Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

1979. július 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Hajlék Id. F. Józsi bácsi Mogyo­rós-tanyáról azt kérte levél­ben, hogy juttassuk egy jobb lakáshoz őket. A jelenlegi ugyanis roskadozik. Szociális otthonba nem akarnak men­ni. Bánata: hogy a tanács nem gondoskodik róluk, egy jobb lakással, ahol hátralévő öreg napjaikat nyugodtan él­hetnék — írja többek között. Panaszuk igaz, hiszen a „lakás”, amelyben élnek, még 45 előtt épült és életve­szélyes. Felújítani már nem érdemes, egyébként sincs rá az öregeknek pénzük a tsz- járadékból. Hat gyermekük van, szerencsére így nincse­nek egyedül gondjaikban sem. Kettő közülük máris vállalta szüleik gondozását, hogy magukhoz veszik őket, s így megoldódna lakásprob­lémájuk is. Az öregek azon­ban még most is ragaszkod­nak a függetlenségükhöz, sem gyermekeikhez nem mennek, sem a szociális ott­honba, amit a községi tanács ajánlott nekik. Újabb megol­dáson kell tehát törniük a fejüket mindazoknak, akik felelősséget éreznek az idős házaspár sorsa iránt. Amint Pancsira Bélától, a Nyirmadai Nagyközségi Kö­zös Tanács elnökétől hallot­tuk, a község belterületével határos egyik tanácsi keze­lésű lakást és egy másikat — amely a tsz tulajdonát képe­zi — felajánlották id. Farka- séknak, de nem fogadták el. Olyat kérnek, amely a köz­ség központjában van. Ilyen­nel viszont a tanács jelenleg nem rendelkezik. Egyébként is nemcsak a Farkasék la­kásgondja nehezedik a tanács vállára, hanem másoké is. Például szolgálati lakás kel­lene az egyik községi védő­nőnek. A fiatal, kezdő peda­gógusoknak — lakás helyett — szolgálati férőhelyet tud­nak csak adni. A lakásgondok itt is szorí- tóak. Városon, falun, minde­nütt több a lakásra váró, mint amennyi lakás épül. Ugyan a községben általá­ban mindenki magának épít családi házat kölcsönnel vagy saját erőből. Közpénz­ből inkább szolgálati lakások épülnek, de ez sem mindig elég. Vannak persze itt is ta­nácsi lakások, jócskán akad­nak igénylők is. Olyanok, akik egyedül képtelenek pél­dául tönkrement lakásukat helyreállítani. Rajtuk segí­teni kell. ez is a tanács gond­ja. Ezek számbavételével nyu­godtan mondhatjuk: id. F. Józsi bácsiék helyzete a sze­rencsésebbek közé tartozik. Nekik egyszerre két lakást is felajánlottak, csak ők nem fogadták el egyiket sem. A termelőszövetkezet már elő is készítette az általa felaján­lottat. A társadalmi segítség tehát ezúttal sem késleke­dett, most már csak az öre­geken múlik sorsuk jobbra fordulása. Soltész Agnes TÓCSA — Szomszéd, én meg rend­be teszem a szemben lévő buszmegállót!... Nyíregyházán, a Sóstói út és a Stadion utca sarkán lé­vő autóbuszmegállóban ural­kodó állapot tarthatatlansá­gáról kell most már írnom. A közelmúlt nagy esőzései során egy „Kis Balaton” áll­ta útját itt a felszállni kívá­nó utasoknak. Mivel csónak nincs a közelben, csak nagy- nagy kerülgetések árán lehet ilyenkor a 12-es, a 8-as és a 8/A jelzésű, és a távolsági autóbuszokat megközélíteni. Június 21-én délután egy ki­adós eső után különleges eset játszódott le. A közeli házból egy lakó megjelent a víztócsánál, s fejszével — a víz elvezetése végett — meg­bontotta az útszegélyt. Nem volt helyes dolog, de úgy lát­szik, másnak is szemet szúr a jelzett autóbuszmegálló használhatatlansága. Szilágyi László Nyíregyháza, Sóstói út 8. szám. ELDUGTAK A PANASZKÖNYVET Gyakorta megtörténik — a 6 forintos kenyér megjelené­se óta —, hogy a Zója utcai kenyérgyár üzletében nincs 3,60-as és 3,80-as kenyér. Sokan pedig az utóbbiakat kedvelik és szeretik. Június 14-én délután — miután