Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

1979. július 28. KELET-M A® Y A RORSZÁG 7 Kirándulás Sok pajtás szívesebben ül a tv előtt vagy elmegy moziba vasárnap délelőtt, minthogy túrabakancsot húzzon, fel­vegye a hátizsákot, s keresz- tül-kasul barangoljon erdőt- mezőt. ök valószínűleg feles­leges fáradozásnak tartják a kirándulást, még nem isme­rik a közös természetjárás jó ízét. Miért is érdemes túrázni? Az iskolában sok mindent megtanultok a növény- és ál­latvilágról. Kint a természet­ben meg is figyelhetitek, sa­ját szemetekkel szerezhettek tapasztalatokat. Sok új is­merettel gyarapodhattok. Biztosan megfigyeltétek, hogy egy-egy nehézség le­küzdése, a feladat sikeres tel­jesítése, egymás segítése mennyire összekovácsolja a kis közösséget. A túra, a tá­bortűz jó hangulata sokáig emlékezetes élményed marad. S akikkel ezt együtt élted át, azokra a gyerekekre egészen más szemmel nézel. Jó bará­taid lettek, akikre máskor is, más helyen is számíthatsz. Ha megkérdezed bárkitől, hogy szereti-e a természetet, erre mindenki igennel vála­szol. De sokaknál ennek nincs alapja, mert valójában kevés tájat jártak be, csak a köz­vetlen lakóhelyüket ismerik. A túrák adnak lehetőséget, hogy hazánk sok szép táját bejárjátok, megismerjétek, s a természetszereteteknek élményalapja legyen. De nem­csak a tájakat ismeritek meg, az ott élő emberek munkáját is. S minél többet ismertek belőle, annál jobban fogjá­tok szeretni a mi magyar ha­zánkat. A tapasztalt természetjáró járatos a tereptanban, isme­ri a térképolvasást. Ezek is mind hasznos ismeretek. A túra sporttevékenység. S mint minden sport, ez is erő­kifejtést kíván. De egyúttal egészséges életmódra szoktat, hasznos fizikai erőkifejtéssel jár. Nemcsak mozgási igénye­teket elégíti ki, de ügyesei­tek, izmosodtok, erősödtök is. Ehhez szükséges a bátor­ság, az állhatatosság és < az erős akarat is. Mindez előbb-utóbb kifejlődik benne­tek. Figyeljétek meg, hogy a rendszeres túrázók mennyi­vel talpraesettebbek, hogy ki­vágják magukat a nehéz helyzetben! Honvédelmi szaktábor Csengerben Idén másodszor ad otthont a honvédelmi szaktábornak Csenger. Július 27-én nyitot­ták meg és augusztus 5-éig ismerkednek itt a honvéde­lem különböző területeivel a pajtások. Az alaki foglalko­zásokon kívül filmvetítés, tábori olimpia, akadályver­seny, a nemzetközi gyer­mekév alkalmából nemzet­közi karnevál, csengeri por­tya, éjszakai tájékozódási verseny egészíti ki a prog­ramot. Technikai bemutatót tartanak, menetdalversenyre mennek, díszszemlén vesznek részt a tábor lakói. Szakfog­lalkozások, szakpróbák szí­nesítik a tábort. Diszkóműsor és tábortűz zárja a 10 napos programot. A szünidőben is for­galmas a mátészalkai könyvtár ifjúsági részle­ge. Nemcsak a kötelező olvasmányokat, hanem az irodalmi, történelmi ismereteket bővítő ifjú­sági regényeket is gyak­ran kölcsönzik ki. Nem­régiben a honismereti kutatások iránt érdeklő­dők találtak hasznos ol­vasmányokat. Felvéte­lünkön: a sokféle hírlap is érdekes olvasmány. (Nyéki Károly felv.) Magyar Rómeó és Júlia az NDK-ban Két hetet töltöttek az NDK-beli Werderben a fehérgyarmati Petőfi Sándor Ottöröcsapat tagjai. A gyerekek kirándultak Drez­dába, ahol a múzeumok, Weimarban a Liszt-ház, Berlinben az ál­latkert, a tv-torony és a Brandenburgi kapu szerezte a legemléke­zetesebb élményt. Felkeresték az egykori náci koncentrációs tá­bort, Buchenwaldot. A 25 fehérgyarmati diák a két hét alatt gyü­mölcsöt szedett, szabad idejükben többek közt Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabját adták elő — szabadtéren. (M. K.) A Gyermekrádió műsorából ajánljuk MR 10—14 A nemzetközi gyermekév al­kalmából Csillebércen és Zánkán gyerek VIT-en találkoznak Euró­pa 14 évesei. A Magyar Kádió július 30-án, augusztus 1-én, 3- án, 6-án, 8-án, 10-én közvetíti a július. 27-től augusztus 13-ig tar­tó eseménysorozatot. Július 27— augusztus 2. között Csillebércen képviseltetik magukat a szocia­lista úttörőszervezetek és a ka­pitalista országokban működő egységek képviselői. Megismer­kednek Budapest nevezetességei­vel, ellátogatnak fővárosi gyá­rakba, üzemekbe, hajókirándu­lásra mennek Visegrádra. Au­gusztus 2—9-ig Zánka ad otthont a gyermek VIT tagjainak. Fesz­tivál, sportnap, politikai de­monstrációk, nemzetközi gálaest szerepel a találkozó programjá­ban. Végül augusztus 10—13-ig az ország különböző megyéiben jó néhány család látja vendégül a hozzánk látogató gyerekeket. A Magyar Rádió riporterei végig jelen lesznek a csillebérci és a zánkai eseménysorozaton és országjáró útjukra-is elkísérik a vendégeket. A gyermektalálkozó idején minden második nap je­lentkeznek. Az első adás napja tehát hétfő, július 30-a. Most láthatod a természetben A cigány­csaláncsúcs Dombvidéken vagy alacso­nyabb középhegységekben járva, bizonyára szemünk elé kerül egy verébnagyságú, de színében el­ütő kis madárka, a cigánycsalán- csúcs. Főként a száraz talajú, alacsony bokrokkal tarkított te­rületeket kedveli. Nem túlságo­san féléink, így viszonylag közei­re merészkedhetünk hozzá. Zo­rn ölk termete talán kisebbnek mutatja a valóságos nagyságá­nál, bár egyenes testtartása ezt ellensúlyozza. A hím feje és tor­ka fekete, nyakán széles fehér folt fut kétoldalt körbe. Hátol­dala sötétbarnás árnyalatú, mel­le messziről is jól szembetűnő rozsdavörös, míg hasa sárgásfe­hér. A tojó és a fiatalok tolla barnás, nem túl feLtűnő. Főiként vadászat közben les­hetjük meg leginkább. Ilyenkor egy magasabb kóró, vagy ág te­tején figyéli a terepet, majd ala­csony, libbenő repüléssel kapja el rovarzsáikmányát. Hazánkban NAGY ISTVÁN ATTILA: TÁNC lányok Iába táncra dobban tilla tilla párom a legények kurjontgatnak tilla tilla párom izzik az ing tüzes páncél tilla tilla párom tied vagyok senki másé tilla tilla párom BODNÁR ISTVÁN: Nyár-biztató Nyár, nyár, nyurga nyár, aranytollú gyöngynadár; ideje, hogy dolgozzál! Palettáddal szállj az ágra, görögdinnye dönc hasára, kandi szőlő lugasára! Bodzavirág eleped: fúdd, csak fúdd a meleget! MADÁR JÁNOS: Aranyág Napsugár! aranyág! Tőled fényes a világ. Fénylik, ünnepel, virágokkal énekel. egész éviben védelem alatt 'áll. Éppen ezért ne háborgassuk sem a madarakat, sem pedig költő- helyük környékét. Fészke való­ságos kis remekmű. Fűszálaikból, szőrökből a földre készíti a „há­zát”, majd befedi, s remekül el­rejti a száraz és a zöld növény- takaró alatt. 4—6 tojása halvány, vörösbamán foltozott. Rendkívü­li alkalmazkodóképességük elle­nére számuk állandóan fogy. Ép­pen ezért főként elhagyott par­lagokon és erdöszéléken „ütnek tanyát”, ahod az októberi vonu­lásukig gyönyörködhetünk ben­nük. Fattyúszerkő a Rétközben A Rétköz hatalmas mocsarai napjainkra már csak itt-ott meg­búvó, kisebb-nagyobb nádasok­ká, vizenyős kaszálókká zsugo­rodtak. Hol van már az a rejtel­mes mocsárvilág, ahol csak la­dikkal közlekedhetett a járatos ember egyik faluból a másikba! A lecsapoLások megszüntették a valaha oly óriási, összefüggő, rétközi lápvilágot. Hazánk egyik igen ritka ma­darát figyelték meg itt nemrégi­ben. A fehérarcú — más néven fattyúszerköről van szó. E kisebb galambnagyságú sirályféle ma­dár fejét és tarkóját fekete, míg a fej két oldalát széles fehér csík határolja. Innen kapta a nevét. Háta és hasa kókesszürike. Mintegy 10—15 egyed fészkel más sirályf aj okkal együtt a Rétköz­ben. A rendkívül éber és a be­tolakodó idegennel szemben igen agresszíven viselkedő madár a fészkét nád- vagy gyékénytövek kisebb zátonyok tetejébe rakja, s belsejét igen finoman kibéleli. Kis kolóniájuk viszonylag meg­közelíthetetlen helyen található. Táplálékuk zömét vízi rovarok teszik ki. Többek között a szú­nyoglárvák, melyek pusztításá­val hasznot is hajtanak. Agárdy Sándor Én és a csizmám Akkortájt sóikat betegeskedtem, nem jártam én sehová. Állandó­an idehaza ültem, gondolkoztam, s egyre csaik sírtam, amiért ilyen beteges vágyóik. Egyszer mégis el kellett mennem, valami sür­gős elintéznivalóm akadt a vá­rosban. Kilépek a kapun, s hát ott van egy pár szép csizma. Szétnézek, vajon ki hagyta ott, ám képzeljétek, a csizma meg- szilal: — Ne keress mást, mert te vagy az én gazdám! Hűségesen foglak szolgálni. Azért jöttem, hogy se­gítsek a bajodon s vigyelek min­denfelé, hogy ne ülj odahaza mindig, mert akkor sohasem gyógyulsz meg. Azért vagy be­teg, mert niem mész sehová. Elbűvölve néztem a kis csiz­mát. Féltem biza’ hozzányúlni, hiszen ki hallott már olyat, hogy a csizma beszéljen? — Húzzál fel kicsi gazdám és én mindenüvé viszlek, ahová alkarod, nem fogsz elfáradni. De oda is el kell ám jönnöd ahová nekem, van kedvem menni, mert nagyon szeretek ám táncolni! Én is nekitoátorodtam: — Ej te kis csizma! Valamikor én is szerettem táncolni, de ami­óta fáj a szívem és beteg vagyak, nem voltam én táncban. — Egyet se neki gazdám, te csaik a lábadra húzol s én me­gyeik, fáradok miajd helyetted, te pedig egyhamar meggyógyulsz. Ügy is történt. Felhúztam a csizmát. Éppen illett a lábamra. Szóltam is néki, hogy menni aka­rók. S lám, vitt a csizma, azután ment velem, ha kellett, ha nem. Amikor pedig neki tetszett, hogy menjen, asalk felhúzta magát a lábamra s máris vitt. De főleg táncolni, mert azt nagyon szere­tett. Akkor is táncolt, amikor épp nem volt a lábamon. Sokszor rá is szóltam: — Csizmácskám, ülj veszteg, mert így hamar elszakadsz s akkor ki visz engem? Mert igaz ami igaz, az én kicsi csizmám sok fánadaságtól megkímélt. Mennyi idő telt így el, azt nem tudnám megmondani. Rég volt bizony, hogy a csizma mellém szegődött s az utolsó este is úgy táncoltatott, mintha megkergült volna. Egyszer csak azt érzem, hogy fázik a lábam ujja. Nézek oda, hát a csizmának csupán a felső része van meg. — Jaj, drága csizmám mit csi­náltál? Látod, annyit táncoltál, hogy most véged van! — Egyet se búsulj kicsi gaz­dám, az a fontos, hogy te meg­gyógyultál. S úgy eltűnt a lábamról a csizma széna is, mintha sohasem lett volnia rajta. S én azóta is egészséges vagyok, dolgozom, énekelek, táncolok, semmi bajom. De azért a kis csizmát sajnálom, hogy elhagyott. Lehet, hogy már te táncolsz a csizmámmal... Farkas Piroska PIONÍROK SÓSTÓN Két héten át a sóstói táborban ütötték fel tanyájukat a szovjet pionírok. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága szervezé­sében 49 szovjet diák nyaralt Sóstón. A nap nagy részét sporto­lással, játékkal töltötték. A lányok a csendes pihenőn inkább ol­vastak, a fiúk a sakktábla elé ültek. A legtöbben az udvaron ját­szottak, fociztak, toliasoztak. Túrák gyerekeknek A megyei úttörőelnökség és a megyei természetbarát­szövetség Nyíregyháza—To­kaj útvonalon szervez kirán­dulást augusztus 5*én és 12- én. A Nyíregyházáról 8 óra 5 perckor induló vonat utol­só kocsijában találkoznak a résztvevők. Hideg élelemről mindenkinek gondoskodnia kell, a jegyváltás is egyéni­leg történik. Tokajig vonat­tal mennek, onnan Tarcalra átgyalogolnak a kirándulók, majd Tárcáiról jönnek haza ismét vonattal Nyíregyházá­ra. Ezen a túrán is teljesít­hetők a „Szülők—gyermekek túramozgalom” feltételei. A NYIRTOURIST megyei idegenforgalmi hivatal is szervezett egynapos túrákat a gyerekeknek. Az autóbuszos kirándulásoknál az ebédről önállóan kell gondoskodni, valamennyi csoport a nyír­egyházi úttörőház elől indul. Szatmári irodalmi körútra mehetnek az érdeklődők jú­lius 30-án és augusztus 16- án, mindkét napon 8 órakor -találkoznak. Vaja—Tunyog­matolcs — Túristvándi — Szatmárcseke az útvonal, a kirándulás részvételi díja 150 forint. Felső-szabolcsi túrára hívják a gyerekeket augusz­tus 5-én a Kisvárda—Paszab —Tiszabercel útvonalon, majd a szabolcsi földvárat nézik meg. A csoport tagjai 8 óra­kor az úttörőháznál talál­koznak. TÖRD A TEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. WÉ. 7. Templomféle­ség, 8. Védd (—’). 9. ...Sámuel, magyar király. 11. Szülő. 12. Hegység Bulgáriá­ban. 14. Nyíregyházával egyesült község (-f’). 16. Megfejtendő. 18. A németben mindkét írásjel c-t jelent. 20. Mesterséges nyelv. 21. ... várában raboskodott Monte Christo grófja. 22. Női énekhangszín. 24. . . . Baba és a negyven rabló. 25. Duna menti főváros. 27. EDUJ. 28. Alsó része. 29. Halféle. FÜGGŐLEGES: 1. Baba, kisgyerek. 2. Ajándékoz. 3. Szlovák népies elnevezése. 4. Római 999. 5. Csengő. 6. Megfejtendő. 10. ... -ok (hegység Ausztriában). 11. Menyasszony. 13. Aranka beceneve. 14. Megálljunk csak! (indulatszó). 15. Megfejtendő. 17. Nagy költőnk. 19. Római 150, 49. 21. Ila. 23. Fontos gyermektáplálék. 24. Tromf. 26. Nátrium vegyjele 27. Háziállat. Megfejtendő: baráti népek fővárosai (vízszintes l, 16, függőleges 6, 15). Múlt heti megfejtés: SZENTENDRE — DÖMÖS — VISEGRÁD — GÖD. / Könyvjutalmat nyertek; Nagy János Ti- szabezdéd, ifj. Pusztai Attila Nagyecsed, Pocsai Erzsébet Kétérköz, Nyicz László Nyírmeggyes, Jakab Olivér Nyírbátor, Hegyi Erika Nyíregyháza, Csige Olga Ti- szatelek. Á mátészalkai könyvtárban

Next

/
Thumbnails
Contents