Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-31 / 177. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 31. Napi külpolitikai kommentár A kilencedik EZEN A NYÄRON SZINTE a világ egyetlen pontján sincs „uborkaszezon”. Peking- ben került sor arra az eseményre, amelynek kimenetelétől nemcsak a két ország, hanem egy egész térség, sőt bizonyos értelemben az egész világ nyugalma szempontjából sok függ. A kínai fővárosban megtartották a Hanoi és Peking között már régebben folyó tárgyalások kilencedik plenáris ülését. Érthető, hogy öt kontinensen érdeklődéssel figyelik a dialógussorozat eredményeit — vagy eredménytelenségét. Sajnos, egyelőre inkább ez utóbbiról beszélhetünk. A tárgyalóasztalnál ismét, mint már annyiszor, két, egymástól alapvetően különböző tárgyalási stílus csapott össze — és ez a különbözőség nemcsak módszerbeli, de tartalmi tényezőkre is vonatkozik. Mi a döntő különbség a két fél alapállása között? Mindenekelőtt az, hogy Kína „a háború a politika folytatása más eszközökkel” kitételt ezúttal valahogy úgy alkalmazza, hogy a tanácskozás a kínai agresszió folytatása, más eszközökkel, de azonos céllal. Ez a cél: Vietnam „megleckéztetése”. A történelemben ez nem újdonság. Gyakran megesett, hogy a támadó szerette volna a Vádlottak padjára ültetni a megtámadottat, de ez az attrakció még sohasem sikerült. Han Nien-lung külügymi- niszter-helyetes, a kínai delegáció vezetője voltaképpen nem tesz mást, mint a nagyhatalmi gőg sáncai mögül ünnepélyes deklarációk formájában sorolja Vietnem „bűneit” — olyan „bűnökét” amelyek valótlansága legutóbb a genfi menekült-konferencián bizonyosodott'be. Ezzel a nem sok jót ígérő vonallal áll szemben Dinh Nho Liem vietnami delegációvezető higgadt, célratörő tárgyalási stílusa, aki kénytelen szüntelenül emlékeztetni a kínai felet arra, hogy nem a területi terjeszkedés politikájának megkísérelt igazolása, hanem konkrét, gyakorlati intézkedések kidolgozása lehet az egyetlen célravezető módszer. SAJNOS, EGYELŐRE SEMMI JELE ANNAK, hogy Peking közeledne ehhez az egyedül reménnyel kecsegtető állásponthoz. Ebben a döntő vonatkozásban a kilencedik ülés sem különbözik az elsőtől. Harmat Endre Fokozódnak a terrorcselekmények Madridi bombarobbanások A spanyolországi vére’s hétvége — amely 48 óra alatt nyolc halálos és több mint 120 sebesült áldozatot követelt —, de elsősorban a vasárnap déli három madridi bombarobbanás nyomán a spanyol főváros tartományi kormányzója a délutáni órákban bejelentette, hogy minden intézkedést megtettek a nagy tömegek által látogatott épületek és létesítmények biztonsága érdekében. Nagyszámú tartalékos rendőrt hívtak be, és hajszát indítottak a bombamerényietek feltételezett elkövetői ellen. Felháborodottan ítélte el nyilatkozatában a vasárnapi bombamerényieteket Enrique Tierno Galvan, Madrid szocialista polgármestere, hangoztatva, hogy az ilyen kegyetlen cselekedeteket semmi sem igazolhatja. Annak ellenére, hogy — mint arról már hírt adtunk — a Barajas nemzetközi repülőtér ellen elkövetett bombamerénylet után az ismeretlen telefonáló azt közölte az EFE spanyol hírügynökséggel, hogy a bombát az ETA baszk szeparatista szervezet tagjai helyezték el és egyúttal jelezte a két vasútállomáson bekövetkezett bombarobbanást is, a kora esti órákig sem az ETA, sem más terrorszervezet nem vállalta a vasárnapi bombamerényietek elkövetését. Madridi politikai körökben feltételezik, hogy a vasárnaKépünkön: a madridi Cha- martin pályaudvaron végrehajtott robbantásnak halálos áldozata is volt. (Kelet-Ma- gyarország telefotó.) pi bombarobbantásokat akár az ETA úgynevezett katonai szárnya, akár az úgynevezett politikai katonai szárny, de még a Grapo is elkövethette. A legfrissebb jelentések szerint a vasárnapi, madridi bombamerényietek sebesültjei között két amerikai, két kanadai, két portugál, egy skót és egy argentin állampolgár is van. Családi randevú a képernyőn Vasárnap, a világűrben eltöltött 154. napon Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin hivatalosan is a folyamatos űrtartózkodás világcsúcstartója lett. Ekkor ugyanis pontosan két héttel haladták meg Vlagyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov tavaly novemberben elér.t 140 napos csúcsidejét. A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség szabályzata értelmében az űrre'kor- dok csak akkor hitelesíthetők, ha tíz százalékkal meghaladják az előző időtartamot. A Szaljut—6 űrállomáson egyelőre semmi jele annak, hogy Ljahov és Rjumin a visszatérésre készülődne. A hétfőn megkezdett 23. munkahetükön, mint a múlt héten is, elsősorban a KRT— 10-es rádióteleszkóppal végeznek tudományos megfigyeléseket, folytatják a már korábban megkezdett biológiai kísérleteket, elvégzik a szokásos orvosi vizsgálatokat. Vasárnap a kétoldalú televíziós lánc révén láthatták és hallhatták családtagjaikat, kollégáikat, akik melegen gratuláltak az űrrekordereknek. Á PRAVDA CIKKE Egyiptomi alkotmánymódosítás BONNI LEVELÜNK Az egyiptomi alkotmányban végrehajtandó módosítások hazai és külföldi megfigyelők véleménye szerint azt a célt szolgálják, hogy az államapparátust a vezetés igényeinek megfelelően alakítsák át — állapítja meg többek között Vlagyimir Pere- szada, a Pravda kairói tudósítója a lap hétfői számában. Az alkotmánymódosításokkal, törvényesen is jnegérősí- tik annak a politikai és állami struktúrának az átalakítását, amelyet még. a néhai Nasszer elnök vezetésével hoztak létre az 1952. évi forradalom győzelme után. A változtatásokkal az '. alkotmányból törlik az Arab Szocialista Unióra vonatkozó cikkelyt. Ismeretes, hogy az ASZÚ, az ország dolgozó erőinek demokratikus egyesítésével fontos szerepet töltött be a haladó társadalmi-gazdasági átalakulások megvalósításában. Most az ASZU-ról szóló cikkelyt a „többpárti demokráciára” vonatkozó meghatározás váltja fel. Az alkotmánymódosítás láttán — állapítja meg a Pravda kairói tudósítója — szembetűnő, hogy a változtatások Szadat elnök jogkörének bővítését szolgálják. Az államfő többszöri újraválasztásáról szóló alkotmánymódosítás célja, hogy biztosítsák Anvar Szadat „örökös elnökségét”. Vance a SOLT—ll-röl Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn felszólalt a szenátus hadügyi bizottságának a SALT—II szerződésről folyó vitájában. A külügyminiszter a szerződést legélesebben támadó szenátorokhoz fordulva kijelentette: aláírása esetén a Szovjetunióval fennálló nukleáris erőegyensúly fenntartása „kisebb költségekkel és nagyobb biztonsággal” valósítható meg. Vance hozzátette, hogy a szerződés elutasítása aláásná az amerikai diplomácia hitelét, tekintélyét is. Az Egyesült Államok hosszú távú fegyverkezési programjáért aggódóknak Vance hangoztatta, hogy a kormány elkötelezte magát a program megvalósítása mellett, majd hozzátette, hogy a szerződés nem gátolná meg a magas színvonalú fegyverek technológiájának továbbadását az Egyesült Államok szövetségesei számára. TELEX PEKING Pekingi diplomáciai körök értesülése szerint augusztusban a kínai főváros vendége lesz Anvar Szadat, egyiptomi elnök. Szadat első ízben látogat a Kínai Népköztársaságba. Hivatalosan még nem jelentették be Szadat utazását. Az egyiptomi elnök pekingi vendéglátóival a két ország egyre bővülő kapcsolatait vitatja majd meg, mint ismeretes, Peking fenntartás nélkül támogatja Szadat közel-keleti kezdeményezéseit. MOSZKVA A szovjet haditengerészeti flotta napja alkalmából Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter napiparancsot adott ki. A miniszter megállapította, hogy a szovjet haditengerészek felelősségteljes feladatot töltenek be a szovjet állam tengeri határainak és a szocializmus vívmányainak védelmében, gyarapítják a harci hagyományokat, és ma- gasfökú éberségről tesznek tanúbizonyságot. A haditengerészeti flotta napja tiszteletére Moszkvában, a szövetségi köztársaságok fővárosaiban. Leningrádban, Volgográdban, Szevasztopolban, Ogyesszá- ban és több más városban ünnepélyes tűzijátékot rendeznék. Műbenzin vagy atomenergia? O ** tven éve, hogy német tudósok először kezdtek üzemszerű kísérleteket azzal: hogyan lehetne műbenzint előállítani — szénből. Az egyéb nyersanyagokban szegény, szénben viszont gazdag Németország háborús készülődése később még inkább sürgette volna az „egyedül üdvözítő” megoldást. A próbálkozások azonban megmaradtak a kísérletek szintjén és nem hoztak az üzemanyagtermelésben átütő eredményt. Így nem csoda, hogy amikor a szénhidrogének — a kőolaj és a földgáz — valóban forradalmasították a világ energiagazdálkodását — a cseppfolyósított szén ügye lekerült a napirendről. Mostanában viszont az egyfolytában dráguló és egyre lassabban foly- dogáló olaj okozta sokk hatására ismét elővették a témát — méghozzá nemcsak az NSZK-ban. Carter amerikai elnök is legújabb energiaprogramjába iktatta: tíz éven belül az importált kőolaj egynegyedét más forrásokból kell helyettesíteni. Az áram- és hőtermelést — fűtést, hűtést, világítást — másképpen is megoldhatják, a gépkocsi és egyéb motoroknak azonban továbbra is benzinre lesz szükségük. Ennek pedig jelenleg egyetlen más alapanyagát ismerik a kőolaj mellett: a szenet. Az Egyesült Államokban most a három nagy: az USA, az NSZK és Japán közös vállalkozásba kezd. Hétszázmillió dollárért olyan kísérleti üzemet építenek, ahol a széncseppfolyósítás ötvenéves receptjét akarják újra kipróbálni. Hiába a kényszer sok mindenre ráveszi az embert... A tervnek azonban számos ellenfele van. Mindenekelőtt azok a tudósok, akik tartanak a szén túlzott mértékű rehabilitálásától. Véleményük szerint ugyanis veszélyes, ha nagyobb mennyiségben kerül szén-dioxid a levegőbe. Egyesek tömeges rákmegbetegedéstől tartanak, mások viszont attól, hogy ez a szén-dioxid megváltoztatja a klimatikus viszonyokat és ahhoz hasonló szárazságot okozhat, mint ami Nyugat-Afrikában pusztított néhány évvel ezelőtt. A vita ekörül nemcsak az Egyesült Államokban zajlik — itt az NSZK-ban is megindult már. Düsseldorfban például hatalmas plakátok figyelmeztetnek a szintetikus benzin állítólagos veszélyeire. Azért éppen ott, mert valamennyi érdekelt közül Riemer észak-raj na-westfáliai gazdasági miniszter, a széncseppfolyósítás első számú szószólója és Düsseldorf, ennek a tartománynak a fővárosa, egyben a nyugatnémet gazdasági élet egyik központja. A tudósok vitáira, a kétségekre és azok igazolására, vagy éppen megcáfolására úgy vélem, minden társadalomnak szüksége van. Annak viszont oka kell, hogy legyen, ha ezeket a vitákat — plakátok formájában — az utcai agitáció szintjére szállítják. Nos, Düsseldorfban ennek két- r féle magyarázata is lehet. A z egyik: így akarják lejáratni Riemert, a közelgő tar- 1 tományi választások elé, A szabaddemokrata párti I miniszter szálka sokak szemében. Ha ugyanis ki- I derül, hogy a szénnek még új perspektívái is lehetnek, ez gyengíti a széntermelés fokozása helyett atomenergiát követelő körök helyzetét. Márpedig az atomtechnika fejlesztésében nagyon sok cég érdekelt. De a másik ok sem nyom j kevesebbet a latba. Riemer ugyanis ezeket a széncsepp- folyósító üzemeket állami eszközökből szeretné megépíteni, | — okulva az olajmonopóliumok ellenőrizhetetlen üzletpo- I, litikáiból, manipulációiból. így próbálják legalább a mű- benzin-termelést a tartományi kormány felügyelete alá vonni. Nem utolsósorban azért, hogy a fogyasztókkal csak I a tényleges költségeket fizettessék meg és ne azokat az > óriási profitokat, amelyekből olajtársaságok Nyugat-Euró- j pában legalább annyit zsebeltek be, mint Amerikában. ; JliftOOtCZ Qtxán GALSAI PONGRÁC: fSajcr (fizi játékai 34. Ekkor Niccodemi Hajnalban, délben, este című kétszemélyes kamaradarabjában játszik. Majd egy év múlva, 1930 őszén — Márkus Emília, Hevesi Sándor és Gál Gyula társaságában — a Corvin- koszorú tulajdonosa lesz. A Bajor-premierek most már társadalmi eseménynek számítanak. Ezeken az estéken nem üres a kormányzó páholya sem. Kardok, paszományok, briliánsok ragyognak az elsötétülő nézőtér meleg zsongásában. A siker és az etikett tökéletes. A színésznő tehetségére eközben a külföld is felfigyelt. Klabund Krétakörét Európa több városában játszották, s a szerző mindenüvé utánautazott a sikernek. Kla- bundot polgári nevén Alfred Henschkének hívták. Az alacsony, cvikkeres, tanáros külsejű férfi egy önképzőköri diák piruló örömével fogadta az elismerést, Berlini és Bécs után eljött hát meghajolni Budapestre is. Ez volt az első alkalom, hogy Haitang játékát jobban élvezte, mint a személyének, a darabjának szóló tapsokat. „Berlinben Elisabeth Berg- nert láttam, Bécsben Sonik Rainert — mondta az előadás szünetében Hevesi Sándornak. Bergner megrendítő volt, Rainer elragadó; de az Önök színésznőjére nincs szavam. A Krétakör jövőre Londonba kerül. S ragaszkodni fogok hozzá, hogy Haitangot ott is Bajor Gizi játssza.” Később Midleton amerikai drámaíró, a New York-i Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke utazott át Magyarországon. Az előkelő színi ember csak egy napot töltött nálunk. Egy nap a színházi időszámítás szerint: egyetlen este. Ezt a kurta látogatást tehát minél jobban szerette volna hasznosítani. Midlaton úgy tervezte, hogy keresztben szeli át a magyar színházi életet: három előadást néz meg, de mindháromból csak egy-egy felvonást. Bálint Lajos először a Sol- ness építőmester felújítására kísérte el, a Nemzeti Kamaraszínházba. A vendég jóformán a kabátját sem vette le; csak úgy futtában, menetközben csúszott a zsölye hátsó sorába, közel a kijárathoz, hogy feltűnés nélkül surranhasson — majd a nyakába szíjazott látcsővel megcélozta a színpadot. A színésznő, akit csővégre kapott, éppen Bajor Gizi volt. Midleton néhány perc múlva megkérdezte kísérőjétől: „Mondja, ki ez a nő?” Bálint megmondta. Midleton figyelt. Majd kisvártatva: „Mit gondol, tud angolul?” „Egy keveset” — mondta Bálint. Mire Midleton: „Nem baj. Nálunk majd megtanul ...” S ráérősen hátraereszkedett a zsöllyében. Bálint, néhány perccel a felvonásvég előtt az órájára nézett: indulni kell. Különben lekésik a második számú darab második felvonását. De az amerikai nem mozdult.-Midleton távozása után hosszú kötélhúzás, levelezés, alkudozás kezdődött — Bajor amerikai turnéja ügyében. A színházi ügynökség levélről levélre ugrott egy fokot a gázsilétrán. De a terv Hevesi Sándor ellenkezése, majd a színésznő húzódozása alatt mindig megtörik. Az igazgató a Nemzeti Színház naplójából összegszerűen ki tudta mutatni a gazdasági válságot: a legnépszerűbb színésznő távozása tehát súlyos veszteséget jelentett volna. Bajor Gizi pedig megérezte, hogy tehetsége csak a hazai éghajlatban tud igazán érvényesülni. 1929-ben mégis elvállalt két külföldi szereplést: a Kacagó asszony és Az orvos titka című Párizsban készülő, koprodukciós filmekben. Ugyanazt a forgatókönyvet több változatban, számos európai ország színészeivel is fölvették. Gizi az élményről így számolt be édesanyjának: „Kinn a filmgyárban tegnap nyílt meg egy restoran, ennek örömére mindenki ingyen kapott enni, inni. Olyan volt, mint egy Bábel tornya. Mert velünk egyidejűleg spanyolok, csehek, olaszok, franciák és mi magyarok dolgozunk. Persze, mindenki külön teremben. De a vendéglőben az az ezer nyelv, festett arcok, szédületes volt...” És másutt: „Amikor elkezdtem játszani, a rendezőnk, egy nagyon tehetséges, híres orosz ember, magánkívül volt az elragadtatástól. Óriási sikerem volt...” 1929. június végén aztán bekövetkezik a nemvárt fordulat: Paupera Földhivatal Bankja csődbe jut. Az árverezők megverik a dobot a Stefánia úti villa kertjében. A tönkrement bankár és felesége a váraljai Lovas utcába költözik, egy négyszobás bérház lakásába. Eddig Paupera Ferénc adott társadalmi tekintélyt a feleségének. De ez a rang a részvények és értékpapírok árfolyamától függött. Most tehát szerepet cseréltek. (Folytatjuk)
