Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-15 / 190. szám
1979. augusztus 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Áz elmaradt haszon A z elmúlt esztendőben — Éji figyelmen kívül hagyva a mezőgazdaságot — kereken egy tucat vállalat zárta mérlegét veszteséggel. Ezek szerint vállalataink több, mint 99 százaléka haszonnal, nyereséggel működött. Nagy szépséghibája e szép mérlegnek, hogy a vállalati árbevételekhez — végeredményben a nyereséghez — a költségvetés 130 milliárd forinttal járult hozzá, a vállalatok támogatására majd annyit költött, mint a társadalom ossz ss közkiadásaira, a nyugdíjakat is beleértve. Nálunk a vállalatok elbírálásának, értékelésének a mérlegben kimutatott nyereség az alapja. Ennek tükrében az említett egy tucat vállalat kivételével minden gazdálkodó egység kedvező, de legalább kielégítő osztályzatra, értékelésre tarthat számot mind a felügyeleti, mind a társadalmi szerveknél. Pedig mindenki tudja, hogy a nye- reségmilliardok tekintélyes hányada sem közgazdasági, sem hétköznapi értelemben nem illeszkedik a haszon fogalmába. Ezúttal mégsem a mérlegben kimutatott nyereséggel kívánunk foglalkozni; éppen ellenkezelóleg azzal a nyereséggel, haszonnal, amelyet hiába keresünk a mérlegben — az elmaradt haszonnal. Úgy érezzük, mindenekelőtt az elmaradt haszon fogalmát kell rögzítenünk. Nem a nyereségterv hiányos teljesítésére gondolunk elsősorban — noha az ilyesfajta nyereséghiány is elmaradt haszon —, hanem arra a haszonra, nyereségre, amely az objektív lehetőségek ésszerű, maximális kihasználásával keletkezhetett volna. Az ilyen hasznot a vállalatok — tisztelet az esetleges kivételnek — terveikben sem szerepeltetik. Van-e okunk, s még inkább jogunk elmaradt haszonról beszélni akkor, amikor a vállalatok 1978-ban kín-keservesen növelték valamelyest a nyereséget? Ez a körülmény azonban — legalábbis nép- gazdasági szemszögből — másképpen, oly módon is értékelhető, hogy a vállalati ráfordítások a termelésnél is nagyobb mértékben nőttek, a termelés hatékonysága alig javult, a jövedelmek keletkezésének a termelés és az értékesítés mennyiségi fejlődése volt az alapja. S mivel ez utóbbi elégséges volt a tervezett nyereséghez, elmaradt az a haszon, amelyre már csak a hatékonyság erőteljes javításával lehetett volna szert tenni. A ■■ . rr ■ ■ hűtőipari vállalatok vetélkedője Mátészalkán Hagyomány immár, hogy évről évre megrendezik Mátészalkán a sütőipari vállalatok dolgozóinak területi vetélkedőjét. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat szervezésében az elmúlt szombaton és vasárnap lezajlott versenyen a házigazdán kívül részt vettek a nyíregyházi, a miskolci, a Hajdú-Bihar megyei, a kazincbarcikai és a sátoraljaújhelyi testvérvállalatok. A szellemi vetélkedő témája bel- és külpolitika, valamint technológia volt, a sportban pedig asztaliteniszben, kispályás labdarúgásban, lövészetben és sakkban mérték össze erejüket, ügyességüket a babérok megszerzéséért. A versenyt ezúttal a vendéglátók nyerték. Idestova már hosszabb ideje érzékelhető, hogy a vállalatok többsége nemcsak az anyaggal és az energiával bánik pazarlóan, hanem az álló- és forgóeszközökkel is. Ez utóbbiak mennyisége rendszeresen, évről évre erőteljesebben gyarapodik, mint a termelés. A vállalatok csak kivételes esetekben — ha nincs mód beruházásra, eszközfejlesztésre — aknázzák ki az eszközök megfelelő hasznosításából származó gazdasági eredményeket. Nem jutunk messzire, ha kizárólag a vállalatokat hibáztatjuk. Mindenfajta vállalati magatartásnak — a helyesnek és a hibásnak egyaránt — megtalálható az indítéka. A szokványos értékelés, a gyakori szabályozómódosítások nem a hatékonyság minél nagyobb mérvű javításában tették érdekeltté a vállalatokat, hanem a szolid eredményben, abban, hogy a következő évben is meglegyen az átlagos nyereségük és akkor is kedvezően értékeljék munkájukat. Mellesleg az átlagnál jobb és nagyobb nyereségtől — legalábbis az elmúlt évben — az is elriasztotta a vállalatokat, hogy többletelvonásokat, termelési adókat róttak ki rájuk. Az elmaradó nyereség többnyire nem pótolható, tehát veszteség. A gyakorlatban ugyanis a gazdálkodás tartalékait — állóeszközt, munkaerőt — konkrét termelési és értékesítési célokra lehetne hasznosítani — pl. konjunkturális jellegű külpiaci kereslet kielégítésére, kihasználására —, ennek elmulasztása esetén a következő évben már nincs mód a gátlásra, akkor az adott tartalékokat a megtervezett nyereség elérésére kénytelenek felhasználni. K étségtelen, hogy az ■ elmaradt hasznot senki sem kéri számon a vállalatoktól. Ezzel eljutottunk a közgazdasági szabályozás, a vállalati érdekeltség problémaköréhez. Mindenekelőtt a vállalati érdekeltséget kellene ebbe az irányba állítani. Emellett az úgynevezett társadalmi megítélés és a felügyeleti ellenőrzés módszere is segíthet abban, hogy kevesebb legyen az elmaradt haszon. Ne csak a tervhez viszonyítsanak. Nézzék, vizsgálják azt is, hogy a vállalat rendelkezésére álló eszközökkel — gépekkel, munkaerővel, szellemi tudással stb. — mit produkálhatott volna és a valóságban mit produkált. G. I. Ki a zsebből ötmilliót? Fűteni tudni kell... Olajkáiyhaszerviz a megyében A legtöbb családnak akkor jut eszébe, hogy az olajkályhával valami baj van, amikor már fűteni kellene. Ezért okoz nagy gondot a Kommunális Szolgáltató Vállalatnak a nyár végi, ősz eleji hónapokban az ugrásszerűen megnövekedett bejelentések szerint gyorsan megjavítani, kitisztítani, szervizelni az olaj- kályhákat. Kéményseprők átképzése A kéményseprőknek egyszerre az olajkályhák javításával is meg kell birkózni. Szabolcs megyében tizenegyüket képezték át erre a szakmára, valamint három műszerész és lakatos szerezte meg az olajkályhával kapcsolatos ismereteket. Háromnapos házi tanfolyamot szerveztek az embereknek, s ezen elméletből és a gyakorlatban is elsajátították a szükséges tudnivalókat. A közismert Gemenc, Mekialor és Alfa típusok mellett viszonylag gyakran jelennek meg új gyártmányok. Évente mintegy két- két és fél ezer olajkályhát javít a vállalat. Ez azonban csak töredéke (mintegy tíz százaléka) a megyében üzemeltetett körülbelül 25 ezer készüléknek. A többihez az Elekterfém Szövetkezetét vagy magánki'Siparost hívnak. Legkésőbb 48 óráig Pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan állítják be az olajkályhákat. A pontos beállítás 3—5 százalékkal javítja a készülék hatásfokát, ez pedig egy -szezon alatt 2 millió liter tüzelőolaj elfogyasztását teszi feleslegessé. Ez 5 millió forintot jelent a lakosságnak és a közületeknek! A hibák bejelentését nemcsak személyesen lehet elintézni, a postán, telefonon vagy levélben tett bejelentésre is kimennek az olajkályha- szerviz dolgozói. Általában a helyszínen javítják meg a hibát, de ha nagyobb műszaki felszereltséget kíván a munka, akkor a műhelyben 3—4 nap alatt végeznek vele. Legkésőbb 48 óra múlva megjelennek a javítók a bejelentőnél. Az utóbbi időben esetenként alkatrészhiánnyal küzd a vállalat. A Szöváru ugyanis megszüntette az alkatrészek forgalmazását, így közvetlenül a gyártó Mechanikai Művektől szerzi be az alkatrészt a Kommunális Szolgáltató Vállalat. A nagykereskedelem kiiktatása viszont esetenként hiányhoz, lassúbb munkához vezet. Alkalmazkodniuk kell a gyártók időszakos termelési hullámához. Időben jelezni A vállalat termelési értékében jelenleg elenyésző hányadot tesz ki az olaj kályhaszerviz. A közeljövőben azonban erőteljesen fejlesztik ezt a részleget, s több megrendelésre is számítanak. Elsősorban a közületektől várják, hogy már a fűtési szezon végén hozassák rendbe olajkályháikat, ne torlódjék később a lakossági bejelentésekkel együtt az összforgal- mon belül 70—80 százalékot jelentő közületi tulajdonban levő olajkályhák javítása. T. K. Nyomdagép a szervizben Az Irodagép technika Vállalat 7. számú területi üzemének nyíregyházi szervize az 1979-es év első felében közületi és lakossági szolgáltatásként 4 millió forint értékű javítási munkát végzett. Golenyák János és Dániel András egy Rominor 002-es típusú nyomdagépet javít. (Császár Csaba felvétele.) Szeptembertől: üzemegészség-ügyi szakrendelő Nyíregyházán Á leleplezett ártalom A munkagépek erős zaja, a növényvédő szerek, festékek és más vegyianyagok, a túl forró, vagy nedves levegő mind veszélyt jelent az egészségre. Megyénk nyolcvan üzemorvosi rendelőjében zajlik üzemegészségügyi ellátás. Tavaly 26 embert küldtek kivizsgálásra, foglalkozási megbetegedés gyanúja miatt. — A munkahelyi ártalmak az esetek többségében megelőzhetők — szögezi le dr. Virág Anikó, a megyei kórházrendelőintézet üzemegészségügyi főigazgató-helyettese. — Ezt a célt szolgálja többek közt az üzemegészségügyi ellátás — ennek keretében munkába állás előtt igyekszünk kiszűrni azokat, akik egészségére ártalmas lehet a munkahelyi környezet. Szeptember 1-től üzemegészségügyi szákrendelő nyílik Nyíregyházán, a Vöröshadsereg úti rendelőintézetben. Sokat Á vándorló „gyár" Kolumbusz óta se szeri, se száma a fölfedezőknek. Van, aki kontinenssel, mások folyóval. tóval, esetleg hegycsúccsal büszkélkedhetnek. De, hogy valaki egy gyárat fedezzen fel! Ilyesmiről nem szól a fáma. Ennek az időszakos „üzemnek” a munkájáról beszélgettünk Gerő László megyei szakfelügyelővel és Balku Jenővel, a nyíregyházi Kölcsey gimnázium tanárával. — Négy évvel ezelőtt alakult meg megyénkben a középfokú iskolai fizikatanárok alkotó munkaközössége. Célunk a hiányzó, a Tanért által nem gyártott tanulókísérleti eszközök készítése volt. A „gyár” évről évre változtatja a helyét. Hol Mátészalkán, Hol Vásárosnamény- ban, máskor meg Baktaló- rántházán termel. A létszám állandó, a termék minden évben más. — Idén mit készítettek? — 2X400 darab, a gáztörvényeket, a gázhalmazállapot tulajdonságait bemutató eszközt. — Miért épp ennyit gyártottak? — A munkaközösségben dolgozó negyven megyei középfokú oktatási intézmény számára kétféle eszközből tíz-tíz darabot. Minden évben — a tantervet és saját lehetőségeiket figyelembe véve — közösen döntik el, mit gyártanak jövőre. A részletes terv kidolgozása, s az anyagbeszerzés a tanév folyamán történik. Az „üzem” a szünidő első napjait fölhasználva termel. — Ki fedezi a költségeket? — A tervekkel együtt költségvetést is készítünk. Ez csak az anyagárakat foglalja magában, amit a részt vevő iskolák befizetnek a soros gyártóhely számlájára. Idén például a darabonkénti .ínyagköltség 120 forint volt. Hasonló, az iparban használt eszközök ára ennek öt-hatszorosa. — Mit gyártottak az eddig eltelt négy év alatt? — Az első évben írásvetítőhöz használatos fóliasorozatot készítettünk, sokszorosítottunk. A következő esztendőben elektromoshullám- kísérletekre szolgáló berendezést. Tervezéséért Hajdú István vásárosnaményi kollégánkat 5000 forint újítási díjjal jutalmazták. Az idei munkához két évig tartott az anyagbeszerzés. Jövőre egy dédelgetett ólmunk, a digitális óra megvalósítását tervezzük. — Mindezt társadalmi munkában. Miért? — Ezeknek az összejöveteleknek már a sajátos hangulata is vonzó. A közösen töltött négy-öt nap jó lehetőség a tapasztalatcserére: a vendéglátó iskola műszereivel mindig elvégzőnk egy-egy közös kísérletet is. Szeretjük a fizikát. Csendes Csaba segít a Köjáll munkaegészségügyi laborja is; 1978-ban több mint 14 ezer biológiai, kémiai és fizikai vizsgálatot tartottak a szabolcsi üzemekben. Zaj mérés és porvizsgálat — Tavaly hatféje biológiai vizsgálatot végeztünk — szól dr. Vincze Károly, a Köjáll osztályvezető főorvosa. — Vérvételre döntően mezőgazdasági dolgozóknál van szükség, akik növényvédő szerekkel dolgoznak. Aki érzékeny ezekre a vegyszerekre, nem dolgozhat velük. A toluol- ártalomnak kitett dolgozók fertözöttségét — például cipőipari üzemekben, gép- és vasipari vállalatok festőrészlegeiben, az Alkaloidában — a vizeletből mutatjuk ki. Legrosszabb eredmény a bőr- és cipőiparban született: itt találtunk legtöbbször a megengedett felső határ fölötti toluolértéket. — A fizikai vizsgálatok során a mikroklíma — vagyis a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a levegő áramlási sebessége (azaz huzat), a bőr-, a falhőmérséklet, a fém-, a zaj- és a porártalom mértékét kutatjuk — veszi ót a szót dr. Pauwlik László, a Köjáll laborvezetője. — Tavaly 192 porvizsgálatot tartottunk. Elsősorban ott, ahol kvarctartalmú szennyeződés jelentkezhet, mint a kisvár- dai Vulkánban. A zajszintet a debreceni Köjáll szakemberei mérik, akár a sugárzást — ez utóbbit például a gáz- és olajvezetékeknél, mivel ezeken a varratok épségét izotóppal ellenőrzik. „Megette" a mérget — Gondot jelent, hogy a foglalkozási betegségek bejelentését sokszor elmulasztják — folytatja Vincze doktor. — Gyakran saját tervezésű elszívóberendezéseket készítenek — ez önmagában nem baj —, de a készülékek elhelyezéséhez nem kérik ki szakemberek véleményét. Jártunk már olyan munkahelyen, ahol cipőtalpragasztás közben falatozott a dolgozó. Ezzel nemcsak beszívta, de szó szerint meg is ette a mérgező anyagot. Rendszerint a második műszak végeztével a vegyianyagokat nem távo- lítják el a műhelyekből, de még csak le sem fedik. A zárt levegőjű üzem így reggelre mérgezőbb hatású lesz, mint az egész napos munka közben. Ezzé] nemcsak az van kitéve veszélynek, aki például az oldószerekkel dolgozik, hanem mindenki az üzemcsarnokban: a többieket pasz- szív oldószerártalom érheti. Cefre a zuhanyozóban — Ezek az ártalmak jórészt megelőzhetők, feltéve, ha használják a védőeszközöket — mondja dr. Virág Anikó. Az egészségre ártalmas gázok. porok kivédésére gázálarc ál] rendelkezésre. A légzésvédőben nehéz dolgozni, s rendszerint senki sem tartja számon, hogy a szűrőbetétet mikor kell cserélni. Egy idő után ugyanis a gázálarc sem nyújt védelmet. A zaj ellen egyéni hallásvédőkkel — fülvédővel, füldugóval lehet védekezni. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem hallják társaikat, s gépük hangját, másoknál gyulladást okoz a füldugó. Ezeket a védőeszközöket a dolgozók 10—15 százaléka ha használja. A mezőgazdaságban többnyire rendelkezésre áll munkaruha a permetezéshez. Gumírozott öltözékben 25—30 fokos hőségben nem könnyű helytállni, de jelenleg jobb megoldás nincs. Kapcsolódik ehhez a tisztálkodás gondja. Kevés tsz-ben van fekete-fehér mosdó, s a meglévőket sem használják ki. A nyírbogdányi Kossuth Tsz-ben például almacefrét tárolnak a zuhanyozóban. — Idén 52 kiemelt — cipő-, malom- és gumiipari üzemben tartunk rendszeresen vizsgálatokat — sorolja dr. Vincze Károly. — Ezekben az iparágakban nagy a foglalkoztatottság, ugyanakkor nagy a veszélyeztetettség is. Házi Zsázsa