töb­ben távoztak az üzletből az előbb említett okok miatt — kértem az eladótól a „vá­sárlók könyvét”. A sütőipari vállalat tudomására akartam hozni, hogy vagyunk jó né- hányan, akik a „hagyomá­nyos” kenyérhez ragaszko­dunk. Az üzletben azonban nem adták-ide a könyvet, is­mételt kérésemre, az egyik vásárló megjegyezte: „Ez nem az eladó hibája.” Ezzel én is egyetértek. Mindkét el­adó nagyon rendes, udvarias, az üzlet mindig tiszta, előzé­keny a kiszolgálás. Bejegyzé­semet nem ellenük szántam, hanem a kenyérválaszték ér­dekében szerettem volna az illetékesek segítségét kérni. Keszthelyi Istvánná Nyíregyháza, Áchim András utca 6. szám. „DOBD EL!" A Jósavárosban lakom. így én is látom: sok itt még a tennivaló a közösségi élet te­rén, s a környezet tisztasága miatt is. A minap az ABC- ből jövet a következő eset­nek voltam szem- és fültanú­ja. Egy asszony ment előt­tem fiacskájával. A gyerek kezében csoki volt.- Bontogat­ta róla a papírt, s anyját kérdezte, hogy hova tegye? A mama így: „‘dobd el”. A kicsi: „De az óvó néni azt mondta, hogy az utcán ne do­báljuk el a papírt.” A mama elkapta a csokit, s a papírt a földre dobta. A mama, aki­ről szóltam, bizonyára magá­ra ismer, kérem, ha nem is tanult pedagógiát, gondolkoz­zék! A jobb, szebb környezet a szülőktől, a felnőttektől is függ. Ambró Ilona Kossuth-díjas, nyugalmazott tanítónő Nyíregyháza, Ungvár sétányi lakos. „ärväcskäek” SEGÍTETTEK Baktalórántházán, a nap­közi otthonos óvodának —az elmúlt esztendőkhöz hasonló­an — ebben az évben is nagy­arányú segítséget nyújtott társadalmi munkája révén a Nyírségi Vízgazdálkodási Tár­sulat. A nyíregyházi Széché­nyi Szocialista Brigád és a III. számú építésvezetőség Áxvácska Szocialista Brigád­ja mintegy 25 méteres beton­járdát épített udvarunkon, és homokozóinkat sárga homok­kal feltöltötték. Fáradtságos, segítőkész munkájukat ez­úton is köszönjük a gyerme­kek nevében is. Németh Zoltánná vezető óvónő, Baktaiórántháza ORIZA Hetek óta járom a máté­szalkai gyógyszertárakat Ori- záért. Nem kapok, de még biztatást sem, hogy mikor lesz. Néhány hetes gyerme­kem más tápszert nem fogad el, rendkívül nagy gond a táplálása. Gondolom, rajtam kívül másnak is gondot okoz az Oriza-hiány, amely egy jól bevált tápszer volt. Gyárt­ják-e egyáltalán, ha igen, hol juthatnék hozzá? M. L.-né Mátészalka, Széchenyi utca 41. szám HARMINC GYERMEK VÄRJA ... Harminc kisgyermek nevé­ben szeretnék segítséget kér­ni. A tiszateleki napközi ott­honos óvoda udvarán sajnos, nagyon szegényes a felszere­lés, amely a kicsinyek ki­egyensúlyozott, harmonikus időtöltéséhez, mozgásigényük kielégítéséhez feltétlenül szükséges volna. Saját erőnk­ből ezen csak hosszú idő táv­latában tudunk változtatni. Bízunk azonban, hogy ne­künk is sikerül egy segítő­kész szocialista brigádot ta­lálnunk, és segítségünkre lesznek, hogy örömet szerez­hessünk gyermekeinknek. Bodzás Lászlódé vezető óvónő, Tiszatelek GARANCIA? — Önök szerint nyugodtan motorozhatok a garanciale­velén? ... Tavaly július 26-án vásá­roltam Verhovina motorke­rékpáromat. Ha meghibáso­dott, annak rendje és módja szerint a kijelölt szervizbe — a Gávavencsellői Vegyesipa­ri Szövetkezetbe — vittem. Sajnos, a jármű többet volt a javítóműhelyben, mint itt­hon. Például decembertől több mint két hónapig volt ott, és mégsem kaptam csere­utalványt, még csak csere­motort sem, pedig a jótállási jegyen valami ilyesmi van. Most június elején is a szer­vizbe került a motorom, de ezúttal más bosszúság is ért: elkallódott a jótállási papí­rom, a szerviz többszöri ké­résemre sem adja vissza. Nem hiszem, hogy a