Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 16. Kommentár Pakisztán: az atomprogram veszélyei K emény figyelmeztetés­ben részesült Pakisztán kormánya. Csaran Szingh India új miniszterel­nöke szerdai beszédében óva intette Ziaul Hak tábornokot: ne fejlesszen ki atomfegy­vert, mert akkor a szubkonti­nens nagyobbik állama ellen­lépéseket tesz. India ugyan már évekkel ezelőtt végre­hajtott egy föld alatti atom­robbantást, de Új-Delhi kije­lentette: a kísérlet békés célú volt, az ország lemondott a nukleáris fegyver kifejleszté­séről és a kísérletet többé nem ismétlik meg. India kor­mánya most felvetette ennek a korábbi ígéretének vissza­vonását, mint lehetséges vá­laszt a pakisztáni lépésekre. Miről is van szó? Már hosszú hónapok óta arról ír a világsajtó, hogy pakisztán atomfegyverre akar szert tenni. Az ország nukleáris programját még a kivégzett Bhutto miniszterelnök indí­totta be. Pakisztán nem csat­lakozott a nukleáris fegyve­rek elterjesztését tiltó úgyne­vezett „atomsorompó szerző­déshez”, tehát nem engedé­lyezi a berendezései feletti nemzetközi ellenőrzést. Fran­ciaország — nemzetközi nyo­másra — végül is felfüggesz­tette a szállításokat. Ekkor a pakisztáni vezetés más utat választott. Nyugat-európai cégeknél több olyan beren­dezést rendeltek, amelyek egy urándúsító létrehozására al­kalmasak voltak. A botrány kirobbant, s az is kiderült, hogy korábban több pakisztá­ni szakember férkőzött be angliai és hollandiai szuper- titkos laboratóriumokba és ott elsajátíthatták a dúsított urán előállításának technológiáját. A nukleáris fegyverek el­terjedése igen veszedelmes dolog. Ha újabb és újabb ál­lamok „lépnek az atomklub­ba”, az beláthatatlan követ­kezményekkel járhat, különö­sen olyan esetben, amikor egy amúgy is zaklatott öve­zetről van szó. Mindez hozzá­járulhat a fegyverkezési ver­seny felgyorsulásához a vi­lág legszegényebb országai­ban. Erre figyelmeztette a minap a moszkvai Pravda is a pakisztáni vezetőket. M. G. Hírek képekben A Palesztin Felszabadítási Szervezet irodát nyit Ankarában. Az erről szóló jegyzőkönyvet Faruk Kaddumi, a PFSZ poli­tikai osztályának vezetője és Gunduz Okcum török külügy­miniszter írta alá szerdán. A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT tüntetést szer­vezett Le Havre kikötőjében, tiltakozásul amiatt, hogy elad­ják külföldre az egyik leghíresebb francia óceánjárót, a „Norway” hajót. Súlyos óceáni vihar támadt a Délnyugat-Anglia és Délkelet- Irország között kedden kezdődő hagyományos évi jachtver­seny résztvevőire. A képen egy brit helikopter az egyik jacht személyzetét menti ki a háborgó tengerből. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Irak: fordulatra fordulat Irak, a Közel-Kelet stratégiai és gazdasági szempontból egyre fontosabb olaj országa viharos időszakot él át. Az események háttere, sőt még idő­rendje is annyira kusza és felderíthetetlen, hogy ér­tékelésüket csak a legnagyobb tartózkodással lehet megkísérelni. A látszat az, hogy Irakban rendezett őrségvál­tás következett be a hatalom csúcsain — majd vi­haros gyorsasággal követte ezt egy átfogó összees­küvés leleplezése. Pónarab­mozgalom Az események legalább vázlatos megértéséhez em­lékeztetni kell arra, hogy Irakban és Szíriában az ön­magát szocialistának valló Baath párt van hatalmon. A mozgalomnak elméleti célja a pánarabizmus, va­gyis az „egységes arab nem­zet” megteremtése. Ennek az elméleti célnak a fenntartásával 1966 óta a szíriai és az iraki Baath vi­szonyát a konfrontáció és a gyűlölködés jellemezte, amelybe szabotázscselek­mények és politikai gyil­kosságok is belefértek. Ma­gában Irakban a Baath 1968-ban jutott hatalomra. Egészen az események leg­utóbbi szakaszáig az iraki vezetés a közel-keleti ügyekben ultraálláspontot képviselt. Nem volt hajlan­dó elismerni Izrael állam létét és a sokoldalú, méltá­nyos rendezésnek a Szov­jetunió által támogatott koncepciójával szemben is hűvös tartózkodás jellemez­te. Belpolitikailag Irakban elméletben létrejött egy haladó nemzeti front, amely egyesítette a Baath-pártot, valamint az iraki kommu­nistákat és a kurd demok­ratákat. A valóságban ezen a fronton belül a Baath ve­zető szerepe abszolúttá vált s a többi résztvevő önálló politikai akcióit sokszor brutális módszerekkel aka­dályozták meg. Ebben az egész időszak­ban A1 Bakr, köztársasági elnök állott az iraki állam élén. A rendszer „erős em­bere” azonban a nála ne­gyedszázaddal fiatalabb (jelenleg 42 éves) Szaddam Husszein volt. 1969 óta ő töltötte be az alelnöki funkciót. Az utóbbi két év­ben pedig a gyengélkedő elnök helyett az állam és a párt tényleges irányítója­ként működött. Ily módon nem jelentett különösebb meglepetést, amikor július 16-án közölték: egészségi okokra hivatkozva A1 Bakr lemondott. Ezzel Szaddam Husszein egy személyben köztársasági elnök, minisz­terelnök, a hadsereget kéz­ben tartó forradalmi pa­rancsnoki tanács elnöke, valamint az iraki Baath párt főtitkára lett. összeesküvés és puccskísérlet Alig néhány napig volt hivatalban az új elnök, ami­kor közölték: július 28-án a forradalmi parancsnoki tanács rendkívüli ülésén a tanács öt tagját kizárták és valamennyiüket leváltották állami tisztségükből is. A leváltottak között volt Ab­dul Husszein, a forradalmi parancsnoki tanács főtit­kára, és Adnan Husszein is. Az elnöknek csak névroko­nai. Ez utóbbit alig 2 hét­tel előbb az új elnök nevez­te ki miniszterelnök-helyet­tessé, s ez a politikus egy­úttal az elnöki iroda veze­tését is ellátta. A hivatalos közlemények figyelmesebb olvasása azon­ban feltárta, hogy az ösz- szeesküvésnek és puccskí­sérletnek, mellyel az öt ve­zető politikust és társait vádolták — már A1 Bakr lemondása előtt be kellett következnie. A jelentések ugyanis azt közölték, hogy Abdul Husszeint, a forra­dalmi parancsnokság taná­csának főtitkárát már jú­lius 12-én, négy nappal az államfőváltás előtt letartóz­tatták. ilyen körülmények kö­zött érthető, hogy csak a hivatalos jelentésekre, illet­ve néhány befolyásos arab lap által szellőztetett kom­binációkra lehet hivatkozni. A hivatalos indoklás szerint az összeeküvők „egy külső hatalom érdekében szervez­kedtek, s egyik fő célkitű­zésük az volt, hogy Irak csatlakozzék az egyiptomi— izraeli különbékéhez”. Két­ségtelen, hogy az elmúlt esztendők bagdadi politiká­jának figyelembevételével ez a legkézenfekvőbb ma­gyarázat. Irak politikájának bizonyos új vonásait figye­lembe véve azonban azon sem lehet csodálkozni, hogy más irányú kombinációk is felbukkantak. Arab-öböli hatalom Az ország helyzetében két nagyszabású változás követ­kezett be. Az egyik az a tö­rekvés, hogy az egyiptomi— izraeli különbéke utáni idő­szakban elássák a csatabár­dot Irak és Szíria között. A második jelentős változás az, hogy az iráni sah buká­sa után Irak az Arab-öböl körzetének potenciális ve­zető hatalmává vált. Ezzel egy időben fokozatosan megromlottak kapcsolatai az új iráni rendszerrel. Ugyanakkor pedig az ira­ki vezetés (már Szaddam Husszein irányításával) lát­ványosan megjavította kap­csolatait néhány konzer­vatív arab országgal. Min­denekelőtt Szaúd-Arábia, Kuvait, Jordánia sorolható ezek közé. Ez az irányzat párosult belpolitikailag a Baath uralmának szigorúbb érvényesítésével és a más politikai erők elleni meg­torlásokkal. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy az összeesküvők egyes kombi­nációk szerint nem annyira az egyiptomi—izraeli külön­békéhez való csatlakozást igényelték volna, hanem inkább a régi radikális vo­nal felújítását és a konzer­vatív arab rezsimekhez (rajtuk keresztül netán a Nyugathoz) fűződő szálak gyengítését. A tények zavarossága és az információk szükségsze­rű hiányossága arra figyel­meztet, hogy minden meg­bízható értékítélet egyelőre lehetetlen. Csak annyi bi­zonyos, hogy Irak nagysza­bású politikai átformálódás színtere. Ennek az átformá­lódásnak az irányát csak a Szaddam Husszein által ve­zetett ország jövőbeni, tény­leges politikai akciói alap­ján lehet majd megítélni. (—i —e) GALSAI PONGRÁC: Hajút (}izi játékai 48. Afyari vásár „kelet” Áruházban, MINDENNAPRA MEGLEPETÉS, a mai nap ajánlata: KÖTÖTT-, DlVATOSZTÁLYON: Bajor Gizi a rekamién fek­szik, zsíros, bekrémezett arc­cal, gyűrt barhendpizsamá- ban. Két karja a mellén ke­resztbe rakva, ahogy férje a végső pillanatok után elren­dezte. A fekhelyhez húzott dohámyzóasztalkán a Bérénicé nyitott szerepkönyve. A vil- lanyfőzőn 'két nyakatört in­jekciós fiola. Arrébb a szűk­szavú búcsúlevél: „így nem lehet tovább élni. Bajor Gizi, Germán Tibor.” A látszat kettős öngyilkos­ságra valL Néhány perc múlva, Beyer- né telefonhívására megérkez­nek a mentők. Germán Tibort a Korányi Kórházba szállít­ják, de életét a gyors orvosi beavatkozás is csak estig tud­ja meghosszabbítani. Tizenegy órakor a Nemzeti Színház homlokzatára kitű­zik a fekete zászlót. A színpa­don éppen főpróba van. Egy­szer csak Major Tamás utat nyit magának a kosztümös szereplőik között, és leállítja a játékot. „Egy perc néma gyásszal áldozzunk emlékének.. A szín megmerevedik. Ilyen merev döbbenettel fogadja a hírt az ország is. Megkezdődnek az izgatott találgatások. A másnapi sajtó így ír: Ba­jor Gizi „gyógyíthatatlan be­tegségében, tragikus hirtelen­séggel” hunyt el... Míg Ger­mán Tibor „a felesége halá­la felett érzett fájdalmában, önkezével vetett véget életé­nek ...” Ezt a magyarázatot azon­ban kevesen veszik komolyan. A korabeli sajtó, a politikai­lag érdektelen tényekben is ártalmat gyanítva, olyannyira leszoktatta magát a tárgyi hű­ségről, hogy a közvélemény sokszor a hivatalos magyará­zatok ellenkezőjét hiszi el. Így a valóságot megszépítő óva­tosság maga termeli ki és hozza forgalomba a legotrom­bább rémhíreket is. Biztosat azonban, az első órákban, a legszűkebb család sem tud. Az asztalkán hagyott cédu­la: „Így nem lehet tovább él­ni!” s rajta a két aláírás — a körülállókat is megzavarja. A hozzátartozók könnyek nélkül, dermedt tanácstalan­sággal nézik Bajor Gizi ar­cát: e hihetetlen arcot, amely mindent ki tudott fejezni, akárhány érzést, szenvedélyt, állapotot, ha kellett még a halált is; de most nem fejez ki semmit. A legnagyobb él­ményről, az elmúlásról neki sincs közölnivalója'. Vajon lehetséges-e, hogy Bajor Gi­zi ezt akarta? Éppen ő, aki annyira félt a haláltól. S aki így vallott nemrég: „Én ma akarok élni. Sem a múltban, sem a jövőben, hanem a je­lenben. Mert, ha a régmúlt idők egyik századába vágy­nék vissza, most halott lennék. Ha meg a jövőt említeném, akkor még nem léteznék!” Hihetetlen, hogy ez az élni- vágyó ember, akár egy tébo­lyult pillanatában engedett Germán Tiibor rábeszélésé­nek. Hiszen még tegnap is ké­sőig fennmaradt, mert sajnál­ta az élettől az alvással elra­bolt órákat. Most meg külö­nösen tele volt tervekkel. Reggel a halálos ágyán is új szerepre készült. A feje mel­lett tálált, nyitott szerep­könyv sókat elárul: aki hal­ni kíván, mindent becsuk ma­ga körül. Eligazít és helyére rak. S még ha hajlott volna is férje öngyilkossági tervére: akkor sem így távozik, készü­let nélkül, s nyomorultul, ez­zel az alagsori regényes bru­talitással. Ezt gondolják mindazok, akik a halottas ágyát körül- állják. Február 13—14. Folyik a nyomozás. És las­san fény derül a tényekre. Az orvosszakértő a bonco­lásnál megállapítja, hogy Ba­jor Gizi szinte már teljesen gyógyult volt: a belső füljá- ratban semmilyen kóros el­változás nincs, s a baj koráb­bi állapotában sem adhatott okot aggodalomra. (Folytatjuk) Ffi, női pólóing Fürdőruhák, még tart a nyár Női ballon egyrészes Női ballon kétrészes Női karton kétrészes Ffi úszónadrág Camping alsó 80,— Ft helyett 48,— Ft 100,— Ft helyett 60,— Ft 495,— Ft helyett 297,— Ft 365,— Ft helyett 219,— Ft 340,— Ft helyett 204,— Ft 135,— Ft helyett 81,— Ft 225,— Ft helyett 135,— Ft 98,— Ft helyett 59,— Ft Egyes gyermek, női, ffi, kötöttáruk nagy választékban 30—40 százalékos engedménnyel Konfekcióosztályon: Női, bakfisruhák nagy választéka. Méterosztályon: FALVÉDÖVÁSÁR VARJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A KELET ÁRUHÁZ!

Next

/
Thumbnails
Contents