent javasolt rovarölő Szerekkel egy menetben kipermetezett Mitac 20, vagy Pol- Akaritox-szai oldható meg. A' sodrómolyok és az iloncák felszaparodott egyedszáma jelent még sok kisüzemi ültetvényben kártételi veszélyt. Az utolsó nem­zedék imágóinak rajzása már megkezdődött. Megfigyeléseink szerint az egyedek tömeges meg­jelenése augusztus 10—12 körül várható, ezért az Unifosz 50 EC- vel vagy Bi 58 EC-vel történő be­avatkozást erre a periódusra ja­vasoljuk ütemezni és szükség szerint megismételni. Az óvó rendszabályok és az élelmezés­egészségügyi várokozási idő be­tartására külön felhívjuk a fi­gyelmet. Keresztesi István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomá* Védekező növények A rovarok immunissá váltak a növényvédő szerekkel szemben, ezért a kutatók olyan növények­kel kísérleteznek, amelyek ellen­állók a kártevőkkel szemben. Richard Gibson és Ward Tin- gey, a New York-i Cornell egye­tem tanárai felfedezték, hogy a vadburgonya bizonyos fajtái sző­rös hámréteggel védekeznek a le- véltetvekkel szemben. A szőrös hámrétegen lévő karélyos ré­szecskék könnyen kinyílnak és fekete ragacsos folyadékot bo­csátanak ki, amely gyorsan meg­szilárdul. Ha levéltetű kerül erre a felületre, hamarosan ráragad és elpusztul. Gibson és Tingey azt is felfedezte, hogy ha erre a burgo­nyára egy másik kártevő, a leveli szöcske (Empoasca fabae) ke­rül, nemcsak lábai ragadnak ösz- sze a ragacsos anyagtól, hanem izomgörcsöt is kap. AUTÓ—MOTOR A hidrogénmeghajtású autó A kutatók nem csüggednek: kísérleteik azt mutatják, hogy a hidrogént, ha fémhddrid formá­jában tárolják, igenis fel lehet használni, mint gépkocsi-üzem­anyagot. Egy Mercedes minibusz immár három éve üzemben van. A kutatókat renikívül izgatja a probléma, hiszen a benzin kaló- natartalma 11 000 kcal/tkg, míg a hidrogéné majdnem háromszor ennyi: 29 500 kcal/kg. Ugyanakkor a benzdnüzemeltetésű motor tel­jesítménye 23 százalék, míg a hidrogémmeghajtásúé 30 százalék. Egy kg hidrogén értéke tehát megfelel 3,6 ikg (vagy 4,8 1) ben­zinnek. Ezenkívül a hidrogénmeghajtá­sú motor sem füstöt, sem bűzös gázokat nem bocsát ki, csupán vízpárát és némi nitrogén-dioxi- dot. És még egy nem elhanyago­landó szempont: a hidrogén nem oldja a motor kenőanyagait, nem mossa le azokat. Így tehát sok­kal hosszabb élettartamúak lehet­nének a hidrogénmeghajtású autók mechanikus részei. A hidrogén üzemanyagként va­ló felhasználása nem kíván külö­nösebb átalakításokat a motor­ban: az ideális megoldás szerint az üzemanyagot egyenesen a rob­banótérbe kell fecskendezni, ugyanide jut az égéshez szüksé­ges levegő egy harmadik szele­pen keresztül, mely a porlasztó szerepét tölti be. Mivel a gyulla­dás hőmérséklete alacsonyabb a benzinénél, kevesebb energia is elég, ami egyben növeli a gyer­tyáik és a szelepek élettartamát. Jelenleg a kémiai folyamatokhoz felhasznált hidrogént a szénhid­rogénekből, vagy a szén gázosí­tásából nyerik, de rövidesen el­kerülhetetlenül sor kerül arra, hogy ugyanezt a hidrogént a víz elektrolízisével nyerjék, a víz pe­dig kimeríthetetlen mennyiségben áll rendelkezésünkre. Az elektrolízis eredményei azonban már nem olyan kecseg­tetőek: az elektrolízishez fel­használt 1 kW elektromos energia felhasználsávad csupán 0,58 kW értékű hidrogént lehet nyerni, elő­állítás! költsége tehát majdnem a duplája a benzinének. A legfőbb probléma azonban mégis a tárolás. A nyomás alatt álló hidrogén ugyanis rendkívül robbanásveszélyes. A megoldást minden bizonnyal a fémhidridek- ben kell keresni. Műszaki adatok azt bizonyítják, hogy elsősorban a városi közle­kedésben renklvüli jelentősége lenne a hidrogénmeghajtású mo­torok bevezetésének. A gazdasá­gossági szempontok mellett talán elég megemlíteni a környezetvé­delemben, a levegő tisztaságának megóvásában betöltött szerepét. II szamóca ültetése A szamóca igen kedvelt nyári gyümölcsünk. Ültetésének idő­pontja július végén, augusztus elején van. Az ebben az időszak­ban ültetett szamócatövek már a következő évben termést hoznak és a második évükben termőké­pességük eléri a maximumot. A szamóca tápanyagigényes nö­vény, ezért telepítés előtt része­sítsük a talajt nagy adagú istáLló- trágyában. Az istállótrágyázással viszont növekszik a pajor kárté­tele, ezért feltétlenül szükséges a talajforgatás előtt a talajfertőtle­nítés. Erre alkalmas talaj fertőt­lenítő szer a Basudin, amelyből ebben az esetben a csomagoláson előírt nagyobb mennyiség is ki­szórható a területre. Erre azért van lehetőség, mert a szamóca csak a következő évben fordul termőre. Amennyi talaj fertőtlení­tő szert a növény felszív a talaj­ból, az gyakorlatilag elbomlik, mire termőre fordul, s a gyü­mölcsben ez már nem jelentke­zik. A szaporítás során, ha lehető­ség van rá, az erősebb töveket válogassuk ki. A növényeket le­hetőleg földlabdával szedjük ki, amelyek kedvező időjárás esetén augusztus végére már megerő­södnek, s a téli időjárás már nem károsítja őket. Az ültetést célszerű úgy vé­gezni, hogy a sortávolság na­gyobb legyen, 50—60 centiméter, mert ez teszi lehetővé, hogy a te­rületet gyommentesen tarthas­suk. A tőtávolság 10—15 centimé­ter legyén. A fajták megválasztá­sánál arra törekedjünk, hogy mi­nél több fajtát ültessünk. Külö­nösen vonatkozik ez az érés idő­pontjára. Az ültetést követően biztosítani kell a rendszeres nö­vényvédelmet. Különösen a ví­rusbetegségekkel szemben érzé­keny a szamóca, melyet a levél- tetvek terjesztenek. Nagyobb gon­dot okoznak a gombabetegségek, amelyek ellen gombaölő szerek­kel védekezünk. Például réz- oxikloriddal, Cuprosan SD-vel. Aki fólia alatt akar hajtatni szamócát, annak előre meg kell tervezni a sátor szélességét, an­nak hosszúságát és az ültetést ennek megfelelően kell végezni. Hajtatás esetében célszerű a sor­távolságot csökkenteni. Termé­szetesen a fólia alatti hajtatást csak az ültetést követő második évben célszerű elkezdeni. K. I. A Szerszámgépipari Müvek esz­tergomi marógépgyárában az idén négyszázhúszmillió forint ér­tékben gyártanak marógépeket — tíz százalékkal többet, mint ta­valy. Termelésük egyre nagyobb részét a legkorszerűbb NC-, CNC- vezérlésű — mini számítógéppel ellátott — „megmunkáló közpon­tok” képezik. A termékek mint­egy nyolcvanöt százalékát expor­tálják a Szovjetunióba, az NSZK- ba és Angliába. A képen: szere­lik az MS—500 típusú CNC-vezér- lésű szerszámmarógépet. (MTI fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Pernyéből útburkolat Az erőművekben keletkező per­nyét kiválóan lehet hasznosítani az építőanyag-iparban — ennek módjaira készített tanulmányter­vet az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság. A szén erőmű vekben évente megközelítően 5 millió tonna peimye keletkezik, elhelyezése rendszerint gondot okoz. Pedig más országok gyakorlatához ha­sonlóan értékes anyagként lehet hasznosítani. Az OMFB javasla­tai alapján már néhány helyen megindult a pernye felhasználá­sa. A haiümbai erőmű pernyéjét a Tatabányai Cementmű cement- adalékanyagként hasznosítja, 5 százalékos arányban keveri az építőanyaghoz. Az így nyert anyag például útépítésre • (kiváló­an alkalmas. A Tatabánya és Ko­márom közötti néhány bekötőút- nál kísérletképpen már alkalmaz­zák a cementpemye-borítást. Az OMFB anyagi támogatásá­val megkezdődött Érd város 30 földútjának aszfaltozása is a ta­tabanyái es az oroszlányi erőmű­vek pernyéjének felhasználásá­val. Számítások szerint 10—15 százalékkal olcsóbb ezzel az utak burkolása, mint hagyományos módon. Csegöldön a gondatlanul tárolt műtrágya mérgezte meg a teheneket Szemes takarmányok etetése Behordotton széna, elhullott tehenek Milliós károk az állattenyésztésben Csarodán a lóhere második termése benőtte az első hozam petren- céit. rend volt, 3451 hektáron pedig petrencékben, kisebb boglyákban áztak a szénáik. A kaszálandó te­rület 32 százaléka, a terület egy- harmacia jó szalmát sem érő — elvénült, kilúgozott, elrotiiadt anyagot adott. Csarodán a közös állatok szá­mára betakarított 8900 mázsa szé­náiból csaik 2400 q . lucernaszéna lett közepes minőségű, a 2200 má­zsa vöröshereszéna és a 4300 má­zsa rétiszéna többször megázott, nagyon gyenge minőségű. Még mindig boglyákban, petrencék­ládon, Tiszabecsen, Nagyhalász­ban, Fónyeslitkén, Kékesén és még egy sor tsz-ben. A széna és tömegtakarmány helyes termesztése, betakarítása, tárolása és célszerű felhasználá­sa alapvető az abraktakarékos, gazdaságos állattenyésztéshez és az állati termékek jövedelmező termeléséhez. Ennek érdekében mindent meg kell tenni, ki kell használni a szalmabetakarításból és a másodvetésből fakadó, tö­megtakarmányt növelő lehetősé­geket is. Dr. Szkíta József A házinyúltenyésztők éves szinten több. mint 100 vagon sze­mes takarmányt etetnek fel nyu- laikkal közvetlen beszerzésből és az AFÉSZ-ek útján. A keverék és egyéb takarmányok mellett az etetés körülményei sok aggodal­mat és bizonytalanságot váltanak ki egyes takarmányfajtáknál. A kedvező takarmányok sor­rendjében először is első helyen kell megemlíteni a zabot, amely a nyűi legkedvesebb abrakta­karmánya. összetétele, étrendi hatása olyan, hogy akkor sem követünk el hibát, ha nyulainkat kizárólag zabbal takarmányoz- nánk. Kevés ásványi anyagot tar­talmaz. ezért sok zab etetése ese­tén gondoskodnunk kell a mész és a foszfor pótlásáról. Szemesen és őrölve egyaránt adagolható. A kevés termés következtében a zabot leginkább árpával pótol­hatjuk, mivel emészthetősége a zabéhoz hasonló. Az árpát sze­mesen és őrölve egyaránt etethet­jük. Megyénkben bőségesen áll rendelkezésre a kukorica, amely­nek energiatartalma nagy. fe­hérjetartalma viszont kevés. El­sősorban is hízlalótakarmánynak tekintjük, főként a másfél ki­logrammnál nehezebb, vágásra, illetve eladásra szánt növendé­kekkel etessük nagyobb mennyi­ségben. Ez esetben a takarmány 30—35 százaléka lehet kukorica. Tenyésznyulaink takarmányke­verékébe 20—22 százaléknál több kukoricát ne használjunk, mert a nyulak elhíznak, belső szerveik elzsírosodnak, ivarzásuk egyre szabálytalanabb és gyengébb lesz. a fogamzás romlik. Ha választá­si lehetőségünk van. akkor in­kább sárga szinű kukoricát etes­sünk, mint fehéret, mert a sár­ga színű kukoricában nagyobb a karotintartalom. A kukorica nem kellő tárolás következtében köny- nyen penészedik, romlik. A rom­lott takarmány etetését a nyulak számos emésztőszervi bántalom- mal jelzik. A tenyésznyulak ese­tében elvetélések jelentkezhet­nek, míg növendékeink között hasmenés léphet fel. Tehát a rossz takarmányetetés a súlygya­rapodás, a takarmányértékesítés romlásával járhat. Az utóbbi időben a boltokban szinte korlátlanul lehet takar­mánybúzát vásárolni. A búzát nyulaink szemesen kevésbé sze­retik. őrölt keverékben 10 száza­lékon felüli mennyiségben etet­hetjük. Még kevésbé szereti a nyúl a takarmányrozsot, ezért szemesen ne etessük, az általunk készített keveréktakarmány leg­feljebb 8—10 százaléka legyen. Számításba jöhet etetés céljából a takarmányborsó, a bab. amely a nyulak életfolyamatához nél­külözhetetlen fehérjék zömét szol­gálják. Minimális mennyiségben több tenyésztőnél számításba jöhet­nek az olajosmagvak. .Általában fontos takarmányok, mert fehér­jetartalmuk mellett, olajuk ener­giaforrást képez és étrendileg kedvező hatásúak. Elsősorban a napraforgó és a kendermag jö­het számításba. Ügyelnünk kell viszont arra, hogy egyes esetekben a nagyobb mennyiségű olajos­mag etetése hasmenést okozhat. Az olajosmagvak etetése igen drága, ezért csak étrendi hatás céljából érdemes etetni napi 1—2 dekagramm mennyiségben, min­den harmadik napon. Ezt is első­sorban a magzatépités és a ved- lés időszakában gyakoroljuk, ha az olajosmagvak rendelkezésünk­re állnak. A szemes takarmányokat szá­raz. szellős, napfénytől mentes, idegen magvaktól távol lévő he­lyen kell tartani, zsákban, vagy ömlesztve padláson ponyván, vagy fólián, épületben beton, vagy deszka padozaton. Az öm­lesztve tárolt takarmányt véd­jük mindenféle szennyeződéstől, etetés előtt át kell rostálni, hogy a szennyeződéstől megtisztuljon. Mikulás András MÉSZÖV A megyei pártbizottság 1978. de­cember 19—i határozata szerint megyénk nagyüzemeiben különös gondot kell fordítani a tehénlét- szám növelésére és a tehenek tej­termelését 8 százalékkai kell fo­kozni ebben az évben. Az ered­mények elérése érdekében javí­tani kell a gazdaságszervező, az irányító s az ellenőrző tevékeny­séget. Ezen elvek ellenére több szö­vetkezetben a műtrágyákat — mert a korábbi vezetők is úgy csinálták — az állattenyésztő te­lep közvetlen közelében, a lege­lőre vezető út mentén halmok­ban tárolják. Azokból a gondozók legnagyobb vigyázata mellett is eszik a jószág és gyors mérgezé­si tünetek közepette pusztul el. Csegöldön például a tsz közös te­hénállományából július 18-án a hetedik értékes vemhes tehén pusztult el, mert a tehenészeti te­lep melletti legelő szélén régóta kupacokban tárait nagy mennyi­ségű nitrogén, karbaimid és egyéb műtrágya megmérgezte a jószá­got. Igaz, hogy a biztosító az ál­latorvos igazolása alapján meg­fizeti az állat nyilvántartási érté­kének 80 százalékét, de így is te­temes a kár. A tehenek átlagos értéknyilvántairtása 20 460 forint, az elhullott tehén tényleges érté­ke 30 000 forint körül volt. A hét tehén elhullását egy kis figyel­mességgel el lehetett volna kerül­ni. Növeli a veszteséget az is, hogy a gondatlanul tárolt 2 vagon körüli műtrágyát emészti az idő­járás; mossa az eső, folyik a le­gelőre és ott további károkat okoz. A tömegtakaimány termeszté­sére és készítésére kedvező tava­szi, 6 hétig tartó, szinte .kánikulai időt nem használták ki az üze­mek, sok üzemben a szervezet­lenség, az ellenőrzés és irányítás hiányosságai miatt. A június kö­zepéig tartó száraz időszak elle­nére július 6-án a lekaszálásra kerülő 25 873 hektár rét-legelő te­rületből még 2324 hektár volt ka- szálatlan, 2605 hektár területen ben és rendekben áll a földeken a közös szarvasmarha-állomány­nak szánt 2350 mázsa széna és a tagok háztáji állatai részére 3400 mázsa széna. Ezt a tsz már leér­tékelte Így a háztáji állomány számára adott széna leértékelt összege 24 000 forint. A tákosi fa­luvégen vannak a lóhere első ka­szálásának a petrencéi, amiket a második növedék már szinte be is nőtt. Hasonló a helyzet Botpa­Hasznos tanácsok nyúltenyésztőknek ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents