Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

Vasárnap hazaérkezett Dél-Amerikából Sebestyén Nán- dorné, a Békevilágtanács szolidaritási bizottsága és az Or­szágos Béketanács elnöke, aki a BVT Romesh Chandra ve­zette küldöttségének tagjaként, valamint a magyar béke­mozgalom és a HNF szolidaritási mozgalmának képvisele­tében vett részt a BVT kezdeményezésére, a közelmúltban Caracasban, a nicaraguai sandinista front melletti szolida­ritás jegyében megrendezett nemzetközi konferencián és a BVT küldöttségének dél-amerikai kőrútján. Az OBT elnöke megérkezését követően a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozott útja tapasztalatairól. — A Venezuela fővárosá­ban 60 ország és számos nem­zetközi szervezet részvételé­vel megtartott konferencián — amelyen nagy létszámú és magas szintű küldöttséggel képviseltette magát a Nica­ragua felszabadításáért küzdő sandinista mozgalom is — számos jelentős határozat született — mondotta. — A konferencia dokumentumai egyebek között teljes gazda­sági és politikai bojkottot he­lyeztek kilátásba, illetve ja­vasoltak az akkór még hatal­mon lévő Somoza-rendszerrel szemben, s a résztvevők gaz­dag akcióprogramot is elfo­gadtak a sandinista front és a nicaraguai békeerők sokol­dalú nemzetközi támogatásá­ra. — A helyzet azóta lénye­gesen megváltozott. A dikta­túra összeomlásával Somoza elmenekült az országból, s az ellene küzdő sandinista moz­galom vette át az ország irá­nyítását, s máris hozzálátott a rend helyreállításához és a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő Nicaragua újjáépítésének megszervezé­séhez is. A veszély azonban nem múlt el: a diktatúra hí­vei máris szervezkednek. Ezért nagy jelentőségű a kon­ferencia minden olyan, doku­mentuma, amely — miután Somoza megbukott — a világ haladó erőinek összefogását sürgeti, támogatja a nemzet­közi szolidaritás jegyében. A Caracasban elfogadott akció­program is már ennek szel­lemében készült: minél in­tenzívebb és hatékonyabb tá­mogatást nyújtani Nicaragua népének hazája megvédelme- zéséhez, országa gazdasági életének helyreállításához. — A szolidaritási konfe­renciát követően küldöttsé­günk Dél-Amerika három or­szágába — Bolíviába, Kolum­biába és Peruba -? is elláto­gatott, hogy ezekben az or­szágokban személyesen is megvitassuk a nemzetközi bé­kemozgalom Nicaragua tá­mogatásával kapcsolatos leg­sürgősebb feladatait. — A körút során min­denütt örömmel tapasztaltuk, hogy a meglátogatott orszá­gok népei óriási lelkesedéssel fogadják a Nicaraguában be­következett változásokat. Min­denütt magas szintű fogadta­tásban részesítették küldött­ségünket. Kormányképvise­lőkkel, párt- és mozgalmi ve­zetőkkel találkoztunk és min­den országban több szolida­ritási nagygyűlésen is részt vettünk. Ezeken mindenütt Nicaragua népével és Latin- Amerika elnyomás ellen küz­dő népeivel vállalt szolidari­tás jutott kifejezésre. Meg­győződésünk, hogy a béke­mozgalom céljáról és felada­tairól folytatott széles körű véleménycserék is hozzájá­rulnak majd a mozgalom sorainak további kiszélesíté­séhez — fejezte be nyilatko­zatát az OBT elnöke. Tartalékaink A fogyasztás velejáró­ja, hogy az ipari és mezőgazdasági ter­mékek egy része idővel hulladékká válik. Elég csak arra gondolni, hogy minden háztartásban ha­vonta egy-két kilogramm újságpapír, csomagoló­anyag halmozódik fel. Nagy része ennek a sze­métbe kerül. Papírfelhasz­nálásunk szerényen szá­mítva is itt a megyében több mint tízezer tonna. Ennek megtermeléséhez sok száz hektár erdő fája szükséges. És mi térül vissza belőle? De nem­csak a papírnak, a fém­nek, textíliának sincs ér­tékőrző megbecsülése, nem is beszélve a fáradt olajról és még számos hasznosítható hulladékról. Ha az ipari és mezőgaz­dasági üzemek telepein alaposan körülnézünk, ak­kor azt látjuk, hogy ott ezer és ezer tonna számra he­vernek a már kiselejte­zett, elhasznált gépek, al­katrészek. Kevés helyen tapasztalható viszont az olyan igyekezet, hogy mi­előtt az anyagot a rozsda teljesen szétmarná, visz- szajuttassák a vasat fel­dolgozásra. Pedig acél­gyártó iparunknak erre a hulladékra nagy szüksége lenne, hiszen nem egyszer — mert a hazai ellátás akadozik — ócskavasat is külföldről veszünk. De külföldről szerezzük be a vasas üzemek részére a géptörlésekhez nélkülöz­hetetlen rongy nagy részét is, pedig ebből is lenne elég, ha összegyűjtenénk. A hulladék újra hasz­nosítható, új alapanyag, késztermék lehet belőle, de arra is van példa, hogy a háztartási ' szemétből energiát nyernek. Egy nyersanyagszegény or­szágban a másodlagos anyagok feldolgozásának nagy a jelentősége. Sokkal nagyobb annál, mint hogy például a papír, a textí­lia, vagy a vas gyűjtése, mint társadalmi ügy, csak az úttörők, vagy a KISZ- fiatalok feladata legyen. A szabolcsi kisiskolások évente ezer tonna számra gyűjtenek és értékesítenek hulladékot. Dicséretes igyekezetük azonban a tényleges értéknek csak töredékét menti meg. En­nél több kellene, többre lenne lehetőség. A Minisztertanács leg­utóbbi ülése úgy határozott, hogy a hulladékanyagok és má­sodlagos nyersanyagok be­gyűjtését az eddigieknél jobban kell szorgalmazni. Nem véletlen ez a öntés. Olyan hazai nyersanyag- forrásról van szó, amely nem kis mértékben hozzá­járulhat gondjaink eny­hítéséhez, gazdálkodásunk javításához. Éppen ezért a másodlagos nyersanyag hasznosítása nemcsak egy felvásárló szerv, de mind­annyiunk ügye. Köteles- J ségünk és érdekünk is, hogy ezt elősegítsük. S. E. Tanácskozott a KPVDSZ megyei bizottsága Napirenden: az üzemi demokrácia Hétfőn ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága. A testület megtárgyalta: a szakszervezethez tartozó ke­reskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipari vállalatoknál, in­tézményeknél hogyan valósul meg a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata az üzemi demokrácia fejleszté­séről. A megyei bizottság megállapította: az új fórum- rendszert minden szakszer­vezeti alapszervezetnél gya­korolják. Most helyes műkö­désük feltételeinek megte­remtése a legfontosabb teen­dő. Ebben bizonytalanság ta­pasztalható. Ezt mutatja, hogy az első negyedévben a VSZT és a bizalmiak együt­tes tanácskozásai túl gyako­riak voltak. Emiatt egyes gaz­dasági vezetők joggal emeltek szót. Egy-egy tanácskozáson sok napirendi pontot tárgyal­tak, amelyek akadályozták az érdemi vitát. Voltak olyan ta­nácskozások, amelyek 5 órát tartottak. A tapasztalatok azt is mu­tatják, hogy az együttes ta­nácskozásokra kerülő írásos előterjesztések hosszúak, bo­nyodalmasak, nem közérthe­tők, nem lényegretörők. Egy- egy előterjesztés 20—25 oldal. Szóvá tette a megyei bizott­ság, hogy az együttes fórumo­kon elhangzott észrevételek­re, javaslatokra, kritikai meg­jegyzésekre a gazdasági veze-, tők egy része nem reagál ér­demben, nem intézkedik. Hi­ba, hogy f fórumokon elfo­gadott határozatokról, dön­tésekről, állásfoglalásokról nem mindig tudnak a dolgo­zók, mert a bizalmiak nem tájékoztatják őket. Ezt szóvá teszik a dolgozók, mert igény­lik a pontos tájékoztatást. A testület hangsúlyozta: na­gyon fontos a bizalmiak kép­zése, az új, megnövekedett jog- és hatáskörökből adódó feladatok elsajátítása. Az el­múlt oktatási évben 45 cso­portban 950 bizalmit oktat­tak. A testület felhívta az alapszervezetek figyelmét, hogy a bizalmiak továbbkép­zésére a jövőben több gondot fordítsanak. Védjük a jó exportot ígérő gyümölcsösöket Vasöntödében Nemzetközi szolidaritás Nicaragua mellett Sebestyén Nándorné a caracasi konferenciáról Egyszer esik, máskor pedig süt a nap. Ez jellemzi az el­múlt napok időjárását, ami nem a legkedvezőbb. A gyü­mölcsök kártevőinek és kór­okozóinak ugyan jó táptalajt biztosít, azonban nagyban nehezíti a növényvédelmi munkát. Nem egy mezőgaz­dasági nagyüzemben már ti­zennyolcadszor permeteznek. Az egyik kertben szinte még be sem fejezték, a másikban pedig már újból kezdik a munkát. Átlagosan eddig 12 —15 alkalommal védekeztek a megyei nagyüzemekben. A többszöri permetezésnek megvan az eredménye. A té­li alma minősége jobb, mint az elmúlt évek bármelyiké­ben is volt. A szakemberek úgy tartják, hogy amíg az al­ma a fán van, kevés kivétel­lel mind export minőségű. Eb­ben az évben új fogalmat ve­zettek be, hiszen az almafák termésének nyolcvan százalé­ka „minőségi export” minősé­gű. Ez nagy szó, s egyben óri­ási kötelezettséget, tértiét is ró a gazdaságokra. Természetesen a jó minő­ségű almának, a többszöri permetezésnek nagy ára van, sokba kerül egy-egy gazda­ságnak. A legutóbbi szervezé­si bizottsági ülés résztvevői úgy fogalmaztak; hogy a me­gye gyümölcsöseiben a fer- tőzöttség nem haladja meg a másfél százalékot. Az el­múlt években oly sok gon­dot okozott fuzikládiumot is sikerült minimálisra vissza­szorítani, így remélhetőleg nem lesz akadályozója a mi­nőség még jobb alakulásának. A fuzikládium helyett ellen­ben az atkafertőzés ütötte fel a fejét több helyen. En­nek elsősorban az az oka, hogy nincs megfelelő nö­vényvédő szer a fertőzés visz- szaszorítására. Természetesen a gazdaságok mindent meg­tesznek a nagymérvű fertő­zés elkerülése érdekében. En­nek is eredménye a többszöri permetezés. MA Minőségi ellenőrök— hivatalból (3. oldal) Sportjelentések (8. oldal) Az Öntödei Vállalat kisvárdai vasöntödéjében Pintye Csaba egy műszak alatt 2200 darab .radiátor : végdugót készít automata esztergagépen. (Császár > Csaba felvétele) Á csapadékos idő a kártevőknek kedvez Tiszthelyettesek avatása Vasárnap délelőtt tartották Nyíregyházán a hivatásos tiszthelyettes hallgatók kinevezési ünnepségét, amelyen részt vettek a megyei és városi párt- és állami szervek képvise­lői, valamint a szülők, hozzátartozók. A Himnusz elhangzása után Taskó József alezredes mondott beszédet, majd a tiszthelyettesi fogadalomtételre került sor. Ezután a kiképzésben, tanulásban élen járt fia­talokat jutalomban részesítették. Felvételünkön: a felavatott tiszthelyettesek egy csoportja. CXXVI. évfolyam, 177. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. július 31., kedd Alig egy hónap múlva már kezdődhet a szüret. Az előké­születek mindenütt a csúcs­pontra érkeztek, hiszen az időbeni, jó felkészülés fél siker. A gazdaságoknak augusztus közepéig kell el­készíteni a göngyöleg- és munkaerőtervüket. A szüret munkáiba — mint már évek óta — most is bekapcsolód­nak a diákok és az egyete­misták. S. B. fl gyermek­nevelésről „A gyermekek nevelése a bé­ke, a barátság, a szolidaritás és az együttműködés szelle­mében” — az európai gyer­mektalálkozón részt vevő 44 nemzeti és több nemzetközi szervezet háromnapos szemi­náriumának fő témáját elem­ző hozzászólások hétfőn foly­tatódó vitákban sokoldalúan világítottak rá a világban rendkívül eltérő körülmé­nyek között élő gyermekek helyzetére. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség szék­házában plenáris ülésen fej­tették ki véleményüket a négy kontinensről érkezett küldöttek. Eltérő társadalmi berendez­kedésű országokban élő, más­más világnézetet valló felszó­lalók fogalmazták meg, hogy a világ haladó és demokrati­kus gyermekszervezeteinek közös erőfeszítéseket kell ten­niük azért, hogy a föld min­den sarkán érvényesüljön a gyermekeknek az élethez, a táplálkozáshoz, az egészséges fejlődéshez, a tanuláshoz, a felhőtlen gyermekkorhoz va­ló joga. A vitában kitűnt: a különböző országokban más és más gondok leküzdését tűz­ték zászlajukra a gyermek- szervezetek, ám országhatá­rokon is átívelő feladat, kö­zös cselekvési lehetőség is akad bőven. így összehan­golt munkát igényel a legfon- ' tosabb emberi és gyermeki jog, a békéhez való jog biz­tosítása. Hemzetkö^ fe szeminárium?.

Next

/
Thumbnails
Contents