Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

4 Kommentár KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 13. Somozának nincs jövője Nicaraguában Kiadta programját az ideiglenes kormány Szeparatisták pekingi zsoldban Politikai válság fenyegeti az indiai kormányt: a mi­niszterelnök Dzsanata pártja elvesztette többségét a par­lamentben. Képviselőinek több csoportja vált ki a párt­ból, amely annak idején kü­lönböző ellenzéki erők tarka szövetségeként jött létre. A kivált törvényhozók most az ellenzékhez csatlakoztak, s ezzel alaposan megerősödött az Indiai Nemzeti Kongresz- szus, amelynek ma is vitat­hatatlanul legtekintélyesebb alakja Indira Gandhi, a volt miniszterelnök-asszony. A parlamenti csatározások közepette, a különböző pár­tok képviselői figyelmüket észak felé fordítják: ismét fellángoltak a kínai határ közelében a bandaharcok. Peking hosszú ideje folya­matosan támogatja az indiai szeparatista erőket. Kezdetben a kínai vezetés arra számított, hogy sikerül Indián belül megvetni a lá­bát — kudarcot vallott azon­ban az a törekvés, hogy erős maoista pártot hozzanak lét­re. A kínai vezetés Észak-In- dia elmaradott törzseit, a na- gákat és a mizokat környé­kezte meg. Magára vállalta a nagák és mizok katonai kiképzését, felfegyverzését. Az indiai biztonsági erők az elmúlt hetekben több mi- zo fegyveres csoportot tettek ártalmatlanná. Ezek beval­lották: Kínában képezték ki őket, kínai fegyverekkel és kínai utasításokkal hatoltak be Indiába. Sőt, vezetőjük — mint ahogy arra egy ellenzé­ki képviselő rámutatott — szoros kapcsolatot tartott fenn az új-delhi kínai nagykövet­séggel is. Ezek az akciók azt bizonyítják: Peking minden alkalmat felhasznál arra, hogy zavart keltsen a szom­szédos országokban, ha érde­kei úgy kívánják, nem riad vissza a katonai beavatko­zástól sem. M. G. Somoza diktátor külföldi tudósítóknak adott interjújá­ban azt mondta, hogy számá­ra „már nincs jövő Nicara­guában, és már nem tud el­lent állni a rá nehezedő nem­zetközi nyomásnak”. A nicaraguai nemzeti új­jáépítés kormánya a Costa Rica-i fővárosban szerdán közzétette eddigi legrészlete­sebb programját. Az okmány előszava hangsúlyozza, hogy a Somoza-uralom ellen in­dult harc nemzeti népi forra­dalommá fejlődött: elérke­zett a nemzeti felszabadítás­Marton László, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára — akit Alessandro Pertini köz- társasági elnök hétfőn bízott meg az új kormány megala­kításával — csütörtökön a pártok képviselőivel folytat­ta kormányalakítási tár­gyalásait. Délelőtt elsőként nak és az új Nicaragua közös felépítésének az ideje. A program a bevezető sze­rint megteremti az alapját a társadalmi egyenlőséget sza­vatoló demokratikus állam­nak és a mélyreható változá­sok forradalmi-nemzeti fo­lyamata kibontakoztatásá­nak. A politikai csomagterv ki­mondja, hogy a végrehajtói hatalmat a nemzeti újjáépí­tés kormánya fogja gyako­rolni, a legfelsőbb törvény­hozói szerv pedig az állam­tanács lesz. az Olasz Kommunista Párt Enrico Berlinguer vezette küldöttségét fogadta. Az OKP főtitkára a másfél órás megbeszélés után kije­lentette: a kijelölt miniszter- elnök kifejtette, hogy felada­tának a teljesítése közben a politikai, társadalmi és hala­dó erők lehető legszélesebb együttműködésére kíván tá­maszkodni. Nicaraguában tovább folytatódnak a harcok. Képünkön: sandinista harcosok a Rivas város ostromában. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) n kommunistákkal tárgyalt Craxi GALSAI PONGRÁC: tSajof (fizi játékai 20. Bajor ebben az időben — a Tanácsköztársaság bukásától Ambrus leváltásáig — négy klasszikus szerepet játszik: Kisfaludy Károly: Csalódások című vígjátékában Lidit, Shakespeare Viharjában Mi­randát, a Szentivánéji álom­ban Titánét és a Figaró há­zasságában Cherubin apródot. De mindegyik szerepben hoz valami meghökkentőt: a kri­tikának a Csalódásokban Li­di szókimondó fiatalsága, a Szentivánéji álomban Titána meseillusztrációhoz hasonló, rajzszerűen finom lírája, a Figaro házasságában Cheru­bin érzelgőst mimelő s köz­ben magát gúnyoló természe­te tűnik fel. Bajor most ta­lálja meg végleges stílusát: azt a barokkos, dekoratív és szépelgő játékstílust, amely­ből oly váratlan élességgel ugratja ki a hős egy-egy va­lódi tulajdonságát; s miköz­ben „önfeledten” játszik, hol egy cinkos, a közönséggel kontaktust teremtő szemcsip- per l essel, hol egy mulatságo­san önismétlő mozdulattal mindig a véleményét is el­mondja hőséről: a tetszetős látszaton belül egyszerre te­remtve meg a karaktert s annak kritikáját. Csak a fenség idegen tőle. De ez még szerencse is. A Nemzeti Színház a Hor- thy-korszak elején főként történelmi drámákat mutat be. A magyar, Az árva koro­na, Danton, Clémenceau, 1516, Mohács — ilyen darab- címeket olvasunk a színésznő kétéves szereplistáján. A kö­zönség a múlt szimbólumai­nak vállán akarja kisírni ma­gát, vagy megvigasztalódni. De Bajor játéka miatt min­dig kétes eredményű ez a vi- gasztalódás. Itt, a Pannónia-béli társa­ságban különösen nagy kelet­je van a történelmi műfaj­nak. Bajor Gizi egymásután két Pékár- és három Herczeg- drámában is fellép. Pékár A magyar című színművében — amely, úgymond: „az idők orkánjába sodródott fajtánk önsanyargató tépelődéseinek ad hangot” — az önérzetes Múlt és a kishitű Jelen mel­lett a szépséges Jövőt játssza. Herczeg Az árva koronájá­ban pedig az -országcímert tartó angyalok egyikét: a pajzs jobb felén térdeplőt. Bajor azonban ezekben a ha­zafias szerepklisékben is éle­tet teremt a színpadon. A Pannóniában megforduló írók már az ő számára írják darabjaikat. Csathó Kálmán elhatároz- * za, hogy első színművének hősnőjét egyenesen Bajor Gi­zi egyéniségére szabja. S ha­sonló terveket forgat Zilahy Lajos is. Magyarország urai, miután Prónayék elvégezték véres mesterművüket, s inget cse­réltek, érettnek találják az időt, hogy a szellemi életbe is bevonuljanak. Méghozzá egy idilli ceremóniával. 1921 júliusában Festetics Tasziló herceg, a keszthelyi fiókfejedelem, a kilencven­ezer holdas hitbizomány ura, felújítja a Helikon-ünnepsé­geket. A Helikon-ünnep száz év előtt, néhai Festetics György gróf korában még a múzsák és deákok, Dunántúl „nemesb érzületekért hevülő dalnokai­nak” s a Georgikon tudós míveltségű ifjúságának talál­kozója volt. De hová tűnt a helikoni nap! Aganippé és Hipokrené. A nimfák. A megelevenedett klasszicitás. Az antik idillből csak a keszthelyi park maradt meg. S benne a kastély kertje, akár egy halott rezervátum: körül­kerítve a főúri gőg három méter magas, vad-sárgára mázolt, áthatolhatatlan kőfa­lával. Tasziló herceg, a dédunoka a kor legellenszenvesebb fő­ura volt. Sötét és hideg vén­ember. Talán az utolsó oli­garcha Magyarországon. Aki úgy élt keszthelyi birodalmá­ban, mint a mandarinokkal körülvett kínai császár a Til­tott Városban. Kezet évtize­dekig talán csak két ember­rel fogott: Edward walesi herceggel és Rudolf trónörö­kössel, akiket kastélyában vendégül látott. Színe elől még a városbírónak is hátrál­va kellett eltávoznia. Mielőtt zárt, fekete hintója kigurult a főkapun, a hajdúk az utca népét bezavarták az üzletek­be, és lehúzatták a redőnyö­ket, hogy a kocsi néma uta­sát senki meg ne bámulhassa. Persze, Festetics Tasziló mit sem örökölt dédapja mű­vészetpártoló buzgalmából. A TELEX LONDON: Pénteken országos ünnep­ségek közepette új független állam jött létre a Csendes­óceánon : a Gilbent-szigetek néven ismert brit gyarmat Kiribati Köztársaság lett. Az ünnepségeken Anna herceg­nő, II. Erzsébet' királynő kép­viselte az angol koronát. Ki­ribati nyomban kéri felvéte­lét a Brit Nemzetközösségbe. MOSZKVA A Szovjetunióban szerdán Född 'körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—1114 mester­séges holdat a világűr továb­bi kutatása céljából. A szputnyiik berendezései megfelelően működnek. (TASZSZ) BONN A nyugatnémet utazási tár­saságok mintegy 15 ezer NSZK- beli látogatóval számolnak a moszkvai olimpiai játéko­kon, tízszer annyival, mint amennyien a legutóbbi mont­reali játékokat megtekintet­ték. A repülő- és vonatjára­tokon kívül gépkocsiikaravá- nokat állítanak össze és tár­gyalások folynak arról, hogy a vitorlásversenyek színhez lyét, Talliinnt hajón és vitor­lásokon is meg lehessen kö­zelíteni. (MTI) RÓMA Július Nyerere tanzániai elnök szerdán — útban az af­rikai egységszervezet libériái csúcsértekezletére — kétna­pos látogatásra Rómába ér­kezett. Több más afrikai ve­zető társaságában Nyerere is részt vesz az ENSZ élelmezé­si és mezőgazdasági szerveze­te (FAO) rendkívüli konfe­renciájának megnyitóján. Olaszországi tartózkodása során Nyerere találkozik Alessandro Pertini köztársa­sági elnökkel és fogadja őt II. János Pál pápa is. (UPI) NEW ORLEANS A Bob névre keresztelt hurrikán az elmúlt napokban a Mexikói-öböl partjai men­tén söpört végig. Egy ember meghalt, jelentés érkezett te­temes anyagi károkról is. (Reuter, UPI) helikoni ünnepségeket is sa­ját dicsőségére újította fel. A herceg kilenc méter magas, nyolc oszlopon nyugvó, kupo­lás csarnokot emeltetett a park közepén. A stilizált „szentélyben” lévő emléktáb­lába pedig a nagyhírű Űs és a maga nevét vésette. Ezt a malter-halhatatlanságot kel­lett most — megünnepelni. Másrészt a herceg arra gon­dolt: nem árt, ha halála előtt leereszkedik a „köznéphez”, így talán barátságosabbá te­heti emlékét. A „köznép” fejét pedig az ő szemében egy lebecsült parvenü: vitéz nagybányai Horthy Miklós jelentette. Mi­csoda idült rögeszme! A gő­gös aggastyán, úgy képzelte, ha a kormányzóval a Him­nusz hangjai mellett lekezel, az ország minden lakója, még saját cselédei is kitüntetve ér­zik magukat. Horthyt is meg­hívta tehát az ünnepségekre. Ez volt az első alkalom, hogy Festetics Tasziló herceg a pa­lota főkapuját — amely ed­dig csak a walesi herceg és a trónörökös érkezésekor nyi- kordult szét — kitárta a Leg­felsőbb Hadúrrá fölszemtele- nedett lovastengerész előtt. De Horthyék a palota egyik szárnyát zárva találták. Herceg Festetics Taszilóné, született Douglas Hamilton Mária Viktória hercegnő, Ká­roly bádeni nagyherceg uno­kája, a volt monacói fejede­lem hitvese nem vett részt férje alpári passziójában. Be­teget jelentett. * Az írók, művészek, tudósok vasúti szerelvénye este nyolc­kor — két órával a kormány­zó „Túrán” nevű különvona- ta után — érkezik a keszthe­lyi állomásra. (Folytatjuk) Berlini levelünk Irány az egyetem R égóta nem izgulnak az NDK-ban azok a fiata­lok, akik főiskolára, egyetemre jelentkeztek. Már hónapokkal ezelőtt mindenki megkapta az értesítést, hogy felvették-e, s ha igen hová. A Német Demokratikus Köztársaságban ugyanis más rendszerű a pályaválasztás, pontosabb a pályairányítás, mint ná­lunk. Az érettségi előtt egy évvel nagyjából már kiderül, hogy ki milyen pályára szeretne menni, illetve, hogy kit mire tartanak alkalmasnak a pedagógusok. Közös meg­egyezéssel aztán már a gimnázium harmadik osztályá­nak befejezése előtt — mivel az NDK-ban nincs felvé­teli rendszer — az iskolák elküldik a jelentkezési lapo­kat két egyetem, vagy főiskola megjelölésével, illetve két pálya megjelölésével. A jelentkezési papírok az ország valamennyi középiskolájából a magdeburgi továbbta­nulási központba kerülnek, ahol komputerek osztják el a jelentkezőket a főiskolák és az egyetemek között. De nemcsak a komputerek dolgoznak, a szükségessé váló átirányításról személyes beszélgetéseken is igyekeznek meggyőzni a jelentkezőket. A Német Demokratikus Köztársaságban a felsőok­tatási intézményeket két nagy csoportra osztják. Egye­temen tanulnak az orvosok, bölcsészek, újságírók. Felső­fokú főiskolákon képezik ki az általános iskolák felső tagozatainak és az összes többi oktatási intézmény pe­dagógusait. A felsőoktatási intézmények másik csoport­ját az úgynevezett szakiskolák alkotják, amelyek a ha­zai műszaki és vegyipari egyetemeknek, felsőfokú technikumoknak, tanárképző főiskoláknak stb. felelnek meg. Ezekben képezik többek között a mérnököket, fel­sőfokú technikusokat, óvónőket, színészeket, ápolónő­ket és az államigazgatási jogászokat. Az ország hét egyetemén, 46 főiskoláján és 234 ún. felsőfokú szak­iskoláján idén szeptemberben több mint 70 ezer fiatal kezdi tanulmányait. Az NDK-ban is egyre többen akarnak továbbta­nulni. Hogyan tudják egészségesen összehangolni az egyének és a társadalom igényeit? Ez természetesen nem könnyű feladat. Csak a fiatalok következetes, már az általános iskolákban megkezdődő pályairányításá­val oldható meg. A felsőoktatási intézményekbe két út vezet. Az egyik, a 10 osztályos a kötelező. A 10 osztá­lyos általános iskola nyolcadik osztályában kiválaszt­ják a legjobb, a legtehetségesebb tanulókat — a gyere­kek mintegy négy százaléka —, akik az ún. bővített 12 osztályos iskolákba kerülnek, ahol négy év után érett­ségit szereznek. Az iskolai bizonyítvány és az ajánlás alapján döntenek a felvételről. Meghatározó tényező a továbbtanulásnál az iskolák és mozgalmi szerveik ajánlása. Túljelentkezés éppen ezért legfeljebb egyes divatos szakma, így pld. az orvosi és az újságírói pályán ta­pasztalható. Nagyjából egyensúlyban van a 12 osztályos iskolába átirányított, tehát az érettségit szerző fiatalok és a majdan rendelkezésre álló helyek aránya. Nagyon fontos viszont, hogy aki nem kerülhetett be a 12 osz­tályos iskolába, azért még beveheti a tudomány várát. A szakmunkásképző intézetek — összesen 316 szakmá­ban folyik képzés — egy része ugyanis érettségit is ad, de ha nem, a fiatal szakmunkás egyéves továbbképzés után szintén bekerülhet a felsőoktatási intézményekbe. Természetesen elsősorban az úgynevezett szakiskolák számítanak rájuk. A továbbtatnulásnak ez a második, már munkával összekötött útja. Aki az NDK-ban a kötelező másfél év helyett három év katonai szolgálatot vállal, többnyire egyetemi, főis­kolai hallgatónak tudhatja magát, a meghosszabbított szolgálat után. A z üzemek is egyenesen delegálják az arra alkal­masnak tartott szakmunkásokat a különböző felsőfokú szakiskolákba, műszaki főiskolákra. Évente ezer szakmunkás kezdi meg így mérnöki tanul­mányait. Az NDK-ban két év óta kísérleteznek egy előfelvé­teli rendszer kidolgozásával. Azt szeretnénk elérni, hogy a felvettek egy év gondolkodási időhöz jussanak, s ezt az évet választott szakterületükön töltsék gyakorlati munkával. Ez lehetővé teszi, hogy nemcsak szakmá­jukkal, hanem későbbi munkahelyükkel is megismer­kedjenek azok a fiatalok, akik műszaki, kereskedelmi, orvosi, illetve^ mezőgazdasági pályát választottak. Az ősszel kezdődő tanévben már számos felsőoktatási in­tézmény csak egy gyakorlati év után fogadja a diáko­kat. A most felvettek tehát jövőre kezdik tanulmányai­kat. Berlin, 1979. július DCtrrnj' Jß5-ünz Norvégiában tartózkodik az NSZK kancellárja. Képün­kön: Helmut Schmidt, Odvar Nordii norvég miniszterelnök társaságában megtekinti Oslo panorámáját. (Kelet-Magyar- ország telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents