Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

w ígéret ^ bőrgyari-naton egy emberrel többen fi­gyelték a kombájnok indulását, az aratás kezde­tét. A középkorú férfivel a gépkocsivezető folytatott élénk eszmecserét. Kitűnt, nem az aratásra volt kí­váncsi. A napokkal koráb­ban kért és megígért foga­tot sürgette ismételten a tarló szélén. Tudta, a kom­bájnok körül találkozik a vezetőkkel, azzal is, aki az ügyét elintézheti. A mezőgazdaságban nyá­ron és ősszel sok a munka. Jó, ha a felelős beosztású vezetők, szakemberek úgy szervezhetik idejüket, hogy mindenre jusson. Rálátni a terület egészére, intézked­ni és irányítani úgy, hogy semmi ki ne maradjon, ha­lasztás, mulasztás ne tör­ténjen, nem könnyű. Kon­centrálniuk azonban nem­csak a közösre, a nagy gaz­daságra kell. Az elsődleges tennivaló mellett senki fi­gyelmét nem kerülheti el; a kisebb feladatokat is szük­séges elvégezni, végeztetni. Az utak mentén sok a szénaboglya. Háztáji állat­tartók kaszálták. És, mert nincs aki hazaszállítsa, -lú- gozódik, romlik. Nemcsak a ráfordított munka egy része megy veszendőbe, de az ab­rakot helyettesíthető takar­mány is. Már szalma is kel­lene a kisgazdaságoknak, alomnak. De tüzelőt is kel­lene hazaszállítani és kelle­ne jármű, fogat még na­gyon sok dologra. Van viszont ígéret, utána az ígéretek számonkérése, kilincselés és következik a panasz. Ismétlődik ez min­den évben, de ez nem szük­ségszerű. Akadnak jó pél­dák is. Ahol a háztájival nemcsak formálisan törőd­nek, ahol elkülönítve, em­berek, fogatok, erőgépek csak a háztájit szolgálják, ott pontos menetrendje van minden dolog elintézésénél? és nincs ígérgetés, nincs pa­nasz. Hogy a jó példák sze­rint cselekedjenek, arra minden gazdaságnak van lehetősége. □ karat, segítőszándék, néha emberség is kell, hogy az egyes emberek, tsz-tagok ügye rendeződjék. Mert ki segít­sen, ha nem a tsz? Egyéb­ként ez a segítség — azon túl, hogy a fuvarért fizet­nek —*■ kamatos kamattal megtérül a háztájiban ter­melt áruval. A termelőszö­vetkezeti tag, aki rendben tudja otthoni dolgait, a kö­zösben is kettőzött figye­lemmel dolgozik. Seres Ernő Nyíregyházán a Rákóczi utcán összeszerelték annak a 106 lakásos háznak a blokkelemeit, amely a SZAÉV kivitelezésében épül. A négyszekciós lakóház első lakásait a tervek szerint augusztusban adják át műszakilag. (Elek Emil felvétele) Lázár György látogatása a vízügyi szolgálat központi intézményeinél A Minisztertanács elnöke és kísérete az épülő észak-pesti szennyvíztisztítómű építkezésén. (Kelet-Magyarország teie- fotó) . Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett a víz­ügyi szolgáiul több központi intézményénél és az egyik fővárosi beruházásánál. El­kísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az Országos Vízügyi Hivatalban Gergely István államtitkár, az OVH elnöke, Kékedi György, az MSZMP I. kerületi bizott­ságának első titkára és Ger­da Sándor, az OVH pártbi­zottságának titkára fogadta. Gergely István tájékozta­tást adott az ország vízkész­letének felhasználásáról, a vízellátás, a csatornázás és a szennyvíztisztítás helyzetéről, eredményeiről és gondjairól, a vízgazdálkodás, valamint az ár- és belvízvédelem fej­lesztéséről. Utalt arra, hogy felszíni vízkészletünk 96 szá­zaléka a határainkon túl eredő folyókból származik, s ennek a készletnek nagy ré­sze is a tavaszi árvizekkel jön és távozik. Ezért nagy gondot fordítanak a víz tá­rozására. Így jelenleg egymil- liárd köbméter vizet tartalé­kolhatunk különböző víztáro­zókban és a folyók felduz­zasztott medrében. A víztá­rolást segítik az új vízlép­csők építésével, a készletek gazdaságos hasznosítását pedig regionális vízellátó- rendszerek kiépítésével. Je­lenleg az ország lakosainak 72 százaléka jut vezetékes (Folytatás a 4. oldalon) Exportládák 7 millióért Tavaly megszüntették a gazdaságtalanul termelt kár­pitos vázak gyártását a Ke­let-magyarországi Faipari Vállalatnál. Feltétlen szük­séges volt azonban újabb, gazdaságosan termelhető ter­mék után nézni. így került sor már a múlt évben a cso­magolóládák gyártására, melyből 1978-ban mintegy 6 millió forint értékben készí­tettek a MEZŐGÉP vállala­tok részére. Ezekbe a ládák­ba csomagolják az NSZK- megrendelésre gyártott ter­mékeket az ISG mátészalkai gyárában is. Bevált az új termék, gaz­daságos a termelése. Az idén ezekből a nagy csomagolólá­dákból 7 millió értékben ál­lítanak elő a Kelet-magyar­országi Faipari Vállalatnál. MEGYÉNK ÜZEMEIBŐL JELENTIK A textilipar teljesíti tervét A kezdet nehézségei elle­nére biztató eredményekkel zárták az első fél évet me­gyénk textilipari és textilru­házati üzemei. A Kenderjuta és Politextil Vállalat nagyha­lászi gyárában június végé­re a tervet 101,3 százalékra teljesítették. Ez 202 millió forintos árbevételt jelent. A nagyhalászi gyár 875 dolgozója 3146 tonna kész­árut gyártott. Ebből 1061 ton­na jutazsák, 2081 tonna pedig szintetikus termék. Ezeken kívül készítettek igen jelen­tős mennyiségű filcet, zsine­get, szőlőkötöző anyagot. A gyárban jól készítették elő a második fél évi termelést, így megvan a lehetőség a teljesítésre. Az Újpesti Gyapjúszövő­gyár újfehértói gyárában az első fél év végére a szövődé teljesítette termelési tervét. Előállítottak 600 tonna fona­lat-, a készárutermelésük pe­dig 250 ezer négyzetméter szövet. Ennek egy részét a belkereskedelem megrende­lésére szállították le. Termé­keik másik felét szovjet és tőkés piacokon értékesítették. A gyár 923 dolgozója így 120 millió forint értékű árut ké­szített. Demecserben a Magyar Szövő- és Fonógyár 5-ös szá­mú gyáregységében a kártolt fonodában 526 tonna fonalat gyártottak. A szövődében 252 millió vetéssel 520 ezer négy­zetméter szövetet állítottak elő. A kivarróűzem termelé­se 1 millió 512 ezer négyzet- méter. Az említett üzemré­A Magyar Gyapjüfonó- és Szövőgyár demecseri gyárában Tamás Erzsébet egy műszak alatt 26,6 négyzetméter kártolt szövetet sző. (Császár Csaba felvétele) szék termelését 572 fizikai állományú dolgozó valósítot­ta meg. A Budapesti Finomkötött- áru-gyár mátészalkai gyárá­ban a belkereskedelem meg­rendelésére 1 millió 43 ezer darab ruhafélét (kötött ruhá­kat, szoknyákat, trikókat, nadrágokat, strandruhákat, egyéb termékeket) szállítot­tak. Szovjet exportra 103 ezer darab ruhafélét indítottak útba. A gyár 831 dolgozója a termelési tervét így 109,1 százalékra teljesítette. Ár­bevételi tervük pedig 87 millió forintra rúgott. A gyár­ban a második fél évet is lendületesen kezdték. A Vörös Október Férfiru­hagyárban (Nyíregyházán és Vásárosnaményban) az első fél évben vállalt