rende­leteket a szerviz végsőkig ki- játszhatja, s az esetleges gyá­ri hiba, vagy a szakszerűtlen javítás kárát egyedül én va­gyok köteles viselni. Remé­lem. segítenek az igazságot megtalálnom. Mihalkó János Gávavencsellő, Petőfi utca 6. szám. Szerkesztői üzenetek Faragó Józsefné záhonyi, Horváth László nagykállói, Márton Sándorné nyíregy­házi, Kuritár Zoltán ököri- tófülpösi, Bencze Lenke uszkai, Hajdú György kislé- tai, özv. Filep Gyuláné fü- lesdi, Horváth Ferencné új­fehértói, Gulácsi Andrásné nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kovács Gusztáv nyír- meggyesi, Sankó Andrásné kölesei, Komlósi Györgyné kétérközi, Török János kó- taji, Karakó Istvánná de- mecseri, Soltész István kál- lósemjéni és Domahidi Ká- rolyné kölesei olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Lakatos Jenő nyíregyhá­zi lakost levélben értesítet­tük, hogy ha a dolgozót munkahelyén kívüli mun­kavégzésre rendelik ki, a felmerülő többletköltségei­nek fedezésére napidíj ille­ti meg. Mégpedig akkor, ha a távoliét a 8, illetve a 12 órát meghaladja. A napidíj nem foglalja magában az esetlegesen felmerülő túl­óradíjazást és annak pótlé­kát. Az utazással töltött idő csak akkor számít bele, ha kocsikísérőként utazott vissza. A teljesített túlmun­kát valamilyen módon: túlóra rendelvénnyel, jelen­léti ívvel, vagy a közvetlen felettesének utasításával igazolni kell. A napidíj te­hát nem foglalja magában az esetleges túlóra díjazá­sát. Nyíregyházi levélíróinkat értesítjük, hogy a Gyík ut­ca karbantartására ebben az ötéves tervben anyagi fedezet hiányában nem ke­rülhet sor. A városi tanács a bejelentést előjegyzésbe vette. A járda helyreállítá­sára a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetet fel­szólította. Acs Zoltánné nyírteleki olvasónkat a Nyíregyházi Áfész tájékoztatta, hogy „a jótállással értékesített árukról minden esetben, egyéb áruk értékesítése ese­tében a vásárló kérésére fi­zetési jegyzéket kell adni”. Az illetékes válaszol CSOROG „Csorog” címmel május 16-án szóvá tették, hogy az Ungvár sétány 1. szám alatti épület V. emeleti lakásában Antal Józsefné bérlőnk beje­lentésére a beázást, illetve annak okát nem szüntettük meg. Szerelőinket a lakó be­jelentésére kiküldtük, de hogy a hibát megállapíthassák a felsőbb szinteken levő laká­sokban is meg kellett vizs­gálniuk a vízvezeték-rend­szert. A vizsgálat során több bérlő lakása zárva volt, s a bedobott értesítésünkre sem maradtak otthon. így a mun­kát nem tudtuk gyorsan el­végezni. Végül a házkezelési csoportunk felszólítására ma­radtak az érintett lakók ott­hon. s így tudtuk a hibát el­hárítani. Kérjük bérlőinket, hogy hasonló esetben na­gyobb megértéssel legyenek. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat FAGYI A Kelet-Magyarország má­jus 30-i számának Fórum ro­vatában szóvá tette egyik kis- várdai lakos, hogy a városiban rossz a fagylaltellátás. Közöl­jük, hogy jelenleg a város belterületén négy helyen kap­ható fagylalt, ebből három a város központjában van. Há­rom helyen pedig jégkrémet árusítanak. A közeljövőben — a tatarozás után — megnyi­tásra kerülő „Csillag bisztró”, majd később a bíróság előtti falatozó is fog árusítani fagy­laltot. A strand területén szintén árusítanak egy helyen fagylaltot, három helyen pe­dig jégkrémet. Igaz, hogy a fagylaltgépek teljesítménye a folyamatos ellátást nem biz­tosítja, és ezért esetenként előfordul, hogy nincs fagylalt. Osztályunk megkereste a Kis- várdai Áfészt, a fagylaltter­melés fokozása és a jégkrém- árusítás bővítése érdekében. Megjegyezzük, hogy az el­múlt időszakban á mozgóáru­sok is besegítettek a fagylalt­árusításba, de jelenleg ezt a KÖJÁLL nem engedélyezi. Kisvárdai Városi Tanács V. B. Termelés-Ellátásfelügyeleti Osztálya Á túlépítésről Az építési telkek határainak pontos megjelölése mindig rendkívül fontos volt és különösen fontos ez akkor, ha va­laki új épületet kíván létesíteni. Az építésügyi szabályok nem véletlenül írják elő, hogy az építkezés helyének ki­tűzését a tanács illetékes szakigazgatási szervének kell el­végeznie. Az építési telkek jelentősége a városok fejlődé­sével kapcsolatosan még inkább megnő és adott esetben a legkisebb területre is, nagy szükség lehet. Örök igazság azonban az is, hogy a pontos mezsgyehatárok megállapí­tása nagyon nehéz, a pontosságra való törekvés végett nagy területeket szükséges felmérni, ami rendkívül költ­séges. Ezért fordul elő jóhiszeműen és rosszhiszeműen egy­aránt, hogy az építkező bizonyos mértékig a szomszédja telkére épít, vagyis az újonnan létesített épület átnyúlik a szomszéd telkébe és ebből kisebb-nagyobb problémák keletkeznek. Ilyen panasszal fordult hozzánk Zsámbéki András, aki mint írja, most jött rá arra, hogy a szomszédja két évvel ezelőtt, mintegy 70 centiméter mélységben az ő területére építette az új lakást. Ezzel az ő amúgy is kis területű 117 öles házhelyéből tekintélyes területet vett el, de ezen túl külön gondot jelent az, hogy a bejárati lehetőség is nagy mértékben leszűkült. A szomszéd az olvasónk területéből elfoglalt részt minden ellenérték nélkül használja. Olva­sónk azt kérdezi, hogy milyen törvényi lehetősége van akár az eredeti állapot visszaállításának, vagy valamilyen kár­pótlásnak. A Polgári Törvénykönyv 109—111. paragrafusai szabá­lyozzák, hogy túlépítés esetében az érintett feleknek mi­lyen jogaik és kötelezettségeik vannak. A törvény külön szabályokat ír elő a jóhiszemű és a rosszhiszemű túlépítő vonatkozásában. Míg a jóhiszemű túlépítés esetén is a szomszédnak van joga választani, hogy mit követel a túl- építőtől. Követelheti a szomszéd, hogy a beépített rész használatáért adjon kártérítést, sőt, ha a beépítéssel csök­ken a szomszéd ingatlannak a forgalmi értéke, ezt az ér­tékcsökkenést is kérheti. Követelheti azt, hogy vásárolja meg a beépített részt, ha megosztható a telek, de azt is követelheti adott esetben, hogy az egész földet vásárolja meg. Ez utóbbira, vagyis az egész terület megvásárlására akkor lehet komoly alappal igényt támasztani, hogy ha a beépítés következtében visszamaradt földterület használ- hatatlaná válik, például nem képez egy önálló építési tel­ket, és az ki sem egészíthető. Mások a szabályok abban az esetben, hogy ha a túl­építő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen még olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalanul nagy kiadást, vagy károsodást. Ilyen eset fennforgása esetén a szomszédot a túlépítővel szemben megilletik az előbb felsorolt jogok, illetve választási le­hetőségek, de ezen túlmenően követelheti a túlépítőtől, hogy a saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérí­tése ellenében bocsássa a szomszéd tulajdonába, vagy pe­dig az épületet bontsa le. A bíróságnak jogában áll a szomszéd igényétől elté­rően az általános közérdekek figyelembevételével más döntést is hozni, de nem választhat olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Olvasónknak tehát az itt felsorolt lehetőségei vannak, neki kell eldöntenie azt, hogy melyik mégoldás szolgálja legjobban az érdekeit, tény azonban, hogy a túlépítőnek a túlépítés következményeit valamilyen formában viselnie kell. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents