Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 1. Összefogás a városért Óvoda, park, úszómedence — társadalmi munkában Az egyik ház épül — a másikban már virágos az erkély. — Hagyományai váhnak Mátészalkán a társadalmi munkának, amelyet a Hazafias Népfront a tanáccsal és a KISZ-szeL közösen szervez. Olyan — főleg városszépítő — munkákat valósítanak meg összefogással, amelyekre a költségvetésből már nem futja, de a város életének, környezetének^ szebbé, kellemesebbé tételét elősegítik — mondta Vass József, a Hazafias Népfront városi titkára. Kiemélkedőek a kommunista szombatok, amelyek kiterjednék a város minden munkáskollektívájára. Az évi két alkalommal szervezett akcióból származó pénzeket a vállalatok elsősorban a városi gyermekintézmények fejlesztésére, egy részüket pedig a szolidaritási alapra fizetik be, és szociális célokra használják fel. Értékesek a városban az üzemek és gyermekintézmények közötti szocialista szerződések. A középiskolák, általános iskolák, óvodák, a bölcsődék patronálása kiterjed a város valamennyi intézményére. Az „Egy iskola — egy üzem”,mozgalom kibővült azzal, hogy egy iskolai csoport vagy osztály szocialista munkabrigádokkal alakított kapcsolatot, összesen 180 ilyen együttműködés gazdagítja a mozgalmat. Szatmárban fontos esemény az almaszüret, amelyben szinte az egész város munkás- és diákkoilektívája részt vesz. Az almaszüreten segítők többsége a keresett pénzt felajánlja társadalmi célokra: évenként közel egymillió forinttal segítik a közérdekű javaslatok megvalósítását. Az egyes munkáskollektívák, intézmények és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatai már hagyományosak. A várossá nyilvánítással együtt született „A tiszta virágos Mátészalkáért” és a „Nyolc órát Mátészalkáért” mozgalom, melyben eddig leginkább a Zalka Máté, a Bercsényi, a Kosztolányi, az Eötvös és a Munkácsy utcák lakói jeleskedtek. Sajnálatos, hogy ez a mozgalom nem terjedt ki az egész városra, főleg az új lakótelepeken lenne érdemes nagyobb város- szépítési megmozdulásokat szervezni. A lakosság társadalmi munkában többet tehetne a környezetvédelemért, a tisztaságért és a meglevő értékek védelméért. Eredményesen szervezik a városban a játszóterek karbantartását, a kisebb zöldterületek fenntartását, fasorok gondozását, amelyekben az üzemek szocialista brigádjai működnek közre eredményesen. Az ifjúság testedzését jól szolgálja a nemrégen épült hidegvizes úszómedence, amelynek költségeit részben a társadalmi munkaversenyben elnyert egymillió forintos jutalomból fedezték. A közelmúltban épült nyolcas számú óvoda 8 milliós építési költségében 5,3 millió forint értékű társadalmi hozzájárulás van. A társadalmi munkák szervezésében több tanácstag kiemelkedő módon segít. így Csíki Elemér, Tóth Istvánná, Vajda Gyula tanácstagok szervezésével a Somogyi Béla, Damjanich, a Fellegvár utcák kövezése, s több helyen járdaépítés dicséri az összefogást. Mátészalkán tíz év alatt mintegy 55 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város lakói. Kétszer első helyezett volt Mátészalka a megyei társadalmi munkaversenyben; idejében és jókor érkeztek a verseny során nyert milliók is. A város lakosságának összefogását jelzi, hogy az 1970. évi 29 forintról 561 forintra emelkedett az évenként átlagosan egy lakosra jutó társadalmi munka értéke — ami szép eredmény és a város tenniakarását, az összefogás erejét jelzi. Az uj üzemek kiszolgálásához korszerű energiaközpontokat létesítettek Mátészalkán. Képünkön: a tejporgyári energiaközpont. Egy évtized mérlege Mátészalkának jelképe lett a víztorony: a lakások 90 százaléka vezetékes ivóvizet kap. Igényes fejlesztés Ma tíz éve, 1969. augusztus elsején tartották Mátészalkán a várossá avatási ünnepséget. Szatmár központja, megyénk második városa a korábbi évtizedekben is pályázott a címre, de nem voltak számottevő gyárai, kereskedelmi hálózata. Még a hatvanas években is több mint másfél ezren költöztek el Mátészalkáról, vagy ingáztak a megyén kívüli munkahelyekre. Mindezek miatt lényeges változást , jelentett a település életében a várossá szervezés és az annak nyomán megindult fejlesztés. A központi és helyi akarat összefogásával az iparosítás feltételeinek kedvezőbbé tétele érdekében egy ötvenhektáros terület teljes közművesítését végezték el. Ilyen komplex iparterületi előkészítés hazánkban Mátészalkán valósult meg először — akkor százmillió forintot használtak a nagy munkára. Kilencezer fölött Az itt kialakított iparterületen a várossá szervezés óta olyan új üzemek, gyárak létesültek, mint a Magyar OPtikai Művek gyáregysége, a Budapesti Finomkö- töttáru-gyár üzeme, a Szatmár Bútorgyár és több kisebb üzem. Az iparban jelenleg már több mint kilencezren dolgoznak. Mátészalka ipari termelése az idén már négy- milliárd körül alakul. Az urbanizáció és az iparosodás természetes velejárójaként egyre több munkahely létesült, más területen is — nemcsak a város, hanem a környék lakói számára is. Napjainkban csaknem 15 ezren vállalhatnak munkát Mátészalkán; minden második dolgozó a környező településről jár be. Az ipar fejlődésével, a munkahelyek számának növekedésével kiterjesztették a munkásétkeztetést, amelyet a városi vendéglátóhelyeken és részben az üzemek, vállalatok saját üzemi konyháin oldanak meg. Naponta négy és fél ezren ebédelnek így, de a gondokat jelzi, hogy körülbelül ennek kétszerese az igény, s a következő évek fejlesztéseinek ezt is meg kell alapozniuk. Korszerű városrészek A várossá alakulást követően megindult erőteljes urbanizációs folyamat és az ipar dinamikus fejlődésének hatására emelkedett Mátészalka lakosságának száma: a várossá alakult 12,5 ezres Mátészalkán ma már több mint 18 ezren laknak. Az ilyen nagy ütemű fejlődés mellett kiemelkedő feladat volt a lakásépítkezés. Az eddig eltelt tíz esztendőben összesen két és fél ezer lakást építettek, s az utóbbi esztendőkben olyan új, korszerű városrészek létesültek, mint a Keleti vagy a Felszabadulási lakótelep és Mátészalka központja, amely ma már méltán büszkesége a város lakosságának. Évek óta új technológiával építkeznek, blokkos, alagútzsalus és uni- váz szerkezetű házakat emelnek, amelyek természetesen összkomfortosak. Ezek kiszolgálására sokmilliós költséggel épültek meg a közművek: a 67 kilométernyi ivóvízhálózat, a 23 kilométernyi szenyvízcsatorna-hálózat, a víztorony és kiszolgáló létesítménye}, a szenyvíztisztító telep. Új oktatási intézmények Négyszeresére émelkedett az óvodai helyek száma, megháromszorozódott a bölcsődékben elhelyezhető gyermekek száma. Kiemelkedő — Az egészségügy több új létesítménnyel gazdagodott Mátészalkán az utóbbi években. Előtérbe került a gyógyító és megelőző ellátás, kiegyenlítődtek a járó- és fekvőbetegek gyógyítása közötti korábbi nagy különbségek, az orvosok gyorsabb ütemben használják fel a tudományos eredményeket a gyógyítás gyakorlatában — adott rövid helyzetképet dr. Hagy- mási József osztályvezető főorvos. — Mátészalkán jelenleg már hat körzeti egészség- ügyi szolgálat, két körzeti gyermekorvosi szolgálat működik, amely egy integrált szervezetben dolgozik a kórházzal és a rendelőintézettel. Az orvosi körzetek számának jelentős növekedése mellett számottevő fejlesztések történtek a kórházban is. ahol a sebészeti, gyermekgyógyászati, szülészeti-nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, bőr- gyógyászati, szemészeti és fertőzőbeteg-ellátási osztályokon jelenleg már több mint 460 beteget kezelhetnek egy időben — több mint kétszeresét a 10 évvel ezelőttinek. Két ütemben bővítették a kórházat, előbb egy 65 ágyas, majd egy 100 ágyas épülettel. Kihelyezett belgyógyászati osztályként működik Kocsordon a korábbi tüdőgyógyintézet. Szívesen jönnek az orvosok Mátészalkára — amit az is jelez, hogy a város egészfejlődés valósult meg a közoktatási hálózatban: a régi oktatási intézményeket kor- szerűsitették, és új létesítményekkel bővítették. Két kollégium, gépészeti szakközép- iskola, általános iskola, szakmunkásképző iskolai tanműhely épült. Mátészalka az elmúlt tíz esztendőben nagyott fejlődött, jelenleg már színvonalas központja egy százezer lakosú megyerésznek. Fejlődése, következő tervei, további minőségi változásokat ígérnek: kialakulóban vannak a városi hagyományok, előnyösen változik a lakosság életmódja, sokan érzik magukénak a várost, s egyre többen nemcsak igénylik a jobb ellátást, hanem maguk is szívesen vállalkoznak a közösségért, a városért végzett munkára. ségügyi intézményeiben, amelyek a járást is ellátják, jelenleg hetvennégy orvos dolgozik, s munkájukat 316 szakkáder segíti, s ez másfélszer, kétszer annyi szakember, mint ahányan a város és környékének egészségügyi ellátását tíz éve végezték. A közelmúltban történt átszervezések nyomán megteremtették a különböző szintű egészségügyi ellátás — a körzeti szakrendelések, valamint fekvőbeteg-ellátás — összhangját. Fejlesztették az egészségügyi gondozást minden korosztály számára: a terhesvédelemtől és csecse- mőgondozásfól a felnőtt lakosság egyes rétegeire és csoportjaira kiterjedő, állandó folyamatos egészség- ügyi felügyeletig. A terhes kismamák számára folyamatos, rendszeres tanácsadást szerveztek, a csecsemővédelmet kilenc gondozási körben látják el. Fokozatosan javítják az iskola-egészségügyi munkát. Számottevő változás történt a szociális gondoskodásban. 1968-ban ilyen célra a költségvetés 265 ezer forintot tartalmazott, jelenleg e feladatok ellátására több mint egymillió forintot költhetnek. 1970 óta működik az öregek napközi otthona. amHy napi háromszori étkezést, kényelmes elhelyezést teremt a rászorultaknak. a m ■■ rr I0V0 munkásai N egyedszázados a szakmunkásképzés Mátészalkán, ahol tíz éve lett önálló a szakmunkás- képző iskola. Ekkor tíz tantermes üj épület avatásával, nem sokkal később tanműhely építésével járultak hozzá a képzés jobb lehetőségeihez. Szükség is volt az új létesítményekre: a hatvanas években jelentősen megnőtt az oktatott tanulók száma. Korábban alig tanulta itt a szakmát 100— 150 fiatal, most az egységes szakmunkásképzés keretében harmincöt tanulócsoportban, tizenkét szakmában több mint ezer tanuló sajátítja el az ismereteket. Üj, addig ismeretlen szakmák is meghonosodtak, mint az optikai üvegcsiszoló, de szép számmal tanulnak itt leendő hegesztők, autószerelők, esztergályosok, villanyszerelők, géplakatosok, bútor- és épület- asztalosok, festők, ácsok, kőművesek, ruhaipari szakmunkások. A számottevően bővített iskola azonban időközben újra kinőtte kereteit, az oktatás állandóan két műszakos. Ez nagy gondot jelent, különösen az iskola négyötödét jelentő bejáró tanulók számára. A bővítés tervei azonban már készek: 1981-ben kívánják átadni az új nyolc tantermes iskolarészt és az új 200 fős diákotthon, épületét. A leendő szakmunkások már ma is jól felszerelt tanműhelyekben sajátítják el szakmájukat. Az oktatási kabinetekben közel hárommillió forint értékű szerszámgép működik. Mintegy 800 ezer forint értékű szemléltető- és audiovizuális eszköz segíti Sz oktatást. A szakmunkásképzésben az egyik legnagyobb gondot az okozza Mátészalkán, hogy a tanulók nagyon különböző feltételekkel rendelkező iskolákból, gyakran elég gyenge tanulmányi eredményekkel kerülnek a szakmunkásképző iskolába. Ezért matematikából, fizikából, kémiából hetenként rendszeresen korrepetálják az első évfolyamos tanulókat. Szintén sajátos helyzetet jelent, hogy a tanulók többsége a hajnali órákban kel és indul vonattal, autóbusszal az iskolába és késő este érkezik haza, tehát az otthoni tanulás nagyon kevés időre korlátozódik. A tanulmányi munkán kívül is sok program zajlik az iskolában. A KISZ-bizottság gazdag kapcsolatokat alakított ki az üzemekkel, társiskolákkal, ezek eredményeként sok közös rendezvényen ismerkednek a tanulók leendő munkahelyükkel. Jól működő irodalmi színpad és énekkar van az iskolában, a 10 éve működő sportkör kézilabdában, atlétikában, labdarúgásban, ökölvívásban jeleskedik, s rendszeresen szervez programokat a természetjáró szakosztály — a város és a környék üzemeinek leendő szakmunkásai javuló körülmények között készülnek hivatásukra. Az oldalt összeállította: Marik Sándor Több orvosi körzet Gyógyítás hét osztályon