szerződéses kötelezettségeiknek eleget tettek. Ez azt jelenti, hogy a belkereskedelem megrende­lésére elkészítettek és leszál­lítottak 16 ezer 205 darab férfiöltönyt, 2927 szóló zakót és 119 ezernél több nadrágot. Exportkötelezettségeik tel­jesítésére a szocialista orszá­gokba szállítottak 40 ezer 196 férfiöltönyt. Szóló zakóból 35 ezer 353-at, nadrágból pedig 55 ezer 462 darabot juttattak el megrendelőikhez. A tőkés piacon bérmunkában vállalt nadrágok készítésével voltak jelen. így oda több mint 113 ezer nadrágot gyártottak és küldtek el a partnercégekhez. (sigér) Nyírmada a soroksári rendszerben Paradicsomszedés kombájnnal Nem mindennapi vállalko­zásba kezdtek a nyírmadai Béke Tsz-ben, 1979-től a so­roksári rendszerben termesz­tik a paradicsomot. A termés nagyobbik hányadát a Nyír­egyházi Konzervgyárnak ad­ják, de szállítanak nyers pa­radicsomot exportra is. A termelési tervükben 109 hek­tár terület szerepelt, de látva a kedvezőtlen időjárás miatti terméskieséseket, 123 hektárt ültettek be. A paradicsomra eddig kedvezett az időjárás, a hektáronkénti 300 mázsás tervet jóval túlteljesíthetik, ha megfelelő érlelő idő lesz augusztusban és szeptember­ben is. A nagy termés betakarítá­sát több mint 12 millió fo­rintos gépesítés segíti, amit a termelési rendszer keretében szerezték be. Jelentős válto­zást hoz a technológiában, hogy a konzervgyárnak ter­melt paradicsomot kombájn­nal szedik. Szabolcs-Szat- már megyében elsőként Nyír- madán fog működni az idei szezonban paradicsomkom­bájn. A kombájnról az érett termést vizes tartályba ürí­tik, majd a megmosott para­dicsomból helyben levet ké­szítenek. A paradicsomlevet speciális tartálykocsikban szállítják a konzervgyárba. Az így átadott termés minő­sítése is könnyebb, objektí­vebb, mint a darabos para­dicsom szemre való átvétele. Ez jól jön a konzervgyárnak is, hiszen a lényerő vonal az egyik szűk kapacitása. Nagy várakozással tekinte­nek — nemcsak Nyírmadán, hanem mindenütt, ahová el­jutott a kombájnolás híre — a gépi paradicsomszüret elé. A palántázást öt egymás után érő fajtából végezték, így az érést, illetve a betakarítást széthúzhatják akár hat—nyolc hétre is. A korábbi fajták érése rövidesen megkezdődik, most már csak a meleg au­gusztus és szeptember hi­ányzik. Remélik megjavul az idő. Ezekben az órákban sűrűn kattog a telexgép a Köny- nyűbeton és Szigetelőanyag­ipari Vállalat belegrádi per- litgyárában. Afelől érdek­lődnek vízügyi szakemberek, van-e elegendő mennyiségű úgynevezett hidrofób perlit, amely átengedi a vizet, de leköti a szennyező olajat. Rádióból tudjuk a hírt, hogy a Kraszna romániai alsó sza­kaszán olajszennyeződés tör­tént. Ebbe a mentési mun­kába a belegrádi perlitgyár is bekapcsolódik. Közölte a gyár vezetője, hogy a hidrofób perlitből mintegy 100 köbmétert tud­nak szállítani, ha kérik. Ké­szenlétben állnak gépko­csik, hogy idejében a szüksé­ges helyre szállítsák a víz­tisztító perlitet. A vízügyi szakemberek jelzésére, s igé­nye alapján hozzálátnak a hidrofób perlit gyártásához azonnal, hogy szükség esetén megfelelő mennyiségben áll­jon rendelkezésre. XXXVI. évfolyam, 173. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. július 26., csütörtök 4 Szükség szerint gyártják Víztisztító perlit

Next

/
Thumbnails
Contents