Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

1979. augusztus 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 in nii r^m 11111 Postabontás Táppénz­csaló Kótaji levélírónk igaz­ságérzetét már jó- ideje bántja egy szeme láttára ismétlődő táppénzcsalás. Mint írja, ismerőse mi­közben táppénzen van, napszámba jár és ezért a táppénzen kívül naponta 200 forintot tesz zsebre. Amint a levélből megtud­tuk, nem ez az első esete az illetőnek, hogy a közös munkából ilyen fondorlat­tal kivonja magát, félre­vezeti az orvost, az ellen­őröket és munkatársait, így jut szabad időhöz, amit különpénz szerzésére használ fel. Levélírónk joggal neve­zi ezt közönséges csalás­nak, olyan társadalomel­lenes magatartásnak, amely minden becsülete­sen dolgozó embert felhá­borít, megbotránkoztat. Ezért kéri, hogy segít­sünk megakadályozni: is­merőse a jövőben ne foly­tathassa a táppénzcsalást, mert eljutunk oda — hangzik a levél —, hogy az igazi betegnek sem fog­ják majd elhinni, hogy pi­henésre, gyógyulásra van szüksége. Bár ettől nem kell tartanunk, a dolog veszélyét, ártalmát má­sutt kell látnunk, keres­nünk. Társadalmunk lényegé­ből fakad a dolgozó em­ber egész életére kiterje­dő és átfogó szociális gon­doskodás. A szociálpoliti­ka keretében a társada­lombiztosítás mindany- nyiunkról sokoldalúan gondoskodik. Egységes el­vek alapján átfogó védel­met nyújt a társadalom munkájában részt vevő személynek és hozzátar­tozóinak. Vonatkozik ez az egészségromlásra és a kü­lönböző egészségi ártal­makra, a munka- és kere­sőképtelenségre, az öreg­ségre, a szülésre, a csalá­dosok támogatására, az öz­vegyekre és árvákra, illet- letve a dolgozók család­tagjairól való gondosko­dásra. Ezek nálunk intéz­ményesített támogatások. Ezekkel visszaélni — pél­dául oly módon, mint le­vélírónk említi — valóban megengedhetetlen. Egy­részt, mert a számok is mutatják: államunk ezek­re a juttatásokra rendkí­vül sokat áldoz. 1977-ben például 3 és fél havi mun­kabérnek felelt meg a tár­sadalombiztosítás kereté­ben nyújtott ellátás egy dolgozóra jutó forintérté­ke. Másrészt, hogy ezt ál­lamunk évről évre fedezni tudja, arra csakis becsüle­tes munkával lehet a pénzt előteremteni. A táppénz­csalók, a manipulálok aligha veszik ki részüket ebből. Sokan, sajnos, még ma is visszaélnek a lehetősé­gekkel, a táppénzfegyel­met megkövetelő rendel­kezések, a hatékony SZTK-ellenőrzés mellett is. Soltész Ágnes MEGPERZSELT FÁK Nagy a füstje, nagy a láng­ja ... Sóstóhegyen a Hadabás sor közelében a helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezet július 30-án a tarlót égette. Kellemetlen volt, hogy az erős szélben a füsttől, korom­tól, a pernyétől alig lehetett megmaradni a közeli telke­ken, udvarokon. Mindannyi­unkat azonban jobban bosz- szantott az, hogy a tarlóhoz közeli akácfák is megperzse- lődtek. A csodálatos zöld le­velek vörösen, barnán árul­kodtak, hogy a tűz pusztítása 6—8 méter magasságig ért. Hazánkban a környezetvéde­lem az utóbbi években fon­tos társadalmi üggyé vált. Jó lenne, ha ezt mindenütt ko­molyan vennék. Szabó Lászlóné, Nyíregyháza, Garibaldi utca 24. szám MEGHÍVÓ, NYUGDÍJASOKNAK Július 27-én nyugdíjas-ta­lálkozót rendezett a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet ve­zetősége. Valamennyiünket meghívóval invitáltak erre az alkalomra. A termelőszövet­kezet és az állami gazdaság autóbuszával először a tsz konzervüzemét látogattuk meg. Útközben Lakatos András elnök a termelőszö­vetkezet eredményeiről, mun­kájáról tájékoztatott bennün­ket. Erről határjárás alkal­mával személyesen is meg­győződhettünk. Berkesz köz­ségben az állattenyésztő tele­pet néztük meg. A közös ebé­den, s a délutáni együttlét alkalmával is a beszélgetések fő témája maradt a munka, a termelőszövetkezet előtt álló feladatok. Nekünk, nyugdíja­soknak igen jólesett, hogy a vezetőség most is bevon ben­nünket dolgaikba, s hogy tö­rődnek velünk. Ezért őszin­tén hálásak vagyunk, s azt hiszem, mindannyiunk nevé­ben mondhatom: erőnk sze­rint ránk is számíthatnak. Zsurkai András, Nyírtass, Árpád utca 24. szám ROZSDA MARJA ... Sok helyen látom, ha a mezőgazdaságban, vagy a népgazdaság más ágában egy gép elavul, használhatatlan­ná válik, esetenként sokáig ott hever a telepen, a tsz udvarán, s a rozsda eszi, az enyészeté. Ez a felületesség, közönyösség sokba kerül mindannyiunknak. Javaslom, legyen gazdája, akikhez az ilyen kiselejtezett „roncsok” tartoznak. Az illetékes vál­lalatok, szövetkezetek pedig kötelesek legyenek a gépet a rendeltetési helyére továbbí­tani. Az elhagyott vagy kise­lejtezett gépek elfektetése járjon szankciókkal. Ezekből a kiselejtezett gépekből ugyanis még kikerülhet jó néhány régóta hiányzó és be- szerezhetetlen alkatrész, me­lyeket újra fel lehet használ­ni. Kovács Miklós, Mátészalka, Sallai utcai lakos TERELÖSZIGET Nyíregyházán az Arany János utcát a „város kapujá­nak” is szokták nevezni. A széles „sugárutat” változatos­sá, és főleg hangulatossá te­szi a füvesített terelősziget. Itt-ott még díszcserje is tar­kítja a pázsitot, és vélemé­nyem szerint akár nagyobb lombozatú fát és egymás mel­lé sűrűn ültetett bokrokkal is be lehetne telepíteni a vi­szonylag széles terelőszigetei. E növények aligha okoznának gondot a közlekedésben, vi­szont tompítanák a gépko­csik zaját (ami a bérházban lakók szempontjából nem volna közömbös), egészsége­sebbé tennék a lakótelep le­vegőjét, és esztétikus volna. Széles József, Nyíregyháza, Arany János utcai lakos ELSZÚRT BÚZA Július 24-én reggel a Ma­karenko utcában arra lettem figyelmes, hogy seprűkkel, szemétlapátokkal, szütyőkkel, kis és nagyobbacska zsákok­kal felszerelt asszonyok és gyerekek hajlonganak és nagy gonddal szedegetnek valamit a földről. Egy idősebb ember teli zsákot erősített a kis Simsonjára, mellette volt egy másik kis zsákocska is. Szó­ba elegyedtünk, s megtud­tam: az utcán búzát szállított egy pótkocsis traktor. Bőven jutott a szállítmányból végig a Makarenko utcára is. Azt szedték, ' seperték oly seré­nyen az asszonyok, a gyere­kek. Újdonsült ismerősöm jó szívvel mutatta a saját gyűj­tését is, és a népes táborra tekintve megállapította: talán már nem is érdemes még egyszer fordulnia. A látvány elszomorított: ilyen könnyen szórjuk el kenyerünket? H. L., Nyíregyháza, Kiss Ernő utcai lakos ÁZNAK A FALAK Ha mindenki a maga poszt­ján becsületes munkát végez­ne, nem beszélhetnénk nagy­mértékű pazarlásról. Én alig egy hónapja átadott, 33 laká­sos épületben lakom Záhony­ban, az Ady Endre utca 48. szám alatt. A hiánypótlások után július 18-án volt a kulcsátadás. A hiánypótlások ellenére csöpögnek a csapok, rosszak a tömítések és áznak a falak. A hibákat szinte naponta jelentik a lakók a kivitelezőnek, a Száév-nek, de nem küldik a szerelőiket, így aztán áznak a lakások és* értékek mennek veszendőbe. Dr. D. P., Záhony, Ady Endre utca'' 48. III/9. sz — Nem elég, hogy összese­pertünk, még vigyük is el ? ? ? (Kiss Ernő rajzai.) Elgondolkodtató látvány Nyíregyházán, a Kun Béla ut­cába beosztott takarítóbri­gád munkája. Az úttesten összesepert szemetet nem a gyűjtőládába, hanem a zöld­övezetre és a járda szélére rakják. így gyorsan végeznek a munkával és jut idejük bőven a pihenésre. Munká­juknak tehát nincs látszata, alig, hogy elhaladnak, egy kis légmozgás is elég, és máris visszakerül a papír, a szemét nagy része a régi he­lyére. Ki ellenőrzi ezeket az embereket? M. S., Nyíregyháza, Kun Béla utcai lakos Szerkesztői üzenetek Nagy Miklós nagyari, Új­teleki Istvánná nyíregyhá­zi, Tenke László dombrádi. Soós Antalné kéki, Óra­ink Jánosné nyírparasz- nyai, Szemán András kis- létai, Bácskái Ferencné de- mecseri. Virág Józsefné nyírteleki, Bodor Józsefné tiszadobi, Dományi István­ná kéki, Jónás Zoltán győrteleki, Szavicskó Fe­renc balsai, Irinyi Csaba nyíregyházi, Mészáros Jó­zsef tiszavasvári lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Pető Lászlóné nyír­meggyes! olvasónkat a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság nyugdíjosztálya ér­tesítette arról is, hogy rok­kantsági nyugdíjra az jo­gosult, aki egészségrom­lás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás kö­vetkeztében munkaképes­ségét 67 százalékban el­vesztette és ebben az álla­potában javulás egy évig nem várható, továbbá, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendszere­sen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen keve­sebb a megrokkanás előtti kereseténél. Bakos László tiszaeszlá- ri lakost a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya tájékoz­tatta, hogy az érvényben levő rendelet szerint csak nőivarú szarvasmarhatar­tás esetében — a jogsza­bályban rögzített feltéte­lek igazolása esetén — ad­ható állami támogatás. Dr. Bartha József sóstó- gyógyfürdői olvasónk ész­revételére a városi tanács közterület-fenntartó irodá­jának vezetője közölte, hogy a Fürdő utcában az úttest és az útpadka kát- tyúzására, illetve feltölté­sére az esős időjárás miatt nem volt lehetőség. A vá­rosi utak javítása, kereté­ben, előreláthatólag augusztusban — az időjá­rástól függően — a javí­tást elvégeztetik. Stomp Mihály rakamazi lakos reklamációját az er- dőbényei Kossuth Szakszö­vetkezet vezetősége nem tartotta jogosnak, a par­kettára befizetett összeget postán visszaküldték le­vélírónknak. Varga Józsefné győrte­leki olvasónknak az ápri­lis hónapra járó családi pótlék összegét a Bükkvi­déki Termelőszövetkezet postán elküldte. Március hónapra azért nem illette meg ez az összeg levél­írónkat, mert abban a hó­napban a szükséges 21 munkanapot nem dolgozta le. Az illetékes válaszol ÚTJELZŐ FESTÉK A Kelet-Magyarország jú­nius 27-i számában „Mikor festik fel?” címmel megjelent cikkel kapcsolatban elmond­juk, hogy a 49. sz. főút má­tészalkai átkelési szakaszán — és még számos országos közúton — valóban hiányoz­nak az útburkolati jelek. En­nek oka, hogy az útjelző fes­ték országosan hiánycikk. A festék importból származik, hazai anyagokkal nem pó­tolható. Bízunk benne, hogy a nyár folyamán megkapjuk a festéket és az útburkolati je­leket fel tudjuk festeni. KPM Közúti Igazgatóság, Nyíregyháza SZÚNYOG A július 11-i Fórum rovat­ban „Szúnyoginvázió" című észrevételre közöljük, hogy Nyíregyházán a Kun Béla ut­ca 1—3. szám alatti épület pincéjéből a szennyvizet ki­szívattuk, és a fertőtlenítést is elvégeztük. Az elszaporo­dott szúnyogok kiirtásáról a Tempó szövetkezet segítsé­gével gondoskodtunk. A víz­betörés megakadályozására a pincét vízzáró betonréteggel látjuk el. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat (A szerk. megjegyzése: re­méljük — s ebben bíznak a ház lakói is — hogy erre az utóbbira mielőbb sor kerül, minthogy ez volna a végleges megoldás.) A házérték- adóról Egy magát megnevezni nem akaró olvasónk hozzánk intézett levelében előadja, hogy a családjá által épített két­szintes lakás, amely öt szobából, előszobából, haliból, kony­hából, két fürdőszobából, garázsból és pincéből áll, befeje­zéshez közeledik, s a lakóház bekerülési költsége mintegy 900 000 forint volt. Az ingatlannak hárman tulajdonosai, fejenként egyharmad-egyharmad arányban, legalább is az építési telek így lett telekkönyvezve, de az ingatlant kö­zösen is építették. Olvasónk már nagykorú, szüleivel együtt vásárolta az építési telket, abból egyharmad részét a sa­ját keresetéből vásárolta és ugyancsak a saját keresetéből fedezte a reá eső építési költséget is. Az épületet is úgy tervezték, hogy két lakrész egymástól elkülöníthető le­gyen, ha arra szükség lesz. Ismerősei hívták fel a figyel­mét arra, hogy tekintettel az ingatlan meglehetősen nagy, egymilió forint körüli értékére, az ingatlan után nemcsak a szokásos adót, hanem felemelt adót is kell fizetni. Ol­vasónk még soha nem hallott erről, így mindenekelőtt azt kérdezi, van-e erre törvényes lehetőség, és ha ténylegesen kell házértékadót fizetni, mi az az értékhatár, ami után az adó esedékessé válik. Kedves olvasónk számára bármennyire is meglepő, de öt éve van hatályban az a rendelet, amely a nagy értékű ingatlanok után a felemelt adót előírta és ezt házértékadó- nak nevezi. Az ide vonatkozó rendelet a 2/1975. Mt. sz. rendelettel módosított 19/1974. Mt. sz. rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. P. M. sz. rendelet­tel módosított 14/1974. P. M. sz. rendelet. Ez a rendelet kimondja, hogy házértékadót kell fizet­ni azután az ingatlan után, amelyik egy személy vagy egy salád tulajdonában van és annak értéke a 800 000 forin­tot meghaladja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az érték megállapítására jogosult hatóság döntését, amennyiben az az érdekeltek részéről sérelmes, lehet vitatni, sőt bíróság­hoz lehet fordulni, a bírói eljárás során a bíróság szakér­tőt, vagy indokolt' esetben szakértőket hallgat ki, ennek alapján állapítja meg az ingatlan forgalmi értékét. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ilyen esetekben két érté­ket állapítanak meg, mégpedig akként, hogy mennyit ér az ingatlan beköltözhetően és lakott állapotban. A törvé­nyi előírásoknak megfelelően, adott esetben az értékmeg­állapításnál a lakott értéket kell figyelembe venni és ilyen esetben a tulajdonos mentesülhet is a házértékadó alól, ha lakott állapotban az ingatlan értéke nem éri el a 800 ezer forintot. A feltett kérdésre válaszolva még a hivatkozott törvény határozottan azt mondja, hogy az egy család osz­tatlan közös tulajdonában álló ingatlan a házérték vonat­kozásában minden esetben egy tulajdonnak tekintendő, függetlenül attól, hogy a tulajdonosok egymás közötti tu­lajdoni aránya a családon belül hogyan oszlik meg. A hi­vatkozott törvény azt is meghatározza, hogy a család fo­galmán mit kell érteni, kik tartoznak egy családba, neve­zetesen a házastársak és kiskorú gyermekei, továbbá a há­zastársakkal együtt lakó nagykorú, nőtlen, illetőleg haja­don gyermekek. Nem tudjuk, hogy olvasónk nős-e, vagy nőtlen, ha nem és együtt lakik szüleivel, úgy az egész in­gatlan értéke az irányadó, de ha már házas és mint emlí­tette, elkülöníthető lakrészben lakik, vagy fognak lakni, úgy külön kell értékelni az ő részét és külön a szülőkét, és ez esetben lehet szó arról, hogy házértékadó kivetésére nem kerül sor. Ha a nagykorú gyermek később válik ki a családból, kérni kell az új értékmegállapítást a fenti szempontok alapján. Dr Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents